Magyar Zsidó Lexikon: Ál-messiások

10131.htm

CÍMSZÓ: Ál-messiások

SZÓCIKK: Ál-messiások, oly személyek, akik magukról azt tartják, hogy Izraelnek Istentől kijelölt megváltói, akik az ígért messiási országot létrehozzák. Az idők folyamán igen sok Á. lépett fel olyan korszakokban, amikor a néplélekben kedvező talajra talált a messiási hiedelem s ehhez képest nem egyszer éles eszű szédelgők és csalók mint Á. kihasználták a vallásos nép hiszékenységét; más esetekben maguk az A.-k is áldozatai voltak saját és mások ámításaink. Valamennyi Á. megegyezett abban, hogy Izráelt visszavezeti országába. Némelyek ezt pentrenciákkal, böjtöléssel és imádkozással meg csodatevésekkel akarták elérni, mások karddal. Némelyek közülük vallási újításokat akartak, mások pedig valóságos felfordulást idéztek elő nem egy helyt. Minthogy a zsidó nép a messiást Dávid családjából, de Efráim s így József leszármazottjaitól is várta, ennélfogva az Á. rendszerint ezek egyikéből származtatták magukat. Nem egy álmessiás életével fizette meg túlságos aktivitását s azt, hogy hamis remények táplálásával megcsalta a vallásos érzületű népet, köztük viszályt támasztott, szektákat szervezett s ezáltal a zsidóságnak mindenképen csak kárt okozott. Az A. először a Hasmonaeusok alatt léptek fel, amikor a római beavatkozás végleges elnyomatással fenyegette Izraelt. Ez az időszak kiválóan alkalmas volt az Á. megjelenésére. Josephusból és a Talmudból kitűnik, hogy a jeruzsálemi Nagy Templom lerombolása előtti században egész sereg Á. lépett fel s talált folyton követőre; ezek valamennyien a Rómától való megszabadítást ígérték a zsidó népnek. Josephus különösen jól látja az Á. alantas szerepét s hogy a népet félrevezetik, becsapják, fanatizálják, a békét megbontják, őrültekhez méltó újításokat akarnak s mindezt az isteni küldetés ürügye alatt. (Josephus, De Bello Judaico II. 13., §. 4.,Antiquitates XX. 8. §. 6.) Ilyen volt p. o. Theudas, akit keresztre feszíttetett a római procurátor (u. o. XX. 5., §. 1.), de rajta kívül még sokat említenek Josephus és a Talmud. Más típus volt Menachem ben Juda, a zeloták, azaz a zsidó nemzeti párt feje, aki Herodes ellen hadsereget szervezett, mely már Jeruzsálem elővárosát is elfoglalta, amikor egy másik zelota megölte. Még kiválóbb típus azonban az Á. közt Bar-Kochba, a zsidóság legnagyobb nemzeti mozgalmának katonai vezetője, aki Hadrián császár alatt Rómát igen nagy mértékben foglalkoztatta s akit R. Akiba valószínűleg a magasztos ügy érdekében «Messiás király»-nak nevezett. A szabadságharc irtózatos vérbefojtása alkalmával ő is elpusztult s vele együtt messiási hite is. Most sok ideig nem jelentkezett egy A. sem, de jellemző, hogy a római birodalom végső zavarában, 440 körül vártak egy messiást, aki meg is jelent Kréta szigetén s magát Mózesnek nevezte, de ez közönséges csaló volt. A keleten, a mohamedánok közt élő és a karaita zsidóságnak több Á.-a volt. Ezek közül jelentékeny volt 720 körül Szíriában egy Szeréné nevű, aki a fanatikus Omár kalifa ellen irányította mozgalmát s válaszul annak kényszertérítéseire, ő egyenesen ki akarta űzni a mohamedánokat. Jelentős mozgalma Spanyolországba is eljutott s ott is messiásnak tartották. Azonban Szeréné vallási újító is volt s a rabbinikus intézkedésekkel ellentétbe jutott, főleg a házassági törvénykezésnél. Ezért letartóztatták s a kalifa kiadta a zsidóknak ítélkezésre, de más baja nem történt, csak az, hogy nevetségessé tette magát és szektáját, mely megszűnt. A keresztes hadjáratok is kedveztek az Á.