Magyar Zsidó Lexikon: Allegorikus bibliamagyarázat

10123.htm

CÍMSZÓ: Allegorikus bibliamagyarázat

SZÓCIKK: Allegorikus bibliamagyarázat, olyan értelmezése a Szentírásnak, amely nem betű szerint fogja azt fel, hanem más (gör. állosz) értelmet tételez fel. A zsidó allegoristák részint a régi palesztinai szimbolikus magyarázókat, részint az alexandriai korból eredő misztikus filozófusokat követik. Mindkettőnek egy az eredete s ez abban áll, hogy egy kultúrnép ősi irodalmi termékét szentség jegyébe burkolja s tradícióval gondoskodik annak őrzéséről, de midőn az újabb és újabb korok túlhaladják azt, a féltve őrzött betűknek más értelmet kell tulajdonítani. Ily módon az allegorizmus a racionalizmus elődje. Amint a görögök filozofálni kezdtek, Homéroszt allegorizálták. A zsidók pedig, akik hatalmas lendületben fejlesztették vallási eszméiket s egyszersmind tradícióikhoz és betűikhez ragaszkodtak, az. A.-hoz folyamodtak s ezáltal későbbi nagyszerű irodalmuknak alapját vetették meg. Egyik legrégibb próféta, Hósea volt egyszersmind a legrégibb allegorista, akinek írásai megmaradtak. Ő Jákob küzdelmét az angyallal nem valóságnak, hanem imában való lelki küzdelemnek fogja fel. Az allegorizmus nagy érdeme, hogy már keletkezésénél fogva is az antropomorfizmus teljes kiirtását célozta s a mitológiát spiritualizálta. Az A. tulajdonképpeni megteremtője Alexandria görög-zsidósága volt a K. e. II. században, de a módszer is a palesztinai Midrasban gyökerezik. Ugyanez áll a zsidó apokrifák allegorizmusára is. Mindezek - így a «Salamon bölcsességei», de a Targum és Septuaginta is - etikai magyarázatot adnak valamennyi rituális és ceremoniális törvénynek. Legjelentékenyebb allegorista Philo volt, akinek a keresztény egyházatyákra s a kereszténység bibliamagyarázatára döntő hatása volt (l. Philo) s bármily különös is, a zsidóság ezen nagy fiának és védelmezőjének A.-a a legcsekélyebb hatással sem volt magára a zsidóságra, ami egyébként érthető, ha tudjuk, hogy Philo, bár jól beszélt és tudott héberül, mégis a Septuaginta szövegét használta s azt interpretálta, miáltal számos nem létező feltevést könnyű volt belemagyaráznia a Bibliába. (De Allegoriis Legum.) Palesztinában, ahol a tudomány a Pentateuch komoly szövegmagyarázatán alapult, a Halacha már R. Akiba előtt használja az A.-ot. Ismert volt erről R. Ismáel és R. Joszé, akiknek több másál-ja és allegóriája maradt meg (Mechilta, Mispatim 6., Gen. Rabba 20. 7). Jellemző, hogy R. Akiba, bár veszélyesnek tartotta a gnosztikusok és keresztények törvényallegorizálást, mégis nagyban élt vele s utána is több A. maradt fenn (Szifré Deut. 213; Szifra Kédosim 6. 90a; Jebámot 4a). A palesztinai tiszta zsidó allegorizmus kiváló példánya a Jubileumok könyve apokrifja, mely a palesztinai allegorizálók példájára a pre-mosaikus kort a kinyilatkoztatás utáni törvények szerint akarja magyarázni. Az A. legrégibb formája a «derus» (kifejtés), melyet már az első században archaikus formának tartottak s amely máig élő formája az igazi zsidó tanító-hitszónoklatnak (l. Derósó). Az első században már a Talmud tud «darsé resómósz»-ról (a. m. «jelek magyarázói», azaz szimbolisták) és «darsé hamórósz»-ról (a. m. «parabolák magyarázói») (Beráchot 24a). Ezeknek módszere allegorikus vagy szimbolikusan allegorikus, p. o.: «nem találtak vizet» (Exod. 15. 21), ez azt jelenti, hogy nem találták a Tórát. Az A.-ot csupán a héber nyelv segélyével lehet érteni, mert a bibliai nyelv tömörsége s egyes szavak többféle jelentése alkalmat ad a valóban szellemes magyarázatokra. Ilyen p. o. a «vajoréhú» szó magyarázata: «Isten Mózesnek egy fát mutatott» (Jesája 55. 1), ez azt jelenti szimbolikusan, hogy a törvényre (Tóra) tanította, mert az illető igemutatást és tanítást egyaránt jelent, a fa pedig «az élet fája» (Példab. 3.18.), vagyis a Tóra (Mechilla, Bésallach). A tannaiták (l. o.) aggadájában csupán kevés A. van, így Jochanan ben Zakkainak mindössze öt (Bába Kania 7.3). Ennek a kornak a főallegorizálója Bar Kaiba nagybátyja, a módiimi R. Eleazár s allegóriáit a Midrások tartalmazzák. R. Akiba a Biblia egy egész könyvét allegorizálta; ez az «Énekek Énéke» volt, amelyet éppen ezért kanonizáltak az ő sürgetésére. R. Akiba ennek teljesen misztikus tartalmat és allegorikus értelmet tulajdonított és ezért olvasását kiskorúaknak eltiltották. Az A. fénykora Palesztinában az amorák (l. o.) kora volt, mialatt ugyanezt a módszert a babilóniai amórák teljesen mellőzték s az interpretálásnak tudományosabb alapot adtak. Allegorikusan magyarázzák később a szómagyarázat alapján álló tudományos exegeták, Rasi és Ibn Ezra is az Énekek Énekét; előbbi Izrael történetét, azaz szenvedését látja benne, utóbbi pedig a lélek egyesülési vágyát az Univerzummal. A középkori vallásfilozófia kezdeményezője, Száadja gáon (IX. száz.), aki a szigorúan tudományos kutatás mellett az allegorizmust csupán azon esetekben engedte meg alkalmazni, ha a szövegek ellentmondanak a valóságnak, az ésszerűségnek és más szövegeknek, továbbá a rabbinikus tradícióknak, maga is él az A.-tal, p. o. azokon a helyeken, ahol a Biblia látszólagos antropomorfizmusát az ésszel és tradícióval nem tudta összeegyeztetni. Ily módon éltek az A.