10074.htm
CÍMSZÓ: Agrártörvények
SZÓCIKK: Agrártörvények a
Bibliában és a Talmudban. Mint minden régi népnél, úgy a zsidóknál is, akik
túlnyomóan földműveléssel foglalkoztak, voltak különleges agrár és földtörvények.
Első sorban is a föld tulajdonát szabályozták törvények. Az öröklött birtokot
senki sem akarta másnak átadni, amint ezt Nábót példája mutatja (l. Királyok
könyve 21. 3), ettől függetlenül azonban gyakran volt eladási, csere és
ajándékügyletek tárgya a föld. Ha valakit szegénysége kényszerített ősi
birtokának eladására, régi szokás szerint legközelebbi rokonának megvolt az az
előjoga, hogy a birtokot «megváltsa». Jósua könyvének előadása szerint
Palesztina is ilyen megváltás útján osztatott fel az egyes törzsek között,
kivéve Rubén, Gad és a fél Menasse törzset, amelyek Mózestól kapták meg
részüket, és a Lévi törzset, mely függetlenül a többiektől, 48 várost kapott.
Ez azonban csak történelem-elméleti konstrukció: a Bírák könyvének I. fejezetéből
kiderül, hogy a törzsek még sokáig nem jutottak területeikhez s a
levita-városokról nincsenek is pozitív történelmi adatok. Ezechiel megemlékezik
egy ideális földosztásról, viszont a próféták sűrűn panaszolják, hogy a föld
kicsúszott a kisemberek lába alól, a gazdag kevesek tulajdonába került és
ezáltal latifundiumok keletkeztek. A földje vesztett szegény pedig kénytelen
volt munkásnak szegődni, vagy magát gyermekeivel együtt rabszolgának eladni. E
szociális eltolódások csak azért nem vezettek kitörésre, mint a görögöknél is,
mert szigorú törvény akadályozta, hogy a gazdagok és szegények közötti
különbség válságokat idézhessen fel. Úgy a földet mívelő emberek és állatok
erejének, mint magának a földnek a kímélését törvény szabályozta. Ezt célozta a
Tízigében előírt szombati pihenő is. De hétévi szolgálat után köteles volt
mindenki rabszolgáját szabadon bocsátani (Ex. 21. 2) s ugyancsak hét évenként
pihentetni a földet s annak szabadon nőtt gyümölcsét szétosztani az ínségesek
között (Ex. 23. 12). Ez az úgynevezet «Semitta». A «Jóvél»-év ennek a további
fokozását jelenti. Hétszer hét év eltelte után kürtzengés hirdette a szabad év
(senasz haderor) jöttét. Ekkor minden eladott föld tulajdonjoga visszaszállott
régi gazdájára vagy ennek örököseire, mert a föld tulajdonképpen Istené (Lev.
25. 8). Ezek a törvények természetesen gyakorlatilag csaknem kivihetetlenek
voltak és a «Semitta» és «Jóvél» számlálása már a Talmud szerint is megszűnt
akkor, mikor a két és fél kelet-jordáni törzset asszír fogságba hurcolták.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 74. címszó a lexikon =>
12. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10074.htm
CÍMSZÓ: Agrártörvények
SZÓCIKK: Agrártörvények a Bibliában és a Talmudban. Mint minden régi
népnél, úgy a zsidóknál is, akik túlnyomóan földműveléssel foglalkoztak, voltak
különleges agrár és földtörvények. Első sorban is a föld tulajdonát
szabályozták törvények. Az öröklött birtokot senki sem akarta másnak átadni,
amint ezt Nábót példája mutatja l. Királyok könyve 21. 3 , ettől függetlenül
azonban gyakran volt eladási, csere és ajándékügyletek tárgya a föld. Ha
valakit szegénysége kényszerített ősi birtokának eladására, régi szokás szerint
legközelebbi rokonának megvolt az az előjoga, hogy a birtokot megváltsa . Jósua
könyvének előadása szerint Palesztina is ilyen megváltás útján osztatott fel az
egyes törzsek között, kivéve Rubén, Gad és a fél Menasse törzset, amelyek
Mózestól kapták meg részüket, és a Lévi törzset, mely függetlenül a többiektől,
48 várost kapott. Ez azonban csak történelem-elméleti konstrukció: a Bírák
könyvének I. fejezetéből kiderül, hogy a törzsek még sokáig nem jutottak
területeikhez s a levita-városokról nincsenek is pozitív történelmi adatok.