-nak: 1087-ben Franciaországban, a XII. században pedig Cordobában és Fezben lépett fel egy s Maimonides említi őket. Nevezetesebb volt ezeknél David Alroy szintén a XII. században, aki Perzsiában élt és saját népszerűségén kívül a kalifátus gyengeségét is kihasználta. Rendkívül érdekes, hogy ennek az Á.-nak a fegyveres mozgalma gazdasági eredetű volt s a zsidókat sújtó igazságtalan fejadó eltörlésére irányult. U. a. században Jemenben is volt egy A., akiről szintén Maimonides tesz említést «Iggeresz Teman» c. művében. 1279-ben Itáliát boldogította egy Á., Ábrahám ben Sámuel Abulafia, akinek víziói voltak. Igen sok hívőt szerzett Urbinoban és Szicíliában, de Salomo ben Aderet, a híres barcelonai rabbi idejekorán elítélte. Castiliában a XIII. sz. végén Nissim ben Ábrahám lépett fel Avilában, ahol 1295-re jósolta a világ végét. Ez teljesen a keresztény chiliasztikus jóslások befolyását tükrözteti vissza. Az Á. valószínűen mint keresztény végezte életét. Keveset tudunk egy másik Á.-ról, Botarel de Cisnerosról, akinek egy ideig a híres toledói vallásbölcsész, Chaszdai Chrescas is híve volt s aki a XV. sz. elején működött. A XVI. sz. elején egy német zsidó Aser Lemmlein nyitja meg a sorrendet s működését Itáliában kezdi meg, kiterjesztve azt Németországra is, ahol a rendkívül zavaros viszonyok kedveztek fellépésének, Ő is böjtöléssel és imákkal készítette elő a népét a közelgő messiási országra. Az Á.-hoz kell számítani a zsidó történelem nagystílű kalandorait, Dávid Reubenit és Salomo Molchót, akik közül az előbbi akaratlanul vált Á.-sá. Reubeni, mint a vélt Reubon-törzs királyának testvére, követi minőségben jelent meg a pápánál, majd meghívásra a portugál királynál. Minthogy Keletre való volt s azt igen jól ismerte, de azonkívül a mohamedánok ellen akart fegyveres sereget szervezni s ő magát nem messiásnak, hanem csupán harcosnak nevezte, igen nagy tekintélye volt. Ez még fokozódott azáltal, hogy a portugál inkvizíció alábbhagyott buzgalmával. Az egyik inkvizítor jelentése szerint a marannusok mindenütt abbeli reményüket hangoztatták, hogy közéig a messiás országa s hogy Reubeni fogja őket a Szentföldre visszavezetni. Követői közül számosat elégettetett elevenen az inkvizíció. A két leghíresebb kabalista, Isaac Luria és tanítványa, Chajim Vital Calabrese (XVI. sz.) szintén ephraimita messiásoknak tartották magukat, vagyis a Dávid-törzsből eljövendő messiás előfutárjainak. Luria (1534-72), aki Palesztinában élt, a lélekvándorlásra s az ebből következtetett folytonos tökéletesedésre alapította messiási voltát. Mindezek azonban csekély hatásúaknak mondhatók Sabbattai Cevihez képest (szül. 1626 Smyrnában, megh. l676. Dulcignoban, Grünwald Lipót magyarországi héber író szerint Berátban, ahol látta állítólagos sírját is a háború alatt), akinek hatása kiterjedt az egész Keletre és Nyugatra, Jeruzsálemtől Amsterdamig, Wilnától Rómáig s így Magyarországra is, ahol különösen Budán voltak hívei. Nagymérvű szentföldi kivándorlást is okozott ez az Á., de éppen így meglehetős széthúzást is a zsidóságban. A Törökországot járt budai rabbik többnyire hívei voltak. Itteni táborát mégsem lehet másnak tekinteni, mint a cionizmus öntudatlan előfutárjának. Maga Sabbattai imponáló fellépésével tudta elérni addig példátlan sikereit, de azáltal, hogy 400 hívével áttért az iszlámra, árulójává lett a zsidóságnak. Az általa alapított szektát később dönmének nevezték s ennek központja Szaloniki lett. Ezek fajilag többnyire megmaradtak zsidóknak s a modern török mozgalmaknak nem egy vezető államférfija került ki közülük. Sabbattai követői közt is léptek fel Á.