-tal későbben a nagy vallásfilozófusok a nyugaton, Így Bachja ibn Pakuda, Abraham bar Chijja, Abraham ibn Daud, Juda ha-Levi és főképpen Salomo ibn Gabirol, akinek módszere teljesen hasonló Philóéhoz, anélkül, hogy azt akár közvetve is ismerte volna. Több A.-át felvette Ibn Ezra a saját Pentateuch-kommentárjába, melyből egy, a Genesis első soraihoz írott példa a következő: A Paradicsom a felsőbbrendű, természetfeletti világot jelenti; az Éden-kert a jámborok világát; a folyó, mely kifelé vezet, az univerzális anyag, a négy folyó a négy elem ; Ádám, Éva és a kígyó a három lelket(l. Kabbala) szimbolizálják éspedig Ádám a racionális lelket, Éva az állatit («Chávó» a. m. élő) és a kígyó a vegetatív lelket. Amikor tehát mondva van, hogy a kígyó port fog enni, az azt jelenti, hogy a vegetatív lélek a materializmus porában kúszik. Az élet fája, a cherubok és angyalok a felsőbb értelmi világnak felelnek meg. Az A. Maimonidesben érte el fénypontját a középkorban. Ő hangoztatja ugyan, hogy a betűszerinti értelmezésről lemond, ha az a filozófiába beleütközik, de ezt nem tartja be, sőt a csodákat egyenesen elfogadja. Különösen a törvényeket fogja fel a maguk eredeti értelmében és szigorúságában s hibáztatja a keresztény allegoristák rendszerét, amely a Törvénynek mindenütt szimbolikus jelentőséget ad. A XIV. sz.-ban Gersonides volt a legköltőibb fantáziájú azok közt az exegeták és talmudtudósok közt, akik allegorizáltak, de a törvényeket eredeti jelentőségükben fogta fel. Annál különösebb, hogy a szefárd és provencal-zsidó kultúrkör A.-át a XVI. század legnagyobb lengyel rabbinikus tekintélye folytatta; ez Moses Isserles (abbr. Rama) volt, aki Eszter-könyvének adott teljesen ilyen magyarázatot. Achasvérus és Vasti civódása az Univerzum forma és anyag közti konfliktusának felel meg; Hámán tíz fia az organikus élet öt érzékét és öt hatalmát szimbolizálja, Hámán maga pedig a rossz hajlamot jelképezi. Igen szellemes néha a kabbalisztikus művek A.-a, így a XII. századi «Bahir»-é (l. Kabbala alatt), ahol p. o. ez áll: A Biblia (Gen. 1. 2) azt mondja, hogy «A föld formanélküli és üres volt»; a «volt» arra mutat, hogy valami már létezett, az «üres» pedig arra, hogy ott már volt valami, tehát a teremtés előtti létezést, a kabbalisták eme nagy problémáját, az első kabbalista allegorizáló magából a Szentírás szavaiból vezeti le. Kabbalisztikus allegóriákra hajlik a XIII. század legnagyobb talmudtudósa, a geronai Nachmadines is, bibliakommentárjaiban. Az A. legeredetibb mesterműve s a zsidó szellem egyik legérdekesebb megnyilatkozása a Zohár (l. o.), mely az egész Pentateuchhoz szakaszonként ad A.-ot. A későbbiek közül főképpen Menachem di Recanati, Isaac Arama és Don Isaac Abravanel válnak ki A.-aikkal. Később, a XVIII. és XIX. században főképpen Orosz- és Lengyelországban működtek talmudtudósok és kabbalaismerők, akiknek rendkívül nagyszámú derásáik szintén az allegorizmushoz fordulnak. Az A.-nak jelentősége és szerepe addig volt, míg a tudományos bibliakutatást annak nyomán el nem kezdték, de erre az ösztönzést és az odavezető utat kétségtelenül nagy mértékben előmozdította az allegorizmus, melynek éppen ez a nagy érdeme. Meg kell különböztetni az A.-tól magának a Bibliának az allegóriáit, amelyeket héberül «mósól»-nak és «chidó»-nak neveznek (Ezékiel 7. 2, 24, 3; Dániel 8., 23). Az előbbi, a «mósól» hasonlat, vagy pedig aforizma vagy parabola, melynek nevelési szempontjai voltak eredetileg (Num. 23. 7, 18; 23. 3; Jesája 14., 4; Michah, 2. 4; Habak. 2. 6). A «chidó» eredetileg rejtély, majd képes és jelképes beszéd (Bírák 14. 14; 1. Kir. 5. 1; Zsolt 49., 5, 78, 2). A bibliai allegória, parabola és mese közt különbség van. Ilyen mese van p. o. a Bírák könyvében 9., 8, 16), ahol három fa, az olajfa, fügefa és szőlő vonakodnak elfogadni a fák feletti királyságot, de az értéktelen tüskebokor elfogadja azt. Parabola p. 0. Jesája 5. 1 ; Ezékiel 15; II. Sám. 12; Metaforák a 80. Zsolt, és Jerem. 2. 21; Ezékiel 16. és 23. Egyik legszebb allegorikus kép Ezékiel 17. 2 - 10; 19. 1 - 9; 30. 2 - 17; parabola Ezékiel 24. 3 - 6; Ecclesiastes 12. 2 - 6. Irodalom. Louis Ginzberg, Allegorical Interpretation (1900); Bacher Vilmos, Bibelexegese (Wiener-Wünsche. Jüdische Literaturgeschichte); u. a., Bibelexegese der jüdischen Religionsphilosophen (Strassburg 1892) ; u. a., Die Bibelexegese M. Maimunis (u. o. 1898) : u. a., Hexégese biblique dans le Zohar (Rev. d. Études Juives XII.); u. a., Das Merkwort Pardes in der jüdischen Bibelexegese (Stade's Zeitschrift XIII.); Löw Lipót, Ha Mafteach, (Nagykanizsa 1855): Kaufmann Dávid, Zunz-Jubelschrift: u. a.; Die Sinnen etc. (Leipzig 1884.); Farrar, History of Interpretation (New York 1886); Diestel, Gesch. d. Alten Testaments (Jena 1869); Schmiedl, Studien über Religionsphilosophie (Wien 1863); Hirschfeld, Halachische Exegese (1840); u. a., Der Geist der ersten Schriftauslegung (1847); Howth. On the Sacred Poetry of the Hebrews X-XI. ; Herder, Geist der hebräischen Poesie (Ges. Schriften XII.): u. a., Briefe über das Studium der Theologie: French, Notes on the Parables; Gerber, Die Spräche als Kunst II. ; Bullinger, Figures of Speech used in the Bible (London 1898) ; Montefiore, A tentative Catalogue of Bible-Metaphors (Jew. Quart. Rev III.)

