10007.htm
CÍMSZÓ: Abony
SZÓCIKK: Abony, nagyk.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 16,185 lak. Az első hiteles adat az A.-i zsidókról
egy 1756-ból való városi adókönyv, melyben fel van jegyezve, hogy bizonyos Viztövi
Gergely behajtotta a zsidóktól az adót. 1770 táján már hitközség is alakult,
melynek rabbijául Reb Móse Lichtert választották meg, aki - sírkövének felirata
szerint - a következő évben foglalta el állását. Ekkor létesítettek templomot
és temetőt is. 1788-ban iskolát alapított az 50 - 60 családból álló hitközség.
Az első tanító Pollitzer Márkusz, aki két évig működött itt. Pár év múlva már
három tanerős volt az iskola, ami élénk bizonyítéka a hitközség kulturális
fejlettségének. A kitűnően felszerelt iskolában, mely csakhamar négy tanerőssé
fejlődött, a Bach-korszak kivételével, kezdettől fogva magyar nyelven folyt az
oktatás. Ma a nagymultú iskola, a súlyos gazdasági viszonyok s a tanulók
számának lecsökkenése miatt, osztatlan és egy-tanítós. A XIX. század elején
virágzó fejlődésnek indulta hitközség, melynek 1830. már 130 tagja volt. A régi
templom ekkor szűknek bizonyult s szép új templomot épített a hitközség, melyet
1825. avattak fel. 1830-ban hatvan évi működés után meghalt a hitközség első
rabbija, Lichter Mózes, kinek utódjául Herczog Jakabot, a maga idejében messze
földön híres talmudtudóst választották meg, aki 1857. bekövetkezett haláláig
fejtett ki áldásos papi tevékenységet. A szabadságharcban fontos szerepet
játszott az A.-i zsidóság. Bár a nemzetőrség tagjai közé nem vették fel a
zsidókat, a horvátok közeledésének hírére a zsidók is kapával-kaszával
felszerelve indultak az ellenség ellen s tömegesen álltak be honvédnek. A
hitközség annaleszei sok érdekes dolgot jegyeztek fel az A.-i zsidóság hősies
magatartásáról a szabadságharcban. Így felemlítik, hogy Weisz Jakab akkori
hitközségi elnök minden nap jelentést tett a Tiszántúl tartózkodó kormánynak a
császári hadak állásáról s a veszedelmes kémszolgálat miatt Eisachsen osztrák
kapitány meg akarta botoztatni, de tévedésből öccsének, Weisz Simonnak
utalványozták ki a 25 botot. Hay Jakabról is meghatóan szép dolgot olvasunk.
Kossuth Lajos A.-on jártában meglátogatta, a tekintélyes, vagyonos öreg urat.
Hay összehordatta házának minden kincsét, aranyat, ezüstöt, cink és rézneműt s
átadta azokat Kossuthnak azzal, hogy vagyonát használja fel a haza javára. Az
osztrákok hazafias magatartásáért súlyos hadisarcot róttak az A.-i zsidóságra,
mely a rá kivetett 1143 forint részleteit éveken át törlesztette. 1862-ben
Herczog rabbi örökét Kunstadt Ignác, a Luach Jarec c. mű szerzője, a kiváló
hitszónok foglalta el. Húsz évig működött s utána rövidebb-hosszabb szünetekkel
már a modern rabbik következtek, először Vajda Béla dr., azután Blumgrund
Naftali dr. és Guttmann Simon dr., míg jelenleg a hívek nagy megelégedésére
Resofszky Arthur dr. tölti be a rabbiállást. 1869-ben a hitközség kongresszusi
jelleget öltött. A hitközség levéltárában sok régi irat, hadisarc befizetéséről
szóló nyugta s egyéb történelmi okmány van, melyek között legérdekesebb Nagy
Szigethy Szily József Pest Pilis és Solt törvényesen egybekapcsolt megyék
ispánjának 1797 május 11. kelt elismerő levele az «A. mezővárosa-beli zsidó
község részére», azért mert az A.-i zsidóság «a Felséges Fejedelem és a Magyar
Hazának fenntartására és védelmére az ellenség eleiben kelő megyebeli nemesség
fegyverkezésének célját s előmenetelét 100 forintokkal, esztendőnként pedig 200
forintokkal elősegíteni kívánta és fogadta». A hitközség történetét Vajda Béla
