Arrha, arrhabo

arrabwn, arra- és arrabo-nak is írva (héber szó), jelenti az üzleti szerződések és kötések, különösen a vásárlás alkalmával adott fölpénzt vagy foglalót, mely a megkötött szerződés jeléül adatván (a. pacto perfecto data), a kötés megerősítésére s esetleg bizonyítására szolgált (a. confirmatoria), de szolgálhatott később kötendő szerződések vagy szolgálmányok biztosítására is (a. pacto imperfecto data). E fölpénznek mind a két esetben bánatpénz jellege is volt (a. poenitentialis), a mennyiben ha a fölpénzt adó fél a szerződésből reá háramló kötelezettséget nem teljesítette, fölpénze oda veszett. A zálogtól (pignus) abban különbözött, hogy mig ezt a kötelezettség teljesítése után a zálogadónak visszaadták, az arrha a szerződés beváltáskor a kikötött összegbe beszámíttatott. Néha azonban általában zálogot is jelent, a házassági jogban pedig a jegyváltás alkalmával adott jegyajándékot (a. sponsalicia)