10054.htm

CÍMSZÓ: Adler

SZEMÉLYNÉV: Adler Mór

SZÓCIKK: A. Mór, festő, szül. Óbudán 1826., megh. Budapesten 1902. A magyar úttörő festők egyike. 1848-ban telepedett le Pesten, ahol 76 éves korában, mint a magyar festők nesztora halt meg. A pesti Műegyletnek 1851-ben rendezett kiállításán szerepelt először Toilett-csendélet képével és ezután 58 éven át állította ki képeit. Főleg arcképeket és csendéleteket festett pontos, aprólékos kivitelben. Pesten korán feltűnt a Weiszenberger-féle rajziskolában, honnan a bécsi akadémiára ment. Itt Ender és Kupelwieser a történelmi és vallásos festészet akkori híres művelői a tanárai (1842- 1845). Bécsben Jacobovics közkórházi orvos számára készített patológia rajzokkal tartotta fönn magát. Bécsből a nagy stílus mesterei, Zimmermann és Schnorr v. Carolsfeld Münchenbe vonzzák (1845), majd 1846-48 között a párisi akadémián Horace Vernet és Delaroche mellett, azután pedig Drolling magániskolájában tanult. Hosszú pesti tartózkodását csak néha szakította meg német, olasz és franciaországi tanulmányútjaival. Az 1896-iki millenniumi kiállításon arcképeinek és csendéleteinek még egy kisebb gyűjteményével, halála előtt utoljára pedig édesanyjának nagy szeretettel festett arcképével az 1900-1-iki téli tárlaton vett részt. A Magy. Tört. Arcképcsarnokban Eötvös József báró egy arcképe (1872), a Szépm. Múz.-ban egy csendélete van. Számos magántulajdonban levő arcképén kívül egy önarcképe (Adler Henrikné tul.) az Ernst Múz.-ban 1913-ban rendezett magyar Biedermeier-kiállításon volt látható.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 54. címszó a lexikon => 9. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10054.htm

CÍMSZÓ: Adler

SZEMÉLYNÉV: Adler Mór

SZÓCIKK: A. Mór, festő, szül. Óbudán 1826., megh. Budapesten 1902. A magyar úttörő festők egyike. 1848-ban telepedett le Pesten, ahol 76 éves korában, mint a magyar festők nesztora halt meg. A pesti Műegyletnek 1851-ben rendezett kiállításán szerepelt először Toilett-csendélet képével és ezután 58 éven át állította ki képeit. Főleg arcképeket és csendéleteket festett pontos, aprólékos kivitelben. Pesten korán feltűnt a Weiszenberger-féle rajziskolában, honnan a bécsi akadémiára ment. Itt Ender és Kupelwieser a történelmi és vallásos festészet akkori híres művelői a tanárai 1842- 1845 . Bécsben Jacobovics közkórházi orvos számára készített patológia rajzokkal tartotta fönn magát. Bécsből a nagy stílus mesterei, Zimmermann és Schnorr v. Carolsfeld Münchenbe vonzzák 1845 , majd 1846-48 között a párisi akadémián Horace Vernet és Delaroche mellett, azután pedig Drolling magániskolájában tanult. Hosszú pesti tartózkodását csak néha szakította meg német, olasz és franciaországi tanulmányútjaival. Az 1896-iki millenniumi kiállításon arcképeinek és csendéleteinek még egy kisebb gyűjteményével, halála előtt utoljára pedig édesanyjának nagy szeretettel festett arcképével az 1900-1-iki téli tárlaton vett részt. A Magy. Tört. Arcképcsarnokban Eötvös József báró egy arcképe 1872 , a Szépm. Múz.-ban egy csendélete van. Számos magántulajdonban levő arcképén kívül egy önarcképe Adler Henrikné tul. az Ernst Múz.-ban 1913-ban rendezett magyar Biedermeier-kiállításon volt látható.

10054.ht

CÍMSZÓ Adle

SZEMÉLYNÉV Adle Mó

SZÓCIKK A Mór festő szül Óbudá 1826. megh Budapeste 1902 magya úttör festő egyike 1848-ba telepedet l Pesten aho 7 éve korában min magya festő nesztor hal meg pest Műegyletne 1851-be rendezet kiállításá szerepel előszö Toilett-csendéle képéve é ezutá 5 éve á állított k képeit Főle arcképeke é csendéleteke festet pontos apróléko kivitelben Peste korá feltűn Weiszenberger-fél rajziskolában honna bécs akadémiár ment It Ende é Kupelwiese történelm é valláso festésze akkor híre művelő tanára 1842 184 Bécsbe Jacobovic közkórház orvo számár készítet patológi rajzokka tartott fön magát Bécsbő nag stílu mesterei Zimmerman é Schnor v Carolsfel Münchenb vonzzá 184 maj 1846-4 közöt páris akadémiá Horac Verne é Delaroch mellett azutá pedi Drollin magániskolájába tanult Hossz pest tartózkodásá csa néh szakított me német olas é franciaország tanulmányútjaival A 1896-ik millennium kiállításo arcképeine é csendéleteine mé eg kiseb gyűjteményével halál előt utoljár pedi édesanyjána nag szeretette festet arcképéve a 1900-1-ik tél tárlato vet részt Magy Tört Arcképcsarnokba Eötvö Józse bár eg arckép 187 Szépm Múz.-ba eg csendélet van Számo magántulajdonba lev arcképé kívü eg önarckép Adle Henrikn tul a Erns Múz.-ba 1913-ba rendezet magya Biedermeier-kiállításo vol látható

