Tanetum | T | Tanis |
germán istennő neve (talán Frigg istennő mellékneve), a kinek aratás után késő őszre eső ünnepét a marsusok és a velük rokon törzsek ünnepelték, mikor Germanicus (14-ben Kr. u.) rájok tört. Tac. ann. 1, 51. Az istennő szentélye, mely Grimm Jakab szerint a mai Dortmund tájékán lehetett (Gesch. der deutschen Sprache 622. l.), valószinűleg a rhenusi Istvaeones cultus-szövetségének középpontja volt. A T. név valószínűleg ugyanabból a gyökérből képződött, mint a gör. dapanoV (daps, dapalis, dapinare szók). Müllenhoff, Deutsche Altertumskunde 4, 600. l.