Statuaria

sc. ars, jelentheti ugyan a kőben, márványban dolgozó szobrászatot (mint a görög ermoglujikh), rendesen azonban érczöntést, az érczöntés művészetének mesterségét értjük rajta. Az érczöntés anyaga, a bronz, vörösréznek 10–14% ónnal való keveréke, a mihez néha kevés horganyt, ólmot vagy ezüstöt is adtak. A bronz ismerete Keletről származott át Europába, a mycenaei cultura korában már használatos. Az antik művészetben sokkal általánosabban használták a bronzot, a mennyiben számos oly tárgyat állítottak elő ebből az anyagból (butorokat, szerszámokat, fegyvereket), mire ma már nem alkalmaznak bronzot. Földolgozásának módja különböző, van trébelés, vésés vagy czizellálás és végül öntés. A művészetben különösen az utóbbi szerepel. Az érczöntés föltalálását a 7. évszáz közepe táján virágzott samusi Rhoecusnak és Theodorusnak tulajdonították (Paus. 8, 14, 8), a mit valószínűleg úgy kell értenünk, hogy Görögországban ők öntöttek először belül üres szobrokat, mert tömören öntött bronzművek már régebben is készültek. A bronzöntés technikája az ókorban nagyjából egyezett a ma is használatos eljárással, a mi azonban a bronzművek falának vékonyságát és az öntés tisztaságát illeti, ebben a tekintetben a görögök messze fölülmúlták a modern technikát. A kisebb szobrokat egy darabban öntötték, s nagyobb bronzműveknél a részenként való öntést alkalmazták (mint ma is), és ezeket a részeket kapcsokkal és csavarokkal illesztették össze. Külön öntötték sokszor az apróbb részeket, jelvényeket, hajfürtöket. A szem helyét üresen hagyták, és üregébe más anyagból (drágakő, üveg, elefántcsontból) készült szemgolyót tettek. Néha a szemeken kívül más részek is (fegyverek, ruharészletek, koszorúk, néha az ajkak) készültek más anyagból. Öntés után reszeléssel és fűrészeléssel finomították a fölületeket. A kis szobrokat rendszerint tömören öntötték. Különös hírnévnek örvendtek Delos, Aegina és Corinthus bronzgyárai (Cic. Verr. 4, 1, 1); főképen az utóbbiakban készült szobroknak volt nagy becsük, melyeket a római gyüjtők, mikor a corinthusi vegyület titka elveszett, magas árakkal fizettek. Az etruscusok is jól értettek a bronzöntéshez. A római császári korban nagyon hanyatlott az érczöntés; a római bronzművek vastag faluak, nehezek és a kivitel finomságában távolról sem érik el a görög művészet alkotásait. Blümner, Technologie d. Griech. u. Römer, 3, 1. l. és u. a. a Baumeisterféle Denkmälerben (1. köt. 317. és 503 sk. l.).