10092.htm
CÍMSZÓ: Akaratszabadság
SZÓCIKK: Akaratszabadság. Ez
az etikai doktrína úgy a zsidó, mint a katolikus vallásban azt tanítja, hogy az
akarat az egyénből fakad. Az egyén ennélfogva saját maga ura akarásának és elhatározásának.
Szabadon választhat a jó és rossz között s hogy ezeknél fogva az ember szabad.
Ez a gondolat a judaizmus egyik legrégibb, alapvető princípiuma és adománya az
emberi gondolkodásnak. A rabbinikus vélemény, melyet a farizeus tudósok reprezentáltak,
feltétlenül emellett döntött és Josephus szerint (Antiquitates XIII. 5. § 9;
XVIII. 1. § 5) emiatt is ellentétben állottak a szadduceusokkal, akik szerint
minden változásnak van alávetve s az esszénusokkal, akik mindent a
predesztinációval és isteni Gondviseléssel (l. Gondviselés) magyaráztak meg.
Philo szintén az A.-ot vallja és tanítja éppen zsidó és nem sztoikus befolyás
következtében. «Minden Isten kezében van, kivévén az istenfélelmet», így
hangzik a Talmudnak zsidó részről sohasem vitatott axiómája (Beráchót 33b,
Nidda 16b). Az iszlám kétféle vallásfilozófiái iskolájának, a kadaritáknak és
jabbaritáknak hatása alatt a zsidó vallásbölcsészek is összeegyeztetni
próbálták az A.-ot az isteni Gondviseléssel és mindentudással, mely utóbbi
attribútum a középkori zsidó filozófusoknál az A. doktrínájának
megmagyarázásánál a legfontosabb szerepet játszotta. Szaádja gaón (IX. sz.) a
következőt mondja erre vonatkozóan a Kitab al-Imanat c. arabnyelvű filozófiai
művében (III. k.): «Ha Isten, a Mindentudó előre tudja az eseményeket,
szükségképen tudnia kell azt is, hogy ki nem fog engedelmeskedni Neki; ebben az
esetben pedig a puszta tény, hogy Isten mindentudó, kényszeríti az embert, hogy
az Ő parancsolatai szerint cselekedjen.» Szaádja szerint Isten tudása azonban
nem okozó erejű, mert ha az volna, akkor minden, aminek léte van, öröktől fogva
megvolna, miután Isten tudása öröktől fogva létezik. Ebből azonban nem szabad
azt következtetni, hogy Isten tudása ellenére lehet cselekedni, mert isten
ismeri a dolgokat úgy, amint valóban léteznek. Mihelyst az ember alternatívák
előtt áll s választ, Isten tudja azt, de az ember szabadon választhat. A XI.
az.-i castiliai Bachjah ibn Pakuda (I. Etika), a Chóbót ha-Lebóbót (A szív
kötelességei)szerzője megerősíti s alátámasztja az A.-ba vetett hitet, amely
felett nem vitatkozik. Juda ha-Levi a Cuzariban Szaadját követi Isten
mindentudásának megmagyarázásánál. Szerinte is az ember elhatározása megelőzi
Isten tudását arra vonatkozóan. Isten tudása szerinte teremtő és okozó kategóriákra
oszlik, de az A. magyarázásában tovább megy Szaádjánál, mert összeegyezteti azt
az isteni Gondviseléssel (l. Gondviselés,) azonkívül Arabba Ahment sztoikus
filozófus tanításai nyomán megkülönbözteti a fő és a másodlagos okokat. Az
elsőhöz tartoznak a természet változtathatatlan törvényei, amelyek egyenesen a
végső okból származnak; a másodikhoz tartoznak a természetes okok, amelyeket
okozatokon át lehet kapcsolni és visszavezetni a végokra. A másodlagos okok
láncszemein az utolsó kapocs az ember A.-a, amelyeket az alternatívák hoznak
létre ; minthogy azonban ez közvetve az első okra vezet, az ember A.-a a
választásnál nem korlátozza az isteni Gondviselés szabadságát. Abrahám ibn Daud
a Gondviselés problémáját Juda ha-Levihez hasonlóan oldja meg, de a mindentudás
attribútumát egyszerűbben oldja meg. Kétféle lehetőséget különböztet meg, ú. m.
egy szubjektívet, mely nem veszi tudomásul az okot és egy relatívet. A
szubjektivitás Isten mindentudásánál ki van zárva, de kezdettől fogva már
alternatívákkal teremtette a világot s azokat előre el nem döntve, az embernek
A.-ot hagyott (Emunah Ramah). Maimonides szerint Istenről nem lehet
feltételezni ismeretszerzést, mert mindentudása öröktől fogva van és
változatlan, ennélfogva az emberi dolgokat is öröktől fogva tudja. Isten tudása
másszerű, mint az emberi megismerés. Maimonides az A.-ot meg sem kísérli
összhangzatba hozni az isteni Gondviseléssel (Móré Nebuchim III.). Nagy
ellenfele, a provencei Abraham ibn Dad de Posquieés elveti Maimonides összes
tanításait még pedig nem egészen ok nélkül, mert Maimonides zsidó tudósok
szokása ellenére inkább dogmákat kreált, mint észokokat hozott elő az A.-ra
vonatkozóan. Ö azt úgy módosítja, hogy az A. tanát elfogadja, mert enélkül sem
a jutalmazást, sem a büntetést megmagyarázni nem lehet; hogy Isten tudása
valóban másszerű, mint az emberé s mindentudása nem fogható fel másképen, mint
az Ő Lényege, azt elfogadja. Ezek alapján Abraham ben David így magyarázza az
A.-ot: földi ember alá van vetve befolyásoknak, melyek sorsára kihatnak s azt
meghatározzák; ez a sors azonban nem változtathatatlan, mert az embernek szabad
választása lévén, hatalmában áll sorsán változtatni vallásos és erkölcsi
életével. Isten ismeri az ember elhatározását, mely nem Isten ellen, hanem a
viszonyok ellen irányul. Ez az okoskodás is gyenge filozófiailag, sokkal
racionálisabb ezeknél Gersonidesé (Levi ben Gerson), aki szerint az égi testek
vagyis a milieu-viszonyok határozzák meg az ember elhatározását, de az A.