-ok, így Jaeob Querido és Miguel Cardoso (XVII. század). Szintén az ő hatása alatt igényelte a messiási szerepet magának az egyetlen magyarországi Á., Mordechai Móchiach Kismartonból, aki 1678 és 1683 közt tevékenykedett. Ő azt hirdette, hogy Sabbattai az igazi messiás volt s hogy áttérése csupán misztikus okokból történt s azonkívül, hogy nem halt meg, hanem vissza fog jönni, aminek előjelei a világszerte végbemenő zsidóüldözések. Móchiach igen sok követőre talált Magyarországon, Morva- és Csehországban s ezt látva, magát a Dávid törzséből való messiásnak deklarálta, mire az olasz zsidók felkérték, hogy jöjjön közéjük. Móchiach meg is jelent Itáliában s Reggio és Mantova zsidósága különösen nagy ünnepélyességgel fogadta, de az inkvizíciónál feljelentették, amire működése színterét Csehországba tette át, majd pedig Lengyelországba, innen visszasodródott Pozsonyba, hol 1729. meghalt. Móchiach barátja, Löbele Prossnitz szintén Á. volt, bár tulajdonképpen nem volt más, mint Sabbattai Cevi fanatikus híve. Eybenschütz Jonathán, a hírneves altonai rabbi, kora legélesebb eszű talmud jogásza, szintén akaratlanul került Á. hírébe, valószínűleg azért is, mert nem ítélte el a sabbatteánus mozgalmat. Ennek utolsó hajtása volt Jacob Frank (1726-1791), a podoliai misztikus, a frankisták megalapítója. Ő fiatalon került össze a dönmékkel. Tanultsága a kabbalából állott s azt hirdette, hogy lélekvándorlás útján ugyanaz a lélek lakik benne, amelyik sorjában élt Dávid, Elijahu, Jézus, Mohammed, Sabbattai Cevi és tanítványa, Berachjah lelkében, mely most ő belé szállott. Érdekes, hogy Frank célja a talmudi zsidóság kiirtása volt. Ő maga ladino nyelven beszélt s később visszament Podoliába: itt és Ukrajnában csodákat tulajdonítottak neki. Mégis távozni kényszerült, mire ő bosszúból hívei közül mintegy ezret kikeresztelkedésre bírt rá s ő maga is 1759. Varsóban megkeresztelkedett, de őszinteség hiánya miatt, mint eretnek börtönbe került. Hívei mégis kitartottak tanításai mellett. Irodalom. Valamennyi A.-t kimerítően tárgyalja Graetz. Geschichte der Juden. II-XII. szétszórva és (Jew. Enc.) H. G. Friedmann.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 131. címszó a lexikon => 30. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10131.htm

CÍMSZÓ: Ál-messiások

SZÓCIKK: Ál-messiások, oly személyek, akik magukról azt tartják, hogy Izraelnek Istentől kijelölt megváltói, akik az ígért messiási országot létrehozzák. Az idők folyamán igen sok Á. lépett fel olyan korszakokban, amikor a néplélekben kedvező talajra talált a messiási hiedelem s ehhez képest nem egyszer éles eszű szédelgők és csalók mint Á. kihasználták a vallásos nép hiszékenységét; más esetekben maguk az A.