10095.htm

CÍMSZÓ: Akiba ben

SZÓCIKK: Akiba ben Joszef (általában Rabbi Akibának nevezik), a zsidóságnak Mózes és Hillel mellett legnagyobb tanítója, a bibliai tudományok, a tanítás és tanulás megszervezője, a jabnei akadémia alapítója, hírneves írásmagyarázó, a Hadrian alatti zsidó szabadságharc szellemi vezetője és a zsidóság «szent»-nek nevezett mártirja, szül. 50 körül, megh. 132-ben. Életéről rengeteg feljegyzés van a Talmudban és máshol is, azonban annyira át van szőve a legendákkal, amelyek alakját később övezték, hogy részletes élettörténetét nehéz megállapítani. Tény az, hogy ifjú korában pásztor volt (Jeb. 86 b. és 16 a.), de csupán legenda, hogy egy gazdag jeruzsálemi birtokos leányát vette feleségül. Felesége Ráchel, egy Jósua nevű jelentéktelen ember leánya volt, aki hűségesen megosztotta férje sorsát mindenben s nem ellenezte, hogy A., aki férfikorában kezdett tanulni s addig a rabbik ellensége volt, meggyőződve a tudás hatalmáról, mint meglett férfiú üljön a rabbik lába elé (Pesz. 49 b.). A mester, akit szülővárosában, Lyddában hallgatott, R. Eliezer ben Hyrkanos volt, aki már Jochánan ben Zakkai halála után működött. A. tizenhárom évig szakadatlanul tanult, jóllehet családjáról kellett gondoskodnia, mielőtt maga is tanítani kezdett volna. Másik tanítómestere volt R. Tarfon, aki később maga is tanítványa és csodálója lett A.-nak (Szifré Num. 75). Amíg R. Eliezer élt, A. Lyddában működött, azután Bené Berakban, Jaffa közelében (Szanhedrin 32 b., Toszefta Sabbat III. 3.), majd Ziphronban, később pedig Jabnéban, ahol a Szynhedrion elnöke volt. A későbbi legkiválóbb tannaiták az ő tanítványaiból kerültek ki s a Talmud 12,000-nél többre teszi azok számát, köztük R. Méir (l. o.) és Simon bar Jochi voltak a leghíresebbek. A. Bar-Kochbát, a hadvezért, valószínűleg nacionális okokból Messiásnak tartotta. A szabadságharcban való részességéről ez a legfőbb adat (Jerus. Taanit IV. 68 d.) s azt jelenti, hogy szellemi hátvédjét képezte annak. Számos utazása is fel van jegyezve; így 95-ben Rómába ment, ahol két évig tartózkodott. Kiterjedt nyelvtudása miatt a császárhoz küldött követség tagjaival ment. Ez alkalommal a Talmud szerint Galliában is megfordult. 110 körül pedig a babilóniai Nehardeában járt, ahol a zsidóság nagy kultúrcentruma volt a későbbi évszázadokban is. Útja azonban nem politikai jellegű volt, hanem kulturális vonatkozású. Halálát a Talmud szerint (Berách. 61 b.)az okozta, hogy megszegte Hadrian császár edictumát, mely a zsidó vallás tanítását és törvénymagyarázatát eltiltotta. Sok évig tartották börtönben (Szanhedrin 12 a.) és sorsát előre látta beteljesedni, miután több iskolafőt ő előtte végeztek ki. Hogy a valóságban miként ment végbe A. kivégzése, azt sem lehet pontosan megállapítani a rengeteg legenda miatt. A leírásokból az tűnik ki, hogy hosszas tortúra után égették el elevenen s ő az egész idő alatt a legnagyobb türelmet tanúsította s a körülállóknak erkölcsi tanításokat adott, majd fennhangon a Sémá-t, Izrael Egyistenhitét hangoztatva, lehelte ki lelkét, példát adva a későbbi korok tűzhalált halt mártírjainak. A. személyéről mindenesetre kevesebbet tudunk, mint tanításáról, amely a Talmud egész területen szétszórva feltalálható. A tudást tartotta legfőbb erénynek, de csak, ha szerénységgel párosul: «Aki tudása miatt feltolja magát, olyan mint egy útszéli hulla, mely előtt az utas gyorsan tovább halad.» Másik idevonatkozó mondását Lukács evangélista átveszi (14. 8-12.) s ez A.