Seleucia

Seleukeia, több, nagyobbrészt I. Seleucus syriai királytól alapított város neve. – 1. A Tigris melléki S., mely ott épült, a hol a Naarmalcha (l. o.) csatorna az Euphrates vizét a Tigrisbe vezette. E kedvező fekvésnél fogva S. csakhamar virágzásnak indult. A város oly erős kőfalakkal volt megerősítve, hogy 7 évig daczolt az ostromló parthusokkal. Lakói között babyloni, zsidó, görög és macedon akadt nagyobb számmal. Titus korában 600,000 lakósa volt. Miután a város már Kr. u. 116-ban a parthus háború folyamában sokat szenvedett, 164-ben Avidius Cassius (L. Verus hadvezére) által bevétetett és elhamvasztatott. A Tigris folyó másik oldalán fekvő külvárosa azonban, Ctesiphon, fenmaradt és ezentúl a parthus királyok téli székvárosa gyanánt szolgált. 201-ben Septimius Severus császár Ctesiphont is elpusztította és lakóit rabszíjra fűzte. Midőn a kalifák utóbb (750 körül) a szomszéd Bagdadot szemelték ki székvárosukká, Ctesiphon végképen hanyatlásnak indult és épületköveit Bagdad diszítésére használták. Seleucia és Ctesiphon romjaiból alig maradt fenn valami. Strab. 16, 738 skk. V. ö. Fabin E., De Seleucia Babylonia, Lipsiae, 1869. – 2. S. Pieria, vagy a tengerparti S., Syriában az Orontes torkolatától 7 km.-nyire Északra, a Pierus hegy déli lejtőjén épült, oly módon, hogy megvíhatatlan erősségnek tartották; kikötője igen biztos és tágas, kereskedelmi helyzete rendkívűl kedvező volt. A m. Kabuszinál még most is láthatók hatalmas romjai, kivált a kikötői mólóiból, és a sziklába vágott necropolis. Strab. 16, 749 skk. – 3. S. proV Bhlw, Syriában, a Belus folyó mellett, Apameától Ny.-ra, a tengerparti Laodiceától K.-re, talán a m. Szehjun várkastélynál. – 4. A Samachonitis nevű észak-palaestinai tótól (m. Bar le Hule) DK.-re fekvő S. – 5. Pisida északi határán, Phrygia határához közel, S. h sidhra, Vas Seleucia néven, nyilván a közelében levő vasbánya révén. – 6. Pamphyliai S., Side és az Eurymedon torkolata közt. – 7. Calcyadnus melléki S. vagy S. h traceia, a zord Ciliciában, m. Szelefke; meglehetősen kiváló hely volt, Athenaeus grammatikus és Xenarchus peripatetikus szülőhelye. Ott veszett Barbarossa Frigyes császár 1190-ben a Szelef hullámaiba. Strab. 14, 671. – 8. Nevezetesebb város Margiana perzsa tartományban. N. Sándor kies vidéke kedveért Alexandria nevén építette, aztán a barbarok elpusztították, később I. Antiochus Antiochia Margiane néven helyreállíttatta. Ott tartották őrizet alatt a Crassus vereségekor fogságba esett rómaiakat. Strab. 11, 516.