Talaus | T | Taletum |
talanton, eredetileg mérleg (Hom. Il. 8, 69), majd megmért súly, eleinte határozatlan nagyságú, később valóságos súlymérték, a melynek mai súlyértékét mutatja a II. Függelék 2. táblázata, felosztását pedig u. ott az 1. táblázat. Jelent továbbá a súlymértékkel egyenlő súlyú pénzösszeget, mint arany v. ezüst-talentum. Legelterjedtebb volt az attikai Solon-féle Kr. e. 594-ben szabályozott és az euboeaival és az aegyptusival egyenlő értékű t., a melynek értéke ezüstben 6063,89 korona, aranyban ennek tízszerese, 60,638,89 korona. E t. súlya (26196 gr.) az ősi attikai t.-hoz (35934 gr.) úgy aránylik, mint 729: 1000 = 93:103, a Solon-féle pénzlábváltozás tehát a hosszmértéknek 1/10 részszel való kisebbítésével járt, azaz a régi attikai 330 mm. hosszú láb 297 mm.-re kisebbedett. Későbbi 4,32 gr. súlyú aranypénzekből egy 25920 gr. súlyú talentum létezésére kell következtetni, a mely a 296 mm.-es láb köbének felel meg, míg Kr. e. 194 óta a 3,41 gr. sulyú drachmának ismét 20460 gr. súlyú talentum felel meg, a mely a Ptolemaeus-féle kis t.-mal és a lydiaival egyenlő értékű, s a melynek az előbbivel való aránya 5:4, a Solon-félével való aránya 32:25, az aeginai talentummal pedig 9:5 arányban áll. Pollux adata (9, 76, 86), hogy 1 aeginai talentum 10,000 attikai drachmát ér, tehát az aeginai t. aránya az attikaihoz 5:3, valamint Priscianusé (de fig. num. 2, 10), hogy a kis attikai t. 60, a nagy 83 1/3 minát ért, tehát arányuk 18:25, valószínűleg félreértésen alapúl.