Arrabona

római város Felső Pannoniában. nevét az Arrabo (ma is Rába) folyótól nyerte, a melynek torkolatánál feküdt. Romjait a mai Győr város belső részei fedik. Ptolemaeus és a Tabula Peutingeriana csak a folyót említik, ellenben az Itinerariumban 3 helyen Arrabona accusativusban is fordul elő, először (Wess. 246) mint a Brigetiót Carnuntummal összekötő dunai útvonal egyik közbülső állomása, 30 r. mérföldre Brigetiótól, a mi megfelel a valóságnak, másodszor (u. o. 262), mint a Sabariából (Szombathely) kiinduló út végpontja, s haramdszor (u. o. 2678) ugyancsak mint végpontja a Sirmiumtól Sopianaen (Pécs) át vezető útnak. – Nem volt ugyan legio állomáshelye, de geographiai fekvésének jelentősége, különös tekintettel a Dunán innen lakó quadusok és suevusok betöréseire, nem kerülhette ki a rómaiak figyelmét. Mint a nagyszámú katonai feliratokból (63 közül 21) kitűnik, melyet Győrött s környékén (Ebersdorf, Mártonhegy, Őrkény, Puszta Szent-Pál) kerültek napfényre, a legjobban megerősített pontnak kellett lenni Brigetio és Carnuntum között. Az őrszolgálatot a I. segédlegióhoz tartozó különböző lovas segédcsapatok (alae) teljesítették, még pedig – időnként egymást felváltva – az ala l Augusta Ituraeorum (CIL III 4367, 4371, S. 11083), az ala I Arvacorum (u. o. 4373), az ala Pannoniorum (u. o. 4372, 4376, 3377) s legtovább az ala I Ulpia contariorum (u. o. 4359, 4362, 4369, 4730, 4378, 4379 S. 11081). Az ituraeusok lovasosztályában szolgált a többiek között egy Itureából (Syria) származó katona, kinek neve Baryethes Regebali f(ilius) volt, s a sirkövét Baramna Beliabi f(ilia) s Bricbelus frater állították (u. o. 4371). Egy mártonhegyi sírfelirat (u. o. 4375) megemlékezik az I. segédlegio zászlótartójáról s egyik társáról, kik mindketten a háborúban estek el. Egy-egy nyomot hagyott hátra még Arraboniában az ala III Augusta Thracum (u. o. 4380), melynek rendes tartózkodási helye Adiabumban volt, a cohors Alpinorum equitata (u. o.4374) is. A IV. században a Notitia Dignitatium (98. 99, ll. Arrabonae) szerint Arrabona őrségét képezte egy cuncus equitum Stablesianorum s az equites promoti s ugyanott székelt a praefectus leg. X. et XIV. gem. militum libumariorum. – Arrabona emlékei közül emlitést érdemel egy feliratos kő (XCIL III 4366), melyet 137-ben Hadrianus császár tiszteletére emeltek, a ki tudvalevőleg, mielőtt császár lett, Alsó Pannonia helytartója volt; továbbá egy másik oltár (u. o. S.11082), melyet 207-ben Sept. Severus és Caracalla idejében Egantius Victor helytartó szentelt föl Victoriae Augg. nn. et. leg. I ad. p. f. Antoninianae. – Nem lehet kétség, hogy Arrabona mint polgári telep is jelentékeny volt, különösen virágzó kereskedelme lehetett a szomszédos barbárokkal. Községi szervezetéről azonban hallgatnak a feliratok.