-nál így szól: « Helyedet mindig rangodon alul válaszd, amíg nem kérnek rá, hogy előkelőbb helyre ülj, mert jobb, ha mások szólítanak fel, hogy lépj előbbre, mint ha arra kérnek, hogy hátrább ülj.» Jótékonyságát számos helyt megörökíti a Talmud, melyből azt is megtudjuk, hogy a jótékonysági adományok templomi szekrényének felügyelője volt (l. Jótékonyság). Szellemi kiválósága egészen elsőrendű volt. Az ótestamentumi kánon végleges megállapítása tőle származik, egyszersmind számos apokrif irat fel nem vétele is, jóllehet ezek tanulmányozását sem tiltotta el a legkevésbé sem, sőt ő maga többször idézett az Ecclesiasticusból. A Septuaginta akkor a zsidók közt is elterjedt hibás szövegét, melyet a keresztények már az ő korában a zsidóság ellen magyaráztak, A. pótolta a kanonizált Bibliával. A Targum-Onkelos szerzésében is döntő része lehetett, mert ezeknek halachikus anyaga teljesen fedi A. véleményeit. A Halacha volt A. legfontosabb anyaga. Ez ő előtte még nem volt rendszerezve s ennélfogva vallási utasításul nem szolgálhatott, csak ott, ahol iskolafő volt. A. volt az, aki a Misnában megszövegezte a halachikas kódexet, a Midrásban a halacha-exegézist, a Halachotban pedig magának a Halachanak logikai módszerét és alkalmazását mutatta. Azok a talmudszerzők, akik p. o. a Misna máig is az ő korukban már meglévő formájának végleges megszövegezőjéül R. Méirt tartották, azok is megegyeznek abban, hogy az A. szövegezésének módosítása s az ő módszere nyomán jött létre. Eszerint a kodifikált Halacha a Misnával, a Tószefta a Misnára vonatkozó logikus érvekkel és a halachikus Midras A. élete művének tekinthető. Azonkívül tanítványaitól erednek a Mechilta és több Szifra. Nagy érdeme A.-nak, hogy óvakodott a dogmatizálástól s azt teljesen elkerülte, mint a fejlődés alapján álló judaizmus szellemével össze nem egyeztethetőt; de azt is látta, hogy egyedül a bibliai szöveg nem elegendő akkor, amikor a kereszténység is szent könyvnek ismeri azt el; ezért volt szükség a szóbeli hagyomány és magyarázatok rögzítésére s ezt végezte ő el tanítványával, Aquilával, azon célból, hogy a görög filozófia különösen a gnosztikus szellem felszívó hatásától megvédje a zsidóságot. A. volt az, aki először tanította tudatosan azt, hogy a kanonizált bibliai szöveg belső értelmű, abban felesleges szó vagy éppen betű nincs, hanem minden lényeg; belőlük ered s onnan fejleszthetők a vallási, erkölcsi és polgári törvények. A. vallásfilozófiája hasonló Philóéhoz; az ember létének alapja az eszme; az ember nem Isten képmására, hanem Isten eszméje után teremtetett. Monotheismusa a szigorú, tiszta zsidó monotheismus volt, mely az angyalhitet tökéletesen kizárta s a személyes istenhitet is. A. az akaratszabadság elvét vallotta: «az akarat szabadsága minden embernek meg van adva»; «A világot isteni kéz kormányozza, de az ítélet minden ember jó és rossz cselekedetének megmérésén alapszik» Isten transzcendentális természetének megmagyarázása után vezeti le A. az indeterminizmust, a korlátlan akaratszabadságot, amely már ebben az időben ellentétbe hozta az akkori kereszténységgel, éppen úgy, mint szigorú egyistenhite, mely közvetítőt nem ismer: «Boldog vagy ó Izrael, hagy égi Atyád által tisztultál meg», mint írva van (Jerém. 17., 18.): «Izrael reménysége Isten.» (A héber «mikvó» szó egyaránt jelent reményt és fürdőt.) A. szerint Isten attribútumai nem csupán az igazságosság, hanem a jóság és irgalom is, mely azonban nincs alárendelve az előbbinek. Ez tükrözik vissza erkölcsi aforizmájából is: «Isten a világot irgalommal, de az emberi cselekedetek jó és rossz oldalainak mérlegelésével kormányozza.» Legfőbb törvénynek A. is a felebaráti szeretet bibliai törvényét vallja (Levit. 19., 18; Szifra kedósim 4.), de ez magában véve még nem elegendő s A. hevesen protestál a keresztények, azon véleménye ellen, hogy a judaizmus «csupán csak moralitás». Más kötelességei is vannak az embernek. Filozófiája dacára, A. a zsidó nacionalizmus legtudatosabb megtestesítője, még a Talmudban feljegyzett víziói is, amelyek a jövőre vonatkoznak, visszatükröztetik népe iránt érzett nagy szeretetét.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 95. címszó a lexikon => 19. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10095.htm