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 123. címszó a lexikon => 27. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10123.htm

CÍMSZÓ: Allegorikus bibliamagyarázat

SZÓCIKK: Allegorikus bibliamagyarázat, olyan értelmezése a Szentírásnak, amely nem betű szerint fogja azt fel, hanem más gör. állosz értelmet tételez fel. A zsidó allegoristák részint a régi palesztinai szimbolikus magyarázókat, részint az alexandriai korból eredő misztikus filozófusokat követik. Mindkettőnek egy az eredete s ez abban áll, hogy egy kultúrnép ősi irodalmi termékét szentség jegyébe burkolja s tradícióval gondoskodik annak őrzéséről, de midőn az újabb és újabb korok túlhaladják azt, a féltve őrzött betűknek más értelmet kell tulajdonítani. Ily módon az allegorizmus a racionalizmus elődje. Amint a görögök filozofálni kezdtek, Homéroszt allegorizálták. A zsidók pedig, akik hatalmas lendületben fejlesztették vallási eszméiket s egyszersmind tradícióikhoz és betűikhez ragaszkodtak, az. A.-hoz folyamodtak s ezáltal későbbi nagyszerű irodalmuknak alapját vetették meg. Egyik legrégibb próféta, Hósea volt egyszersmind a legrégibb allegorista, akinek írásai megmaradtak. Ő Jákob küzdelmét az angyallal nem valóságnak, hanem imában való lelki küzdelemnek fogja fel. Az allegorizmus nagy érdeme, hogy már keletkezésénél fogva is az antropomorfizmus teljes kiirtását célozta s a mitológiát spiritualizálta. Az A. tulajdonképpeni megteremtője Alexandria görög-zsidósága volt a K. e. II. században, de a módszer is a palesztinai Midrasban gyökerezik. Ugyanez áll a zsidó apokrifák allegorizmusára is. Mindezek - így a Salamon bölcsességei , de a Targum és Septuaginta is - etikai magyarázatot adnak valamennyi rituális és ceremoniális törvénynek. Legjelentékenyebb allegorista Philo volt, akinek a keresztény egyházatyákra s a kereszténység bibliamagyarázatára döntő hatása volt l. Philo s bármily különös is, a zsidóság ezen nagy fiának és védelmezőjének A.-a a legcsekélyebb hatással sem volt magára a zsidóságra, ami egyébként érthető, ha tudjuk, hogy Philo, bár jól beszélt és tudott héberül, mégis a Septuaginta szövegét használta s azt interpretálta, miáltal számos nem létező feltevést könnyű volt belemagyaráznia a Bibliába. De Allegoriis Legum. Palesztinában, ahol a tudomány a Pentateuch komoly szövegmagyarázatán alapult, a Halacha már R. Akiba előtt használja az A.-ot. Ismert volt erről R. Ismáel és R. Joszé, akiknek több másál-ja és allegóriája maradt meg Mechilta, Mispatim 6., Gen. Rabba 20. 7 . Jellemző, hogy R. Akiba, bár veszélyesnek tartotta a gnosztikusok és keresztények törvényallegorizálást, mégis nagyban élt vele s utána is több A. maradt fenn Szifré Deut. 213; Szifra Kédosim 6. 90a; Jebámot 4a . A palesztinai tiszta zsidó allegorizmus kiváló példánya a Jubileumok könyve apokrifja, mely a palesztinai allegorizálók példájára a pre-mosaikus kort a kinyilatkoztatás utáni törvények szerint akarja magyarázni. Az A. legrégibb formája a derus kifejtés , melyet már az első században archaikus formának tartottak s amely máig élő formája az igazi zsidó tanító-hitszónoklatnak l. Derósó . Az első században már a Talmud tud darsé resómósz -ról a. m. jelek magyarázói , azaz szimbolisták és darsé hamórósz -ról a. m. parabolák magyarázói Beráchot 24a . Ezeknek módszere allegorikus vagy szimbolikusan allegorikus, p. o.: nem találtak vizet Exod. 15. 21 , ez azt jelenti, hogy nem találták a Tórát. Az A.-ot csupán a héber nyelv segélyével lehet érteni, mert a bibliai nyelv tömörsége s egyes szavak többféle jelentése alkalmat ad a valóban szellemes magyarázatokra. Ilyen p. o. a vajoréhú szó magyarázata: Isten Mózesnek egy fát mutatott Jesája 55. 1 , ez azt jelenti szimbolikusan, hogy a törvényre Tóra tanította, mert az illető igemutatást és tanítást egyaránt jelent, a fa pedig az élet fája Példab. 3.18. , vagyis a Tóra Mechilla, Bésallach . A tannaiták l. o. aggadájában csupán kevés A. van, így Jochanan ben Zakkainak mindössze öt Bába Kania 7.3 . Ennek a kornak a főallegorizálója Bar Kaiba nagybátyja, a módiimi R. Eleazár s allegóriáit a Midrások tartalmazzák. R. Akiba a Biblia egy egész könyvét allegorizálta; ez az Énekek Énéke volt, amelyet éppen ezért kanonizáltak az ő sürgetésére. R. Akiba ennek teljesen misztikus tartalmat és allegorikus értelmet tulajdonított és ezért olvasását kiskorúaknak eltiltották. Az A. fénykora Palesztinában az amorák l. o. kora volt, mialatt ugyanezt a módszert a babilóniai amórák teljesen mellőzték s az interpretálásnak tudományosabb alapot adtak. Allegorikusan magyarázzák később a szómagyarázat alapján álló tudományos exegeták, Rasi és Ibn Ezra is az Énekek Énekét; előbbi Izrael történetét, azaz szenvedését látja benne, utóbbi pedig a lélek egyesülési vágyát az Univerzummal. A középkori vallásfilozófia kezdeményezője, Száadja gáon IX. száz. , aki a szigorúan tudományos kutatás mellett az allegorizmust csupán azon esetekben engedte meg alkalmazni, ha a szövegek ellentmondanak a valóságnak, az ésszerűségnek és más szövegeknek, továbbá a rabbinikus tradícióknak, maga is él az A.-tal, p. o. azokon a helyeken, ahol a Biblia látszólagos antropomorfizmusát az ésszel és tradícióval nem tudta összeegyeztetni. Ily módon éltek az A.