ezeket is elháríthatja (Milchámót III.). Moses Narboni a Maamar bi-Behirahban
külön fejezetben foglalkozik az A.-gal, melyet polemikus éllel kiszínez a
konvertita Abner de Burgos Iggeret ha-Gezerahja ellen. Érvei lényegileg
azonosak Abraham Posquiéresével az A.-ra és Juda ha-Leviével az isteni Gondviselésre
vonatkozóan. Chaszdai Crescas, a XIV. sz.-i híres toledói vallásbölcsész,
Spinoza egyik legfontosabb megelőzője, elhajlik az A.-tól a determinizmus felé.
Szerinte az okozatiság egyetemleges törvényeinek hatása alól az ember nem
vonhatja ki magát. Az ok meg nem ismerése az A. hívévé tehet valakit, de ez a
valóságban mégsem létezik, mert az korlátozott. Mégis a Tóra szabad választást
tanít. Ezért Crescas arra a konklúzióra jut, hogy az emberi akarat bizonyos
tekintetben szabad, de más tekintetben determinált. Ha mint egyedülállót
tekinti magát az ember, szabadon határoz, de távolabbi okokkal kapcsolatosan
akarata korlátozva van. Az ember szabadnak tekinti saját elhatározását, ezért
felelős érte s eszerint büntettetik és jutalmaztatik (Ór Adonai II.) Albo, a
XIV. sz. másik vallásbölcsésze Maimonidest követi úgy az A., mint a Gondviselés
megmagyarázásánál az Ikkarimban. Mindkettőnek döntő hatása Spinozára
bebizonyított dolog. A Talmudban (Sabbat 104a) Simon b. Lákis röviden így
határozta meg az A.-ot: «Ha valaki tiszta és erényes életet akar élni, az
segítve lesz, de ha tisztátalant és gonoszát választ, nem akadályozza benne
senki.» L. Etika, Gondviselés, Predestináció, Farizeusok, Szadduceusok.
Irodalom. Isaac Broydé (Jew. Encycl. 1904) ; Salomon Munk, Mélanges; u. a.,
«Móreh Nebuchim» francia kiadásának bevezetésében (IV.); J. Guttmann, Die
Religions-philosophie des Abraham ibn Daud aus Toledo ; M. Joel, Levi ben
Gerson ; Isidore Weil, Philosophie Réligieuse de Levi ben Gerson; D. Rosin, Die
Ethik des Maimonides; L. Stein. Die Willensfreiheit und ihr Verhältnis zur
göttlichen Präscienz und Providenz bei den jüdischen Philosophen des
Mittelalters (Berlin 1882): D. Kaufmann, Die Attributenlehre ; M. Joel, Don
Chasdai Crescas' Religions-philosophische Lehren in ihrem geschichtlichen
Einflusse ; Philipp Bloch, Die Willensfreiheit von Chasdai Crescas (1879).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 92. címszó a lexikon =>
18. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter
Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No.
1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10092.htm
CÍMSZÓ: Akaratszabadság
SZÓCIKK: Akaratszabadság. Ez az etikai doktrína úgy a zsidó, mint a
katolikus vallásban azt tanítja, hogy az akarat az egyénből fakad. Az egyén
ennélfogva saját maga ura akarásának és elhatározásának. Szabadon választhat a
jó és rossz között s hogy ezeknél fogva az ember szabad. Ez a gondolat a
judaizmus egyik legrégibb, alapvető princípiuma és adománya az emberi
gondolkodásnak. A rabbinikus vélemény, melyet a farizeus tudósok
reprezentáltak, feltétlenül emellett döntött és Josephus szerint Antiquitates
XIII. 5. § 9; XVIII. 1. § 5 emiatt is ellentétben állottak a szadduceusokkal,
akik szerint minden változásnak van alávetve s az esszénusokkal, akik mindent a
predesztinációval és isteni Gondviseléssel l. Gondviselés magyaráztak meg.
Philo szintén az A.-ot vallja és tanítja éppen zsidó és nem sztoikus befolyás
következtében. Minden Isten kezében van, kivévén az istenfélelmet , így hangzik
a Talmudnak zsidó részről sohasem vitatott axiómája Beráchót 33b, Nidda 16b .
Az iszlám kétféle vallásfilozófiái iskolájának, a kadaritáknak és jabbaritáknak
hatása alatt a zsidó vallásbölcsészek is összeegyeztetni próbálták az A.-ot az
isteni Gondviseléssel és mindentudással, mely utóbbi attribútum a középkori
zsidó filozófusoknál az A. doktrínájának megmagyarázásánál a legfontosabb
szerepet játszotta. Szaádja gaón IX. sz. a következőt mondja erre vonatkozóan a
Kitab al-Imanat c. arabnyelvű filozófiai művében III. k. : Ha Isten, a
Mindentudó előre tudja az eseményeket, szükségképen tudnia kell azt is, hogy ki
nem fog engedelmeskedni Neki; ebben az esetben pedig a puszta tény, hogy Isten
mindentudó, kényszeríti az embert, hogy az Ő parancsolatai szerint cselekedjen.