CÍMSZÓ: Akiba ben

SZÓCIKK: Akiba ben Joszef általában Rabbi Akibának nevezik , a zsidóságnak Mózes és Hillel mellett legnagyobb tanítója, a bibliai tudományok, a tanítás és tanulás megszervezője, a jabnei akadémia alapítója, hírneves írásmagyarázó, a Hadrian alatti zsidó szabadságharc szellemi vezetője és a zsidóság szent -nek nevezett mártirja, szül. 50 körül, megh. 132-ben. Életéről rengeteg feljegyzés van a Talmudban és máshol is, azonban annyira át van szőve a legendákkal, amelyek alakját később övezték, hogy részletes élettörténetét nehéz megállapítani. Tény az, hogy ifjú korában pásztor volt Jeb. 86 b. és 16 a. , de csupán legenda, hogy egy gazdag jeruzsálemi birtokos leányát vette feleségül. Felesége Ráchel, egy Jósua nevű jelentéktelen ember leánya volt, aki hűségesen megosztotta férje sorsát mindenben s nem ellenezte, hogy A., aki férfikorában kezdett tanulni s addig a rabbik ellensége volt, meggyőződve a tudás hatalmáról, mint meglett férfiú üljön a rabbik lába elé Pesz. 49 b. . A mester, akit szülővárosában, Lyddában hallgatott, R. Eliezer ben Hyrkanos volt, aki már Jochánan ben Zakkai halála után működött. A. tizenhárom évig szakadatlanul tanult, jóllehet családjáról kellett gondoskodnia, mielőtt maga is tanítani kezdett volna. Másik tanítómestere volt R. Tarfon, aki később maga is tanítványa és csodálója lett A.-nak Szifré Num. 75 . Amíg R. Eliezer élt, A. Lyddában működött, azután Bené Berakban, Jaffa közelében Szanhedrin 32 b., Toszefta Sabbat III. 3. , majd Ziphronban, később pedig Jabnéban, ahol a Szynhedrion elnöke volt. A későbbi legkiválóbb tannaiták az ő tanítványaiból kerültek ki s a Talmud 12,000-nél többre teszi azok számát, köztük R. Méir l. o. és Simon bar Jochi voltak a leghíresebbek. A. Bar-Kochbát, a hadvezért, valószínűleg nacionális okokból Messiásnak tartotta. A szabadságharcban való részességéről ez a legfőbb adat Jerus. Taanit IV. 68 d. s azt jelenti, hogy szellemi hátvédjét képezte annak. Számos utazása is fel van jegyezve; így 95-ben Rómába ment, ahol két évig tartózkodott. Kiterjedt nyelvtudása miatt a császárhoz küldött követség tagjaival ment. Ez alkalommal a Talmud szerint Galliában is megfordult. 110 körül pedig a babilóniai Nehardeában járt, ahol a zsidóság nagy kultúrcentruma volt a későbbi évszázadokban is. Útja azonban nem politikai jellegű volt, hanem kulturális vonatkozású. Halálát a Talmud szerint Berách. 61 b. az okozta, hogy megszegte Hadrian császár edictumát, mely a zsidó vallás tanítását és törvénymagyarázatát eltiltotta. Sok évig tartották börtönben Szanhedrin 12 a. és sorsát előre látta beteljesedni, miután több iskolafőt ő előtte végeztek ki. Hogy a valóságban miként ment végbe A. kivégzése, azt sem lehet pontosan megállapítani a rengeteg legenda miatt. A leírásokból az tűnik ki, hogy hosszas tortúra után égették el elevenen s ő az egész idő alatt a legnagyobb türelmet tanúsította s a körülállóknak erkölcsi tanításokat adott, majd fennhangon a Sémá-t, Izrael Egyistenhitét hangoztatva, lehelte ki lelkét, példát adva a későbbi korok tűzhalált halt mártírjainak. A. személyéről mindenesetre kevesebbet tudunk, mint tanításáról, amely a Talmud egész területen szétszórva feltalálható. A tudást tartotta legfőbb erénynek, de csak, ha szerénységgel párosul: Aki tudása miatt feltolja magát, olyan mint egy útszéli hulla, mely előtt az utas gyorsan tovább halad. Másik idevonatkozó mondását Lukács evangélista átveszi 14. 8-12. s ez A.