Savaria

római város Felső Pannoniában; a feliratok egytől egyig így nevezik (pl. CIL III 4253: demo Savariae); mint melléknév gyakoribb a Savarensis a Savariensisnél (CIL III 5348. D. CII) és Savaresisnél (u. o. 11256). Hasonlókép Saouaria fordul elő Ptolemaeusnál (2, 16, 4) is, ellenben a többi kútfőink megegyezően a Sabaria alakot közlik, melyről azonban azt tartja Mommsen (CIL III p. 525), hogy csak a másolók megszokott hibájából keletkezett. Pliniusból (n. h. 3, 24) azon terület, hol Savaria épült, mint deserta Bojorum ismeretes. Csakhogy S. azon fontos kereskedelmi útvonalba esett, melyen a rómaiak a borostyánt kapták s a melyen a római csapatok már Augustus alatt jártak, mert végpontja Carnuntum volt, a honnan Tiberius a marcomannusok ellen a háborút vezetni akarta. A Dunántúl ezen nyugati részén, melyet Plinius még Noricumhoz számít, legfölebb Scarbantia lehetett régibb római telep S.-nál. Plinius (i. h.) szerint ugyanis már Claudius császár szervezte coloniává (colonia divi Claudii, mint Plinius nevezi), a mit a feliratok is megerősítenek, a mennyiben azokban S. következetesen a Claudia melléknevet viseli. L. Mommsen, CIL III p. 525. Ehhez képest fejtendő meg a Szombathelyen talált téglákon a C,C,S betük értelme is következőkép: c(olonia) C(laudia) S(avaria). Hogy miért lett S. mindjárt coloniává, annál feltünőbb, mert azelőtt nem volt legioállomás, sőt később sem. Azok a katonák, kiket Szombathelyen s környékén talált feliratok (CIL III 14066. 10920 = 4182. 10936 = 4225) említenek, a Vindobonában és Carnuntumban állomásozó legiókhoz tartoztak. A colonia czímet legfölebb az igazolhatja, hogy számosan lehettek olyanok, kiket mint gyarmatosokat S.-ba vezényeltek. Ilyen deducticius volt a CIL III 10921 = 4189 feliratban megnevezett P. Maecius Sabinus, a legio XV Apollinaris kiszolgált katonája. A barbár tulajdonnevek hiánya is a mellett bizonyít, hogy S. nem annyira a bennszülöttek telepéből lett római várossá, hanem lényegében latin eredetű város volt. A legközelebbi hely S.-hoz Kethely, a hol a CIL III 10937 = 5056 felirat a Samuconius és Amuca barbar hangzású nevekkel látott napvilágot. Mint Claudius császár coloniája S. a tribus Claudiába tartozott, mint az a CIL III 4191. 4194. 4198 feliratokból kitünik. Azon fő útvonal, melynek S. jelentőségét köszönhette. Emonán (Laibach) és Poetovión (Pettau) át érte S.-át. Poetoviótól S. az Itinerarium Antonini (263) szerint 92 r. mérföldre feküdt, másfelől pedig S. és Carnuntum között 72 r. mérföld volt a távolság. S.-ból, mint góczpontból ágaztak ki aztán az utak egyrészt Arrabonába, mely 72 r. mérföldnyire volt távol, másrészt Sopianaen (Pécs) át Mursába (Eszék), mely útovnalon az Itinerarium egyik adata (232) szerint Mogetiana (Keszthely) 36 r. mérföldnyi távolságban állott. Mindezen adatok magukban véve elégségesek annak megállapítására, hogy S. nem lehetett másutt mint a mai Szombathely helyén. Máskülönben is Szombathely terjedelmes római maradványai egy jelentékeny római várost tételeznek fel; hogy pedig csakugyan S. maradványaival van dolgunk, azt az ott talált feliratokon olvasható S. név minden kétségen kivül igazolja. S municipalis alkotmánya természetesen azonos volt a többi római jogú városokéval. A tanács (ordo) mint olyan egy feliratból sem ismeretes ugyan, azonban tagjairól (decuriones) több felirat is (CIL III 4156. 4183. 4191. 11223) megemlékezik. A hatóság vezetői a II viri voltak (CIL III 4179), nyilván a 4156 csonka felirat is egy duumvirről szól, tudomásunk van továbbá egy aedilisről (u. o. 4179) és egy quaestorról (u. o. 4156), végre a CIL III 10911 feliratban egy oly tisztviselő fordul elő, ki omnibus honoribus functus volt. A CIL III 4152 feliratban, melyet a colonia egyik rabszolgája genio candidatorum Veneri victrici dedicált, Mommsen (CIL III p. 525) a községi választó népgyűlésekre (comitia) talál vonatkozást. A papi méltóságok közé tartoztak a pontifices (CIL III 4156. 