Savus

illetve Saus (Plin.), SaouoV (Potl.), SaoV (Strabo), a Dunának ma is Száva nevű mellékfolyója. Mint Strabo egyik helyen (4, 6, 10) megjegyzi, Segestice (Siscia) mellett folyik az Isterbe ömlő Saus. Ellenben egészen valótlan az, a mit később (7. 5, 2) mond, hogy a Saus a Dravusba, a Dravus Segesticénél a Noarusba s csak a Noarus, miután a Colapisszal egyesült, ömlik az Isterbe. Plinius természetesen már jobban lehetett értesülve. Tudomása szerint (n. h. 3, 25) a Saus a Carni Alpesből jött s csendesebb folyású, mint a Draus (Dráva). A főbb néptörzsek, melyeken keresztül folyt, a Colapiani és Breuci. Mint mellékfolyóit említi a Colapist (Kulpa), mely Siscia mellett, s a Bacuntiust (Bossut), mely Sirmiumnál ömlött a Sausba. Tudja továbbá, hogy a legnagyobb szávai sziget neve Metubarbis. Az említett Siscia és Sirmium városokon kívül más szávaparti várost azonban nem ismer. A Savus mint hajózható, folyó főleg azért volt fontos a rómaiakra, mert azon szállítottak tovább az adriai tenger felől érkező árukat. Octavianus is azért foglalta el Sisciát, hogy majd onnan a Savuson láthassa el élelemmel a dacusok ellen küldendő hadseregét. Forbiger, Handbuch der alten Geographie von Europa, 335. l.