Sitones

Tacitus (Germ. 45) szerint a Suiones szomszédságában (tehát a skandináv félszigeten) lakó nép. A S. név germán eredetű lehet (gót sitan, ném. sitzen), de a nép maga kétségkívül nem germán; minden valószinüség szerint a finnek értendők alatta, a kik a svédektől (= Suiones) Északra laktak. A mit Tacitus a S.-nél dívó nőuralomról mond, valószínűleg mondai hagyományon alapszik; ez (Müllenhoff szerint) akkép keletkezhetett, hogy a finn Kainulaiset (alföldiek) nevét a germánok Kvaenirré alakították át s egy ,nő’ jelentésű germán szóval (gót qinó, óskand. kvena, kona) hozták etymologiai kapcsolatba (Deutsche Altertumskande 2, 10).