-tal későbben a nagy vallásfilozófusok a nyugaton, Így Bachja ibn Pakuda, Abraham bar Chijja, Abraham ibn Daud, Juda ha-Levi és főképpen Salomo ibn Gabirol, akinek módszere teljesen hasonló Philóéhoz, anélkül, hogy azt akár közvetve is ismerte volna. Több A.-át felvette Ibn Ezra a saját Pentateuch-kommentárjába, melyből egy, a Genesis első soraihoz írott példa a következő: A Paradicsom a felsőbbrendű, természetfeletti világot jelenti; az Éden-kert a jámborok világát; a folyó, mely kifelé vezet, az univerzális anyag, a négy folyó a négy elem ; Ádám, Éva és a kígyó a három lelket l. Kabbala szimbolizálják éspedig Ádám a racionális lelket, Éva az állatit Chávó a. m. élő és a kígyó a vegetatív lelket. Amikor tehát mondva van, hogy a kígyó port fog enni, az azt jelenti, hogy a vegetatív lélek a materializmus porában kúszik. Az élet fája, a cherubok és angyalok a felsőbb értelmi világnak felelnek meg. Az A. Maimonidesben érte el fénypontját a középkorban. Ő hangoztatja ugyan, hogy a betűszerinti értelmezésről lemond, ha az a filozófiába beleütközik, de ezt nem tartja be, sőt a csodákat egyenesen elfogadja. Különösen a törvényeket fogja fel a maguk eredeti értelmében és szigorúságában s hibáztatja a keresztény allegoristák rendszerét, amely a Törvénynek mindenütt szimbolikus jelentőséget ad. A XIV. sz.-ban Gersonides volt a legköltőibb fantáziájú azok közt az exegeták és talmudtudósok közt, akik allegorizáltak, de a törvényeket eredeti jelentőségükben fogta fel. Annál különösebb, hogy a szefárd és provencal-zsidó kultúrkör A.-át a XVI. század legnagyobb lengyel rabbinikus tekintélye folytatta; ez Moses Isserles abbr. Rama volt, aki Eszter-könyvének adott teljesen ilyen magyarázatot. Achasvérus és Vasti civódása az Univerzum forma és anyag közti konfliktusának felel meg; Hámán tíz fia az organikus élet öt érzékét és öt hatalmát szimbolizálja, Hámán maga pedig a rossz hajlamot jelképezi. Igen szellemes néha a kabbalisztikus művek A.-a, így a XII. századi Bahir -é l. Kabbala alatt , ahol p. o. ez áll: A Biblia Gen. 1. 2 azt mondja, hogy A föld formanélküli és üres volt ; a volt arra mutat, hogy valami már létezett, az üres pedig arra, hogy ott már volt valami, tehát a teremtés előtti létezést, a kabbalisták eme nagy problémáját, az első kabbalista allegorizáló magából a Szentírás szavaiból vezeti le. Kabbalisztikus allegóriákra hajlik a XIII. század legnagyobb talmudtudósa, a geronai Nachmadines is, bibliakommentárjaiban. Az A. legeredetibb mesterműve s a zsidó szellem egyik legérdekesebb megnyilatkozása a Zohár l. o. , mely az egész Pentateuchhoz szakaszonként ad A.-ot. A későbbiek közül főképpen Menachem di Recanati, Isaac Arama és Don Isaac Abravanel válnak ki A.-aikkal. Később, a XVIII. és XIX. században főképpen Orosz- és Lengyelországban működtek talmudtudósok és kabbalaismerők, akiknek rendkívül nagyszámú derásáik szintén az allegorizmushoz fordulnak. Az A.-nak jelentősége és szerepe addig volt, míg a tudományos bibliakutatást annak nyomán el nem kezdték, de erre az ösztönzést és az odavezető utat kétségtelenül nagy mértékben előmozdította az allegorizmus, melynek éppen ez a nagy érdeme. Meg kell különböztetni az A.-tól magának a Bibliának az allegóriáit, amelyeket héberül mósól -nak és chidó -nak neveznek Ezékiel 7. 2, 24, 3; Dániel 8., 23 . Az előbbi, a mósól hasonlat, vagy pedig aforizma vagy parabola, melynek nevelési szempontjai voltak eredetileg Num. 23. 7, 18; 23. 3; Jesája 14., 4; Michah, 2. 4; Habak. 2. 6 . A chidó eredetileg rejtély, majd képes és jelképes beszéd Bírák 14. 14; 1. Kir. 5. 1; Zsolt 49., 5, 78, 2 . A bibliai allegória, parabola és mese közt különbség van. Ilyen mese van p. o. a Bírák könyvében 9., 8, 16 , ahol három fa, az olajfa, fügefa és szőlő vonakodnak elfogadni a fák feletti királyságot, de az értéktelen tüskebokor elfogadja azt. Parabola p. 0. Jesája 5. 1 ; Ezékiel 15; II. Sám. 12; Metaforák a 80. Zsolt, és Jerem. 2. 21; Ezékiel 16. és 23. Egyik legszebb allegorikus kép Ezékiel 17. 2 - 10; 19. 1 - 9; 30. 2 - 17; parabola Ezékiel 24. 3 - 6; Ecclesiastes 12. 2 - 6. Irodalom. Louis Ginzberg, Allegorical Interpretation 1900 ; Bacher Vilmos, Bibelexegese Wiener-Wünsche. Jüdische Literaturgeschichte ; u. a., Bibelexegese der jüdischen Religionsphilosophen Strassburg 1892 ; u. a., Die Bibelexegese M. Maimunis u. o. 1898 : u. a., Hexégese biblique dans le Zohar Rev. d. Études Juives XII. ; u. a., Das Merkwort Pardes in der jüdischen Bibelexegese Stade's Zeitschrift XIII. ; Löw Lipót, Ha Mafteach, Nagykanizsa 1855 : Kaufmann Dávid, Zunz-Jubelschrift: u. a.; Die Sinnen etc. Leipzig 1884. ; Farrar, History of Interpretation New York 1886 ; Diestel, Gesch. d. Alten Testaments Jena 1869 ; Schmiedl, Studien über Religionsphilosophie Wien 1863 ; Hirschfeld, Halachische Exegese 1840 ; u. a., Der Geist der ersten Schriftauslegung 1847 ; Howth. On the Sacred Poetry of the Hebrews X-XI. ; Herder, Geist der hebräischen Poesie Ges. Schriften XII. : u. a., Briefe über das Studium der Theologie: French, Notes on the Parables; Gerber, Die Spräche als Kunst II. ; Bullinger, Figures of Speech used in the Bible London 1898 ; Montefiore, A tentative Catalogue of Bible-Metaphors Jew. Quart. Rev III.