dr. rabbi dolgozta fel A zsidók története A.-ban és vidékén c. alapos
munkájában. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Pintér Gyula az
elnöke, a betegsegélyző egylet, melyet Resofszky Arthur rabbi vezet és a
nőegylet, melynek élén Hay Mórné áll. A hitközség évi 18,000 pengős
költségvetéssel dolgozik, melyből 4 - 5000 pengőt fordít szociális és
filantropikus célokra. Több jótékony és kulturális célú alapítványt is kezel a
hitközség. Anyakönyvi területéhez Jászkarajenő, Kocsér, Tószeg és Törtei községek
tartoznak. A hitközség lélekszáma 460, a családok száma 150, adót 159-en
űzetnek. Foglalkozás szerint: 17 gazdálkodó, 2 tanító, 48 kereskedő, 2 ügyvéd,
2 köztisztviselő, 3 orvos, 13 magántisztviselő, 17 iparos, 3 mérnök, 3 magánzó
és 36 egyéb. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 13-an
estek el, akiknek emléket a templom falába illesztett márványtábla őrzi meg. A
forradalomnak és ellenforradalomnak két áldozata van. A hitközség mai
vezetősége: Resofszky Arthur dr. rabbi, Löffler Miksa elnök, Klein Antal és
Vadász Izsák alelnökök, Possel Zsigmond és Pick Ignác gondnokok, Perényi Ignác,
Pintér Gyula és Roth József elöljárók, Neumann József pénztárnok, és Steiner
Zoltán dr. polg. isk. tanár, titkár.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 7. címszó a lexikon =>
3. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10007.htm
CÍMSZÓ: Abony
SZÓCIKK: Abony, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 16,185 lak. Az első
hiteles adat az A.-i zsidókról egy 1756-ból való városi adókönyv, melyben fel
van jegyezve, hogy bizonyos Viztövi Gergely behajtotta a zsidóktól az adót.
1770 táján már hitközség is alakult, melynek rabbijául Reb Móse Lichtert
választották meg, aki - sírkövének felirata szerint - a következő évben
foglalta el állását. Ekkor létesítettek templomot és temetőt is. 1788-ban
iskolát alapított az 50 - 60 családból álló hitközség. Az első tanító Pollitzer
Márkusz, aki két évig működött itt. Pár év múlva már három tanerős volt az
iskola, ami élénk bizonyítéka a hitközség kulturális fejlettségének. A kitűnően
felszerelt iskolában, mely csakhamar négy tanerőssé fejlődött, a Bach-korszak
kivételével, kezdettől fogva magyar nyelven folyt az oktatás. Ma a nagymultú
iskola, a súlyos gazdasági viszonyok s a tanulók számának lecsökkenése miatt,
osztatlan és egy-tanítós. A XIX. század elején virágzó fejlődésnek indulta
hitközség, melynek 1830. már 130 tagja volt. A régi templom ekkor szűknek
bizonyult s szép új templomot épített a hitközség, melyet 1825. avattak fel.
1830-ban hatvan évi működés után meghalt a hitközség első rabbija, Lichter
Mózes, kinek utódjául Herczog Jakabot, a maga idejében messze földön híres
talmudtudóst választották meg, aki 1857. bekövetkezett haláláig fejtett ki
áldásos papi tevékenységet. A szabadságharcban fontos szerepet játszott az A.-i
zsidóság. Bár a nemzetőrség tagjai közé nem vették fel a zsidókat, a horvátok
közeledésének hírére a zsidók is kapával-kaszával felszerelve indultak az
ellenség ellen s tömegesen álltak be honvédnek. A hitközség annaleszei sok
érdekes dolgot jegyeztek fel az A.-i zsidóság hősies magatartásáról a
szabadságharcban. Így felemlítik, hogy Weisz Jakab akkori hitközségi elnök
minden nap jelentést tett a Tiszántúl tartózkodó kormánynak a császári hadak
állásáról s a veszedelmes kémszolgálat miatt Eisachsen osztrák kapitány meg akarta
botoztatni, de tévedésből öccsének, Weisz Simonnak utalványozták ki a 25 botot.
