Sibyrtius | S | Sicanus |
Aquncium középkori eredetű neve. Miután a népvándorlás korában megszakadt minden traditio, mely Aquincum nevét fentarthatta volna, a középkor irástudói latin feliratokból az Aquincum nevet ki nem deríthették, először Kézay Simon kronikájában (Gesta Hungarorum Endlichernél 90. 95. 100. l.) tünik fel, mint annak a városnak a neve, a hol a hunok átkelve a Dunán letelepedtek s a mely aztán Etele székhelye (Etzelburg) lett. Thuróczy szerint a Sicambria név úgy keletkezett, hogy Paris fia, Franco, Pannoniában az Ister (Duna) folyó mentében a Sycan hegy tövében a legnépesebb városok egyikét építtette, melyet a Scyan hegyről Sycambriának nevezett el. A Sicambria nevet megtartotta Mátyás kora is, csakhogy már tisztában volt azzal, hogy a városnak római eredetűnek kell lenni. Bonfinius, hogy megmagyarázza, egy feliratra hivatkozott, melyet állítólag Beatrix palotájának alapásásánál Óbudán találtak s a mely következőleg szólt: legio Sicambrorum hic praesidio collocota civitatem aedificaverunt, quam de suo nomine Sicambriam vocaverunt. Rerum Hung. Dec. 1. lib. 1, 17. l. Tényleg létezett Galliában egy Sicambri nevű néptörzs. Strabo 4, 296. Jóllehet az Óbuda helyén állott római várost egyesek már a 17. és 18. századokban helyesen Aquincumnak nevezték, a Sicambria névvel csak Schönvisner számolt le végkép. Miután a feliratokból megállapította az Aquincum nevet, egyszersmind kimutatta Bonfinius feliratáról, hogy az elejétől végig hamisítvány. De ruderibus Laconici Caldariique Romani, Budae, 1778, p. 217. V. ö. Salamon Ferencz, Budapest története, 1, 82104. l.