Villa.

– 1. E néven neveztek a rómaiak minden a városon kívül álló házat, nemcsak akkor, ha nyaralásra használták, hanem akkor is, ha állandó lakásul szolgált, sőt igyekeztek úgy is berendezni, hogy nyáron hűs, télen meleg legyen. Az eleinte egyszerű házak helyett a fényűzés terjedésével mindinkább díszesebb, pazarabb fénynyel és kényelemmel berendezett villákat kezdtek építeni, és megkülönböztetni a birtokon épült lakóházat, a melyet a gazdasági épületek csoportjában v. rusticának neveztek, a szórakozásra berendezett villa urbanától. A villa rustica rendesen kétudvart (cohors, cors) vett körül. Az első, külső cors bejáratánál volt a villicus (majoros) lakása, hozzá közel a rabszolgaszemélyzet szobái és közös konyhája, a bor- és az olajsajtó és a bor- és olajraktárak (cellae oleariae et vinariae, nem földalatti pinczék); szérű, kézi malom, sütőkemencze is itt talált helyet. A gabonatermést a padláson raktározták. Az istállók (bubilia, equilia, ovilia) a belső cors körül voltak, a melynek közepén itató (kút, csorgó) állott. Dúsgazdag birtokosok a v. rusticához (esetleg az urbanához is) apiariumot (méhes), aviariumot (baromfi, galamb, páva, fáczán, tenyésztésre), leporariumot (nyúltenyésztésre), vivariumot (vadaskert), piscinát (halastó) is kapcsoltak. Ha a gazda maga nem lakott a villában, v. fructuaria néven is nevezték. A v. urbana a lakójának mind azt a kényelmet nyújtotta, a mit a kényes városi ember kívánt. A városi házzal ellentétben kívül is nyilt, sok bejáratú, világos épület volt, oszlopcsarnokokkal, atriumokkal, testgyakorló és fürdő helyiségekkel szerelték fel, fényes díszkert közepén. A nap állásához és az évszakhoz képest egy része reggeli, másik része esti, egyik nyári, másik téli tartózkodásra volt kellemes; a berendezés komoly foglalkozásra vagy léha szórakozásra, akár pihenésre egyaránt nyujtott alkalmat. Némelyik villa kiterjedésére nézve egész kis város volt (in urbium modum exaedificata, Sall. Cat. 12), pl. Hadrianusé Tibur mellett, a melynek összefüggő romjai, eltekintve egy-egy külön távolabb álló épületmaradványtól, m. e. 1 1/2 km. hosszú és 1/2 km. széles területet borítanak. Villa urbanák és rusticák maradványai úgy Italiában, mint a provinciákban nagy számmal ismeretesek. Magyarország területén, a Duna partján közel Dárda mellett volt villája (v. urbana) az 5. évszáz elején Kr. u. Valerius Dalmatiusnak, Gallia Lugdunensis tertia volt helytartójának, v. ö. Archaeologiai Értesítő, 1902, 289–293. l. Egy villa rustica maradványait kiásta Apahida mellett (Kolozsvármegye) e sorok irója, l. Arch. Ért. 1901, 242–250. l. V. ö. Becker, Gallus, 5. Sc. 1. Excurs. – 2. V. publica l. Roma, 662. lap.