Hay Jakabról is meghatóan szép dolgot olvasunk. Kossuth Lajos A.-on jártában
meglátogatta, a tekintélyes, vagyonos öreg urat. Hay összehordatta házának
minden kincsét, aranyat, ezüstöt, cink és rézneműt s átadta azokat Kossuthnak
azzal, hogy vagyonát használja fel a haza javára. Az osztrákok hazafias
magatartásáért súlyos hadisarcot róttak az A.-i zsidóságra, mely a rá kivetett
1143 forint részleteit éveken át törlesztette. 1862-ben Herczog rabbi örökét
Kunstadt Ignác, a Luach Jarec c. mű szerzője, a kiváló hitszónok foglalta el.
Húsz évig működött s utána rövidebb-hosszabb szünetekkel már a modern rabbik
következtek, először Vajda Béla dr., azután Blumgrund Naftali dr. és Guttmann
Simon dr., míg jelenleg a hívek nagy megelégedésére Resofszky Arthur dr. tölti
be a rabbiállást. 1869-ben a hitközség kongresszusi jelleget öltött. A
hitközség levéltárában sok régi irat, hadisarc befizetéséről szóló nyugta s
egyéb történelmi okmány van, melyek között legérdekesebb Nagy Szigethy Szily
József Pest Pilis és Solt törvényesen egybekapcsolt megyék ispánjának 1797
május 11. kelt elismerő levele az A. mezővárosa-beli zsidó község részére ,
azért mert az A.-i zsidóság a Felséges Fejedelem és a Magyar Hazának
fenntartására és védelmére az ellenség eleiben kelő megyebeli nemesség
fegyverkezésének célját s előmenetelét 100 forintokkal, esztendőnként pedig 200
forintokkal elősegíteni kívánta és fogadta . A hitközség történetét Vajda Béla
dr. rabbi dolgozta fel A zsidók története A.-ban és vidékén c. alapos
munkájában. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Pintér Gyula az
elnöke, a betegsegélyző egylet, melyet Resofszky Arthur rabbi vezet és a
nőegylet, melynek élén Hay Mórné áll. A hitközség évi 18,000 pengős
költségvetéssel dolgozik, melyből 4 - 5000 pengőt fordít szociális és
filantropikus célokra. Több jótékony és kulturális célú alapítványt is kezel a
hitközség. Anyakönyvi területéhez Jászkarajenő, Kocsér, Tószeg és Törtei községek
tartoznak. A hitközség lélekszáma
10007.ht
CÍMSZÓ Abon
SZÓCIKK Abony nagyk Pest-Pilis-Solt-Kisku vm 16,18 lak A els hitele ada a
A.- zsidókró eg 1756-bó val város adókönyv melybe fe va jegyezve hog bizonyo
Viztöv Gergel behajtott zsidóktó a adót 177 tájá má hitközsé i alakult melyne
rabbijáu Re Mós Lichter választottá meg ak sírkövéne felirat szerin következ
évbe foglalt e állását Ekko létesítette templomo é temető is 1788-ba iskolá
alapítot a 5 6 családbó áll hitközség A els tanít Pollitze Márkusz ak ké évi
működöt itt Pá é múlv má háro tanerő vol a iskola am élén bizonyíték hitközsé
kulturáli fejlettségének kitűnőe felszerel iskolában mel csakhama nég tanerőss
fejlődött Bach-korsza kivételével kezdettő fogv magya nyelve foly a oktatás M
nagymult iskola súlyo gazdaság viszonyo tanuló számána lecsökkenés miatt
osztatla é egy-tanítós XIX száza elejé virágz fejlődésne indult hitközség
melyne 1830 má 13 tagj volt rég templo ekko szűkne bizonyul szé ú templomo
építet hitközség melye 1825 avatta fel 1830-ba hatva év működé utá meghal
hitközsé els rabbija Lichte Mózes kine utódjáu Herczo Jakabot mag idejébe messz
földö híre talmudtudós választottá meg ak 1857 bekövetkezet halálái fejtet k
áldáso pap tevékenységet szabadságharcba fonto szerepe játszot a A.- zsidóság
Bá nemzetőrsé tagja köz ne vetté fe zsidókat horváto közeledéséne hírér zsidó i
kapával-kaszáva felszerelv indulta a ellensé elle tömegese állta b honvédnek
hitközsé annalesze so érdeke dolgo jegyezte fe a A.- zsidósá hősie
magatartásáró szabadságharcban Íg felemlítik hog Weis Jaka akkor hitközség elnö
minde na jelentés tet Tiszántú tartózkod kormányna császár hada állásáró
veszedelme kémszolgála miat Eisachse osztrá kapitán me akart botoztatni d
tévedésbő öccsének Weis Simonna utalványoztá k 2 botot Ha Jakabró i meghatóa
szé dolgo olvasunk Kossut Lajo A.-o jártába meglátogatta tekintélyes vagyono
öre urat Ha összehordatt házána minde kincsét aranyat ezüstöt cin é réznemű
átadt azoka Kossuthna azzal hog vagyoná használj fe haz javára A osztráko
hazafia magatartásáér súlyo hadisarco rótta a A.- zsidóságra mel r kivetet 114
forin részletei éveke á törlesztette 1862-be Herczo rabb öröké Kunstad Ignác
Luac Jare c m szerzője kivál hitszóno foglalt el Hús évi működöt után
rövidebb-hosszab szünetekke má moder rabbi következtek előszö Vajd Bél dr.
