Thesaurus

JhsauroV, kincs, melyet valaki a saját földjén vagy telkén lelt, jogos tulajdona maradt neki; a más földjén lelt kincsen azonban osztoznia kellett a találónak az illető telek vagy föld tulajdonosával. Ez a régi szokás lényegében véve fönnállott a császárkorban is (Spart. Hadr. 18); csak egyes császárok hajtatták be a leletet vagy legalább egy részét a fiscusba, Nero szenvedélyes kincskereső volt. Tac. ann. 16, 1. Suet. Ner. 31. – jelent kincses házat is, melyre nézve l. Építészek.