Scordisci

celta néptörzs Alsó Pannoniában. Még ha nem is számitaná Strabo (7, 5, 7) a galaták közé, a jellemző celta (isc) képzővel alkotott Scordiscus név maga elárulná a celta eredetet. A míg a rómaiak le nem igázták, a Boji mellett a leghatalmasabbak voltak. Az Ister mellett a kis és nagy Scordisci ágakra oszolva Segesticától (Siscia) a Triballi földjéig laktak, úgy hogy uralmuk a mai Bosznia és Szerbia területére terjedt ki. Strabo 7, 5, 13. Kr. előtt 12-ben már mint a rómaiak szövetségesei Tiberust segítik a Pannonii ellen (Dio 54, 31), kik velök Keleten érintkeztek. Strabo 7, 5, 11. Vellejus 82, 39) valamint Pannonia úgy a Scordisci meghódítását is Tiberiusnak tulajdonítja. A római fenhatóság alatt, mint Pliniusból (3, 25) kitünik, Pannoniában a mons Claudius innenső oldalán (mons Claudius, cujus in fronte Scordisci) volt lakhelyük, vagyis a varasdi hegyektől Délre. Mindenesetre Pannonia inferior délkeleti részén a Száva torkolata körül kellett lakniok, mert Ptolemaeus (2, 15, 2) is azt mondja, hogy Alsó Pannoniában az Eravisci néptörzstől Délre találhatók. A Tétényből származó CIL III 3400 felirat egy oly egyénről emlékezik meg, ki Scordiscus volt.