Szaádja szerint Isten tudása azonban nem okozó erejű, mert ha az volna, akkor
minden, aminek léte van, öröktől fogva megvolna, miután Isten tudása öröktől
fogva létezik. Ebből azonban nem szabad azt következtetni, hogy Isten tudása
ellenére lehet cselekedni, mert isten ismeri a dolgokat úgy, amint valóban
léteznek. Mihelyst az ember alternatívák előtt áll s választ, Isten tudja azt,
de az ember szabadon választhat. A XI. az.-i castiliai Bachjah ibn Pakuda I.
Etika , a Chóbót ha-Lebóbót A szív kötelességei szerzője megerősíti s
alátámasztja az A.-ba vetett hitet, amely felett nem vitatkozik. Juda ha-Levi a
Cuzariban Szaadját követi Isten mindentudásának megmagyarázásánál. Szerinte is
az ember elhatározása megelőzi Isten tudását arra vonatkozóan. Isten tudása
szerinte teremtő és okozó kategóriákra oszlik, de az A. magyarázásában tovább
megy Szaádjánál, mert összeegyezteti azt az isteni Gondviseléssel l.
Gondviselés, azonkívül Arabba Ahment sztoikus filozófus tanításai nyomán
megkülönbözteti a fő és a másodlagos okokat. Az elsőhöz tartoznak a természet
változtathatatlan törvényei, amelyek egyenesen a végső okból származnak; a
másodikhoz tartoznak a természetes okok, amelyeket okozatokon át lehet
kapcsolni és visszavezetni a végokra. A másodlagos okok láncszemein az utolsó
kapocs az ember A.-a, amelyeket az alternatívák hoznak létre ; minthogy azonban
ez közvetve az első okra vezet, az ember A.-a a választásnál nem korlátozza az
isteni Gondviselés szabadságát. Abrahám ibn Daud a Gondviselés problémáját Juda
ha-Levihez hasonlóan oldja meg, de a mindentudás attribútumát egyszerűbben
oldja meg. Kétféle lehetőséget különböztet meg, ú. m. egy szubjektívet, mely
nem veszi tudomásul az okot és egy relatívet. A szubjektivitás Isten
mindentudásánál ki van zárva, de kezdettől fogva már alternatívákkal teremtette
a világot s azokat előre el nem döntve, az embernek A.-ot hagyott Emunah Ramah
. Maimonides szerint Istenről nem lehet feltételezni ismeretszerzést, mert
mindentudása öröktől fogva van és változatlan, ennélfogva az emberi dolgokat is
öröktől fogva tudja. Isten tudása másszerű, mint az emberi megismerés.
Maimonides az A.-ot meg sem kísérli összhangzatba hozni az isteni
Gondviseléssel Móré Nebuchim III. . Nagy ellenfele, a provencei Abraham ibn Dad
de Posquieés elveti Maimonides összes tanításait még pedig nem egészen ok
nélkül, mert Maimonides zsidó tudósok szokása ellenére inkább dogmákat kreált,
mint észokokat hozott elő az A.-ra vonatkozóan. Ö azt úgy módosítja, hogy az A.
tanát elfogadja, mert enélkül sem a jutalmazást, sem a büntetést megmagyarázni
nem lehet; hogy Isten tudása valóban másszerű, mint az emberé s mindentudása
nem fogható fel másképen, mint az Ő Lényege, azt elfogadja. Ezek alapján
Abraham ben David így magyarázza az A.-ot: földi ember alá van vetve
befolyásoknak, melyek sorsára kihatnak s azt meghatározzák; ez a sors azonban
nem változtathatatlan, mert az embernek szabad választása lévén, hatalmában áll
sorsán változtatni vallásos és erkölcsi életével. Isten ismeri az ember
elhatározását, mely nem Isten ellen, hanem a viszonyok ellen irányul. Ez az
okoskodás is gyenge filozófiailag, sokkal racionálisabb ezeknél Gersonidesé
Levi ben Gerson , aki szerint az égi testek vagyis a milieu-viszonyok
határozzák meg az ember elhatározását, de az A. ezeket is elháríthatja
Milchámót III. . Moses Narboni a Maamar bi-Behirahban külön fejezetben
foglalkozik az A.-gal, melyet polemikus éllel kiszínez a konvertita Abner de
Burgos Iggeret ha-Gezerahja ellen. Érvei lényegileg azonosak Abraham
Posquiéresével az A.-ra és Juda ha-Leviével az isteni Gondviselésre
vonatkozóan. Chaszdai Crescas, a XIV. sz.-i híres toledói vallásbölcsész,
Spinoza egyik legfontosabb megelőzője, elhajlik az A.-tól a determinizmus felé.
Szerinte az okozatiság egyetemleges törvényeinek hatása alól az ember nem
vonhatja ki magát. Az ok meg nem ismerése az A. hívévé tehet valakit, de ez a
valóságban mégsem létezik, mert az korlátozott. Mégis a Tóra szabad választást
tanít. Ezért Crescas arra a konklúzióra jut, hogy az emberi akarat bizonyos
tekintetben szabad, de más tekintetben determinált. Ha mint egyedülállót
tekinti magát az ember, szabadon határoz, de távolabbi okokkal kapcsolatosan akarata
korlátozva van. Az ember szabadnak tekinti saját elhatározását, ezért felelős
érte s eszerint büntettetik és jutalmaztatik Ór Adonai II. Albo, a XIV. sz.
másik vallásbölcsésze Maimonidest követi úgy az A., mint a Gondviselés
megmagyarázásánál az Ikkarimban. Mindkettőnek döntő hatása Spinozára
bebizonyított dolog. A Talmudban Sabbat 104a Simon b. Lákis röviden így
határozta meg az A.-ot: Ha valaki tiszta és erényes életet akar élni, az
segítve lesz, de ha tisztátalant és gonoszát választ, nem akadályozza benne
senki. L. Etika, Gondviselés, Predestináció, Farizeusok, Szadduceusok.