-k is áldozatai voltak saját és mások ámításaink. Valamennyi Á. megegyezett abban, hogy Izráelt visszavezeti országába. Némelyek ezt pentrenciákkal, böjtöléssel és imádkozással meg csodatevésekkel akarták elérni, mások karddal. Némelyek közülük vallási újításokat akartak, mások pedig valóságos felfordulást idéztek elő nem egy helyt. Minthogy a zsidó nép a messiást Dávid családjából, de Efráim s így József leszármazottjaitól is várta, ennélfogva az Á. rendszerint ezek egyikéből származtatták magukat. Nem egy álmessiás életével fizette meg túlságos aktivitását s azt, hogy hamis remények táplálásával megcsalta a vallásos érzületű népet, köztük viszályt támasztott, szektákat szervezett s ezáltal a zsidóságnak mindenképen csak kárt okozott. Az A. először a Hasmonaeusok alatt léptek fel, amikor a római beavatkozás végleges elnyomatással fenyegette Izraelt. Ez az időszak kiválóan alkalmas volt az Á. megjelenésére. Josephusból és a Talmudból kitűnik, hogy a jeruzsálemi Nagy Templom lerombolása előtti században egész sereg Á. lépett fel s talált folyton követőre; ezek valamennyien a Rómától való megszabadítást ígérték a zsidó népnek. Josephus különösen jól látja az Á. alantas szerepét s hogy a népet félrevezetik, becsapják, fanatizálják, a békét megbontják, őrültekhez méltó újításokat akarnak s mindezt az isteni küldetés ürügye alatt. Josephus, De Bello Judaico II. 13., §. 4.,Antiquitates XX. 8. §. 6. Ilyen volt p. o. Theudas, akit keresztre feszíttetett a római procurátor u. o. XX. 5., §. 1. , de rajta kívül még sokat említenek Josephus és a Talmud. Más típus volt Menachem ben Juda, a zeloták, azaz a zsidó nemzeti párt feje, aki Herodes ellen hadsereget szervezett, mely már Jeruzsálem elővárosát is elfoglalta, amikor egy másik zelota megölte. Még kiválóbb típus azonban az Á. közt Bar-Kochba, a zsidóság legnagyobb nemzeti mozgalmának katonai vezetője, aki Hadrián császár alatt Rómát igen nagy mértékben foglalkoztatta s akit R. Akiba valószínűleg a magasztos ügy érdekében Messiás király -nak nevezett. A szabadságharc irtózatos vérbefojtása alkalmával ő is elpusztult s vele együtt messiási hite is. Most sok ideig nem jelentkezett egy A. sem, de jellemző, hogy a római birodalom végső zavarában, 440 körül vártak egy messiást, aki meg is jelent Kréta szigetén s magát Mózesnek nevezte, de ez közönséges csaló volt. A keleten, a mohamedánok közt élő és a karaita zsidóságnak több Á.-a volt. Ezek közül jelentékeny volt 720 körül Szíriában egy Szeréné nevű, aki a fanatikus Omár kalifa ellen irányította mozgalmát s válaszul annak kényszertérítéseire, ő egyenesen ki akarta űzni a mohamedánokat. Jelentős mozgalma Spanyolországba is eljutott s ott is messiásnak tartották. Azonban Szeréné vallási újító is volt s a rabbinikus intézkedésekkel ellentétbe jutott, főleg a házassági törvénykezésnél. Ezért letartóztatták s a kalifa kiadta a zsidóknak ítélkezésre, de más baja nem történt, csak az, hogy nevetségessé tette magát és szektáját, mely megszűnt. A keresztes hadjáratok is kedveztek az Á.-nak: 1087-ben Franciaországban, a XII. században pedig Cordobában és Fezben lépett fel egy s Maimonides említi őket. Nevezetesebb volt ezeknél David Alroy szintén a XII. században, aki Perzsiában élt és saját népszerűségén kívül a kalifátus gyengeségét is kihasználta. Rendkívül érdekes, hogy ennek az Á.-nak a fegyveres mozgalma gazdasági eredetű volt s a zsidókat sújtó igazságtalan fejadó eltörlésére irányult. U. a. században Jemenben is volt egy A., akiről szintén Maimonides tesz említést Iggeresz Teman c. művében. 