Robur.

Így is nevezték a római állami börtönt, a Carcert, a melyet a középkor óta Carcer Mamertinusnak szokás nevezni (689. á.). A Capitolinus mons tövében állott (l. Roma térképén). Romjai ma is megvannak, alsó részébe a San Pietro in Carcere, felső részébe a San Giuseppe dei Falegnami van beépítve. Alsó része eredetileg Tullianum (tullius = forrás), forrásház volt, a melynek a kőrétegek előreugrasztásával kúpalakúlag összeszűkülő, tehát nem boltozott falazatát mintegy félmagasságig lebontván, lapos boltozattal zárták le s így építették föléje a felső trapéz alakú helyiséget, a mely mellett Északkelet felé még több helyiség is volt. A Tullianumnak csak felső, lapos boltozatán volt nyílása, itt bocsátották le a kivégzendő foglyokat; padozatában kerek nyílás van a forrás felett. Plut. Mar. 12 (Jugurtha) szavai: wV yucron umwn to balaneion, milyen hideg a fürdőtök). Itt végezték ki Catilina bűntársait is (Sall. Ca.t 55), itt volt fogságban a keresztény legenda szerint Szent Péter és Szent Pál. A felső részét a benne volt (ajtaját megerősítő?) tölgyfagerendákról nevezték el roburnak. A carcer alapját vetette Aucus Martius (Liv. 1, 33, 8), a Tullianum építését mégis Servius Tulliusra fogja Varro (l. l. 5, 150) és Festus (p. 540 Th.), valószínűleg a név hasonlósága alapján. Még a Kr. u. 4-ik században is használták állami börtönűl. Amm. Marc. 28, 1, 57.