Acumincum

római telep Alsó Pannoniában a Duna jobb partján. Csak Ptolemaeus (II, 15, 3) említi nevét ezen formában (Akouminkon), az Itinerariumban, Ammianusnál s a Notitiában Acimincum, a Tabula Peutingerián pedig Acunum a neve. Fekvésének meghatározására a legelfogadhatóbb a Tabula adata; e szerint Acumincum Taurunumtól (Zimony) 31 r. mérföldre feküdt, körülbelül a mai Szlankamen helyén. Ptolemaeus az idézett helyen a telep neve mellé hozzájegyzi, hogy legio állomása. Mommsen (CIL, III, 416 l.) azzal a magyarázattal fogadja el Ptolemaeus ezen adatát, hogy a legio, mely minden valószinűség szerint a legio II adjutrix volt, csak a római uralom első idejében, mielőtt Aquincumba helyezték, lakott Acumincumban. Csakhogy Szlankamen helyén, mint azt Fröhlich Róbert (Acumincum vidéke és a régi pannoniai limes, Arch. Értesítő, 1892, 34–44 és 115–128. II.) helyrajzi tanulmányok alapján kimutatta, éppenséggel nem állhatott s nem is állott tábor. Minthogy fel nem tételezhető, hogy Ptolemaeus Acumincumot felcserélte volna Aquincummal, téves adata csak úgy magyarázható, hogy a legio szót, mely a térképen, melyről az adatait leirta, Sirmium és Acumincum között állott, a helyett, hogy Sirmium mellé írta volna, a hol tényleg legio tartózkodott, elnézésből jegyezte Acumincum mellé. Legfölebb a császárság későbbi korában erősítették meg a rómaiak. Ammianus Marcellinusnál (19, 11, 8) vallo prope Acimincum locato olvassuk s a Notitia Dignitatum szerint (Seeck, 189. l.) egy cuneus equitum constantium s az equites sagittari képezték a IV. században. Acumincum helyőrségét. – Arra, hogy Acumincum községi jellegéről s egyéb viszonyairól valamit mondhassunk, még alig van átkutatva Szlankamen területe. Mindössze két, régebbi időben napfényre került feliratot ismerünk, melyek állítólag onnan származnak. Ezek oltárkövek (CIL, III, 3252–3253) s a vallási viszonyokra annyiban jellemzők, hogy mindkettőt Jupiter Dolichenus tiszteletére emelték hívei. Az egyiken (3252) az ala Pannoniorum egy decuriója s egy duplicariusa szerepelnek.