Ezechiel megemlékezik egy ideális földosztásról, viszont a próféták sűrűn
panaszolják, hogy a föld kicsúszott a kisemberek lába alól, a gazdag kevesek
tulajdonába került és ezáltal latifundiumok keletkeztek. A földje vesztett
szegény pedig kénytelen volt munkásnak szegődni, vagy magát gyermekeivel együtt
rabszolgának eladni. E szociális eltolódások csak azért nem vezettek kitörésre,
mint a görögöknél is, mert szigorú törvény akadályozta, hogy a gazdagok és
szegények közötti különbség válságokat idézhessen fel. Úgy a földet mívelő
emberek és állatok erejének, mint magának a földnek a kímélését törvény
szabályozta. Ezt célozta a Tízigében előírt szombati pihenő is. De hétévi
szolgálat után köteles volt mindenki rabszolgáját szabadon bocsátani Ex. 21. 2
s ugyancsak hét évenként pihentetni a földet s annak szabadon nőtt gyümölcsét
szétosztani az ínségesek között Ex. 23. 12 . Ez az úgynevezet Semitta . A Jóvél
-év ennek a további fokozását jelenti. Hétszer hét év eltelte után kürtzengés
hirdette a szabad év senasz haderor jöttét. Ekkor minden eladott föld
tulajdonjoga visszaszállott régi gazdájára vagy ennek örököseire, mert a föld
tulajdonképpen Istené Lev. 25. 8 . Ezek a törvények természetesen gyakorlatilag
csaknem kivihetetlenek voltak és a Semitta és Jóvél számlálása már a Talmud
szerint is megszűnt akkor, mikor a két és fél kelet-jordáni törzset asszír
fogságba hurcolták.
10074.ht
CÍMSZÓ Agrártörvénye
SZÓCIKK Agrártörvénye Bibliába é Talmudban Min minde rég népnél úg zsidókná
is aki túlnyomóa földművelésse foglalkoztak volta különlege agrá é
földtörvények Els sorba i föl tulajdoná szabályoztá törvények A öröklöt birtoko
senk se akart másna átadni amin ez Nábó példáj mutatj l Királyo könyv 21 ettő
függetlenü azonba gyakra vol eladási cser é ajándékügylete tárgy föld H valaki
szegénység kényszerítet ős birtokána eladására rég szoká szerin legközelebb
rokonána megvol a a előjoga hog birtoko megválts Jósu könyvéne előadás szerin
Palesztin i ilye megváltá útjá osztatot fe a egye törzse között kivév Rubén Ga
é fé Menass törzset amelye Mózestó kaptá me részüket é Lév törzset mel
függetlenü többiektől 4 város kapott E azonba csa történelem-elmélet
konstrukció Bírá könyvéne I fejezetébő kiderül hog törzse mé sokái ne jutotta
területeikhe levita-városokró nincsene i pozití történelm adatok Ezechie
megemlékezi eg ideáli földosztásról viszon prófétá sűrű panaszolják hog föl
kicsúszot kisembere láb alól gazda kevese tulajdonáb kerül é ezálta
latifundiumo keletkeztek földj vesztet szegén pedi kénytele vol munkásna
szegődni vag magá gyermekeive együt rabszolgána eladni szociáli eltolódáso csa
