Tanagra

Tanagra, híres város Boeotiában. Attica északi határán, szemben Euboea szigettel, az Asopus folyó meredek bal lejtőin. Plataeaetől kétszáz stadiumnyira. Strab. 9, 404. Paus. 9, 20. Közelében ömlik a Thermodon (ma Laris) patak az Asopusba. A város igen gyakran keveredett háboruba, mikor Athenae és Thebae egymás ellen hadakoztak. Lakói tevékeny, gazdag nép volt, mely nagy kedvét lelte a kakasviadalokban. Paus. 9, 22, 4. Környéke híres volt jó boráról; a város jórészt ezzel kereskedett, melyet Delium nevű kikötőjéből szállított messze tájakra. Az atheanebeliek már a peloponnesusi háború kitörése előtt megrohanták, falait lerombolták (Thuc. 1, 108), de csakhamar ismét fölépült; a mióta nem vett részt a czivódásokban, gyors virágzásnak indult s még Strabo idejében is ilyen maradt. Gyönyörü romok maradtak fenn régi falaiból, vártornyaiból, kapuiból a mai Gremadha vagy Grimadha mellett, valamint nevezetes számos síremlék remek terracotta alakokkal. Később területe egészen az Euripus tengerszorosig nyúlt. V. ö. Leake, North Gr. 2, 454, továbbá Kekulé, Griech, Thonfiguren aus Tanagra, 1878. Épületeiről l. különösen Paus. 9, 22, 1–3. 788. ábránk Tanagrából származó terracotta szobrocskát szemléltet, mely ülő nőt ábrázol, fején avval a Jolia nevü széles karimájú kalappal, mely az alexandrinus korban jött divatba. Ilyen festett agyagszobrocskák százával kerültek napfényre tanagrai sírokban s innen nyerte nevét a népi iparművészetnek ez ága, a melynek számos termékét ismerjük Hellasnak, a szigeteknek és kis Ázsiának minden vidékéről. Ritkábban ábrázolnak istenalakokat, gyakrabban szép draperiájukkal feltünő nőalakokat, legérdekesebbek az utczai életnek alakjait ábrázoló szobrocskák. Ezek a kedves, sokszor humoros tárgyú szobrocskák kitünően szemléltetik azt a hatást, melyet a nagy szobrászat a népi művészetre gyakorolt. V. ö. Pottier, Les statuettes de terre cuite dans l’antiquité, Paris, 1890. U. a. Quam ob causam Graeci in sepulcris figlina sigilla deposuerint, Paris, 1883. Haussoullier, Quomodo sepulcra Tanagraei decoraveriant, Paris, 1884. Heuzey, Les figurines antiques du musée du Louvre, Paris, 1883. Rayet, Les figurines de Tanagra au Louvre, Études d’archéol. et d’art, Paris, 1888 (275–324. l.). Dietzl, Excursions archéologiques en Grèce. 4. kiad. Paris, 1897. (337–380. l.).