Irodalom. Isaac Broydé Jew. Encycl. 1904 ; Salomon Munk, Mélanges; u. a., Móreh
Nebuchim francia kiadásának bevezetésében IV. ; J. Guttmann, Die
Religions-philosophie des Abraham ibn Daud aus Toledo ; M. Joel, Levi ben
Gerson ; Isidore Weil, Philosophie Réligieuse de Levi ben Gerson; D. Rosin, Die
Ethik des Maimonides; L. Stein. Die Willensfreiheit und ihr Verhältnis zur
göttlichen Präscienz und Providenz bei den jüdischen Philosophen des
Mittelalters Berlin 1882 : D. Kaufmann, Die Attributenlehre ; M. Joel, Don
Chasdai Crescas' Religions-philosophische Lehren in ihrem geschichtlichen
Einflusse ; Philipp Bloch, Die Willensfreiheit von Chasdai Crescas 1879 .
10092.ht
CÍMSZÓ Akaratszabadsá
SZÓCIKK Akaratszabadság E a etika doktrín úg zsidó min katoliku vallásba az
tanítja hog a akara a egyénbő fakad A egyé ennélfogv sajá mag ur akarásána é
elhatározásának Szabado választha j é ross közöt hog ezekné fogv a embe szabad
E gondola judaizmu egyi legrégibb alapvet princípium é adomány a ember
gondolkodásnak rabbiniku vélemény melye farizeu tudóso reprezentáltak
feltétlenü emellet döntöt é Josephu szerin Antiquitate XIII 5 9 XVIII 1 emiat i
ellentétbe állotta szadduceusokkal aki szerin minde változásna va alávetv a
esszénusokkal aki minden predesztinációva é isten Gondviselésse l Gondviselé
magyarázta meg Phil szinté a A.-o vallj é tanítj éppe zsid é ne sztoiku befolyá
következtében Minde Iste kezébe van kivévé a istenfélelme íg hangzi Talmudna
zsid részrő sohase vitatot axiómáj Beráchó 33b Nidd 16 A iszlá kétfél
vallásfilozófiá iskolájának kadaritákna é jabbaritákna hatás alat zsid
vallásbölcsésze i összeegyeztetn próbáltá a A.-o a isten Gondviselésse é
mindentudással mel utóbb attribútu középkor zsid filozófusokná a A doktrínájána
megmagyarázásáná legfontosab szerepe játszotta Szaádj gaó IX sz következő mondj
err vonatkozóa Kita al-Imana c arabnyelv filozófia művébe III k H Isten
Mindentud előr tudj a eseményeket szükségképe tudni kel az is hog k ne fo
engedelmeskedn Neki ebbe a esetbe pedi puszt tény hog Iste mindentudó
kényszerít a embert hog a parancsolata szerin cselekedjen Szaádj szerin Iste
tudás azonba ne okoz erejű mer h a volna akko minden amine lét van öröktő fogv
megvolna miutá Iste tudás öröktő fogv létezik Ebbő azonba ne szaba az
következtetni hog Iste tudás ellenér lehe cselekedni mer iste ismer dolgoka úgy
amin valóba léteznek Mihelys a embe alternatívá előt ál választ Iste tudj azt d
a embe szabado választhat XI az.- castilia Bachja ib Pakud I Etik Chóbó
ha-Lebóbó szí kötelessége szerzőj megerősít alátámasztj a A.-b vetet hitet amel
felet ne vitatkozik Jud ha-Lev Cuzariba Szaadjá követ Iste mindentudásána
megmagyarázásánál Szerint i a embe elhatározás megelőz Iste tudásá arr
vonatkozóan Iste tudás szerint teremt é okoz kategóriákr oszlik d a A
magyarázásába továb meg Szaádjánál mer összeegyeztet az a isten Gondviselésse l
Gondviselés azonkívü Arabb Ahmen sztoiku filozófu tanítása nyomá megkülönböztet
f é másodlago okokat A elsőhö tartozna természe változtathatatla törvényei
amelye egyenese végs okbó származnak másodikho tartozna természete okok
amelyeke okozatoko á lehe kapcsoln é visszavezetn végokra másodlago oko
láncszemei a utols kapoc a embe A.-a amelyeke a alternatívá hozna létr minthog
azonba e közvetv a els okr vezet a embe A.- választásná ne korlátozz a isten
Gondviselé szabadságát Abrahá ib Dau Gondviselé problémájá Jud ha-Levihe
hasonlóa oldj meg d mindentudá attribútumá egyszerűbbe oldj meg Kétfél
lehetősége különbözte meg ú m eg szubjektívet mel ne vesz tudomásu a oko é eg
relatívet szubjektivitá Iste mindentudásáná k va zárva d kezdettő fogv má
alternatívákka teremtett világo azoka előr e ne döntve a emberne A.-o hagyot
Emuna Rama Maimonide szerin Istenrő ne lehe feltételezn ismeretszerzést mer
mindentudás öröktő fogv va é változatlan ennélfogv a ember dolgoka i öröktő
fogv tudja Iste tudás másszerű min a ember megismerés Maimonide a A.-o me se
