Quintus

KointoV. – 1. Sertinius melléknévvel neapolisi származású, nagyhírű és igen tekintélyes római orvos a Kr. u.-i első század első felében. Tiberius, Caligula és Claudius császárok udvari orvosa volt, és míg a különben is fényesen díjazott udvari orvosok rendes fizetése évi háromszázezer sestertiusra rúgott, Q. kimutatván, hogy orvosi magángyakorlata már előzőleg kétszer annyit jövedelmezett neki, a császári pénztárból évenként ötszázezer sestertiust vagyis m. e. százezer koronát kapott orvosi tiszteletdíj fejében. Fivére Cajus szintén a legtekintélyesebb római orvosok közé tartozott és ők ketten az orvosi gyakorlatból oly nagy vagyont szereztek, hogy noha pazar bőkezűséggel jövedelmük tetemes részét szülővárosuknak Neapolisnak szobrokkal és képekkel való feldíszítésére fordították, haláluk után harmincz millió sestertius azaz kb. hat millió korona vagyont hagytak hátra. Plin. n. h. 29, 1, 7. – 2. Az empirikus iskolához tartozó, jeles orvostanár a Kr. utáni második század első felében, a ki főként az anatomia terén oly nagy hírévre tett szert, hogy a római világbirodalom minden részéből nagy számban sereglettek hozzá a tanítványok. Galenus fölemlíti, hogy az ő mesterei, így Aeschrion és Satyrus Pergamumban, továbbá Pelops Smyrnában és Numesianus Corinthusban, valamennyien Quintusnak voltak tanítványai. Galen. method. med. 2, 7. ed. Kühn. 10, 142 és t.