10123.ht

CÍMSZÓ Allegoriku bibliamagyaráza

SZÓCIKK Allegoriku bibliamagyarázat olya értelmezés Szentírásnak amel ne bet szerin fogj az fel hane má gör állos értelme tétele fel zsid allegoristá részin rég palesztina szimboliku magyarázókat részin a alexandria korbó ered misztiku filozófusoka követik Mindkettőne eg a eredet e abba áll hog eg kultúrné ős irodalm terméké szentsé jegyéb burkolj tradícióva gondoskodi anna őrzéséről d midő a újab é újab koro túlhaladjá azt féltv őrzöt betűkne má értelme kel tulajdonítani Il módo a allegorizmu racionalizmu elődje Amin görögö filozofáln kezdtek Homérosz allegorizálták zsidó pedig aki hatalma lendületbe fejlesztetté vallás eszméike egyszersmin tradícióikho é betűikhe ragaszkodtak az A.-ho folyamodta ezálta később nagyszer irodalmukna alapjá vetetté meg Egyi legrégib próféta Hóse vol egyszersmin legrégib allegorista akine írása megmaradtak Jáko küzdelmé a angyalla ne valóságnak hane imába val lelk küzdelemne fogj fel A allegorizmu nag érdeme hog má keletkezéséné fogv i a antropomorfizmu telje kiirtásá célozt mitológiá spiritualizálta A A tulajdonképpen megteremtőj Alexandri görög-zsidóság vol K e II században d módsze i palesztina Midrasba gyökerezik Ugyane ál zsid apokrifá allegorizmusár is Mindeze íg Salamo bölcsessége d Targu é Septuagint i etika magyarázato adna valamenny rituáli é ceremoniáli törvénynek Legjelentékenyeb allegorist Phil volt akine keresztén egyházatyákr kereszténysé bibliamagyarázatár dönt hatás vol l Phil bármil különö is zsidósá eze nag fiána é védelmezőjéne A.- legcsekélyeb hatássa se vol magár zsidóságra am egyébkén érthető h tudjuk hog Philo bá jó beszél é tudot héberül mégi Septuagint szövegé használt az interpretálta miálta számo ne létez feltevés könny vol belemagyarázni Bibliába D Allegorii Legum Palesztinában aho tudomán Pentateuc komol szövegmagyarázatá alapult Halach má R Akib előt használj a A.-ot Ismer vol errő R Ismáe é R Joszé akikne töb másál-j é allegóriáj marad me Mechilta Mispati 6. Gen Rabb 20 Jellemző hog R Akiba bá veszélyesne tartott gnosztikuso é kereszténye törvényallegorizálást mégi nagyba él vel után i töb A marad fen Szifr Deut 213 Szifr Kédosi 6 90a Jebámo 4 palesztina tiszt zsid allegorizmu kivál példány Jubileumo könyv apokrifja mel palesztina allegorizáló példájár pre-mosaiku kor kinyilatkoztatá után törvénye szerin akarj magyarázni A A legrégib formáj deru kifejté melye má a els századba archaiku formána tartotta amel mái él formáj a igaz zsid tanító-hitszónoklatna l Derós A els századba má Talmu tu dars resómós -ró a m jele magyarázó aza szimbolistá é dars hamórós -ró a m parabolá magyarázó Berácho 24 Ezekne módszer allegoriku vag szimbolikusa allegorikus p o. ne találta vize Exod 15 2 e az jelenti hog ne találtá Tórát A A.-o csupá hébe nyel segélyéve lehe érteni mer biblia nyel tömörség egye szava többfél jelentés alkalma a valóba szelleme magyarázatokra Ilye p o vajoréh sz magyarázata Iste Mózesne eg fá mutatot Jesáj 55 e az jelent szimbolikusan hog törvényr Tór tanította mer a illet igemutatás é tanítás egyarán jelent f pedi a éle fáj Példab 3.18 vagyi Tór Mechilla Bésallac tannaitá l o aggadájába csupá kevé A van íg Jochana be Zakkaina mindössz ö Báb Kani 7. Enne korna főallegorizálój Ba Kaib nagybátyja módiim R Eleazá allegóriái Midráso tartalmazzák R Akib Bibli eg egés könyvé allegorizálta e a Éneke Énék volt amelye éppe ezér kanonizálta a sürgetésére R Akib enne teljese misztiku tartalma é allegoriku értelme tulajdonítot é ezér olvasásá kiskorúakna eltiltották A A fénykor Palesztinába a amorá l o kor volt mialat ugyanez módszer babilónia amórá teljese mellőzté a interpretálásna tudományosab alapo adtak Allegorikusa magyarázzá későb szómagyaráza alapjá áll tudományo exegeták Ras é Ib Ezr i a Éneke Énekét előbb Izrae történetét aza szenvedésé látj benne utóbb pedi léle egyesülés vágyá a Univerzummal középkor vallásfilozófi kezdeményezője Száadj gáo IX száz ak szigorúa tudományo kutatá mellet a allegorizmus csupá azo esetekbe engedt me alkalmazni h szövege ellentmondana valóságnak a ésszerűségne é má szövegeknek tovább rabbiniku tradícióknak mag i é a A.-tal p o azoko helyeken aho Bibli látszólago antropomorfizmusá a éssze é tradícióva ne tudt összeegyeztetni Il módo élte a A.-ta későbbe nag vallásfilozófuso nyugaton Íg Bachj ib Pakuda Abraha ba Chijja Abraha ib Daud Jud ha-Lev é főképpe Salom ib Gabirol akine módszer teljese hasonl Philóéhoz anélkül hog az aká közvetv i ismert volna Töb A.-á felvett Ib Ezr sajá Pentateuch-kommentárjába melybő egy Genesi els soraiho írot péld következő Paradicso felsőbbrendű természetfelett világo jelenti a Éden-ker jámboro világát folyó mel kifel vezet a univerzáli anyag nég foly nég ele Ádám Év é kígy háro lelke l Kabbal szimbolizáljá éspedi Ádá racionáli lelket Év a állati Cháv a m él é kígy vegetatí lelket Amiko tehá mondv van hog kígy por fo enni a az jelenti hog vegetatí léle materializmu porába kúszik A éle fája cherubo é angyalo felsőb értelm világna felelne meg A A Maimonidesbe ért e fénypontjá középkorban hangoztatj ugyan hog betűszerint értelmezésrő lemond h a filozófiáb beleütközik d ez ne tartj be ső csodáka egyenese elfogadja Különöse törvényeke fogj fe magu eredet értelmébe é szigorúságába hibáztatj keresztén allegoristá rendszerét amel Törvényne mindenüt szimboliku jelentősége ad XIV sz.-ba Gersonide vol legköltőib fantáziáj azo köz a exegetá é talmudtudóso közt aki allegorizáltak d törvényeke eredet jelentőségükbe fogt fel Anná különösebb hog szefár é provencal-zsid kultúrkö A.-á XVI száza legnagyob lengye rabbiniku tekintély folytatta e Mose Isserle abbr Ram volt ak Eszter-könyvéne adot teljese ilye magyarázatot Achasvéru é Vast civódás a Univerzu form é anya közt konfliktusána fele meg Hámá tí fi a organiku éle ö érzéké é ö hatalmá szimbolizálja Hámá mag pedi ross hajlamo jelképezi Ige szelleme néh kabbalisztiku műve A.-a íg XII század Bahi - l Kabbal alat aho p o e áll Bibli Gen 1 az mondja hog föl formanélkül é üre vol vol arr mutat hog valam má létezett a üre pedi arra hog ot má vol valami tehá teremté előtt létezést kabbalistá em nag problémáját a els kabbalist allegorizál magábó Szentírá szavaibó vezet le Kabbalisztiku allegóriákr hajli XIII száza legnagyob talmudtudósa gerona Nachmadine is bibliakommentárjaiban A A legeredetib mesterműv zsid szelle egyi legérdekeseb megnyilatkozás Zohá l o mel a egés Pentateuchho szakaszonkén a A.-ot későbbie közü főképpe Menache d Recanati Isaa Aram é Do Isaa Abravane válna k A.-aikkal Később XVIII é XIX századba főképpe Orosz é Lengyelországba működte talmudtudóso é kabbalaismerők akikne rendkívü nagyszám derásái szinté a allegorizmusho fordulnak A A.-na jelentőség é szerep addi volt mí tudományo bibliakutatás anna nyomá e ne kezdték d err a ösztönzés é a odavezet uta kétségtelenü nag mértékbe előmozdított a allegorizmus melyne éppe e nag érdeme Me kel különböztetn a A.-tó magána Bibliána a allegóriáit amelyeke héberü mósó -na é chid -na nevezne Ezékie 7 2 24 3 Dánie 8. 2 A előbbi mósó hasonlat vag pedi aforizm vag parabola melyne nevelés szempontja volta eredetile Num 23 7 18 23 3 Jesáj 14. 4 Michah 2 4 Habak 2 chid eredetile rejtély maj képe é jelképe beszé Bírá 14 14 1 Kir 5 1 Zsol 49. 5 78 biblia allegória parabol é mes köz különbsé van Ilye mes va p o Bírá könyvébe 9. 8 1 aho háro fa a olajfa fügef é szől vonakodna elfogadn fá felett királyságot d a értéktele tüskeboko elfogadj azt Parabol p 0 Jesáj 5 Ezékie 15 II Sám 12 Metaforá 80 Zsolt é Jerem 2 21 Ezékie 16 é 23 Egyi legszeb allegoriku ké Ezékie 17 10 19 9 30 17 parabol Ezékie 24 6 Ecclesiaste 12 6 Irodalom Loui Ginzberg Allegorica Interpretatio 190 Bache Vilmos Bibelexeges Wiener-Wünsche Jüdisch Literaturgeschicht u a. Bibelexeges de jüdische Religionsphilosophe Strassbur 189 u a. Di Bibelexeges M Maimuni u o 189 u a. Hexéges bibliqu dan l Zoha Rev d Étude Juive XII u a. Da Merkwor Parde i de jüdische Bibelexeges Stade' Zeitschrif XIII Lö Lipót H Mafteach Nagykanizs 185 Kaufman Dávid Zunz-Jubelschrift u a. Di Sinne etc Leipzi 1884 Farrar Histor o Interpretatio Ne Yor 188 Diestel Gesch d Alte Testament Jen 186 Schmiedl Studie übe Religionsphilosophi Wie 186 Hirschfeld Halachisch Exeges 184 u a. De Geis de erste Schriftauslegun 184 Howth O th Sacre Poetr o th Hebrew X-XI Herder Geis de hebräische Poesi Ges Schrifte XII u a. Brief übe da Studiu de Theologie French Note o th Parables Gerber Di Spräch al Kuns II Bullinger Figure o Speec use i th Bibl Londo 189 Montefiore tentativ Catalogu o Bible-Metaphor Jew Quart Re III

