Triclinium

– 1. A tricliniumot szűkebb értelemben az a három pamlag (lecti triclinares) alkotta, melyek a négyszögletes ebédlő asztal (quadra) három oldalán voltak elhelyezve (a 838. á. római reliefkép után), s melyeken a férfiak a görög szokást utánozva balkarjukkal a pamlagokon elhelyezett vánkosokra dőlve hevertek (accumbere, accubare, discumbere), míg a nők és gyermekek ősi római módra általán ültek. Az asztal negyedik oldala szabad volt, hogy ott az ételeket föladhassák. A pamlagok rangja különböző volt (839. ábra); legelőkelőbb volt a lectus medius, szemben az asztal üres oldalával. Ettől balra (a l. mediuson levők szempontjából) volt a l. summus, jobbra a rangra utolsó, a l. imus. Minden lectuson három hely volt, a locus summus, medius, imus. A lectus imuson a locus summus a lectus medius mellett első sarkon volt, míg a lectus summuson a locus summus az ellenkező végre esett. A legelőkelőbb hely, a locus consularis (a lectus mediuson a locus summus), a lectus inus felé eső szélen volt. V. ö. Hor. sat. 2, 8. A pamlagok eleinte kecskebőrrel voltak leterítve (lectus Punicanus), később drága takarókkal (peristromata). A szabadban, templomoknál, kutaknál, síroknál kőasztalok és kőpamlagok voltak. – 2. Tágabb értelemben triclinium a. m. ebédlő. Eleinte a rómaiak az atriumban étkeztek, de később évszakok szerint különböző ebédlők voltak. Varro. l. l. 8, 29.