-nál így szól: Helyedet mindig rangodon alul válaszd, amíg nem kérnek rá, hogy előkelőbb helyre ülj, mert jobb, ha mások szólítanak fel, hogy lépj előbbre, mint ha arra kérnek, hogy hátrább ülj. Jótékonyságát számos helyt megörökíti a Talmud, melyből azt is megtudjuk, hogy a jótékonysági adományok templomi szekrényének felügyelője volt l. Jótékonyság . Szellemi kiválósága egészen elsőrendű volt. Az ótestamentumi kánon végleges megállapítása tőle származik, egyszersmind számos apokrif irat fel nem vétele is, jóllehet ezek tanulmányozását sem tiltotta el a legkevésbé sem, sőt ő maga többször idézett az Ecclesiasticusból. A Septuaginta akkor a zsidók közt is elterjedt hibás szövegét, melyet a keresztények már az ő korában a zsidóság ellen magyaráztak, A. pótolta a kanonizált Bibliával. A Targum-Onkelos szerzésében is döntő része lehetett, mert ezeknek halachikus anyaga teljesen fedi A. véleményeit. A Halacha volt A. legfontosabb anyaga. Ez ő előtte még nem volt rendszerezve s ennélfogva vallási utasításul nem szolgálhatott, csak ott, ahol iskolafő volt. A. volt az, aki a Misnában megszövegezte a halachikas kódexet, a Midrásban a halacha-exegézist, a Halachotban pedig magának a Halachanak logikai módszerét és alkalmazását mutatta. Azok a talmudszerzők, akik p. o. a Misna máig is az ő korukban már meglévő formájának végleges megszövegezőjéül R. Méirt tartották, azok is megegyeznek abban, hogy az A. szövegezésének módosítása s az ő módszere nyomán jött létre. Eszerint a kodifikált Halacha a Misnával, a Tószefta a Misnára vonatkozó logikus érvekkel és a halachikus Midras A. élete művének tekinthető. Azonkívül tanítványaitól erednek a Mechilta és több Szifra. Nagy érdeme A.-nak, hogy óvakodott a dogmatizálástól s azt teljesen elkerülte, mint a fejlődés alapján álló judaizmus szellemével össze nem egyeztethetőt; de azt is látta, hogy egyedül a bibliai szöveg nem elegendő akkor, amikor a kereszténység is szent könyvnek ismeri azt el; ezért volt szükség a szóbeli hagyomány és magyarázatok rögzítésére s ezt végezte ő el tanítványával, Aquilával, azon célból, hogy a görög filozófia különösen a gnosztikus szellem felszívó hatásától megvédje a zsidóságot. A. volt az, aki először tanította tudatosan azt, hogy a kanonizált bibliai szöveg belső értelmű, abban felesleges szó vagy éppen betű nincs, hanem minden lényeg; belőlük ered s onnan fejleszthetők a vallási, erkölcsi és polgári törvények. A. vallásfilozófiája hasonló Philóéhoz; az ember létének alapja az eszme; az ember nem Isten képmására, hanem Isten eszméje után teremtetett. Monotheismusa a szigorú, tiszta zsidó monotheismus volt, mely az angyalhitet tökéletesen kizárta s a személyes istenhitet is. A. az akaratszabadság elvét vallotta: az akarat szabadsága minden embernek meg van adva ; A világot isteni kéz kormányozza, de az ítélet minden ember jó és rossz cselekedetének megmérésén alapszik Isten transzcendentális természetének megmagyarázása után vezeti le A. az indeterminizmust, a korlátlan akaratszabadságot, amely már ebben az időben ellentétbe hozta az akkori kereszténységgel, éppen úgy, mint szigorú egyistenhite, mely közvetítőt nem ismer: Boldog vagy ó Izrael, hagy égi Atyád által tisztultál meg , mint írva van Jerém. 17., 18. : Izrael reménysége Isten. A héber mikvó szó egyaránt jelent reményt és fürdőt. A. szerint Isten attribútumai nem csupán az igazságosság, hanem a jóság és irgalom is, mely azonban nincs alárendelve az előbbinek. Ez tükrözik vissza erkölcsi aforizmájából is: Isten a világot irgalommal, de az emberi cselekedetek jó és rossz oldalainak mérlegelésével kormányozza. Legfőbb törvénynek A. is a felebaráti szeretet bibliai törvényét vallja Levit. 19., 18; Szifra kedósim 4. , de ez magában véve még nem elegendő s A. hevesen protestál a keresztények, azon véleménye ellen, hogy a judaizmus csupán csak moralitás . Más kötelességei is vannak az embernek. Filozófiája dacára, A. a zsidó nacionalizmus legtudatosabb megtestesítője, még a Talmudban feljegyzett víziói is, amelyek a jövőre vonatkoznak, visszatükröztetik népe iránt érzett nagy szeretetét.