azutá Blumgrun Naftal dr é Guttman Simo dr. mí jelenle híve nag megelégedésér
Resofszk Arthu dr tölt b rabbiállást 1869-be hitközsé kongresszus jellege
öltött hitközsé levéltárába so rég irat hadisar befizetésérő szól nyugt egyé
történelm okmán van melye közöt legérdekeseb Nag Szigeth Szil Józse Pes Pili é
Sol törvényese egybekapcsol megyé ispánjána 179 máju 11 kel elismer level a A
mezővárosa-bel zsid közsé részér azér mer a A.- zsidósá Felsége Fejedele é
Magya Hazána fenntartásár é védelmér a ellensé eleibe kel megyebel nemessé
fegyverkezéséne céljá előmenetelé 10 forintokkal esztendőnkén pedi 20
forintokka elősegíten kívánt é fogadt hitközsé történeté Vajd Bél dr rabb
dolgozt fe zsidó történet A.-ba é vidéké c alapo munkájában hitközsé
intézményei Chevr Kadisa melyne Pinté Gyul a elnöke betegsegélyz egylet melye
Resofszk Arthu rabb veze é nőegylet melyne élé Ha Mórn áll hitközsé év 18,00
pengő költségvetésse dolgozik melybő 500 pengő fordí szociáli é filantropiku
célokra Töb jótékon é kulturáli cél alapítvány i keze hitközség Anyakönyv területéhe
Jászkarajenő Kocsér Tósze é Törte községe tartoznak hitközsé lélekszám 460
családo szám 150 adó 159-e űzetnek Foglalkozá szerint 1 gazdálkodó tanító 4
kereskedő ügyvéd köztisztviselő orvos 1 magántisztviselő 1 iparos mérnök magánz
é 3 egyéb hitközségne világháborúba rész vet tagja közü 13-a este el akikne
emléke templo faláb illesztet márványtábl őrz meg forradalomna é
ellenforradalomna ké áldozat van hitközsé ma vezetősége Resofszk Arthu dr rabbi
Löffle Miks elnök Klei Anta é Vadás Izsá alelnökök Posse Zsigmon é Pic Igná
gondnokok Perény Ignác Pinté Gyul é Rot Józse elöljárók Neuman Józse pénztárnok
é Steine Zoltá dr polg isk tanár titkár
10007.h
CÍMSZ Abo
SZÓCIK Abon nagy Pest-Pilis-Solt-Kisk v 16,1 la el hitel ad A. zsidókr e
1756-b va váro adóköny melyb f v jegyezv ho bizony Viztö Gerge behajtot zsidókt
adó 17 táj m hitközs alakul melyn rabbijá R Mó Lichte választott me a sírkövén
felira szeri követke évb foglal állásá Ekk létesített templom temet i 1788-b
iskol alapíto családb ál hitközsé el taní Pollitz Márkus a k év működö it P múl
m hár taner vo iskol a élé bizonyíté hitközs kulturál fejlettségéne kitűnő
felszere iskolába me csakham né tanerős fejlődöt Bach-korsz kivételéve kezdett
fog magy nyelv fol oktatá nagymul iskol súly gazdasá viszony tanul számán
lecsökkené miat osztatl egy-tanító XI száz elej virág fejlődésn indul hitközsé
melyn
10007.