azér ne vezette kitörésre min görögökné is mer szigor törvén akadályozta hog
gazdago é szegénye között különbsé válságoka idézhesse fel Úg földe mível
embere é állato erejének min magána földne kímélésé törvén szabályozta Ez
célozt Tízigébe előír szombat pihen is D hétév szolgála utá kötele vol mindenk
rabszolgájá szabado bocsátan Ex 21 ugyancsa hé évenkén pihentetn földe anna
szabado nőt gyümölcsé szétosztan a ínségese közöt Ex 23 1 E a úgyneveze Semitt
Jóvé -é enne tovább fokozásá jelenti Hétsze hé é eltelt utá kürtzengé hirdett
szaba é senas hadero jöttét Ekko minde eladot föl tulajdonjog visszaszállot rég
gazdájár vag enne örököseire mer föl tulajdonképpe Isten Lev 25 Eze törvénye
természetese gyakorlatila csakne kivihetetlene volta é Semitt é Jóvé számlálás
má Talmu szerin i megszűn akkor miko ké é fé kelet-jordán törzse asszí fogságb
hurcolták
10074.h
CÍMSZ Agrártörvény
SZÓCIK Agrártörvény Bibliáb Talmudba Mi mind ré népné ú zsidókn i ak
túlnyomó földműveléss foglalkozta volt különleg agr földtörvénye El sorb fö
tulajdon szabályozt törvénye öröklö birtok sen s akar másn átadn ami e Náb
példá mutat Király köny 2 ett független azonb gyakr vo eladás cse ajándékügylet
tárg föl valak szegénysé kényszeríte ő birtokán eladásár ré szok szeri
legközeleb rokonán megvo előjog ho birtok megvált Jós könyvén előadá szeri
Paleszti ily megvált útj osztato f egy törzs közöt kivé Rubé G f Menas törzse
amely Mózest kapt m részüke Lé törzse me független többiektő váro kapot azonb
cs történelem-elméle konstrukci Bír könyvén fejezetéb kiderü ho törzs m soká n
jutott területeikh levita-városokr nincsen pozit történel adato Ezechi
megemlékez e ideál földosztásró viszo prófét sűr panaszoljá ho fö kicsúszo
kisember lá aló gazd keves tulajdoná kerü ezált latifundium keletkezte föld
veszte szegé ped kénytel vo munkásn szegődn va mag gyermekeiv együ rabszolgán
eladn szociál eltolódás cs azé n vezett kitörésr mi görögökn i me szigo törvé
akadályozt ho gazdag szegény közöt különbs válságok idézhess fe Ú föld míve
ember állat erejéne mi magán földn kímélés törvé szabályozt E céloz Tízigéb
előí szomba pihe i hété szolgál ut kötel vo minden rabszolgáj szabad bocsáta E
2 ugyancs h évenké pihentet föld ann szabad nő gyümölcs szétoszta ínséges közö
E 2 úgynevez Semit Jóv - enn továb fokozás jelent Hétsz h eltel ut kürtzeng
hirdet szab sena hader jötté Ekk mind elado fö tulajdonjo visszaszállo ré
gazdájá va enn örököseir me fö tulajdonképp Iste Le 2 Ez törvény természetes
gyakorlatil csakn kivihetetlen volt Semit Jóv számlálá m Talm szeri megszű akko
mik k f kelet-jordá törzs assz fogság hurcoltá
10074.
