Pyramides

puramideV, az aegyptusi királyoknak négyoldalú gula alakjában épült síremlékei, az ó-birodalom (vagyis a memphisi kor) építészetének leghatalmasabb alkotásai, melyek alakjuk egyszerűségével és méreteik óriási voltával a fenség benyomását gyakorolják a szemlélőre. A görög-római ókor a hősi sírdombnak sajátságos, elpusztíthatatlan szilárdságú tovább fejlesztését jelző p.-kat a világ csodái közé számította. A Nilus balpartján Memphistől Északra és Délre vagy 80 km. hosszú területen száznál több p.-t találtak több csoportban (Abu Roas, Gize, Abusir, Szakkara, Dasur és Meidum falvak mellett). Rendesen mészkőkoczkákból, ritkábban téglákból épültek; oldalaik a világtájak szerint vannak irányítva. Szűk aknaszerű folyosók, melyeknek bejáratát burkolattal elrejtették, s melyeknek belsejében csapóköveket alkalmaztak, vezettek a p. közepébe épített vagy sokszor a p. alatt levő sziklatalajba vágott sírkamrákba. Fölépítésük, berendezésük és nagyságuk nagyon változatos. Néha a mértani gula alakjától is eltérnek. Legrégibb a 3-ik dynastiabeli Zoser király síremléke, a szakkarai, hat (9–11 m. magas) lépcsőfokon terrasseszerűen épített p., melynek alaprajza még hosszúkás négyszög, magassága 60 m. Snofru király (4-ik dyn.) meidumi p.-a már négyzetes alapon készült és átmenetet képez a lépcsőzetes oldalú p.-ról az egyenes oldallapú p.-ra. Alakja miatt érdekes a dasuri törtoldalú p., melynél az oldalfalaknak eredeti 54^o hajlása az épület félmagasságban 42^o-ra megy át. Leghíresebb és legnagyobbak a 4-ik dynastia (kb. 2700. Kr. e.) királyainak, Chufu, Chafra és Menkaura p.-ai Gize mellett. Legnagyobb a Chufu (Ceoy), p.-a, melynek átmetszetét és belső berendezését a 684. á. szemlélteti. Négyzetes alapjának egy-egy oldala sértetlen állapotban 233 m. hosszú volt, ma 227,5 m., magassága eredetileg 146 m. volt, ma mikor a csúcs már letört, 137 m., oldalainak hajlásszöge 51^o20’. Az egész tömören, mészkőkoczkákból épült, a tömöttséget csakis a sírkamrák és folyosók szakítják meg. Bejárata az északi oldalon van 15 m.-el az alapsikja fölött onnan egy nagy lejtőjű (24^o41’) folyosó visz lefelé a sziklatalajba vágott, ismeretlen rendeltetésű legalsó kamrába. Ebből a folyosóból valamivel az alap síkja fölött egy másik folyosó ágazik fölfelé, mely bizonyos (38 m.) távolságra ismét két ágra szakad; az egyik ág vízszintes és az ú. n. «Királynő kamrájába» vezet, a másik, fölfelé haladó ága széles, magas csarnokká tágulván, Cheops sírboltjába, egy 10,4 m. hosszú, 5,2 m. széles és 5,8 m. magas terembe visz, melynek oldalait csiszolt gránit lapok burkolják; ez a szoba foglalja magában a királynak ma már üres, kifosztott kőkoporsóját. Hogy a szoba tetejét a rá nehezedő óriás súlytól fölszabadítsák, rendkívül elmésen öt teherhárító alacsony üreget alkalmaztak egymás fölött, a legfelsőbbik tetejét egymáshoz rézsút támasztott rengeteg kőlapokból állították össze s ily módon a súlyt jobbra és balra vitték át. A sírkamra szellőztetését szolgálja a kétoldalt fölfelé haladó keskeny kürtő. Chephren (Cejrhn) p.-a valamivel kisebb, alapoldala eredetileg 215 (ma 210), magassága 135 m. volt. Legkisebb a Menkaura (MukerinoV) p.-a, mely eredetileg mészkő vagy gránitlapokból álló burkolat födte, mely azonban jelentéktelen maradványoktól eltekintve ma már hiányzik róluk. A burkolaton, mely miatt eredetileg nem lehetett a p.-okra fölhatolni, mindenféle fölirat volt olvasható. Hdt. 2, 125. Minden p.-hoz annak keleti oldala előtt egy-egy templom tartozott a halotti áldozatok végzésére. Az építéshez alkalmazott kőkoczkák faragása és egymáshoz illesztése rendkívül gondos munka és fényes tanubizonyságot szolgáltat ismeretlen építőmestereinek technikai tudásáról és az aegyptusi építészetnek fejlettségéről a Kr. e. 3-ik évezredben. A p.-ok fölépítéséről különböző elméleteket állítottak föl. Brugsch és Hommel Keleten keresik a p.-ok alaptypusát, nevezetesen a chaldaeai lépcsőzetes templomban. Lepsius szerint minden uralkodó már trónra léptekor hozzáfogott síremlékének építéséhez, folyton épített rajta és így az évről-évre egy kőréteggel gyarapodott, halála után az utód elzárta a sírkamrába vezető utat és a burkolattal befejezte az építést. Csakhogy a gúlák nagysága nem állt mindig arányban építőik uralkodásának éveivel. Maspero szerint minden p. tervét egyszer és mindenkorra előre állapították meg. Borchardt aegyptologusnak legújabb kutatásai szerint gyakran fordult elő az első tervnek megváltoztatása, megnagyobbítása. A p.-építők mindjárt nagyméretűknek tervezték a síremlékeket, legtöbbször meg is maradtak az első tervnél, sokszor azonban tényleg kibővítették a p.-okat, avagy megváltoztatták a kamrák és folyosók elrendezését. a Chufu p.-án is kimutatható az eredeti terv kibővítése és a belső berendezés megváltoztatása. A középirodalom pyramisai (pl. II. Uzertesené Illahunnál, III. Amen em heté Havaránál) már kisebb méretűek; a 12-dik dynastia után a királyok a p.-ok helyett sziklába vájt sírokba temetkeznek. A p-okat Aegyptuson kívül is utánozták. A Corinthus közelében levő, cenchreaei p. néven ismert építmény nagy polygonus kövekből épült, alaprajza 15×12 m. négyszög, három oldala még 3 m. magasságban áll fönn, bejárata Keleten volt, a honnan szűk folyosó vezet 6 m² nagyságú belső terembe. Th. Wiegand legutóbb (Ath. Mitth. 26 [1901] 241) kimutatta, hogy itt nincs p.-sal dolgunk, hanem csak csonka kúp alapra épített toronynyal. Cestius római p.-át l. Cestii és Roma alatt. – Irodalom: Hdt. 2, 124 sk. Diod. Sic. 1, 63 sk. Strab. 17, 808. Tac. ann. 2, 61.l Bissing, Der Bericht des Diodor über d. Pyramiden, Berlin, 1901. Perrot-Chipiez, Histoire de l’art, 1. köt. Paris, 1882. Prering, The Pyramids of Gize, London, 1839–42. Flinders Petrie, The Pyramids and Temples of Gize, London, 1883. Brugsch, Die neuesten Entdeckungen auf den Pyramiden-Feldern von Memphis, Westermanns Monatshefte, 1882, 620. l. Zeitschr. für ägypt. Spr. 30, 83 sk. l. Kőrösi L., Egyptom művészete, Budapest, 1898.