Arabus | A | Arachosia |
’Aracnh, a keleti szövőfonó művészetnek mythikus képviselője, mely a görög művészettel mérkőzött, de kudarczot vallott. Athena istenasszonynyal való versenyének legendája régi eredetű, de reánk az alexandriai korból és Ovidius foglalásában maradt. Metam. VI. 5145. Magva a következő: A. lydiai hajadon volt, Idmonnak, egy colophoni biborfestőnek leánya. Eleinte maga is csak tanítványa volt Athenának a szövés művészetében, de lassankint annyira vitte, hogy versenyre szólította mesterét. De míg Athena a maga szövetét annak az itéletnek képével diszítette, melyet a 12 főisten Atticának birtoka felett mondott, addig A. az istenek kalandjai közül épen a legcsiklandósabbakat válogatta ki és azokat is ábrázolta. Athena ezen felindulva ellenfelének szövetét összetépte, egyúttal pedig A.-t a szövőszék hajójával homlokon ütötte. A. először fel akarta magát akasztani, de Athena pókká változtatta (aracnh), úgy hogy egyetlen szál fonálon függve is gyakorolhatja művészetét. Verg. Georg. IV, 246 és Serviusnak ezen helyhez irott kommentárja Plinius (n. h. VII. 196) A. egyik fiát, Clostert, az orsónak feltalálójául említi. Valószinüleg A. mythusát tárgyalja az a dombormű, melyet annak az Athena-templomnak romjai közt találtak, mely az ókori Rómában Nerva császár forumán állott.