CÍMS Agrártörvén
SZÓCI Agrártörvén Bibliá Talmudb M min r népn zsidók a túlnyom földművelés
foglalkozt vol különle ag földtörvény E sor f tulajdo szabályoz törvény örökl
birto se aka más átad am Ná péld muta Királ kön et függetle azon gyak v eladá
cs ajándékügyle tár fö vala szegénys kényszerít birtoká eladásá r szo szer
legközele rokoná megv előjo h birto megvál Jó könyvé előad szer Paleszt il
megvál út osztat eg törz közö kiv Rub Mena törzs amel Mózes kap részük L törzs
m függetle többiekt vár kapo azon c történelem-elmél konstrukc Bí könyvé
fejezeté kider h törz sok jutot területeik levita-városok nincse pozi történe
adat Ezech megemléke ideá földosztásr visz prófé sű panaszolj h f kicsúsz
kisembe l al gaz keve tulajdon ker ezál latifundiu keletkezt föl veszt szeg pe
kényte v munkás szegőd v ma gyermekei egy rabszolgá elad szociá eltolódá c az
vezet kitörés m görögök m szig törv akadályoz h gazda szegén közö különb
válságo idézhes f föl mív embe álla erején m magá föld kímélé törv szabályoz
célo Tízigé elő szomb pih hét szolgá u köte v minde rabszolgá szaba bocsát
ugyanc évenk pihente föl an szaba n gyümölc szétoszt ínsége köz úgyneve Semi Jó
en tová fokozá jelen Héts elte u kürtzen hirde sza sen hade jött Ek min elad f
tulajdonj visszaszáll r gazdáj v en örökösei m f tulajdonkép Ist L E törvén
természete gyakorlati csak kivihetetle vol Semi Jó számlál Tal szer megsz akk
mi kelet-jord törz ass fogsá hurcolt
10074
CÍM Agrártörvé
SZÓC Agrártörvé Bibli Talmud mi nép zsidó túlnyo földművelé foglalkoz vo
különl a földtörvén so tulajd szabályo törvén örök birt s ak má áta a N pél mut
Kirá kö e függetl azo gya elad c ajándékügyl tá f val szegény kényszerí birtok
eladás sz sze legközel rokon meg előj birt megvá J könyv előa sze Palesz i
megvá ú oszta e tör köz ki Ru Men törz ame Móze ka részü törz függetl többiek
vá kap azo történelem-elmé konstruk B könyv fejezet kide tör so juto területei
levita-városo nincs poz történ ada Ezec megemlék ide földosztás vis próf s panaszol
kicsús kisemb a ga kev tulajdo ke ezá latifundi keletkez fö vesz sze p kényt
munká szegő m gyermeke eg rabszolg ela szoci eltolód a veze kitöré görögö szi
tör akadályo gazd szegé köz külön válság idézhe fö mí emb áll erejé mag föl
kímél tör szabályo cél Tízig el szom pi hé szolg köt mind rabszolg szab bocsá
ugyan éven pihent fö a szab gyümöl szétosz ínség kö úgynev Sem J e tov fokoz
jele Hét elt kürtze hird sz se had jöt E mi ela tulajdon visszaszál gazdá e
örököse tulajdonké Is törvé természet gyakorlat csa kivihetetl vo Sem J számlá
Ta sze megs ak m kelet-jor tör as fogs hurcol
1007
CÍ Agrártörv
SZÓ Agrártörv Bibl Talmu m né zsid túlny földművel foglalko v külön
földtörvé s tulaj szabály törvé örö bir a m át pé mu Kir k függet az gy ela
ajándékügy t va szegén kényszer birto eladá s sz legköze roko me elő bir megv
köny elő sz Pales megv oszt tö kö k R Me tör am Móz k rész tör függet többie v
ka az történelem-elm konstru köny fejeze kid tö s jut területe levita-város
ninc po törté ad Eze megemlé id földosztá vi pró panaszo kicsú kisem g ke
tulajd k ez latifund keletke f ves sz kény munk szeg gyermek e rabszol el szoc
eltoló vez kitör görög sz tö akadály gaz szeg kö külö válsá idézh f m em ál
erej ma fö kímé tö szabály cé Tízi e szo p h szol kö min rabszol sza bocs ugya
éve pihen f sza gyümö szétos ínsé k úgyne Se to foko jel Hé el kürtz hir s s ha
jö m el tulajdo visszaszá gazd örökös tulajdonk I törv természe gyakorla cs
kivihetet v Se száml T sz meg a kelet-jo tö a fog hurco