Sopianae

(Itin. 232 Suppianae), római város Alsó Pannoniában; miután Diocletianus Alsó Pannoniát ketté osztotta, Valeria városai közé tartozott. Amm. 28, 1, 5. Jelentőségét annak köszönhette, hogy Pannonia bensejében az úthálózatnak legnevezetesebb csomópontja volt. Azért találunk ott egy beneficiarius állomást is. CIL III 15149 = 3306. Az Itinearium Antonini szerint összesen öt útvonal futott össze Sopianeban. Kétségkívül a legjelentékenyebb az volt, mely Mursából (Eszék) kiindulva Sopianaen keresztül Savariáig (Szombathely) vezetett. Sopianae ezen úton (Itin. 232. 267 Mursától 54 r. mérföldre feküdt, a mekkora körülbelül a távolság Eszék és Pécs között. Hogy különben Pécs helyén kellett Sopianaenak állani, megerősítik Pécs római emlékei is. Sopianaeból indult ki aztán az a három út, melyek közül az egyik (Itin. 267) Arrabonában (Győr), a másik (Itin. 264) Brigetióban( (Ószőny), a harmadik (Itin. 264) Aqiuncumban (ÓBuda) végződött. Még nagyobb lett Sopianae jelentősége, mióta Valeria polgári helytartójának, a praesesnek székhelye lett. Mint Ammianusból (28, 1, 5) értesülünk, Sophianaeban született Maximinus, kinek apja ott a praesidalis officium könyvvezetője (tabularius) volt. A CIL III 3307 felirat, melyet a m. nemzeti muzeum Pécsről kapott, L. Ulpius Marcellustól, Pannonia inferior helytartójától származik ugyan, de minden bizonynyal Aquincumból került oda. Domaszewski, Die Religion des röm. Heeres, Trier 1895, 43. A Pécsen talált római feliratok máskülönben jelentéktelenek. Annak nincs semmi nyoma, hogy Sopianaeban katonaság tartózkodott. A CIL III 14309 felirat nem bizonyít sokat. De ép oly némák a feliratok a városi közigazgatásra vonatkozólag. Az oltárkövek közül egy (CIL III 10284) Mithras tiszteletére készült. Pécs legnagyobb nevezetessége a római korból azon földalatti cubiculum, melyet a 4. század közepe táján keresztények a római katakombák izlése szerint látták el falfestményekkel. CIL III p. 427.