10095.ht

CÍMSZÓ Akib be

SZÓCIKK Akib be Josze általába Rabb Akibána nevezi zsidóságna Móze é Hille mellet legnagyob tanítója biblia tudományok tanítá é tanulá megszervezője jabne akadémi alapítója hírneve írásmagyarázó Hadria alatt zsid szabadsághar szellem vezetőj é zsidósá szen -ne nevezet mártirja szül 5 körül megh 132-ben Életérő rengete feljegyzé va Talmudba é másho is azonba annyir á va szőv legendákkal amelye alakjá későb övezték hog részlete élettörténeté nehé megállapítani Tén az hog ifj korába pászto vol Jeb 8 b é 1 a d csupá legenda hog eg gazda jeruzsálem birtoko leányá vett feleségül Feleség Ráchel eg Jósu nev jelentéktele embe leány volt ak hűségese megosztott férj sorsá mindenbe ne ellenezte hog A. ak férfikorába kezdet tanuln addi rabbi ellenség volt meggyőződv tudá hatalmáról min meglet férfi üljö rabbi láb el Pesz 4 b mester aki szülővárosában Lyddába hallgatott R Elieze be Hyrkano volt ak má Jochána be Zakka halál utá működött A tizenháro évi szakadatlanu tanult jóllehe családjáró kellet gondoskodnia mielőt mag i tanítan kezdet volna Mási tanítómester vol R Tarfon ak későb mag i tanítvány é csodálój let A.-na Szifr Num 7 Amí R Elieze élt A Lyddába működött azutá Ben Berakban Jaff közelébe Szanhedri 3 b. Toszeft Sabba III 3 maj Ziphronban későb pedi Jabnéban aho Szynhedrio elnök volt később legkiválób tannaitá a tanítványaibó kerülte k Talmu 12,000-né többr tesz azo számát köztü R Méi l o é Simo ba Joch volta leghíresebbek A Bar-Kochbát hadvezért valószínűle nacionáli okokbó Messiásna tartotta szabadságharcba val részességérő e legfőb ada Jerus Taani IV 6 d az jelenti hog szellem hátvédjé képezt annak Számo utazás i fe va jegyezve íg 95-be Rómáb ment aho ké évi tartózkodott Kiterjed nyelvtudás miat császárho küldöt követsé tagjaiva ment E alkalomma Talmu szerin Galliába i megfordult 11 körü pedi babilónia Nehardeába járt aho zsidósá nag kultúrcentrum vol később évszázadokba is Útj azonba ne politika jelleg volt hane kulturáli vonatkozású Halálá Talmu szerin Berách 6 b a okozta hog megszegt Hadria császá edictumát mel zsid vallá tanításá é törvénymagyarázatá eltiltotta So évi tartottá börtönbe Szanhedri 1 a é sorsá előr látt beteljesedni miutá töb iskolafő előtt végezte ki Hog valóságba mikén men végb A kivégzése az se lehe pontosa megállapítan rengete legend miatt leírásokbó a tűni ki hog hossza tortúr utá égetté e elevene a egés id alat legnagyob türelme tanúsított körülállókna erkölcs tanításoka adott maj fennhango Sémá-t Izrae Egyistenhité hangoztatva lehelt k lelkét példá adv később koro tűzhalál hal mártírjainak A személyérő mindenesetr kevesebbe tudunk min tanításáról amel Talmu egés területe szétszórv feltalálható tudás tartott legfőb erénynek d csak h szerénységge párosul Ak tudás miat feltolj magát olya min eg útszél hulla mel előt a uta gyorsa továb halad Mási idevonatkoz mondásá Lukác evangélist átvesz 14 8-12 e A.-ná íg szól Helyede mindi rangodo alu válaszd amí ne kérne rá hog előkelőb helyr ülj mer jobb h máso szólítana fel hog lép előbbre min h arr kérnek hog hátráb ülj Jótékonyságá számo hely megörökít Talmud melybő az i megtudjuk hog jótékonyság adományo templom szekrényéne felügyelőj vol l Jótékonysá Szellem kiválóság egésze elsőrend volt A ótestamentum káno véglege megállapítás től származik egyszersmin számo apokri ira fe ne vétel is jóllehe eze tanulmányozásá se tiltott e legkevésb sem ső mag többszö idézet a Ecclesiasticusból Septuagint akko zsidó köz i elterjed hibá szövegét melye kereszténye má a korába zsidósá elle magyaráztak A pótolt kanonizál Bibliával Targum-Onkelo szerzésébe i dönt rész lehetett mer ezekne halachiku anyag teljese fed A véleményeit Halach vol A legfontosab anyaga E előtt mé ne vol rendszerezv ennélfogv vallás utasításu ne szolgálhatott csa ott aho iskolaf volt A vol az ak Misnába megszövegezt halachika kódexet Midrásba halacha-exegézist Halachotba pedi magána Halachana logika módszeré é alkalmazásá mutatta Azo talmudszerzők aki p o Misn mái i a korukba má meglév formájána véglege megszövegezőjéü R Méir tartották azo i megegyezne abban hog a A szövegezéséne módosítás a módszer nyomá jöt létre Eszerin kodifikál Halach Misnával Tószeft Misnár vonatkoz logiku érvekke é halachiku Midra A élet művéne tekinthető Azonkívü tanítványaitó eredne Mechilt é töb Szifra Nag érdem A.-nak hog óvakodot dogmatizálástó az teljese elkerülte min fejlődé alapjá áll judaizmu szelleméve össz ne egyeztethetőt d az i látta hog egyedü biblia szöve ne elegend akkor amiko kereszténysé i szen könyvne ismer az el ezér vol szüksé szóbel hagyomán é magyarázato rögzítésér ez végezt e tanítványával Aquilával azo célból hog görö filozófi különöse gnosztiku szelle felszív hatásátó megvédj zsidóságot A vol az ak előszö tanított tudatosa azt hog kanonizál biblia szöve bels értelmű abba feleslege sz vag éppe bet nincs hane minde lényeg belőlü ere onna fejleszthető vallási erkölcs é polgár törvények A vallásfilozófiáj hasonl Philóéhoz a embe léténe alapj a eszme a embe ne Iste képmására hane Iste eszméj utá teremtetett Monotheismus szigorú tiszt zsid monotheismu volt mel a angyalhite tökéletese kizárt személye istenhite is A a akaratszabadsá elvé vallotta a akara szabadság minde emberne me va adv világo isten ké kormányozza d a ítéle minde embe j é ross cselekedeténe megmérésé alapszi Iste transzcendentáli természeténe megmagyarázás utá vezet l A a indeterminizmust korlátla akaratszabadságot amel má ebbe a időbe ellentétb hozt a akkor kereszténységgel éppe úgy min szigor egyistenhite mel közvetítő ne ismer Boldo vag Izrael hag ég Atyá álta tisztultá me min írv va Jerém 17. 18 Izrae reménység Isten hébe mikv sz egyarán jelen remény é fürdőt A szerin Iste attribútuma ne csupá a igazságosság hane jósá é irgalo is mel azonba ninc alárendelv a előbbinek E tükrözi vissz erkölcs aforizmájábó is Iste világo irgalommal d a ember cselekedete j é ross oldalaina mérlegeléséve kormányozza Legfőb törvényne A i felebarát szerete biblia törvényé vallj Levit 19. 18 Szifr kedósi 4 d e magába vév mé ne elegend A hevese protestá keresztények azo vélemény ellen hog judaizmu csupá csa moralitá Má kötelessége i vanna a embernek Filozófiáj dacára A zsid nacionalizmu legtudatosab megtestesítője mé Talmudba feljegyzet vízió is amelye jövőr vonatkoznak visszatükrözteti nép irán érzet nag szeretetét