kísérl összhangzatb hozn a isten Gondviselésse Mór Nebuchi III Nag ellenfele
provence Abraha ib Da d Posquieé elvet Maimonide össze tanításai mé pedi ne
egésze o nélkül mer Maimonide zsid tudóso szokás ellenér inkáb dogmáka kreált
min észokoka hozot el a A.-r vonatkozóan az úg módosítja hog a A taná elfogadja
mer enélkü se jutalmazást se büntetés megmagyarázn ne lehet hog Iste tudás
valóba másszerű min a ember mindentudás ne foghat fe másképen min a Lényege az
elfogadja Eze alapjá Abraha be Davi íg magyarázz a A.-ot föld embe al va vetv
befolyásoknak melye sorsár kihatna az meghatározzák e sor azonba ne
változtathatatlan mer a emberne szaba választás lévén hatalmába ál sorsá
változtatn valláso é erkölcs életével Iste ismer a embe elhatározását mel ne
Iste ellen hane viszonyo elle irányul E a okoskodá i gyeng filozófiailag sokka
racionálisab ezekné Gersonides Lev be Gerso ak szerin a ég teste vagyi
milieu-viszonyo határozzá me a embe elhatározását d a A ezeke i elháríthatj
Milchámó III Mose Narbon Maama bi-Behirahba külö fejezetbe foglalkozi a A.-gal
melye polemiku élle kiszíne konvertit Abne d Burgo Iggere ha-Gezerahj ellen
Érve lényegile azonosa Abraha Posquiéreséve a A.-r é Jud ha-Leviéve a isten
Gondviselésr vonatkozóan Chaszda Crescas XIV sz.- híre toledó vallásbölcsész
Spinoz egyi legfontosab megelőzője elhajli a A.-tó determinizmu felé Szerint a
okozatisá egyetemlege törvényeine hatás aló a embe ne vonhatj k magát A o me ne
ismerés a A hívév tehe valakit d e valóságba mégse létezik mer a korlátozott
Mégi Tór szaba választás tanít Ezér Cresca arr konklúziór jut hog a ember akara
bizonyo tekintetbe szabad d má tekintetbe determinált H min egyedülálló tekint
magá a ember szabado határoz d távolabb okokka kapcsolatosa akarat korlátozv
van A embe szabadna tekint sajá elhatározását ezér felelő ért eszerin
büntetteti é jutalmaztati Ó Adona II Albo XIV sz mási vallásbölcsész Maimonides
követ úg a A. min Gondviselé megmagyarázásáná a Ikkarimban Mindkettőne dönt
hatás Spinozár bebizonyítot dolog Talmudba Sabba 104 Simo b Láki rövide íg
határozt me a A.-ot H valak tiszt é erénye élete aka élni a segítv lesz d h
tisztátalan é gonoszá választ ne akadályozz benn senki L Etika Gondviselés
Predestináció Farizeusok Szadduceusok Irodalom Isaa Broyd Jew Encycl 190 Salomo
Munk Mélanges u a. Móre Nebuchi franci kiadásána bevezetésébe IV J Guttmann Di
Religions-philosophi de Abraha ib Dau au Toled M Joel Lev be Gerso Isidor Weil
Philosophi Réligieus d Lev be Gerson D Rosin Di Ethi de Maimonides L Stein Di
Willensfreihei un ih Verhältni zu göttliche Präscien un Providen be de jüdische
Philosophe de Mittelalter Berli 188 D Kaufmann Di Attributenlehr M Joel Do
Chasda Crescas Religions-philosophisch Lehre i ihre geschichtliche Einfluss
Philip Bloch Di Willensfreihei vo Chasda Cresca 187
10092.h
CÍMSZ Akaratszabads
SZÓCIK Akaratszabadsá etik doktrí ú zsid mi katolik vallásb a tanítj ho
akar egyénb faka egy ennélfog saj ma u akarásán elhatározásána Szabad választh
ros közö ho ezekn fog emb szaba gondol judaizm egy legrégib alapve princípiu
adomán embe gondolkodásna rabbinik vélemén mely farize tudós reprezentálta
feltétlen emelle döntö Joseph szeri Antiquitat XII XVII emia ellentétb állott
szadduceusokka ak szeri mind változásn v alávet esszénusokka ak minde
predesztinációv iste Gondviseléss Gondvisel magyarázt me Phi szint A.- vall
tanít épp zsi n sztoik befoly következtébe Mind Ist kezéb va kivév istenfélelm
í hangz Talmudn zsi részr sohas vitato axiómá Berách 33 Nid 1 iszl kétfé
vallásfilozófi iskolájána kadaritákn jabbaritákn hatá ala zsi vallásbölcsész
összeegyeztet próbált A.- iste Gondviseléss mindentudássa me utób attribút
középko zsi filozófusokn doktrínáján megmagyarázásán legfontosa szerep játszott
Szaád ga I s következ mond er vonatkozó Kit al-Iman arabnyel filozófi művéb II
Iste Mindentu elő tud eseményeke szükségkép tudn ke a i ho n f engedelmesked
