A Magyar
Zsidó Lexikon (1929) digitális újrakiadásának,
adatbázisszerű
továbbfejlesztésének munkálatai
Előzmények
A Magyar Zsidó Lexikon (1929) digitális újrakiadásának, adatbázisszerű továbbfejlesztésének munkálatai a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont (WESZ) 1086 Budapest Dankó u. 11. munkájának keretében folynak, e sorok szerzőjének Nagy Péter Tibornak a vezetésével. A digitalizáció és adatbázisépítés mellett a program kapcsolódik egy nagyszabású szociológiai ernyőkutatáshoz, mely a 19-20. századi iskolázott magyarországi elitek történetszociológiai, ezen belül vallás- és felekezetspecifikus feldolgozását tűzi ki célul, s melyet Karády Viktor és Nagy Péter Tibor vezetnek. A legrégebbi változat CD-n volt kapható. 2006-ban elkészült az internetes adatbázis. Jelenleg a legnagyobb magyar és a legnagyobb külföldi szövegbankban egyaránt elérhető, a http://mek.oszk.hu/04000/04093/html illetve http://www.archive.org/details/JewishLexiconEncyclopedia címek alatt. Nemcsak használható, de teljes szövegben, pdf és képfájlban egyaránt letölthető. A lexikon használatához készült adatbázisokat egyébként papíron is megjelentetjük, kis példányszámban. Az első – 264 oldalas – kötet: Nagy Péter Tibor: Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon személysoros adatbázisa WJLF, Budapest 2011. Az elsőként létrehozott interaktív változat ez volt: http://npt2000.homeip.net/zs/interaktivzsidlex.htm, de technikai és humánerőforrás nehézségek miatt ezt fel kellett függesztenünk.
A jelen projekt….
A lexikon „Magyar Zsidó Lexikon 1929 – 2006 – 2019” elnevezésű interaktív változatát azért hoztuk létre Bendzsák Csaba munkatársammal, mert szívesen látjuk minden olyan olvasó hozzájárulását, aki hibákat, hiányosságokat fedez fel a lexikonban. E lexikon azonban nem „wikipédia”, a javításnak, illetve új ismeretek rögzítésének a szerkesztők bizonyos határokat szeretnének szabni.
Ezért az olvasók http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/interaktiv_cimszojegyzek.htm linken keresztül lehetőséget kapnak arra, hogy
a.) meglévő címszavak érintetlenül hagyásával, az adott szócikk megőrzésével elhelyezzék az adott szócikk javított vagy kiegészített változatát
b.) új címszavakat alkossanak, az abc megfelelő helyére illesztve őket, s meg is írják az általuk javasolt szócikket.
Kérünk mindenkit, mielőtt ebbe a munkába belefog, szánjon néhány percet az alábbi szerkesztői-projektkoordinátori elképzelés átfutására.
A javítások azonosíthatósága
Projektünk azért sem wikipédia jellegű, mert úgy gondoljuk, hogy az eredeti lexikon valamekkora – nyilván nem 100 %-os, de azért tekintélyes – ellenőrzöttséggel, legitimitással rendelkezik. Azt szeretnénk, ha a módosítási javaslatok úgy kerülnének fel a felületre, hogy minden olvasó mérlegelhesse, hogy a megadott forrás és a megadott módosító személy nevének ismeretében mennyiben tekinti megbízhatónak a módosítást.
A kisebb hibák javítása
A Magyar Zsidó Lexikon digitális kiadásának elsődleges célja, hogy az 1929-es kiadást annak javítása nélkül hozzáférhetővé tegye. A http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/interaktiv_cimszojegyzek.htm-ből indulva az egyes címszavak felületén tehát szívesen látunk olyan tanácsokat, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a lexikon nyomtatott változatától az internetes változat eltér, pl. az internetes változatban el van ütve egy karakter. A karakterhiba nélküli mondatot egyszerűen be lehet írni a lap második oszlopába.