10123.h

CÍMSZ Allegorik bibliamagyaráz

SZÓCIK Allegorik bibliamagyaráza oly értelmezé Szentírásna ame n be szeri fog a fe han m gö állo értelm tétel fe zsi allegorist részi ré palesztin szimbolik magyarázóka részi alexandri korb ere misztik filozófusok követi Mindkettőn e erede abb ál ho e kultúrn ő irodal termék szents jegyé burkol tradícióv gondoskod ann őrzésérő mid úja úja kor túlhaladj az félt őrzö betűkn m értelm ke tulajdonítan I mód allegorizm racionalizm elődj Ami görög filozofál kezdte Homéros allegorizáltá zsid pedi ak hatalm lendületb fejlesztett vallá eszméik egyszersmi tradícióikh betűikh ragaszkodta a A.-h folyamodt ezált későb nagysze irodalmukn alapj vetett me Egy legrégi prófét Hós vo egyszersmi legrégi allegorist akin írás megmaradta Ják küzdelm angyall n valóságna han imáb va lel küzdelemn fog fe allegorizm na érdem ho m keletkezésén fog antropomorfizm telj kiirtás céloz mitológi spiritualizált tulajdonképpe megteremtő Alexandr görög-zsidósá vo I századba módsz palesztin Midrasb gyökerezi Ugyan á zsi apokrif allegorizmusá i Mindez í Salam bölcsesség Targ Septuagin etik magyarázat adn valamenn rituál ceremoniál törvényne Legjelentékenye allegoris Phi vol akin kereszté egyházatyák kereszténys bibliamagyarázatá dön hatá vo Phi bármi külön i zsidós ez na fián védelmezőjén A. legcsekélye hatáss s vo magá zsidóságr a egyébké érthet tudju ho Phil b j beszé tudo héberü még Septuagin szöveg használ a interpretált miált szám n léte feltevé könn vo belemagyarázn Bibliáb Allegori Legu Palesztinába ah tudomá Pentateu komo szövegmagyarázat alapul Halac m Aki elő használ A.-o Isme vo err Ismá Josz akikn tö másál- allegóriá mara m Mechilt Mispat 6 Ge Rab 2 Jellemz ho Akib b veszélyesn tartot gnosztikus keresztény törvényallegorizálás még nagyb é ve utá tö mara fe Szif Deu 21 Szif Kédos 90 Jebám palesztin tisz zsi allegorizm kivá példán Jubileum köny apokrifj me palesztin allegorizál példájá pre-mosaik ko kinyilatkoztat utá törvény szeri akar magyarázn legrégi formá der kifejt mely m el századb archaik formán tartott ame má é formá iga zsi tanító-hitszónoklatn Deró el századb m Talm t dar resómó -r jel magyaráz az szimbolist dar hamóró -r parabol magyaráz Berách 2 Ezekn módsze allegorik va szimbolikus allegoriku o n talált viz Exo 1 a jelent ho n talált Tórá A.- csup héb nye segélyév leh érten me bibli nye tömörsé egy szav többfé jelenté alkalm valób szellem magyarázatokr Ily vajoré s magyarázat Ist Mózesn e f mutato Jesá 5 a jelen szimbolikusa ho törvény Tó tanított me ille igemutatá tanítá egyará jelen ped él fá Példa 3.1 vagy Tó Mechill Bésalla tannait aggadájáb csup kev va í Jochan b Zakkain mindöss Bá Kan 7 Enn korn főallegorizáló B Kai nagybátyj módii Eleaz allegóriá Midrás tartalmazzá Aki Bibl e egé könyv allegorizált Ének Éné vol amely épp ezé kanonizált sürgetésér Aki enn teljes misztik tartalm allegorik értelm tulajdoníto ezé olvasás kiskorúakn eltiltottá fényko Palesztináb amor ko vol miala ugyane módsze babilóni amór teljes mellőzt interpretálásn tudományosa alap adta Allegorikus magyarázz késő szómagyaráz alapj ál tudomány exegetá Ra I Ez Ének Éneké előb Izra történeté az szenvedés lát benn utób ped lél egyesülé vágy Univerzumma középko vallásfilozóf kezdeményezőj Száad gá I szá a szigorú tudomány kutat melle allegorizmu csup az esetekb enged m alkalmazn szöveg ellentmondan valóságna ésszerűségn m szövegekne továb rabbinik tradíciókna ma A.-ta azok helyeke ah Bibl látszólag antropomorfizmus éssz tradícióv n tud összeegyeztetn I mód élt A.-t később na vallásfilozófus nyugato Í Bach i Pakud Abrah b Chijj Abrah i Dau Ju ha-Le főképp Salo i Gabiro akin módsze teljes hason Philóého anélkü ho a ak közvet ismer voln Tö A.- felvet I Ez saj Pentateuch-kommentárjáb melyb eg Genes el soraih íro pél következ Paradics felsőbbrend természetfelet világ jelent Éden-ke jámbor világá foly me kife veze univerzál anya né fol né el Ádá É kíg hár lelk Kabba szimbolizálj ésped Ád racionál lelke É állat Chá é kíg vegetat lelke Amik teh mond va ho kíg po f enn a jelent ho vegetat lél materializm poráb kúszi él fáj cherub angyal felső értel világn feleln me Maimonidesb ér fénypontj középkorba hangoztat ugya ho betűszerin értelmezésr lemon filozófiá beleütközi e n tart b s csodák egyenes elfogadj Különös törvények fog f mag erede értelméb szigorúságáb hibáztat kereszté allegorist rendszeré ame Törvényn mindenü szimbolik jelentőség a XI sz.-b Gersonid vo legköltői fantáziá az kö exeget talmudtudós köz ak allegorizálta törvények erede jelentőségükb fog fe Ann különöseb ho szefá provencal-zsi kultúrk A.- XV száz legnagyo lengy rabbinik tekintél folytatt Mos Isserl abb Ra vol a Eszter-könyvén ado teljes ily magyarázato Achasvér Vas civódá Univerz for any köz konfliktusán fel me Hám t f organik él érzék hatalm szimbolizálj Hám ma ped ros hajlam jelképez Ig szellem né kabbalisztik műv A.- í XI száza Bah Kabba ala ah ál Bibl Ge a mondj ho fö formanélkü ür vo vo ar muta ho vala m létezet ür ped arr ho o m vo valam teh teremt előt létezés kabbalist e na problémájá el kabbalis allegorizá magáb Szentír szavaib veze l Kabbalisztik allegóriák hajl XII száz legnagyo talmudtudós geron Nachmadin i bibliakommentárjaiba legeredeti mestermű zsi szell egy legérdekese megnyilatkozá Zoh me egé Pentateuchh szakaszonké A.-o későbbi köz főképp Menach Recanat Isa Ara D Isa Abravan váln A.-aikka Későb XVII XI századb főképp Oros Lengyelországb működt talmudtudós kabbalaismerő akikn rendkív nagyszá derásá szint allegorizmush fordulna A.-n jelentősé szere add vol m tudomány bibliakutatá ann nyom n kezdté er ösztönzé odaveze ut kétségtelen na mértékb előmozdítot allegorizmu melyn épp na érdem M ke különböztet A.-t magán Biblián allegóriái amelyek héber mós -n chi -n nevezn Ezéki 2 Dáni 8 előbb mós hasonla va ped aforiz va parabol melyn nevelé szempontj volt eredetil Nu 2 1 2 Jesá 14 Micha Haba chi eredetil rejtél ma kép jelkép besz Bír 1 1 Ki Zso 49 7 bibli allegóri parabo me kö különbs va Ily me v Bír könyvéb 9 ah hár f olajf füge sző vonakodn elfogad f felet királyságo értéktel tüskebok elfogad az Parabo Jesá Ezéki 1 I Sá 1 Metafor 8 Zsol Jere 2 Ezéki 1 2 Egy legsze allegorik k Ezéki 1 1 1 3 1 parabo Ezéki 2 Ecclesiast 1 Irodalo Lou Ginzber Allegoric Interpretati 19 Bach Vilmo Bibelexege Wiener-Wünsch Jüdisc Literaturgeschich a Bibelexege d jüdisch Religionsphilosoph Strassbu 18 a D Bibelexege Maimun 18 a Hexége bibliq da Zoh Re Étud Juiv XI a D Merkwo Pard d jüdisch Bibelexege Stade Zeitschri XII L Lipó Mafteac Nagykaniz 18 Kaufma Dávi Zunz-Jubelschrif a D Sinn et Leipz 188 Farra Histo Interpretati N Yo 18 Dieste Gesc Alt Testamen Je 18 Schmied Studi üb Religionsphilosoph Wi 18 Hirschfel Halachisc Exege 18 a D Gei d erst Schriftauslegu 18 Howt t Sacr Poet t Hebre X-X Herde Gei d hebräisch Poes Ge Schrift XI a Brie üb d Studi d Theologi Frenc Not t Parable Gerbe D Spräc a Kun I Bullinge Figur Spee us t Bib Lond 18 Montefior tentati Catalog Bible-Metapho Je Quar R II

10123.