1279-ben Itáliát boldogította egy Á., Ábrahám ben Sámuel Abulafia, akinek víziói voltak. Igen sok hívőt szerzett Urbinoban és Szicíliában, de Salomo ben Aderet, a híres barcelonai rabbi idejekorán elítélte. Castiliában a XIII. sz. végén Nissim ben Ábrahám lépett fel Avilában, ahol 1295-re jósolta a világ végét. Ez teljesen a keresztény chiliasztikus jóslások befolyását tükrözteti vissza. Az Á. valószínűen mint keresztény végezte életét. Keveset tudunk egy másik Á.-ról, Botarel de Cisnerosról, akinek egy ideig a híres toledói vallásbölcsész, Chaszdai Chrescas is híve volt s aki a XV. sz. elején működött. A XVI. sz. elején egy német zsidó Aser Lemmlein nyitja meg a sorrendet s működését Itáliában kezdi meg, kiterjesztve azt Németországra is, ahol a rendkívül zavaros viszonyok kedveztek fellépésének, Ő is böjtöléssel és imákkal készítette elő a népét a közelgő messiási országra. Az Á.-hoz kell számítani a zsidó történelem nagystílű kalandorait, Dávid Reubenit és Salomo Molchót, akik közül az előbbi akaratlanul vált Á.-sá. Reubeni, mint a vélt Reubon-törzs királyának testvére, követi minőségben jelent meg a pápánál, majd meghívásra a portugál királynál. Minthogy Keletre való volt s azt igen jól ismerte, de azonkívül a mohamedánok ellen akart fegyveres sereget szervezni s ő magát nem messiásnak, hanem csupán harcosnak nevezte, igen nagy tekintélye volt. Ez még fokozódott azáltal, hogy a portugál inkvizíció alábbhagyott buzgalmával. Az egyik inkvizítor jelentése szerint a marannusok mindenütt abbeli reményüket hangoztatták, hogy közéig a messiás országa s hogy Reubeni fogja őket a Szentföldre visszavezetni. Követői közül számosat elégettetett elevenen az inkvizíció. A két leghíresebb kabalista, Isaac Luria és tanítványa, Chajim Vital Calabrese XVI. sz. szintén ephraimita messiásoknak tartották magukat, vagyis a Dávid-törzsből eljövendő messiás előfutárjainak. Luria 1534-72 , aki Palesztinában élt, a lélekvándorlásra s az ebből következtetett folytonos tökéletesedésre alapította messiási voltát. Mindezek azonban csekély hatásúaknak mondhatók Sabbattai Cevihez képest szül. 1626 Smyrnában, megh. l676. Dulcignoban, Grünwald Lipót magyarországi héber író szerint Berátban, ahol látta állítólagos sírját is a háború alatt , akinek hatása kiterjedt az egész Keletre és Nyugatra, Jeruzsálemtől Amsterdamig, Wilnától Rómáig s így Magyarországra is, ahol különösen Budán voltak hívei. Nagymérvű szentföldi kivándorlást is okozott ez az Á., de éppen így meglehetős széthúzást is a zsidóságban. A Törökországot járt budai rabbik többnyire hívei voltak. Itteni táborát mégsem lehet másnak tekinteni, mint a cionizmus öntudatlan előfutárjának. Maga Sabbattai imponáló fellépésével tudta elérni addig példátlan sikereit, de azáltal, hogy 400 hívével áttért az iszlámra, árulójává lett a zsidóságnak. Az általa alapított szektát később dönmének nevezték s ennek központja Szaloniki lett. Ezek fajilag többnyire megmaradtak zsidóknak s a modern török mozgalmaknak nem egy vezető államférfija került ki közülük. Sabbattai követői közt is léptek fel Á.