A Magyar Zsidó Lexikon digitális kiadásának második célja, hogy az 1929-es szöveg elektronikus kereshetőségét biztosítsa. A jelen felületen tehát szívesen látunk olyan tanácsokat, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a lexikon nyomtatott változatában karakterhibák, íráshibák vannak. A helyes szó megadásával javítható annak esélye, hogy a keresőprogram a megfelelő szócikkre rátalál. A tulajdonnevek, héber és más idegen nyelvű szavak mai átírásának megfelelő karaktersorok megadásával ugyanaz a hatás érhető el. Az ekképpen javított mondatot egyszerűen be lehet írni a lap második oszlopába.
A tartalmi hibák javítása
A Magyar Zsidó Lexikon digitális kiadásának harmadik célja, hogy az 1929-es kiadás szócikkeiben előforduló tartalmi hibákat feltárja. A jelen felületen (http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/interaktiv_cimszojegyzek.htm) tehát szívesen látunk bejegyzéseket, akár az eredeti szócikk „helyettesítésére” szánt szócikkeket. Ezek a bejegyzések nincsenek hatással az eredeti lexikon szövegének közlésére, de az olvasónak lehetőséget biztosítanak más tények, más interpretációk megismerésére. E bejegyzéseket a projekt vezetői nem ellenőrzik, ezért is célszerű minél alaposabb forráshivatkozással ellátni őket, esetleg a feltöltő személy nevét és elérhetőségét megadva – mindez növeli az új (régieknek ellentmondó) információ hitelességét az olvasó szemében.
A meglévő címszavak kiegészítése
A Magyar Zsidó Lexikon digitális kiadásának negyedik célja, hogy a meglévő életpályákat kiegészítse az életpálya 1929 utáni szakaszaival, vagy akár csak a halál helyével és idejével, bemutassa fontos intézmények, folyóiratok, hitközségek 1929 utáni sorsát. A jelen felületen (http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/interaktiv_cimszojegyzek.htm) tehát szívesen látunk ilyen bejegyzéseket is. E bejegyzéseket a projekt vezetői nem ellenőrzik, ezért is célszerű minél alaposabb forráshivatkozással ellátni őket, esetleg a feltöltő személy nevét és elérhetőségét megadva – mindez növeli az új (régieket kiegészítő, az életpályát más megvilágításba helyező) információ hitelességét az olvasó szemében. A személyi címszavak esetében a „családi emlékezet” is legitim forrás. Az intézmények, kiadványok megszűnése esetén legitimnek tekinthető az utolsó olyan időpont (szakirodalmilag meghivatkozott) megadása, amikor nyilvános információ vagy bibliográfiai adat tanúskodik a létezéséről.
Új címszavak
A Magyar Zsidó Lexikon a 21. század embere számára történeti munka és a projektvezetők szándéka szerint a kiegészítések után is az marad. Önálló új címszót csak olyan személyekkel, jelenségekkel kapcsolatban látunk szívesen, melyek e lexikon 1948-as kiadásába (ilyen nem volt, de lehetett volna) is bekerülhettek volna. Másképpen fogalmazva: e lexikonban nincs helye olyan címszavaknak, melyek a magyar zsidóság pártállamkori történetével, ill. rendszerváltás utáni történetével, jelenével foglalkoznának…
Ennek a „korlátozásnak” több oka van:
– Több nagy kutatás zajlott és részben zajlik a magyar zsidóság 1948 és 2018 közötti történetével kapcsolatban, melyet monográfiák és tanulmányok dokumentálnak. De nem véletlen, hogy összefoglaló kézikönyv ennek az időszaknak a történetéről nem jelent még meg. Ilyen értelemben egyszerűen nincs még itt az ideje annak, hogy akár csak egy honlap erejéig integráljuk a régi és az újabb magyar zsidóságról szóló ismereteket. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy egy történeti kézikönyv használhatóbbá tételének programja csak akkor következetes, hogyha a bővítést csak olyan módon engednénk, amely már 1929-ben, azaz az eredeti lexikon kiadásakor is megtörténhetett volna, azaz ami a lexikon „hiányosságára” hívja fel a figyelmet. Tekintettel azonban arra, hogy évtizedek óta részletekbe menő kutatások, adatfeltárások zajlanak a Holokauszttal kapcsolatban, ezt a korlátot 1948-ig kitolhatónak éreztük, hiszen pl. iskolákban a felekezetre vonatkozó adatot egészen eddig bejegyezték, legálisan működtek zsidó szervezetek stb.