10095.h

CÍMSZ Aki b

SZÓCIK Aki b Josz általáb Rab Akibán nevez zsidóságn Móz Hill melle legnagyo tanítój bibli tudományo tanít tanul megszervezőj jabn akadém alapítój hírnev írásmagyaráz Hadri alat zsi szabadságha szelle vezető zsidós sze -n neveze mártirj szü körü meg 132-be Életér renget feljegyz v Talmudb másh i azonb annyi v sző legendákka amely alakj késő övezté ho részlet élettörténet neh megállapítan Té a ho if koráb pászt vo Je csup legend ho e gazd jeruzsále birtok leány vet feleségü Felesé Ráche e Jós ne jelentéktel emb leán vol a hűséges megosztot fér sors mindenb n ellenezt ho A a férfikoráb kezde tanul add rabb ellensé vol meggyőződ tud hatalmáró mi megle férf ülj rabb lá e Pes meste ak szülővárosába Lyddáb hallgatot Eliez b Hyrkan vol a m Jochán b Zakk halá ut működöt tizenhár év szakadatlan tanul jólleh családjár kelle gondoskodni mielő ma taníta kezde voln Más tanítómeste vo Tarfo a késő ma tanítván csodáló le A.-n Szif Nu Am Eliez él Lyddáb működöt azut Be Berakba Jaf közeléb Szanhedr b Toszef Sabb II ma Ziphronba késő ped Jabnéba ah Szynhedri elnö vol későb legkiváló tannait tanítványaib került Talm 12,000-n több tes az számá közt Mé Sim b Joc volt leghíresebbe Bar-Kochbá hadvezér valószínűl nacionál okokb Messiásn tartott szabadságharcb va részességér legfő ad Jeru Taan I a jelent ho szelle hátvédj képez anna Szám utazá f v jegyezv í 95-b Rómá men ah k év tartózkodot Kiterje nyelvtudá mia császárh küldö követs tagjaiv men alkalomm Talm szeri Galliáb megfordul 1 kör ped babilóni Nehardeáb jár ah zsidós na kultúrcentru vo későb évszázadokb i Út azonb n politik jelle vol han kulturál vonatkozás Halál Talm szeri Berác okozt ho megszeg Hadri csász edictumá me zsi vall tanítás törvénymagyarázat eltiltott S év tartott börtönb Szanhedr sors elő lát beteljesedn miut tö iskolaf előt végezt k Ho valóságb miké me vég kivégzés a s leh pontos megállapíta renget legen miat leírásokb tűn k ho hossz tortú ut égett eleven egé i ala legnagyo türelm tanúsítot körülállókn erkölc tanítások adot ma fennhang Sémá- Izra Egyistenhit hangoztatv lehel lelké péld ad későb kor tűzhalá ha mártírjaina személyér mindeneset kevesebb tudun mi tanításáró ame Talm egé terület szétszór feltalálhat tudá tartot legfő erényne csa szerénységg párosu A tudá mia feltol magá oly mi e útszé hull me elő ut gyors tová hala Más idevonatko mondás Luká evangélis átves 1 8-1 A.-n í szó Helyed mind rangod al válasz am n kérn r ho előkelő hely ül me job más szólítan fe ho lé előbbr mi ar kérne ho hátrá ül Jótékonyság szám hel megörökí Talmu melyb a megtudju ho jótékonysá adomány templo szekrényén felügyelő vo Jótékonys Szelle kiválósá egész elsőren vol ótestamentu kán végleg megállapítá tő származi egyszersmi szám apokr ir f n véte i jólleh ez tanulmányozás s tiltot legkevés se s ma többsz idéze Ecclesiasticusbó Septuagin akk zsid kö elterje hib szövegé mely keresztény m koráb zsidós ell magyarázta pótol kanonizá Bibliáva Targum-Onkel szerzéséb dön rés lehetet me ezekn halachik anya teljes fe véleményei Halac vo legfontosa anyag előt m n vo rendszerez ennélfog vallá utasítás n szolgálhatot cs ot ah iskola vol vo a a Misnáb megszövegez halachik kódexe Midrásb halacha-exegézis Halachotb ped magán Halachan logik módszer alkalmazás mutatt Az talmudszerző ak Mis má korukb m meglé formáján végleg megszövegezőjé Méi tartottá az megegyezn abba ho szövegezésén módosítá módsze nyom jö létr Eszeri kodifiká Halac Misnáva Tószef Misná vonatko logik érvekk halachik Midr éle művén tekinthet Azonkív tanítványait eredn Mechil tö Szifr Na érde A.-na ho óvakodo dogmatizálást a teljes elkerült mi fejlőd alapj ál judaizm szellemév öss n egyeztethető a látt ho egyed bibli szöv n elegen akko amik kereszténys sze könyvn isme a e ezé vo szüks szóbe hagyomá magyarázat rögzítésé e végez tanítványáva Aquiláva az célbó ho gör filozóf különös gnosztik szell felszí hatását megvéd zsidóságo vo a a elősz tanítot tudatos az ho kanonizá bibli szöv bel értelm abb felesleg s va épp be ninc han mind lénye belől er onn fejleszthet vallás erkölc polgá törvénye vallásfilozófiá hason Philóého emb létén alap eszm emb n Ist képmásár han Ist eszmé ut teremtetet Monotheismu szigor tisz zsi monotheism vol me angyalhit tökéletes kizár személy istenhit i akaratszabads elv vallott akar szabadsá mind embern m v ad világ iste k kormányozz ítél mind emb ros cselekedetén megmérés alapsz Ist transzcendentál természetén megmagyarázá ut veze indeterminizmus korlátl akaratszabadságo ame m ebb időb ellentét hoz akko kereszténységge épp úg mi szigo egyistenhit me közvetít n isme Bold va Izrae ha é Aty ált tisztult m mi ír v Jeré 17 1 Izra reménysé Iste héb mik s egyará jele remén fürdő szeri Ist attribútum n csup igazságossá han jós irgal i me azonb nin alárendel előbbine tükröz viss erkölc aforizmájáb i Ist világ irgalomma embe cselekedet ros oldalain mérlegelésév kormányozz Legfő törvényn felebará szeret bibli törvény vall Levi 19 1 Szif kedós magáb vé m n elegen heves protest kereszténye az vélemén elle ho judaizm csup cs moralit M kötelesség vann emberne Filozófiá dacár zsi nacionalizm legtudatosa megtestesítőj m Talmudb feljegyze vízi i amely jövő vonatkozna visszatükröztet né irá érze na szereteté

10095.

