Rex sacrificulus

v. sacrificius v. sacrorum, «az áldozó király», annak a papnak volt neve, ki a királyi méltóság eltörlése után a királyra tartozó áldozatokat mutatta be s a comitia calata elnöke volt. Liv. 2, 2. 3, 32. Állása bizonyos tekintetben olyan, mint Athenaeben az archon basileusé. Mindig patricius volt, élethossziglan viselte hivatalát, a pontifexek testülete választotta s az augurok avatták föl. Bár ép oly magas rangja volt mint a pontifex maximusnak, bár ő is a regiában lakott, s ép úgy résztvett a nagy ünnepi lakomákban, mindazáltal a pontifex maximus fönhatósága alatt állott. Mivel továbbá nem volt szabad semmiféle más hivatalt viselnie (Liv. 40, 42), állására a kiválóbb férfiak nem törekedtek. Felesége (valamint a flamenek feleségei) szintén papi teendőket végzett, ő volt a «regina sacrorum». A rex egyes teendőiről kevés részletet ismerünk. A naptár ismeretének elterjedése előtt ő figyelmeztette a Capitoliumon a népet minden hónap elsejére és Nonaejára, valamint a havi ünnepekre. A Calendae napján a feleségével együtt áldozatot mutatott be Janusnak. Állását Augustus ujabb kitüntetésekkel emelte, s így ez a császári korszakban a harmadik század végéig fönnállott.