– A zsidó lexikon címszó-választási/alkotási logikája az 1945 utáni évtizedekre egyszerűen nem lenne folytatható. A szekularizáció 1929-es fázisában, alig néhány évtizeddel az emancipáció után, a tényleges vallásgyakorlattól függetleníthető módon összegyűjthető volt, ki zsidó vallású, sőt láthatólag még az is, hogy ki a kitért. A szocializmus évtizedei alatt a zsidó háttér jelentősége teljesen megváltozott, a zsidó mivoltról szóló történelmi információ értéke is más. A szocializmus évtizedei alatt nem állnak rendelkezésre arról szóló pontos adatok, hogy az elit tagjai közül ki volt zsidó, ki volt kikeresztelkedett zsidó, ki szakította meg (vallásváltoztatás vagy formális kilépés nélkül) minden kapcsolatát azzal a vallási közösséggel, amelyben felnőtt. Ennek következtében egyszerűen nem állítható össze a zsidó orvosok, közgazdászok, politikusok, stb. listája.
– Zsidó hitéleti lexikont (mely a hitközségi élet szereplőit venné számba) természetesen lehetne csinálni –, de ez ellentétben állna az eredeti zsidó lexikon szerkesztési elvével, tehát nincs ok ezzel integrált adatbázisba, integrált honlapra szervezni azt. Zsidó „közéleti lexikont” is lehetne csinálni azoknak a nem vallási jellegű civil szervezeteknek, folyóiratoknak stb. számbavételével, melyek 1989 után jöttek létre – de egyfelől az ezekhez tartozó személyek kiemelése is ellentétben állna az 1929-es zsidó lexikon szerkesztési elvével, másrészt méltánytalan „láthatatlanságba” taszítaná azokat, akik zsidónak tartották magukat, a környezetük is őket, de teljesen szekularizáltként, ateistaként nem tartottak kapcsolatot a vallási szervezetekkel, viszont 1989 előtt elhalálozván nem lehettek az ő identitásuknak esetleg adekvátabb civil körök tagjai, szerzői.
– Végezetül az, hogy csak olyan személyek kaphatnak címszavakat, akiknek tevékenysége már 1948 előtt jelentős volt, erősen csökkenti annak kockázatát, hogy élő személyről szándéka ellenére személyiségi jogait érintő információ jelenjen meg.
Új címszavak alkotására is a http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/interaktiv_cimszojegyzek.htm-ről indulva van mód.
1948-as virtuális megfigyelési pont
A lexikonba olyan új személyi címszavakat várunk, ahol a személyre igaz, hogy munkássága valamilyen mértékben 1948-ra már látható lett volna, még ha biztosak is vagyunk benne, hogy csak az 1950-es, 1960-as években kifejtett tevékenysége, megírt munkái alapján érdemel címszót. Kétség esetén célszerű abból kiindulni, hogy 1930 után született személy ne kerüljön a lexikonba. A szócikk szövegében természetesen helye van minden 1948 utáni történésnek is.
Tárgyszerűség
A honlapon nincs helye semmilyen gyűlölet keltésére alkalmas minősítő kifejezésnek, nincs tér hitvitáknak sem. Kérjük továbbá kerülni az egy meghatározott szakterületen működő más személyek minősítését közvetve magukban foglaló pozitív jelzőket is, tehát például a „legjelentősebb”, „leghíresebb” kifejezések helyett a „jelentős”, „híres” szavak használatát kérjük.
