Viminacium

római város és táborhely Felső Moesiában (Szerbia), mely a Duna jobb partján vezető uton, Kostolácz helyén feküdt, s a melyet Naissuson (Nis) keresztül egy főút Constantinopolisszal kötött össze. Trajanus császár innen indította hadjáratait a dacusok ellen s strategiai jelentőségét mint egy legio táborhelye később is megtartotta. A város nevével vert pénzeken mindkét felsőmoesiai legio számai előfordulnak s mindkettőnek nyomai is egyaránt feltalálhatók Viminaciumban. Csakhogy míg igen sok tégla van a legio VII Claudia nevével, és a feliratok között csak kettő (CIL III 1650. 1681) olyan, melyeken hozzátartozó veteranusokról van szó, addig a legio III Flaviától egyetlen tégla sem ismeretes, de a feliratok (CIL III 1648. 1649. 1652. 1653), több tényleges szolgálatban levő katonáját említik. A Kr. után 240–255 között vert pénzeken col(onia) Vim(inacium) olvasható, a minek a CIL II 1474. 8109 feliratok is nevezik. De csak későbbi időben lett azzá. A CIL III 1654. 1655. 8102. 8127. 8128 feliratok szerint municipium Aelium Viminacium, úgy hogy az első városjogot Hadrianus császárnak köszönhette. Számos felirat megemlékezik hatóságairól, papjairól, stb. CIL III p. 264.