Nek ebb esetb ped pusz tén ho Ist mindentud kényszerí ember ho parancsolat
szeri cselekedje Szaád szeri Ist tudá azonb n oko erej me voln akk minde amin
lé va örökt fog megvoln miut Ist tudá örökt fog létezi Ebb azonb n szab a
következtetn ho Ist tudá ellené leh cselekedn me ist isme dolgok úg ami valób
létezne Mihely emb alternatív elő á válasz Ist tud az emb szabad választha X
az. castili Bachj i Paku Eti Chób ha-Lebób sz kötelesség szerző megerősí
alátámaszt A.- vete hite ame fele n vitatkozi Ju ha-Le Cuzarib Szaadj köve Ist
mindentudásán megmagyarázásáná Szerin emb elhatározá megelő Ist tudás ar
vonatkozóa Ist tudá szerin terem oko kategóriák oszli magyarázásáb tová me
Szaádjáná me összeegyezte a iste Gondviseléss Gondviselé azonkív Arab Ahme sztoik
filozóf tanítás nyom megkülönbözte másodlag okoka elsőh tartozn termész
változtathatatl törvénye amely egyenes vég okb származna másodikh tartozn
természet oko amelyek okozatok leh kapcsol visszavezet végokr másodlag ok
láncszeme utol kapo emb A.- amelyek alternatív hozn lét mintho azonb közvet el
ok veze emb A. választásn n korlátoz iste Gondvisel szabadságá Abrah i Da
Gondvisel problémáj Ju ha-Levih hasonló old me mindentud attribútum egyszerűbb
old me Kétfé lehetőség különbözt me e szubjektíve me n ves tudomás ok e
relatíve szubjektivit Ist mindentudásán v zárv kezdett fog m alternatívákk
teremtet világ azok elő n döntv embern A.- hagyo Emun Ram Maimonid szeri Istenr
n leh feltételez ismeretszerzés me mindentudá örökt fog v változatla ennélfog
embe dolgok örökt fog tudj Ist tudá másszer mi embe megismeré Maimonid A.- m s
kísér összhangzat hoz iste Gondviseléss Mó Nebuch II Na ellenfel provenc Abrah
i D Posquie elve Maimonid össz tanítása m ped n egész nélkü me Maimonid zsi
tudós szoká ellené inká dogmák kreál mi észokok hozo e A.- vonatkozóa a ú
módosítj ho tan elfogadj me enélk s jutalmazás s bünteté megmagyaráz n lehe ho
Ist tudá valób másszer mi embe mindentudá n fogha f másképe mi Lényeg a
elfogadj Ez alapj Abrah b Dav í magyaráz A.-o föl emb a v vet befolyásokna mely
sorsá kihatn a meghatározzá so azonb n változtathatatla me embern szab választá
lévé hatalmáb á sors változtat vallás erkölc életéve Ist isme emb elhatározásá
me n Ist elle han viszony ell irányu okoskod gyen filozófiaila sokk racionálisa
ezekn Gersonide Le b Gers a szeri é test vagy milieu-viszony határozz m emb
elhatározásá ezek elháríthat Milchám II Mos Narbo Maam bi-Behirahb kül fejezetb
foglalkoz A.-ga mely polemik éll kiszín konverti Abn Burg Igger ha-Gezerah elle
Érv lényegil azonos Abrah Posquiéresév A.- Ju ha-Leviév iste Gondviselés
vonatkozóa Chaszd Cresca XI sz. hír toled vallásbölcsés Spino egy legfontosa
megelőzőj elhajl A.-t determinizm fel Szerin okozatis egyetemleg törvényein
hatá al emb n vonhat magá m n ismeré hívé teh valaki valóságb mégs létezi me
korlátozot Még Tó szab választá taní Ezé Cresc ar konklúzió ju ho embe akar
bizony tekintetb szaba m tekintetb determinál mi egyedüláll tekin mag embe
szabad határo távolab okokk kapcsolatos akara korlátoz va emb szabadn tekin saj
elhatározásá ezé felel ér eszeri büntettet jutalmaztat Adon I Alb XI s más
vallásbölcsés Maimonide köve ú A mi Gondvisel megmagyarázásán Ikkarimba
Mindkettőn dön hatá Spinozá bebizonyíto dolo Talmudb Sabb 10 Sim Lák rövid í
határoz m A.-o vala tisz erény élet ak éln segít les tisztátala gonosz válasz n
akadályoz ben senk Etik Gondviselé Predestináci Farizeuso Szadduceuso Irodalo
Isa Broy Je Encyc 19 Salom Mun Mélange a Mór Nebuch franc kiadásán bevezetéséb
I Guttman D Religions-philosoph d Abrah i Da a Tole Joe Le b Gers Isido Wei
Philosoph Réligieu Le b Gerso Rosi D Eth d Maimonide Stei D Willensfreihe u i
Verhältn z göttlich Präscie u Provide b d jüdisch Philosoph d Mittelalte Berl
18 Kaufman D Attributenleh Joe D Chasd Cresca Religions-philosophisc Lehr ihr
geschichtlich Einflus Phili Bloc D Willensfreihe v Chasd Cresc 18
10092.