Ki kaphat zsidóként címszót a lexikonban?
A „Ki a zsidó?” kérdésre az 1929-es lexikon nem kívánt választ adni. Önálló címszót az kapott, aki vagy zsidó vallású volt, vagy ő maga kitért. (Tehát nem kapott címszót az, akinek a szülei tértek ki, s ezért már gyerekkorában vallást váltott, vagy aki szülei vegyesházassága következtében eleve más vallásúnak született.)
Az új címszavak megalkotásánál, kérjük, csak azt tekintsék zsidónak, aki az alábbi kategóriák LEGALÁBB EGYIKÉBE beleesik:
1 - Rendelkezésre áll arról valamilyen dokumentum, hogy felekezetére nézve – 18 éves kora és halála között – zsidó volt. Egyértelmű családi emlékezet legitim módon helyettesíti a dokumentumot. Bármely lektorált tudományos munkában történő megemlítés helyettesíti a dokumentumot.
2 - Zsidó temetőbe temették. Ha zsidó személy nem zsidó házastársaként temették zsidó temetőbe, akkor is kaphat címszót.
3 - Az 1920-as numerus clausus miatt külföldön kellett egyetemi tanulmányait folytatnia.
4 - 1945 májusa előtt valamelyik zsidótörvény alapján üldözésben volt része. 1945 után legális vagy illegális sajtóban antiszemita diskurzus megnevezettje volt, anélkül, hogy magában a diskurzusban az illető zsidó származását tagadta volna a filoszemita állásponton lévő vitatkozó fél.
5 - Bármely nyilvános interjúban, vagy más írásban önmagát zsidónak mondotta. A 4. és 5. pont ugyan megsérti a zsidó lexikon eredeti szerkesztési elvét, de a Holokauszt után a ténylegesen üldöztetést szenvedett személyek kirekesztése ebből a lexikonból megengedhetetlennek tűnik.
Ki kaphat magyar zsidóként címszót a lexikonban?
A lexikon magyar zsidó lexikon, tehát nincs benne hely külföldi zsidó hírességek számára. Minden olyan személy „magyar”, aki az alábbi kritériumok EGYIKÉNEK eleget tesz:
1 - Élete legalább egy korszakában magyar állampolgár volt, vagy lehetett volna. Tehát anyanyelvüktől, identitásuktól függetlenül mindazok, akik az 1920 előtti Magyarországon születtek, s mindazok, akik 1920 utáni utódállamokban születtek, de az 1938-1945 közötti változások következtében átmenetileg a megnagyobbodott Magyarországon éltek.
2 - Élete legalább egy korszakában magyar anyanyelvű volt, vagy többnyelvű személyként azonosítható, s a több nyelv egyike a magyar.
3 - Rendszeresen használta a magyar nyelvet, vagy magyarul publikált.
4 - Bármely nyilvános megnyilatkozásában magyarnak, magyar zsidónak, zsidó magyarnak mondta magát.
Még egy korlátozás
Akárcsak az 1929-es zsidó lexikon készítése idején, de teljesen megváltozott adatvédelmi környezetben, élő személyekről is készíthetők címszavak.
Az 1930-as születési határt betartva kilencven éves vagy annál idősebb személyekről van szó, tehát az ő érzékenységüket mindenképpen tiszteletben kívánjuk tartani.
A lexikonba élő személyre utaló adat csak az érintett személy kifejezett hozzájárulásával kerülhet. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak személyi címszó alkotásához kell az ő kifejezett írásos engedélye, hanem ahhoz is, hogy más címszóban, pl. mint valamely tudományág neves zsidó művelőjét, vagy más neves zsidó személyről szóló címszóban, mint az illető gyerekét, unokáját, megemlítse valaki.
Budapest, 2019 02 05.
Nagy Péter Tibor