Thasus

QasoV, sziget az Aegaeus tengeren, a thrax partvidéktől csak 15. km.-nyire, a Nestus torkolatával átellenben. Nagysága 393 km.² Bőven termett bort és gabonát. Különös jelentékenységet kölcsönöztek neki gazdag aranybányái, a melyeket a phoeniciabeliek fedeztek és tártak fel rajta, a melyek az állami bevételeket 120 sőt 300 talentumra emelték. Hdt. 6, 46. Ma már nincs semmi nyomuk. Legtöbb hegye fehér márványból áll és sűrű erdőkkel volt boritva, a melyek hajóépítéshez igen jó anyagot szolgáltattak. Rajta egy szintén Th. nevű város volt. Ezt a szigetet Kr. e. 700 körül a parusiak gyarmatosítták. Maguk a th.-iak is telepítettek a thrax partvidéken több helyet (Hdt. 7, 118. Thuc. 1, 100); ezek: Galepsus, Oesyme (Thuc. 4, 107), Scapte Hyle, Apollonia, Datum, Crenides és Stryme. A perzsa háborúban a th.-iak nem mertek a perzsáknak ellenszegülni s Mardonius parancsára hadi hajóikat kiadták s bástyáikat lebontották. Hdt. 6, 48. Később az atheanei tengeri szövetségbe léptek be; majd elpártoltak Athenaetől, de Cimonnak felettök aratott győzelme után kénytelenek voltak meghódolni Kr. e. 467-ben. Thuc. 1, 100. A peloponnesusi háború vége felé a spartaiakhoz hajoltak, majd a macedonok uralma alá kerültek. A romaiak a cynoscephalaei győzelem után függetleneknek nyilvánították őket. Liv. 38, 30. 35. Thasusról való volt Polygnotus festőművész és Stesimbrotus történetíró. Ujabb ásatások folytán rajta egy Apollo templom, egy szinház és egy római diadaliv maradványai kerültek napfényre. Neve m. Thaso. V. ö. Hasselback értekezését (1838.).