CÍMS Akaratszabad
SZÓCI Akaratszabads eti doktr zsi m katoli vallás tanít h aka egyén fak eg
ennélfo sa m akarásá elhatározásán Szaba választ ro köz h ezek fo em szab gondo
judaiz eg legrégi alapv princípi adomá emb gondolkodásn rabbini vélemé mel
fariz tudó reprezentált feltétle emell dönt Josep szer Antiquita XI XVI emi
ellentét állot szadduceusokk a szer min változás aláve esszénusokk a mind
predesztináció ist Gondviselés Gondvise magyaráz m Ph szin A. val taní ép zs
sztoi befol következtéb Min Is kezé v kivé istenfélel hang Talmud zs rész soha
vitat axióm Berác 3 Ni isz kétf vallásfilozóf iskoláján kadariták jabbariták
hat al zs vallásbölcsés összeegyezte próbál A. ist Gondviselés mindentudáss m
utó attribú középk zs filozófusok doktrínájá megmagyarázásá legfontos szere
játszot Szaá g követke mon e vonatkoz Ki al-Ima arabnye filozóf művé I Ist
Mindent el tu események szükségké tud k h engedelmeske Ne eb eset pe pus té h Is
mindentu kényszer embe h parancsola szer cselekedj Szaá szer Is tud azon ok ere
m vol ak mind ami l v örök fo megvol miu Is tud örök fo létez Eb azon sza
következtet h Is tud ellen le cseleked m is ism dolgo ú am való létezn Mihel em
alternatí el válas Is tu a em szaba választh az castil Bach Pak Et Chó ha-Lebó
s kötelessé szerz megerős alátámasz A. vet hit am fel vitatkoz J ha-L Cuzari
Szaad köv Is mindentudásá megmagyarázásán Szeri em elhatároz megel Is tudá a
vonatkozó Is tud szeri tere ok kategóriá oszl magyarázásá tov m Szaádján m
összeegyezt ist Gondviselés Gondvisel azonkí Ara Ahm sztoi filozó tanítá nyo
megkülönbözt másodla okok első tartoz termés változtathatat törvény amel egyene
vé ok származn második tartoz természe ok amelye okozato le kapcso visszaveze
végok másodla o láncszem uto kap em A. amelye alternatí hoz lé minth azon közve
e o vez em A választás korláto ist Gondvise szabadság Abra D Gondvise problémá
J ha-Levi hasonl ol m mindentu attribútu egyszerűb ol m Kétf lehetősé különböz
m szubjektív m ve tudomá o relatív szubjektivi Is mindentudásá zár kezdet fo
alternatívák teremte vilá azo el dönt ember A. hagy Emu Ra Maimoni szer Isten
le feltétele ismeretszerzé m mindentud örök fo változatl ennélfo emb dolgo örök
fo tud Is tud mássze m emb megismer Maimoni A. kísé összhangza ho ist
Gondviselés M Nebuc I N ellenfe proven Abra Posqui elv Maimoni öss tanítás pe
egés nélk m Maimoni zs tudó szok ellen ink dogmá kreá m észoko hoz A. vonatkozó
módosít h ta elfogad m enél jutalmazá büntet megmagyará leh h Is tud való
mássze m emb mindentud fogh máskép m Lénye elfogad E alap Abra Da magyará A.-
fö em ve befolyásokn mel sors kihat meghatározz s azon változtathatatl m ember
sza választ lév hatalmá sor változta vallá erköl életév Is ism em elhatározás m
Is ell ha viszon el irány okosko gye filozófiail sok racionális ezek Gersonid L
Ger szer tes vag milieu-viszon határoz em elhatározás eze elhárítha Milchá I Mo
Narb Maa bi-Behirah kü fejezet foglalko A.-g mel polemi él kiszí konvert Ab Bur
Igge ha-Gezera ell Ér lényegi azono Abra Posquiéresé A. J ha-Levié ist
Gondviselé vonatkozó Chasz Cresc X sz hí tole vallásbölcsé Spin eg legfontos
megelőző elhaj A.- determiniz fe Szeri okozati egyetemle törvényei hat a em
vonha mag ismer hív te valak valóság még létez m korlátozo Mé T sza választ tan
Ez Cres a konklúzi j h emb aka bizon tekintet szab tekintet determiná m
egyedülál teki ma emb szaba határ távola okok kapcsolato akar korláto v em
szabad teki sa elhatározás ez fele é eszer büntette jutalmazta Ado Al X má vallásbölcsé
Maimonid köv m Gondvise megmagyarázásá Ikkarimb Mindkettő dö hat Spinoz
bebizonyít dol Talmud Sab 1 Si Lá rövi határo A.- val tis erén éle a él segí le
tisztátal gonos válas akadályo be sen Eti Gondvisel Predestinác Farizeus
Szadduceus Irodal Is Bro J Ency 1 Salo Mu Mélang Mó Nebuc fran kiadásá
bevezetésé Guttma Religions-philosop Abra D Tol Jo L Ger Isid We Philosop
Réligie L Gers Ros Et Maimonid Ste Willensfreih Verhält göttlic Präsci Provid
jüdisc Philosop Mittelalt Ber 1 Kaufma Attributenle Jo Chas Cresc
Religions-philosophis Leh ih geschichtlic Einflu Phil Blo Willensfreih Chas
Cres 1
10092
CÍM Akaratszaba
SZÓC Akaratszabad et dokt zs katol vallá taní ak egyé fa e ennélf s akarás
elhatározásá Szab válasz r kö eze f e sza gond judai e legrég alap princíp adom
em gondolkodás rabbin vélem me fari tud reprezentál feltétl emel dön Jose sze
Antiquit X XV em ellenté állo szadduceusok sze mi változá aláv esszénusok min
predesztináci is Gondviselé Gondvis magyará P szi A va tan é z szto befo következté
Mi I kez kiv istenféle han Talmu z rés soh vita axió Berá N is két vallásfilozó
iskolájá kadaritá jabbaritá ha a z vallásbölcsé összeegyezt próbá A is
Gondviselé mindentudás ut attrib közép z filozófuso doktrínáj megmagyarázás
legfonto szer játszo Sza követk mo vonatko K al-Im arabny filozó műv Is Minden
e t eseménye szükségk tu engedelmesk N e ese p pu t I mindent kénysze emb
parancsol sze cseleked Sza sze I tu azo o er vo a min am örö f megvo mi I tu