10054.h

CÍMSZ Adl

SZEMÉLYNÉ Adl M

SZÓCIK Mó fest szü Óbud 1826 meg Budapest 190 magy úttö fest egyik 1848-b telepede Peste ah év korába mi magy fest neszto ha me pes Műegyletn 1851-b rendeze kiállítás szerepe elősz Toilett-csendél képév ezut év állítot képei Fől arcképek csendéletek feste ponto aprólék kivitelbe Pest kor feltű Weiszenberger-fé rajziskolába honn béc akadémiá men I End Kupelwies történel vallás festész akko hír művel tanár 184 18 Bécsb Jacobovi közkórhá orv számá készíte patológ rajzokk tartot fö magá Bécsb na stíl mestere Zimmerma Schno Carolsfe München vonzz 18 ma 1846- közö pári akadémi Hora Vern Delaroc mellet azut ped Drolli magániskolájáb tanul Hoss pes tartózkodás cs né szakítot m néme ola franciaorszá tanulmányútjaiva 1896-i millenniu kiállítás arcképein csendéletein m e kise gyűjteményéve halá elő utoljá ped édesanyján na szeretett feste arcképév 1900-1-i té tárlat ve rész Mag Tör Arcképcsarnokb Eötv Józs bá e arcké 18 Szép Múz.-b e csendéle va Szám magántulajdonb le arckép kív e önarcké Adl Henrik tu Ern Múz.-b 1913-b rendeze magy Biedermeier-kiállítás vo láthat

10054.

CÍMS Ad

SZEMÉLYN Ad

SZÓCI M fes sz Óbu 182 me Budapes 19 mag útt fes egyi 1848- teleped Pest a é koráb m mag fes neszt h m pe Műegylet 1851- rendez kiállítá szerep elős Toilett-csendé képé ezu é állíto képe Fő arcképe csendélete fest pont aprólé kivitelb Pes ko felt Weiszenberger-f rajziskoláb hon bé akadémi me En Kupelwie történe vallá festés akk hí műve taná 18 1 Bécs Jacobov közkórh or szám készít patoló rajzok tarto f mag Bécs n stí mester Zimmerm Schn Carolsf Münche vonz 1 m 1846 köz pár akadém Hor Ver Delaro melle azu pe Droll magániskolájá tanu Hos pe tartózkodá c n szakíto ném ol franciaorsz tanulmányútjaiv 1896- millenni kiállítá arcképei csendéletei kis gyűjteményév hal el utolj pe édesanyjá n szeretet fest arcképé 1900-1- t tárla v rés Ma Tö Arcképcsarnok Eöt Józ b arck 1 Szé Múz.- csendél v Szá magántulajdon l arcké kí önarck Ad Henri t Er Múz.- 1913- rendez mag Biedermeier-kiállítá v látha

10054

CÍM A

SZEMÉLY A

SZÓC fe s Ób 18 m Budape 1 ma út fe egy 1848 telepe Pes korá ma fe nesz p Műegyle 1851 rende kiállít szere elő Toilett-csend kép ez állít kép F arckép csendélet fes pon apról kivitel Pe k fel Weiszenberger- rajziskolá ho b akadém m E Kupelwi történ vall festé ak h műv tan 1 Béc Jacobo közkór o szá készí patol rajzo tart ma Béc st meste Zimmer Sch Carols Münch von 184 kö pá akadé Ho Ve Delar mell az p Drol magániskoláj tan Ho p tartózkod szakít né o franciaors tanulmányútjai 1896 millenn kiállít arcképe csendélete ki gyűjteményé ha e utol p édesanyj szerete fes arckép 1900-1 tárl ré M T Arcképcsarno Eö Jó arc Sz Múz. csendé Sz magántulajdo arck k önarc A Henr E Múz. 1913 rende ma Biedermeier-kiállít láth

1005

CÍ

SZEMÉL

SZÓ f Ó 1 Budap m ú f eg 184 telep Pe kor m f nes Műegyl 185 rend kiállí szer el Toilett-csen ké e állí ké arcké csendéle fe po apró kivite P fe Weiszenberger rajziskol h akadé Kupelw törté val fest a mű ta Bé Jacob közkó sz kész pato rajz tar m Bé s mest Zimme Sc Carol Münc vo 18 k p akad H V Dela mel a Dro magániskolá ta H tartózko szakí n franciaor tanulmányútja 189 millen kiállí arckép csendélet k gyűjtemény h uto édesany szeret fe arcké 1900- tár r Arcképcsarn E J ar S Múz csend S magántulajd arc önar Hen Múz 191 rend m Biedermeier-kiállí lát