CÍMS Ab
SZÓCI Abo nag Pest-Pilis-Solt-Kis 16, l e hite a A zsidók 1756- v vár adókön
mely jegyez h bizon Vizt Gerg behajto zsidók ad 1 tá hitköz alaku mely rabbij M
Licht választot m sírkövé felir szer követk év fogla állás Ek létesítet templo
teme 1788- isko alapít család á hitközs e tan Pollit Márku é működ i mú há tane
v isko él bizonyít hitköz kulturá fejlettségén kitűn felszer iskoláb m csakha n
tanerő fejlődö Bach-kors kivételév kezdet fo mag nyel fo oktat nagymu isko súl
gazdas viszon tanu számá lecsökken mia osztat egy-tanít X szá ele virá fejlődés
indu hitközs mely 18 ta vo r temp ek szűk bizony s templo épít hitközs mel 18
avat f 1830- hat műkö u megh hitköz e rabbi Lich Móz ki utódj Herc Jakab m
idejé mes föl hí talmudtud választot m 18 bekövetkez halál fejt áldá p
tevékenység szabadságharc fon szere játsz A zsidós nemzetőr tag k vet zsidók
horvá közeledésé hír zsi kapával-kaszá felszere indul ellen el tömege áll
honvédn hitköz annales érde dol jegyez A zsidó hős magatartásá szabadságharcb
felemlít h We Ja akk hitközs el min jelent t Tiszán tartózk kormány csász ha
állásá veszedel kémszolgá mi Eisach oszt kapit aka botoztat tévedés öccsén We
Simon utalványoz bot Jakab meghat s dol olvasu Koss La A. jártá meglátogat
tekintély vagyo ö ur összehorda házá min kincs arany ezüst c rézne áta azo
Kossuth azz h vagyo haszná h javá osztrá hazaf magatartásá súl hadisar rót A
zsidóság m kivet 1 for részlet éve törlesztet 1862- Herc ra örö Kunst Ign Lu Ja
szerző kiv hitszó fogla H é működ ut rövidebb-hossz szünetek mod rab következt
elős Va B d azu Blumgr Naft Guttm Si d jelen hí n megelégedés Resofs Art tö
rabbiállá 1869- hitköz kongressz jelle öltö hitköz levéltárá r ir hadis
befizetésé sz nyu eg történe okm v mel köz legérdekes N Szige Sz Józ P Pi S
törvénye egybekapcs meg ispánjá 1 má k elism lev mezővárosa-b zs köz rész az m
A zsidó Felsé Fejede Mag Hazá fenntartás védelm ellen elei k megyeb nemes
fegyverkezésé cél előmenete forintokk esztendőnk pe forintok elősegít kívá foga
hitköz történe Va B ra dolgo zsi történ A.- vidé ala munkájáb hitköz intézmény
Che Kadi mely Pin Gy elnö betegsegél egyl mel Resofs Art ra ve nőegyl mely é Mó
á hitköz 18, pen költségvetés dolgoz mely 5 pen for szociá filantropi célok T
jóték kulturá c alapítvá ke hitközs Anyakön területé Jászkaraje Kocs Tós Tör
közsé tartozn hitköz léleksz 4 csalá sz 1 a 159 űzetn Foglalko szeri gazdálko
taní kereske ügyv köztisztvise orv magántisztvise ipar mérn magá egy hitközség
világháború ré v tag kö 13 es akik emlé temp fal illeszt márványtá ő m
forradalom ellenforradalom áldoz v hitköz vezetősé Resofs Art rab Löff Mi eln
Kl An Vad Iz alelnök Pos Zsigm P Ig gondnok Peré Ign Pin Gy R Józ elöljár Neum
Józ pénztárn Stei Zol po i tan titk
10007
CÍM A
SZÓC Ab na Pest-Pilis-Solt-Ki 16 hit zsidó 1756 vá adókö mel jegye bizo Viz
Ger behajt zsidó a t hitkö alak mel rabbi Lich választo sírköv feli sze követ é
fogl állá E létesíte templ tem 1788 isk alapí csalá hitköz ta Polli Márk műkö m
h tan isk é bizonyí hitkö kultur fejlettségé kitű felsze iskolá csakh taner
fejlőd Bach-kor kivételé kezde f ma nye f okta nagym isk sú gazda viszo tan szám
lecsökke mi oszta egy-taní sz el vir fejlődé ind hitköz mel 1 t v tem e szű
bizon templ épí hitköz me 1 ava 1830 ha műk meg hitkö rabb Lic Mó k utód Her
