Sopater

SwpatroV. – 1. Italiai phylacographus, azaz drámai bohózatiró, ki Nagy Sándor és Ptolemaeus Philadelphus idejében élt. Drámái közül csak néhány czím és némi töredék maradt, melyekből csak annyi látható, hogy nyelvezete finom és fő versalakja az iamb. trimeter volt. Sommerbrodt, de phlyacographia Graecorum, Breslau, 1875. Susemihl, Gesch. der griech. Dichtung im Zeitalter d. Alexandriner. – 2. A syriai Apameából származott philosophus, Iamblichus tanítványa, ki a 4. században élt Kr. u. s Constantinus parancsára pogány volta miatt kivégeztetett. Suid. e szó a. – 3. Apameából vagy Alexandriából való rhetor és sophista, ki a Kr. u. 500 év táján szónoklatot tanított Athenaeben. Számos iratot szerkesztett részint önállóan, részint más irókat kivonatolva. Ilyenek commentariusok Aristides rhetor irataihoz, nevezetesen a panathenaicus és a uper twn tettarwn cz. beszédhez, melyek ide vágó scholionainknak is alapjokat alkotják; scholionok Hermogenes dtaseiV-éhez (fenmaradt); diairesiV zhthmatwn (fenmar.); eklogai diajoroi (Phot. bibl. cod. 161 p. 103 a 40) különféle szerzők után 12 könyvben, melynek híres asszonyokról szóló 2. és 3. könyvéből vannak maradványok (Rose, Anecd. gr. 1, Berlin, 1864); metabolai kai metapoihseiV twn DhmosJenikwn cwriwn. Walz, Rhetores Graeci, 8 köt. Stuttgart, 1832/36.