TARTALOMT

Tsierna

római helység Daciában, Ptolemaeusnál (3. 8, 4) Dierna, a tabula Petingerianán Tierna, Ulpianusnál (Dig. decens 1 § 8) Zernensium colonia, míg a Tsierna alak a CIL III 1568 feliratból ismeretes s azért is a legvalószínűbb, mert legközelebb áll a máig fennmaradt Cserna névhez, annak a folyónak a nevéhez, melynek torkolatánál a helység feküdt. A tabulán a Viminatiumtól (Kostolácz) jövő jobbparti út Taliatis és Tierna között lépi át a Dunát s Tierna után a legközelebbi állomás Ad Mediam. A távolság a kettő között 11 r. mérföld, 4–5 mérfölddel kevesebb, mint a hány mérföld van Mehadia és Óorsova között, a melynek helyén Tsiernának állani kellett. Mint helység vámállomásul szolgált, a minek (statio Tsiernensis) a CIL III 1568 mehádiai felirat nevezi. Ulpianus (i. h.) együtt említi Sarmizegethusával (Várhely) mint olyant, melyet Trajanus császár (98–117) coloniának megtett s a jus Italicummal felruházott. Másfelől azonban a CIL III 14468 apulumi feliratban, mely későbbi Trajanus koránál, még mint municipium szerepel. Két arčari téglán (CIL III 8227, 2. 12677) a r(espublica) D(ierna) bélyeg olvasható. A község hatóságait nem említik feliratok, az egyelen flam(en) munici(ipii) Dier(nae) az idézett 14468 feliratból ismeretes. Különben Óorsova területei eddig latin feliratos emlékre még nem akadtak. CIL III p. 248.

K. BÁ.