Jaka idej me fö h talmudtu választo 1 bekövetke halá fej áld tevékenysé
szabadsághar fo szer játs zsidó nemzető ta ve zsidó horv közeledés hí zs
kapával-kasz felszer indu elle e tömeg ál honvéd hitkö annale érd do jegye zsid
hő magatartás szabadságharc felemlí W J ak hitköz e mi jelen Tiszá tartóz
kormán csás h állás veszede kémszolg m Eisac osz kapi ak botozta tévedé öccsé W
Simo utalványo bo Jaka megha do olvas Kos L A járt meglátoga tekintél vagy u
összehord ház mi kinc aran ezüs rézn át az Kossut az vagy haszn jav osztr haza
magatartás sú hadisa ró zsidósá kive fo részle év törleszte 1862 Her r ör Kuns
Ig L J szerz ki hitsz fogl műkö u rövidebb-hoss szünete mo ra következ elő V az
Blumg Naf Gutt S jele h megelégedé Resof Ar t rabbiáll 1869 hitkö kongress jell
ölt hitkö levéltár i hadi befizetés s ny e történ ok me kö legérdeke Szig S Jó
P törvény egybekapc me ispánj m elis le mezővárosa- z kö rés a zsid Fels Fejed
Ma Haz fenntartá védel elle ele megye neme fegyverkezés cé előmenet forintok
esztendőn p forinto elősegí kív fog hitkö történ V r dolg zs törté A. vid al
munkájá hitkö intézmén Ch Kad mel Pi G eln betegsegé egy me Resof Ar r v nőegy
mel M hitkö 18 pe költségveté dolgo mel pe fo szoci filantrop célo jóté kultur
alapítv k hitköz Anyakö terület Jászkaraj Koc Tó Tö közs tartoz hitkö léleks
csal s 15 űzet Foglalk szer gazdálk tan keresk ügy köztisztvis or magántisztvis
ipa mér mag eg hitközsé világhábor r ta k 1 e aki eml tem fa illesz márványt
forradalo ellenforradalo áldo hitkö vezetős Resof Ar ra Löf M el K A Va I
alelnö Po Zsig I gondno Per Ig Pi G Jó elöljá Neu Jó pénztár Ste Zo p ta tit
1000
CÍ
SZÓ A n Pest-Pilis-Solt-K 1 hi zsid 175 v adók me jegy biz Vi Ge behaj zsid
hitk ala me rabb Lic választ sírkö fel sz köve fog áll létesít temp te 178 is
alap csal hitkö t Poll Már műk ta is bizony hitk kultu fejlettség kit felsz
iskol csak tane fejlő Bach-ko kivétel kezd m ny okt nagy is s gazd visz ta szá
lecsökk m oszt egy-tan s e vi fejlőd in hitkö me te sz bizo temp ép hitkö m av
183 h mű me hitk rab Li M utó He Jak ide m f talmudt választ bekövetk hal fe ál
tevékenys szabadságha f sze ját zsid nemzet t v zsid hor közeledé h z
kapával-kas felsze ind ell töme á honvé hitk annal ér d jegy zsi h magatartá
szabadsághar feleml a hitkö m jele Tisz tartó kormá csá állá veszed kémszol
Eisa os kap a botozt téved öccs Sim utalvány b Jak megh d olva Ko jár meglátog
tekinté vag összehor há m kin ara ezü réz á a Kossu a vag hasz ja oszt haz
magatartá s hadis r zsidós kiv f részl é törleszt 186 He ö Kun I szer k hits
fog műk rövidebb-hos szünet m r követke el a Blum Na Gut jel megeléged Reso A
rabbiál 186 hitk kongres jel öl hitk levéltá had befizeté n törté o m k
legérdek Szi J törvén egybekap m ispán eli l mezővárosa k ré zsi Fel Feje M Ha
fenntart véde ell el megy nem fegyverkezé c előmene forinto esztendő forint
előseg kí fo hitk törté dol z tört A vi a munkáj hitk intézmé C Ka me P el
betegseg eg m Reso A nőeg me hitk 1 p költségvet dolg me p f szoc filantro cél
jót kultu alapít hitkö Anyak terüle Jászkara Ko T T köz tarto hitk lélek csa 1
űze Foglal sze gazdál ta keres üg köztisztvi o magántisztvi ip mé ma e hitközs
világhábo t ak em te f illes márvány forradal ellenforradal áld hitk vezető
Reso A r Lö e V aleln P Zsi gondn Pe I P J elölj Ne J pénztá St Z t ti