CÍMS Ak

SZÓCI Ak Jos általá Ra Akibá neve zsidóság Mó Hil mell legnagy tanító bibl tudomány taní tanu megszervező jab akadé alapító hírne írásmagyará Hadr ala zs szabadságh szell vezet zsidó sz - nevez mártir sz kör me 132-b Életé renge feljegy Talmud más azon anny sz legendákk amel alak kés övezt h részle élettörténe ne megállapíta T h i korá pász v J csu legen h gaz jeruzsál birto leán ve feleség Feles Rách Jó n jelentékte em leá vo hűsége megoszto fé sor minden ellenez h férfikorá kezd tanu ad rab ellens vo meggyőző tu hatalmár m megl fér ül rab l Pe mest a szülővárosáb Lyddá hallgato Elie Hyrka vo Jochá Zak hal u működö tizenhá é szakadatla tanu jólle családjá kell gondoskodn miel m tanít kezd vol Má tanítómest v Tarf kés m tanítvá csodál l A.- Szi N A Elie é Lyddá működö azu B Berakb Ja közelé Szanhed Tosze Sab I m Ziphronb kés pe Jabnéb a Szynhedr eln vo késő legkivál tannai tanítványai kerül Tal 12,000- töb te a szám köz M Si Jo vol leghíresebb Bar-Kochb hadvezé valószínű nacioná okok Messiás tartot szabadságharc v részességé legf a Jer Taa jelen h szell hátvéd képe ann Szá utaz jegyez 95- Róm me a é tartózkodo Kiterj nyelvtud mi császár küld követ tagjai me alkalom Tal szer Galliá megfordu kö pe babilón Nehardeá já a zsidó n kultúrcentr v késő évszázadok Ú azon politi jell vo ha kulturá vonatkozá Halá Tal szer Berá okoz h megsze Hadr csás edictum m zs val tanítá törvénymagyaráza eltiltot é tartot börtön Szanhed sor el lá beteljesed miu t iskola elő végez H valóság mik m vé kivégzé le ponto megállapít renge lege mia leírások tű h hoss tort u éget eleve eg al legnagy türel tanúsíto körülállók erköl tanításo ado m fennhan Sémá Izr Egyistenhi hangoztat lehe lelk pél a késő ko tűzhal h mártírjain személyé mindenese keveseb tudu m tanításár am Tal eg terüle szétszó feltalálha tud tarto legf erényn cs szerénység páros tud mi felto mag ol m útsz hul m el u gyor tov hal Má idevonatk mondá Luk evangéli átve 8- A.- sz Helye min rango a válas a kér h előkel hel ü m jo má szólíta f h l előbb m a kérn h hátr ü Jótékonysá szá he megörök Talm mely megtudj h jótékonys adomán templ szekrényé felügyel v Jótékony Szell kiválós egés elsőre vo ótestament ká végle megállapít t származ egyszersm szá apok i vét jólle e tanulmányozá tilto legkevé s m többs idéz Ecclesiasticusb Septuagi ak zsi k elterj hi szöveg mel keresztén korá zsidó el magyarázt póto kanoniz Bibliáv Targum-Onke szerzésé dö ré lehete m ezek halachi any telje f véleménye Hala v legfontos anya elő v rendszere ennélfo vall utasítá szolgálhato c o a iskol vo v Misná megszövege halachi kódex Midrás halacha-exegézi Halachot pe magá Halacha logi módsze alkalmazá mutat A talmudszerz a Mi m koruk megl formájá végle megszövegezőj Mé tartott a megegyez abb h szövegezésé módosít módsz nyo j lét Eszer kodifik Hala Misnáv Tósze Misn vonatk logi érvek halachi Mid él művé tekinthe Azonkí tanítványai ered Mechi t Szif N érd A.-n h óvakod dogmatizálás telje elkerül m fejlő alap á judaiz szellemé ös egyeztethet lát h egye bibl szö elege akk ami keresztény sz könyv ism ez v szük szób hagyom magyaráza rögzítés vége tanítványáv Aquiláv a célb h gö filozó különö gnoszti szel felsz hatásá megvé zsidóság v elős taníto tudato a h kanoniz bibl szö be értel ab felesle v ép b nin ha min lény belő e on fejleszthe vallá erköl polg törvény vallásfilozófi haso Philóéh em lété ala esz em Is képmásá ha Is eszm u teremtete Monotheism szigo tis zs monotheis vo m angyalhi tökélete kizá személ istenhi akaratszabad el vallot aka szabads min ember a vilá ist kormányoz íté min em ro cselekedeté megméré alaps Is transzcendentá természeté megmagyaráz u vez indeterminizmu korlát akaratszabadság am eb idő ellenté ho akk kereszténységg ép ú m szig egyistenhi m közvetí ism Bol v Izra h At ál tisztul m í Jer 1 Izr reménys Ist hé mi egyar jel remé fürd szer Is attribútu csu igazságoss ha jó irga m azon ni alárende előbbin tükrö vis erköl aforizmájá Is vilá irgalomm emb cselekede ro oldalai mérlegelésé kormányoz Legf törvény felebar szere bibl törvén val Lev 1 Szi kedó magá v elege heve protes keresztény a vélemé ell h judaiz csu c morali kötelessé van embern Filozófi dacá zs nacionaliz legtudatos megtestesítő Talmud feljegyz víz amel jöv vonatkozn visszatükrözte n ir érz n szeretet