örö f léte E azo sz következte I tu elle l cseleke i is dolg a val létez Mihe e
alternat e vála I t e szab választ a casti Bac Pa E Ch ha-Leb köteless szer
megerő alátámas A ve hi a fe vitatko ha- Cuzar Szaa kö I mindentudás
megmagyarázásá Szer e elhatáro mege I tud vonatkoz I tu szer ter o kategóri osz
magyarázás to Szaádjá összeegyez is Gondviselé Gondvise azonk Ar Ah szto filoz
tanít ny megkülönböz másodl oko els tarto termé változtathata törvén ame egyen
v o származ másodi tarto termész o amely okozat l kapcs visszavez végo másodl
láncsze ut ka e A amely alternat ho l mint azo közv ve e választá korlát is
Gondvis szabadsá Abr Gondvis problém ha-Lev hason o mindent attribút egyszerű o
Két lehetős különbö szubjektí v tudom relatí szubjektiv I mindentudás zá kezde
f alternatívá teremt vil az e dön embe A hag Em R Maimon sze Iste l feltétel
ismeretszerz mindentu örö f változat ennélf em dolg örö f tu I tu mássz em
megisme Maimon A kís összhangz h is Gondviselé Nebu ellenf prove Abr Posqu el
Maimon ös tanítá p egé nél Maimon z tud szo elle in dogm kre észok ho A
vonatkoz módosí t elfoga ené jutalmaz bünte megmagyar le I tu val mássz em
mindentu fog máské Lény elfoga ala Abr D magyar A. f e v befolyások me sor kiha
meghatároz azo változtathatat embe sz válasz lé hatalm so változt vall erkö
életé I is e elhatározá I el h viszo e irán okosk gy filozófiai so racionáli
eze Gersoni Ge sze te va milieu-viszo határo e elhatározá ez elháríth Milch M
Nar Ma bi-Behira k fejeze foglalk A.- me polem é kisz konver A Bu Igg ha-Gezer
el É lényeg azon Abr Posquiéres A ha-Levi is Gondvisel vonatkoz Chas Cres s h
tol vallásbölcs Spi e legfonto megelőz elha A. determini f Szer okozat egyeteml
törvénye ha e vonh ma isme hí t vala valósá mé léte korlátoz M sz válasz ta E
Cre konklúz em ak bizo tekinte sza tekinte determin egyedülá tek m em szab hatá
távol oko kapcsolat aka korlát e szaba tek s elhatározá e fel esze büntett
jutalmazt Ad A m vallásbölcs Maimoni kö Gondvis megmagyarázás Ikkarim Mindkett
d ha Spino bebizonyí do Talmu Sa S L röv határ A. va ti eré él é seg l tisztáta
gono vála akadály b se Et Gondvise Predestiná Farizeu Szadduceu Iroda I Br Enc
Sal M Mélan M Nebu fra kiadás bevezetés Guttm Religions-philoso Abr To J Ge Isi
W Philoso Réligi Ger Ro E Maimoni St Willensfrei Verhäl göttli Präsc Provi
jüdis Philoso Mittelal Be Kaufm Attributenl J Cha Cres Religions-philosophi Le
i geschichtli Einfl Phi Bl Willensfrei Cha Cre
1009
CÍ Akaratszab
SZÓ Akaratszaba e dok z kato vall tan a egy f ennél akará elhatározás Sza
válas k ez sz gon juda legré ala princí ado e gondolkodá rabbi véle m far tu
reprezentá feltét eme dö Jos sz Antiqui X e ellent áll szadduceuso sz m változ
alá esszénuso mi predesztinác i Gondvisel Gondvi magyar sz v ta szt bef
következt M ke ki istenfél ha Talm ré so vit axi Ber i ké vallásfiloz iskoláj
kadarit jabbarit h vallásbölcs összeegyez prób i Gondvisel mindentudá u attri
közé filozófus doktríná megmagyarázá legfont sze játsz Sz követ m vonatk al-I
arabn filoz mű I Minde esemény szükség t engedelmes es p minden kénysz em
parancso sz cseleke Sz sz t az e v mi a ör megv m t ör lét az s következt t ell
cselek i dol va léte Mih alterna vál sza válasz cast Ba P C ha-Le köteles sze
meger alátáma v h f vitatk ha Cuza Sza k mindentudá megmagyarázás Sze elhatár
meg tu vonatko t sze te kategór os magyarázá t Szaádj összeegye i Gondvisel
Gondvis azon A A szt filo taní n megkülönbö másod ok el tart term változtathat
törvé am egye szárma másod tart termés amel okoza kapc visszave vég másod
láncsz u k amel alterna h min az köz v választ korlá i Gondvi szabads Ab Gondvi
problé ha-Le haso minden attribú egyszer Ké lehető különb szubjekt tudo relat
szubjekti mindentudá z kezd alternatív terem vi a dö emb ha E Maimo sz Ist
feltéte ismeretszer mindent ör változa ennél e dol ör t t máss e megism Maimo
kí összhang i Gondvisel Neb ellen prov Ab Posq e Maimo ö tanít eg né Maimo tu
sz ell i dog kr észo h vonatko módos elfog en jutalma bünt megmagya l t va máss
e mindent fo másk Lén elfog al Ab magya A befolyáso m so kih meghatáro az
változtathata emb s válas l hatal s változ val erk élet i elhatároz e visz irá
okos g filozófia s racionál ez Gerson G sz t v milieu-visz határ elhatároz e
elhárít Milc Na M bi-Behir fejez foglal A. m pole kis konve B Ig ha-Geze e
lénye azo Ab Posquiére ha-Lev i Gondvise vonatko Cha Cre to vallásbölc Sp legfont
megelő elh A determin Sze okoza egyetem törvény h von m ism h val valós m lét
korláto s válas t Cr konklú e a biz tekint sz tekint determi egyedül te e sza
hat távo ok kapcsola ak korlá szab te elhatároz fe esz büntet jutalmaz A
vallásbölc Maimon k Gondvi megmagyarázá Ikkari Mindket h Spin bebizony d Talm S
rö hatá A v t er é se tisztát gon vál akadál s E Gondvis Predestin Farize
Szadduce Irod B En Sa Méla Neb fr kiadá bevezeté Gutt Religions-philos Ab T G
Is Philos Rélig Ge R Maimon S Willensfre Verhä göttl Präs Prov jüdi Philos
Mittela B Kauf Attributen Ch Cre Religions-philosoph L geschichtl Einf Ph B
Willensfre Ch Cr