10919) és augures (CIL III 4178. 10919), de egész általánosságban is említtetik a sacerdos (CIL III 4152 = 11087. 4718) s a sacerdotalis (u. o. 10911). A sacerdotales ex colonia Savaria Kr. u. 103–111 között Trajanus császár tiszteletére emlékkövet állítottak (CIL III 10919 = 4178. Meg kell említeni még az Augustales testületét. A CIL III 4153. 4170 feliratokban Augustales szerepelnek, míg a 4194 feliratban egy sevir neve olvasható. A colonia papi méltóságai mellett voltak azonban S.-ban sacerdotales provinciae Pannoniae superioris is (CIL IIII 4183), mert S.-ban gyült össze a tartománygyűlés az ara Augusti körül. CIL III 4170. A genjus provinciae Pannoniae superioris tiszteletére fennállott egy collegium, melyben voltak magistri és scribae. CIL III 4168. Csak így érthető, miért állítottak S.-ban szobrokat más városok, mint Scarbantia (CIL III 4192) és Siscia (u. o. 4193). A CIL III 4152 feliratban megnevezett kalendarium Septimianum, mint Mommsen (i. h.) hiszi, egy Septimius Severus császár által a község részére tett alapítványból állott, melyet elkülönítve egy vilicus kezelt. S. más tekintetben is kitünt Felső Pannonia városai közül. Jóllehet nem feküdt Pannonia és Noricum határán, a publicum portorii Illyrici et ripae Thraciae állomása volt; a statio Savariensis, illetve Savarensis két feliratból (CIL III 4161. 10876) is ismeretes, mindkettőben a vámszedő, egy császári rabszolga (vilicus), említettik, míg a 4155 feliratban egy contrascriptor (szintén rabszolga) fordul elő. Főleg azonban a későbbi időben vált S. az által nevezetessé, hogy falai között gyakran tartózkodtak a császárok. Több császári rescriptum kelt S.-ban (Cod. Theod. 1, 1, 1. 10, 10, 6. 12, 6, 15. 12, 13, 3), I. Valentinianus savariai tartózkodását említi Ammianus (39, 5), sőt Victor (epit. 19, 2) szerint Septimius Severust S.-ban s nem Carnuntumban kiáltották volna ki a katonák császárrá. Egyes építkezésekről a feliratok is megemlékeznek. Így a CIL III 4176 felirat szerint Domitianus császár 82-ben építtetett valamit, egy más felirat (CIL III 13425), mely egy epistyliumon olvasható, Gordianus nevét tartalmazza, a CIL III 4180 felirat pedig Constans alatt épült magtárakat (horrea) említ. A mennyiben Nemesis cultusa az amphitheatralis játékokkal szokott összefüggésben lenni, a Nemesis istennőnek szentelt két oltárkő (CIL III 10911. 13243) lelhelye esetleg S. amphitheatrumának nyomára vezethet. A CIL III 10917 feliratból továbbá kitünik, hogy egy bizonyos Ulpius Quintusnak az oromfalat (aëtoma), kapuzatot (portam valvis) és oszlopokat köszönhette valamely templom. A nagyszámú istenségek között, kiket S.-ban tiszteltek, kiválik Nemesis (CIL III 13424), Dolichenus (u. o. 13424) s a Sphinxek (u. o. 10913. 10914), de hogy volt-e ezeknek vagy másoknak is temploma vagy szentélye, arról a feliratok hallgatnak. Miután Diocletianus Felső Pannoniát két részre osztotta, S. lett Pannonia prima központja s idővel a Notitita (47) szerint a praepositus thesaurorum Sabariensium Pannoniae primae székhelye. S.-nak még az 5-ik században népes római városnak kellett lennie, mert midőn 454-ben Attila halála évében egy földrengés romba döntötte, ezen eseményt érdemesnek találták a följegyzésre. Anonym. Cuspiniani ed. Mommsen p. 666. Neve utoljára 791-ben s aztán megint 805-ben tünik fel. A latin feliratok között, melyeket S.-ban találtak, van egynehány, melyek keresztényektől valók. Ilyenek: CIL III 4190. 4217. 4218. 4220. 4222. A 4222 sírfeliratot két idegen festőnek készítették társaik. Schoenvisner, Antiquitatum et Historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri novem, Pestini, 1791. CIL III p. 525.