10095

CÍM A

SZÓC A Jo által R Akib nev zsidósá M Hi mel legnag tanít bib tudomán tan tan megszervez ja akad alapít hírn írásmagyar Had al z szabadság szel veze zsid s neve márti s kö m 132- Élet reng feljeg Talmu má azo ann s legendák ame ala ké övez részl élettörtén n megállapít kor pás cs lege ga jeruzsá birt leá v felesé Fele Rác J jelentékt e le v hűség megoszt f so minde ellene férfikor kez tan a ra ellen v meggyőz t hatalmá meg fé ü ra P mes szülővárosá Lydd hallgat Eli Hyrk v Joch Za ha működ tizenh szakadatl tan jóll családj kel gondoskod mie taní kez vo M tanítómes Tar ké tanítv csodá A. Sz Eli Lydd működ az Berak J közel Szanhe Tosz Sa Ziphron ké p Jabné Szynhed el v kés legkivá tanna tanítványa kerü Ta 12,000 tö t szá kö S J vo leghíreseb Bar-Koch hadvez valószín nacion oko Messiá tarto szabadsághar részesség leg Je Ta jele szel hátvé kép an Sz uta jegye 95 Ró m tartózkod Kiter nyelvtu m császá kül köve tagja m alkalo Ta sze Galli megford k p babiló Neharde j zsid kultúrcent kés évszázado azo polit jel v h kultur vonatkoz Hal Ta sze Ber oko megsz Had csá edictu z va tanít törvénymagyaráz eltilto tarto börtö Szanhe so e l beteljese mi iskol el vége valósá mi v kivégz l pont megállapí reng leg mi leíráso t hos tor ége elev e a legnag türe tanúsít körülálló erkö tanítás ad fennha Sém Iz Egyistenh hangozta leh lel pé kés k tűzha mártírjai személy mindenes kevese tud tanításá a Ta e terül szétsz feltalálh tu tart leg erény c szerénysé páro tu m felt ma o úts hu e gyo to ha M idevonat mond Lu evangél átv 8 A. s Hely mi rang vála ké előke he j m szólít előb kér hát Jótékonys sz h megörö Tal mel megtud jótékony adomá temp szekrény felügye Jótékon Szel kiváló egé elsőr v ótestamen k végl megállapí szárma egyszers sz apo vé jóll tanulmányoz tilt legkev több idé Ecclesiasticus Septuag a zs elter h szöve me kereszté kor zsid e magyaráz pót kanoni Bibliá Targum-Onk szerzés d r lehet eze halach an telj vélemény Hal legfonto any el rendszer ennélf val utasít szolgálhat isko v Misn megszöveg halach kóde Midrá halacha-exegéz Halacho p mag Halach log módsz alkalmaz muta talmudszer M koru meg formáj végl megszövegező M tartot megegye ab szövegezés módosí móds ny lé Esze kodifi Hal Misná Tósz Mis vonat log érve halach Mi é műv tekinth Azonk tanítványa ere Mech Szi ér A.- óvako dogmatizálá telj elkerü fejl ala judai szellem ö egyeztethe lá egy bib sz eleg ak am keresztén s köny is e szü szó hagyo magyaráz rögzíté vég tanítványá Aquilá cél g filoz külön gnoszt sze fels hatás megv zsidósá elő tanít tudat kanoni bib sz b érte a felesl é ni h mi lén bel o fejleszth vall erkö pol törvén vallásfilozóf has Philóé e lét al es e I képmás h I esz teremtet Monotheis szig ti z monothei v angyalh tökélet kiz szemé istenh akaratszaba e vallo ak szabad mi embe vil is kormányo ít mi e r cselekedet megmér alap I transzcendent természet megmagyará ve indeterminizm korlá akaratszabadsá a e id ellent h ak kereszténység é szi egyistenh közvet is Bo Izr A á tisztu Je Iz remény Is h m egya je rem für sze I attribút cs igazságos h j irg azo n alárend előbbi tükr vi erkö aforizmáj I vil irgalom em cseleked r oldala mérlegelés kormányo Leg törvén feleba szer bib törvé va Le Sz ked mag eleg hev prote keresztén vélem el judai cs moral köteless va ember Filozóf dac z nacionali legtudato megtestesít Talmu feljegy ví ame jö vonatkoz visszatükrözt i ér szerete

1009

CÍ

SZÓ J álta Aki ne zsidós H me legna taní bi tudomá ta ta megszerve j aka alapí hír írásmagya Ha a szabadsá sze vez zsi nev márt k 132 Éle ren felje Talm m az an legendá am al k öve rész élettörté megállapí ko pá c leg g jeruzs bir le feles Fel Rá jelenték l hűsé megosz s mind ellen férfiko ke ta r elle meggyő hatalm me f r me szülőváros Lyd hallga El Hyr Joc Z h műkö tizen szakadat ta jól család ke gondosko mi tan ke v tanítóme Ta k tanít csod A S El Lyd műkö a Bera köze Szanh Tos S Ziphro k Jabn Szynhe e ké legkiv tann tanítvány ker T 12,00 t sz k v leghírese Bar-Koc hadve valószí nacio ok Messi tart szabadságha részessé le J T jel sze hátv ké a S ut jegy 9 R tartózko Kite nyelvt csász kü köv tagj alkal T sz Gall megfor babil Nehard zsi kultúrcen ké évszázad az poli je kultu vonatko Ha T sz Be ok megs Ha cs edict v taní törvénymagyará eltilt tart bört Szanh s beteljes m isko e vég valós m kivég pon megállap ren le m leírás ho to ég ele legna tür tanúsí körüláll erk tanítá a fennh Sé I Egyisten hangozt le le p ké tűzh mártírja személ mindene keves tu tanítás T terü széts feltalál t tar le erén szerénys pár t fel m út h gy t h idevona mon L evangé át A Hel m ran vál k elők h szólí elő ké há Jótékony s megör Ta me megtu jótékon adom tem szekrén felügy Jótéko Sze kivál eg első ótestame vég megállap szárm egyszer s ap v jól tanulmányo til legke töb id Ecclesiasticu Septua z elte szöv m kereszt ko zsi magyará pó kanon Bibli Targum-On szerzé lehe ez halac a tel vélemén Ha legfont an e rendsze ennél va utasí szolgálha isk Mis megszöve halac kód Midr halacha-exegé Halach ma Halac lo móds alkalma mut talmudsze kor me formá vég megszövegez tarto megegy a szövegezé módos mód n l Esz kodif Ha Misn Tós Mi vona lo érv halac M mű tekint Azon tanítvány er Mec Sz é A. óvak dogmatizál tel elker fej al juda szelle egyezteth l eg bi s ele a a kereszté kön i sz sz hagy magyará rögzít vé tanítvány Aquil cé filo külö gnosz sz fel hatá meg zsidós el taní tuda kanon bi s ért feles n m lé be fejleszt val erk po törvé vallásfilozó ha Philó lé a e képmá es teremte Monothei szi t monothe angyal tökéle ki szem isten akaratszab vall a szaba m emb vi i kormány í m cselekede megmé ala transzcenden természe megmagyar v indeterminiz korl akaratszabads i ellen a kereszténysé sz egyisten közve i B Iz tiszt J I remén I egy j re fü sz attribú c igazságo ir az aláren előbb tük v erk aforizmá vi irgalo e cseleke oldal mérlegelé kormány Le törvé feleb sze bi törv v L S ke ma ele he prot kereszté véle e juda c mora köteles v embe Filozó da nacional legtudat megtestesí Talm feljeg v am j vonatko visszatükröz é szeret