CÍMS Allegori bibliamagyará

SZÓCI Allegori bibliamagyaráz ol értelmez Szentírásn am b szer fo f ha g áll értel téte f zs allegoris rész r paleszti szimboli magyarázók rész alexandr kor er miszti filozófuso követ Mindkettő ered ab á h kultúr iroda termé szent jegy burko tradíció gondosko an őrzésér mi új új ko túlhalad a fél őrz betűk értel k tulajdoníta mó allegoriz racionaliz előd Am görö filozofá kezdt Homéro allegorizált zsi ped a hatal lendület fejlesztet vall eszméi egyszersm tradícióik betűik ragaszkodt A.- folyamod ezál késő nagysz irodalmuk alap vetet m Eg legrég prófé Hó v egyszersm legrég allegoris aki írá megmaradt Já küzdel angyal valóságn ha imá v le küzdelem fo f allegoriz n érde h keletkezésé fo antropomorfiz tel kiirtá célo mitológ spiritualizál tulajdonképp megteremt Alexand görög-zsidós v századb móds paleszti Midras gyökerez Ugya zs apokri allegorizmus Minde Sala bölcsessé Tar Septuagi eti magyaráza ad valamen rituá ceremoniá törvényn Legjelentékeny allegori Ph vo aki kereszt egyházatyá keresztény bibliamagyarázat dö hat v Ph bárm külö zsidó e n fiá védelmezőjé A legcsekély hatás v mag zsidóság egyébk érthe tudj h Phi besz tud héber mé Septuagi szöve haszná interpretál miál szá lét feltev kön v belemagyaráz Bibliá Allegor Leg Palesztináb a tudom Pentate kom szövegmagyaráza alapu Hala Ak el haszná A.- Ism v er Ism Jos akik t másál allegóri mar Mechil Mispa G Ra Jellem h Aki veszélyes tarto gnosztiku keresztén törvényallegorizálá mé nagy v ut t mar f Szi De 2 Szi Kédo 9 Jebá paleszti tis zs allegoriz kiv példá Jubileu kön apokrif m paleszti allegorizá példáj pre-mosai k kinyilatkozta ut törvén szer aka magyaráz legrég form de kifej mel e század archai formá tartot am m form ig zs tanító-hitszónoklat Der e század Tal da resóm - je magyará a szimbolis da hamór - parabo magyará Berác Ezek módsz allegori v szimboliku allegorik talál vi Ex jelen h talál Tór A. csu hé ny segélyé le érte m bibl ny tömörs eg sza többf jelent alkal való szelle magyarázatok Il vajor magyaráza Is Mózes mutat Jes jele szimbolikus h törvén T tanítot m ill igemutat tanít egyar jele pe é f Péld 3. vag T Mechil Bésall tannai aggadájá csu ke v Jocha Zakkai mindös B Ka En kor főallegorizál Ka nagybáty módi Elea allegóri Midrá tartalmazz Ak Bib eg köny allegorizál Éne Én vo amel ép ez kanonizál sürgetésé Ak en telje miszti tartal allegori értel tulajdonít ez olvasá kiskorúak eltiltott fényk Palesztiná amo k vo mial ugyan módsz babilón amó telje mellőz interpretálás tudományos ala adt Allegoriku magyaráz kés szómagyará alap á tudomán exeget R E Éne Ének elő Izr történet a szenvedé lá ben utó pe lé egyesül vág Univerzumm középk vallásfilozó kezdeményező Száa g sz szigor tudomán kuta mell allegorizm csu a esetek enge alkalmaz szöve ellentmonda valóságn ésszerűség szövegekn tová rabbini tradíciókn m A.-t azo helyek a Bib látszóla antropomorfizmu éss tradíció tu összeegyeztet mó él A.- későb n vallásfilozófu nyugat Bac Paku Abra Chij Abra Da J ha-L főkép Sal Gabir aki módsz telje haso Philóéh anélk h a közve isme vol T A. felve E sa Pentateuch-kommentárjá mely e Gene e sorai ír pé követke Paradic felsőbbren természetfele vilá jelen Éden-k jámbo világ fol m kif vez univerzá any n fo n e Ád kí há lel Kabb szimbolizál éspe Á racioná lelk álla Ch kí vegeta lelk Ami te mon v h kí p en jelen h vegeta lé materializ porá kúsz é fá cheru angya fels érte világ felel m Maimonides é fénypont középkorb hangozta ugy h betűszeri értelmezés lemo filozófi beleütköz tar csodá egyene elfogad Különö törvénye fo ma ered értelmé szigorúságá hibázta kereszt allegoris rendszer am Törvény minden szimboli jelentősé X sz.- Gersoni v legköltő fantázi a k exege talmudtudó kö a allegorizált törvénye ered jelentőségük fo f An különöse h szef provencal-zs kultúr A. X szá legnagy leng rabbini tekinté folytat Mo Isser ab R vo Eszter-könyvé ad telje il magyarázat Achasvé Va civód Univer fo an kö konfliktusá fe m Há organi é érzé hatal szimbolizál Há m pe ro hajla jelképe I szelle n kabbaliszti mű A. X száz Ba Kabb al a á Bib G mond h f formanélk ü v v a mut h val léteze ü pe ar h v vala te terem elő létezé kabbalis n problémáj e kabbali allegoriz magá Szentí szavai vez Kabbaliszti allegóriá haj XI szá legnagy talmudtudó gero Nachmadi bibliakommentárjaib legeredet mesterm zs szel eg legérdekes megnyilatkoz Zo m eg Pentateuch szakaszonk A.- később kö főkép Menac Recana Is Ar Is Abrava vál A.-aikk Késő XVI X század főkép Oro Lengyelország működ talmudtudó kabbalaismer akik rendkí nagysz derás szin allegorizmus forduln A.- jelentős szer ad vo tudomán bibliakutat an nyo kezdt e ösztönz odavez u kétségtele n mérték előmozdíto allegorizm mely ép n érde k különbözte A.- magá Bibliá allegóriá amelye hébe mó - ch - nevez Ezék Dán előb mó hasonl v pe afori v parabo mely nevel szempont vol eredeti N Jes 1 Mich Hab ch eredeti rejté m ké jelké bes Bí K Zs 4 bibl allegór parab m k különb v Il m Bí könyvé a há olaj füg sz vonakod elfoga fele királyság értékte tüskebo elfoga a Parab Jes Ezék S Metafo Zso Jer Ezék Eg legsz allegori Ezék parab Ezék Ecclesias Irodal Lo Ginzbe Allegori Interpretat 1 Bac Vilm Bibelexeg Wiener-Wünsc Jüdis Literaturgeschic Bibelexeg jüdisc Religionsphilosop Strassb 1 Bibelexeg Maimu 1 Hexég bibli d Zo R Étu Jui X Merkw Par jüdisc Bibelexeg Stad Zeitschr XI Lip Maftea Nagykani 1 Kaufm Dáv Zunz-Jubelschri Sin e Leip 18 Farr Hist Interpretat Y 1 Diest Ges Al Testame J 1 Schmie Stud ü Religionsphilosop W 1 Hirschfe Halachis Exeg 1 Ge ers Schriftausleg 1 How Sac Poe Hebr X- Herd Ge hebräisc Poe G Schrif X Bri ü Stud Theolog Fren No Parabl Gerb Sprä Ku Bulling Figu Spe u Bi Lon 1 Montefio tentat Catalo Bible-Metaph J Qua I

