Tectum

épülettető, mely lehetett lapos, s akkor szilárd padozattal volt ellátva, vagy pedig lejtős, azon módon, a mint ma készítik. Az ú. n. nyerges tetőt (tectum displuviatum és tectum testudinatum) lakóházaknál, melyeket egymás tövébe építettek, nem igen alkalmazhatták a rómaiak, mert közös esőcsatornákat az ókorban nem ismertek. Befedésére palát, téglát vagy érczlemezeket szoktak használni. 789. ábránk mutatja, hogy a tegula és imbrex (l. o.) nevü téglákat miként illesztették össze a háztetőkön.