Potaissa

vagy Patavissa, római város Daciában. A teljes Potaissa név csak az egy ajtoni mérföldmutatón (CIL III 1627) olvasható. A többi feliratban (CIL III 1030. 7689 = 913. 7804) rendszerint Pot.-ra rövidítve találjuk. A Patavissa alak leginkább a tabula Peutingerianából ismeretes, s mivel Ulpianus (Dig. 50, 15, 1, 9) is ezt használta (vicus Patavissensium) meg a CIL III 2086 felirat, valószínűleg mindkét alak használatban volt. CIL III p. 172. Az Ajtonban talált mérföldmutató 10 r. a mennyi Tordáig a távolság. A tabula Peutingeriana adata szerint is Torda helyén kellett Patavissának állani, mert a 24 r. mérföldnyi távolság közte és Napoca között körülbelül megegyezik a Torda és Kolozsvár közötti távolsággal. A Tordán talált 115 római felirat közül csak a CIL III 913 számuban fordul elő az egykori római város Pot(aissa) neve, de az is elég, hogy megerősítse az előbbi adatokat. Ulpianus az idézett helyen vicusnak nevezi Potaissát; a Trajanus korából származó ajtoni mérföldoszlopból is az tünik ki, hogy Napocához (Kolozsvár) attribuált falunak kellett lennie. Abból, hogy mindazonáltal kiinduló pontul szolgált, ahonnan Ajtonig a távolságot számították, azt következteti Mommsen (CIL III p. 172), hogy már Trajanus (Kr. u. 97–117) állandó táborhelylyel látta el. Municipiummá csak Septimius Severus (193–211) emelhette, mint azt Septimium mellékneve mutatja. CIL III 7689. A 7804 felirat, mely egyszerűen municipiumnak nevezi Potaissát, már Severus utáni időből származik, mert Domaszewski szerint (CIL III p. 1382) a benne előforduló a militiis szavak nem lehetnek régebbiek. Nem egészen bizonyos, hogy a CIL III 7709 felirat coloniának mondaná Potaissát; pedig az is volt, még pedig, mint Ulpianus (u. o.) mondja, Septimius Severustól kapta a colonia jogát. Ez a kitüntetés természetesen feltételezte, hogy előbb jutott ugyancsak Septimiustól a municipium rangjához. A Septimius Severus előtti időből, midőn potaissa Napoca vicusa volt, kell származniök a CIL III 911 és 912 tordai feliratoknak, mert csak úgy érthető, hogy mit keresnek Potaissában a decurio, illetve magister Augustalis Napocae. Potaisse municipalis kormányzatának kevés nyoma van a feliratokban. A városi tanács tagjairól a CIL III 933. 933a. 1630. 2086 és 7804 feliratok szólanak. A 7678 felirat egy volt Ivvirről emlékezik meg. Továbbá ismeretes egy Augustalis a 7709 felriatból s a sacer(dotes) Jovis et Herculis et Liberi a 7681 feliratból. A CIL III 882 felirat, melyben a collegium Isidid fordul elő, Mommsen szerint nem vonatkozik Potaissára s a 903 feliratot, melyben a municipium flamenéről van szó, sem tartja Mommsen tordai eredetűnek. CIL III p. 172. Potaissa nem azért lett római jogú várossá, mert előzőleg legio-állomás volt. A legrégibb tordai felirat (CIL III 905), melyben a legio V Macedonica szerepel, Septimius Severus korából (195-ből) származik s valószínű, hogy a város azért köszönhette a municipium, illetve colonia rangját Septimius Severusnak, mert ő volt az, ki Potaissában a legio V Macedonicát elhelyezte. A castrum stativum az ú. n. Leányváron emelkedett. Addig Daciában állandóan csak a legio XIII gemina tartózkodott, Apulum (Gyulafehérvár) székhelylyel. Az idézett 905 feliratot Septimius Severus tiszteletére a legio V Macedonica nevében P. Septimius Geta mint Dacia helytartója dedicálta. A legkésőbbi felirat (CIL III 875) 253–260 közti időből ered s megtudjuk belőle, hogy a legio V Macedonica praefectusa a deus Azizus bonus puer conservator tiszteletére megkezdett templomot Valerianus és Gallienus császárok, Salonina császárné s a legio V Macdonica üdvéért befejezte. A legio a III pia fidelis jelzőt viseli. Hogy Potaissában székelt a legio V Macedonica praefectusa, még a CIL III 892 felirat is bizonyítja. A legio V Macedonica bélyegével ellátott nagyszámú tordai téglán kívűl (CIL III 8066e) ugyanezen legióra vonatkoznak a CIL III 878. 879. 881. 899. 902. 904. 909. 7694 s Jahreshefte 5, 105 l. 2. sz. feliratok. Más csapatokról csak elvétve tesznek említést a tordai feliratok; így találkozunk a legio XIII gemina téglabélyegével (CIL III 1629, 1); egyetlen egy feliratban(CIL III 889) előfordul a Moesia inferiorban tartózkodó legio I Italica egyik katonája, aztán egy bizonyos cohors I P… P… katonájáról szól a 908 felirat, a 907 felirat veteranusokról ex numero Palmyrenorum és a 886 felirat lovassági praefectusról. A vallási viszonyokra jellemző az idézett 875 felirat szerint Azizus tisztelete, továbbá Isisé és Serapisé (CIL III 881), s a kié valószínűleg a legnagyobb volt, a Mithrasé. CIL III 879. 899–901. 7685. 7676. Mindenesetre Potaissának is sok Keletről szakadt lakosa volt, de azért eddig még csak a CIL III 7693 = 907 feliratban találkozunk olyan nevekkel mint Tiiadmes, Bolhas. Ellenben benszülött dacusok lehettek Aia Nandonis (filia), Andrada Bituvantis (filia), Bricena, Bedarus. CIL III 917. Potaissa helyrajzát leginkább Orbán Balázs könyvéből ismerjük: Torda város és környéke, Budapest, 1889. CIL III p. 172. 1382.