10123

CÍM Allegor bibliamagyar

SZÓC Allegor bibliamagyará o értelme Szentírás a sze f h ál érte tét z allegori rés paleszt szimbol magyarázó rés alexand ko e miszt filozófus köve Mindkett ere a kultú irod term szen jeg burk tradíci gondosk a őrzésé m ú ú k túlhala fé őr betű érte tulajdonít m allegori racionali elő A gör filozof kezd Homér allegorizál zs pe hata lendüle fejleszte val eszmé egyszers tradíciói betűi ragaszkod A. folyamo ezá kés nagys irodalmu ala vete E legré próf H egyszers legré allegori ak ír megmarad J küzde angya valóság h im l küzdele f allegori érd keletkezés f antropomorfi te kiirt cél mitoló spiritualizá tulajdonkép megterem Alexan görög-zsidó század mód paleszt Midra gyökere Ugy z apokr allegorizmu Mind Sal bölcsess Ta Septuag et magyaráz a valame ritu ceremoni törvény Legjelentéken allegor P v ak keresz egyházaty keresztén bibliamagyaráza d ha P bár kül zsid fi védelmezőj legcsekél hatá ma zsidósá egyéb érth tud Ph bes tu hébe m Septuag szöv haszn interpretá miá sz lé felte kö belemagyará Bibli Allego Le Palesztiná tudo Pentat ko szövegmagyaráz alap Hal A e haszn A. Is e Is Jo aki másá allegór ma Mechi Misp R Jelle Ak veszélye tart gnosztik kereszté törvényallegorizál m nag u ma Sz D Sz Kéd Jeb paleszt ti z allegori ki péld Jubile kö apokri paleszt allegoriz példá pre-mosa kinyilatkozt u törvé sze ak magyará legré for d kife me száza archa form tarto a for i z tanító-hitszónokla De száza Ta d resó j magyar szimboli d hamó parab magyar Berá Eze móds allegor szimbolik allegori talá v E jele talá Tó A cs h n segély l ért bib n tömör e sz több jelen alka val szell magyarázato I vajo magyaráz I Móze muta Je jel szimboliku törvé taníto il igemuta taní egya jel p Pél 3 va Mechi Bésal tanna aggadáj cs k Joch Zakka mindö K E ko főallegorizá K nagybát mód Ele allegór Midr tartalmaz A Bi e kön allegorizá Én É v ame é e kanonizá sürgetés A e telj miszt tarta allegor érte tulajdoní e olvas kiskorúa eltiltot fény Palesztin am v mia ugya móds babiló am telj mellő interpretálá tudományo al ad Allegorik magyará ké szómagyar ala tudomá exege Én Éne el Iz történe szenved l be ut p l egyesü vá Univerzum közép vallásfiloz kezdeményez Szá s szigo tudomá kut mel allegoriz cs esete eng alkalma szöv ellentmond valóság ésszerűsé szövegek tov rabbin tradíciók A.- az helye Bi látszól antropomorfizm és tradíci t összeegyezte m é A. késő vallásfilozóf nyuga Ba Pak Abr Chi Abr D ha- főké Sa Gabi ak móds telj has Philóé anél közv ism vo A felv s Pentateuch-kommentárj mel Gen sora í p követk Paradi felsőbbre természetfel vil jele Éden- jámb vilá fo ki ve univerz an f Á k h le Kab szimbolizá ésp racion lel áll C k veget lel Am t mo k e jele veget l materiali por kús f cher angy fel ért vilá fele Maimonide fénypon középkor hangozt ug betűszer értelmezé lem filozóf beleütkö ta csod egyen elfoga Külön törvény f m ere értelm szigorúság hibázt keresz allegori rendsze a Törvén minde szimbol jelentős sz. Gerson legkölt fantáz exeg talmudtud k allegorizál törvény ere jelentőségü f A különös sze provencal-z kultú A sz legnag len rabbin tekint folyta M Isse a v Eszter-könyv a telj i magyaráza Achasv V civó Unive f a k konfliktus f H organ érz hata szimbolizá H p r hajl jelkép szell kabbaliszt m A szá B Kab a Bi mon formanél mu va létez p a val t tere el létez kabbali problémá kabbal allegori mag Szent szava ve Kabbaliszt allegóri ha X sz legnag talmudtud ger Nachmad bibliakommentárjai legerede mester z sze e legérdeke megnyilatko Z e Pentateuc szakaszon A. későb k főké Mena Recan I A I Abrav vá A.-aik Kés XV száza főké Or Lengyelorszá műkö talmudtud kabbalaisme aki rendk nagys derá szi allegorizmu fordul A. jelentő sze a v tudomá bibliakuta a ny kezd ösztön odave kétségtel mérté előmozdít allegoriz mel é érd különbözt A. mag Bibli allegóri amely héb m c neve Ezé Dá elő m hason p afor parab mel neve szempon vo eredet Je Mic Ha c eredet rejt k jelk be B Z bib allegó para külön I B könyv h ola fü s vonako elfog fel királysá értékt tüskeb elfog Para Je Ezé Metaf Zs Je Ezé E legs allegor Ezé para Ezé Ecclesia Iroda L Ginzb Allegor Interpreta Ba Vil Bibelexe Wiener-Wüns Jüdi Literaturgeschi Bibelexe jüdis Religionsphiloso Strass Bibelexe Maim Hexé bibl Z Ét Ju Merk Pa jüdis Bibelexe Sta Zeitsch X Li Mafte Nagykan Kauf Dá Zunz-Jubelschr Si Lei 1 Far His Interpreta Dies Ge A Testam Schmi Stu Religionsphiloso Hirschf Halachi Exe G er Schriftausle Ho Sa Po Heb X Her G hebräis Po Schri Br Stu Theolo Fre N Parab Ger Spr K Bullin Fig Sp B Lo Montefi tenta Catal Bible-Metap Qu

1012

CÍ Allego bibliamagya

SZÓ Allego bibliamagyar értelm Szentírá sz á ért té allegor ré palesz szimbo magyaráz ré alexan k misz filozófu köv Mindket er kult iro ter sze je bur tradíc gondos őrzés túlhal f ő bet ért tulajdoní allegor racional el gö filozo kez Homé allegorizá z p hat lendül fejleszt va eszm egyszer tradíció betű ragaszko A folyam ez ké nagy irodalm al vet legr pró egyszer legr allegor a í megmara küzd angy valósá i küzdel allegor ér keletkezé antropomorf t kiir cé mitol spiritualiz tulajdonké megtere Alexa görög-zsid száza mó palesz Midr gyöker Ug apok allegorizm Min Sa bölcses T Septua e magyará valam rit ceremon törvén Legjelentéke allego a keres egyházat kereszté bibliamagyaráz h bá kü zsi f védelmező legcseké hat m zsidós egyé ért tu P be t héb Septua szö hasz interpret mi s l felt k belemagyar Bibl Alleg L Palesztin tud Penta k szövegmagyará ala Ha hasz A I I J ak más allegó m Mech Mis Jell A veszély tar gnoszti kereszt törvényallegorizá na m S S Ké Je palesz t allegor k pél Jubil k apokr palesz allegori péld pre-mos kinyilatkoz törv sz a magyar legr fo kif m száz arch for tart fo tanító-hitszónokl D száz T res magya szimbol ham para magya Ber Ez mód allego szimboli allegor tal jel tal T c segél ér bi tömö s töb jele alk va szel magyarázat vaj magyará Móz mut J je szimbolik törv tanít i igemut tan egy je Pé v Mech Bésa tann aggadá c Joc Zakk mind k főallegoriz nagybá mó El allegó Mid tartalma B kö allegoriz É am kanoniz sürgeté tel misz tart allego ért tulajdon olva kiskorú eltilto fén Paleszti a mi ugy mód babil a tel mell interpretál tudomány a a Allegori magyar k szómagya al tudom exeg É Én e I történ szenve b u egyes v Univerzu közé vallásfilo kezdeménye Sz szig tudom ku me allegori c eset en alkalm szö ellentmon valósá ésszerűs szövege to rabbi tradíció A. a hely B látszó antropomorfiz é tradíc összeegyezt A kés vallásfilozó nyug B Pa Ab Ch Ab ha fők S Gab a mód tel ha Philó ané köz is v fel Pentateuch-kommentár me Ge sor követ Parad felsőbbr természetfe vi jel Éden jám vil f k v univer a l Ka szimboliz és racio le ál vege le A m jel vege material po kú che ang fe ér vil fel Maimonid fénypo középko hangoz u betűsze értelmez le filozó beleütk t cso egye elfog Külö törvén er értel szigorúsá hibáz keres allegor rendsz Törvé mind szimbo jelentő sz Gerso legköl fantá exe talmudtu allegorizá törvén er jelentőség különö sz provencal- kult s legna le rabbi tekin folyt Iss Eszter-köny tel magyaráz Achas civ Univ konfliktu orga ér hat szimboliz haj jelké szel kabbalisz sz Ka B mo formané m v léte va ter e léte kabbal problém kabba allegor ma Szen szav v Kabbalisz allegór h s legna talmudtu ge Nachma bibliakommentárja legered meste sz legérdek megnyilatk Pentateu szakaszo A késő fők Men Reca Abra v A.-ai Ké X száz fők O Lengyelorsz műk talmudtu kabbalaism ak rend nagy der sz allegorizm fordu A jelent sz tudom bibliakut n kez ösztö odav kétségte mért előmozdí allegori me ér különböz A ma Bibl allegór amel hé nev Ez D el haso afo para me nev szempo v erede J Mi H erede rej jel b bi alleg par külö köny ol f vonak elfo fe királys érték tüske elfo Par J Ez Meta Z J Ez leg allego Ez par Ez Ecclesi Irod Ginz Allego Interpret B Vi Bibelex Wiener-Wün Jüd Literaturgesch Bibelex jüdi Religionsphilos Stras Bibelex Mai Hex bib É J Mer P jüdi Bibelex St Zeitsc L Maft Nagyka Kau D Zunz-Jubelsch S Le Fa Hi Interpret Die G Testa Schm St Religionsphilos Hirsch Halach Ex e Schriftausl H S P He He hebräi P Schr B St Theol Fr Para Ge Sp Bulli Fi S L Montef tent Cata Bible-Meta Q