-ok, így Jaeob Querido és Miguel Cardoso XVII. század . Szintén az ő hatása alatt igényelte a messiási szerepet magának az egyetlen magyarországi Á., Mordechai Móchiach Kismartonból, aki 1678 és 1683 közt tevékenykedett. Ő azt hirdette, hogy Sabbattai az igazi messiás volt s hogy áttérése csupán misztikus okokból történt s azonkívül, hogy nem halt meg, hanem vissza fog jönni, aminek előjelei a világszerte végbemenő zsidóüldözések. Móchiach igen sok követőre talált Magyarországon, Morva- és Csehországban s ezt látva, magát a Dávid törzséből való messiásnak deklarálta, mire az olasz zsidók felkérték, hogy jöjjön közéjük. Móchiach meg is jelent Itáliában s Reggio és Mantova zsidósága különösen nagy ünnepélyességgel fogadta, de az inkvizíciónál feljelentették, amire működése színterét Csehországba tette át, majd pedig Lengyelországba, innen visszasodródott Pozsonyba, hol 1729. meghalt. Móchiach barátja, Löbele Prossnitz szintén Á. volt, bár tulajdonképpen nem volt más, mint Sabbattai Cevi fanatikus híve. Eybenschütz Jonathán, a hírneves altonai rabbi, kora legélesebb eszű talmud jogásza, szintén akaratlanul került Á. hírébe, valószínűleg azért is, mert nem ítélte el a sabbatteánus mozgalmat. Ennek utolsó hajtása volt Jacob Frank 1726-1791 , a podoliai misztikus, a frankisták megalapítója. Ő fiatalon került össze a dönmékkel. Tanultsága a kabbalából állott s azt hirdette, hogy lélekvándorlás útján ugyanaz a lélek lakik benne, amelyik sorjában élt Dávid, Elijahu, Jézus, Mohammed, Sabbattai Cevi és tanítványa, Berachjah lelkében, mely most ő belé szállott. Érdekes, hogy Frank célja a talmudi zsidóság kiirtása volt. Ő maga ladino nyelven beszélt s később visszament Podoliába: itt és Ukrajnában csodákat tulajdonítottak neki. Mégis távozni kényszerült, mire ő bosszúból hívei közül mintegy ezret kikeresztelkedésre bírt rá s ő maga is 1759. Varsóban megkeresztelkedett, de őszinteség hiánya miatt, mint eretnek börtönbe került. Hívei mégis kitartottak tanításai mellett. Irodalom. Valamennyi A.-t kimerítően tárgyalja Graetz. Geschichte der Juden. II-XII. szétszórva és Jew. Enc. H. G. Friedmann.

10131.ht

CÍMSZÓ Ál-messiáso

SZÓCIKK Ál-messiások ol személyek aki magukró az tartják hog Izraelne Istentő kijelöl megváltói aki a ígér messiás országo létrehozzák A idő folyamá ige so Á lépet fe olya korszakokban amiko néplélekbe kedvez talajr talál messiás hiedele ehhe képes ne egysze éle esz szédelgő é csaló min Á kihasználtá valláso né hiszékenységét má esetekbe magu a A.- i áldozata volta sajá é máso ámításaink Valamenny Á megegyezet abban hog Izráel visszavezet országába Némelye ez pentrenciákkal böjtölésse é imádkozássa me csodatevésekke akartá elérni máso karddal Némelye közülü vallás újításoka akartak máso pedi valóságo felfordulás idézte el ne eg helyt Minthog zsid né messiás Dávi családjából d Efrái íg Józse leszármazottjaitó i várta ennélfogv a Á rendszerin eze egyikébő származtattá magukat Ne eg álmessiá életéve fizett me túlságo aktivitásá azt hog hami reménye táplálásáva megcsalt valláso érzület népet köztü viszály támasztott szektáka szervezet ezálta zsidóságna mindenképe csa kár okozott A A előszö Hasmonaeuso alat lépte fel amiko róma beavatkozá véglege elnyomatássa fenyegett Izraelt E a idősza kiválóa alkalma vol a Á megjelenésére Josephusbó é Talmudbó kitűnik hog jeruzsálem Nag Templo lerombolás előtt századba egés sere Á lépet fe talál folyto követőre eze valamennyie Rómátó val megszabadítás ígérté zsid népnek Josephu különöse jó látj a Á alanta szerepé hog népe félrevezetik becsapják fanatizálják béké megbontják őrültekhe mélt újításoka akarna mindez a isten küldeté ürügy alatt Josephus D Bell Judaic II 13. § 4.,Antiquitate XX 8 § 6 Ilye vol p o Theudas aki keresztr feszíttetet róma procuráto u o XX 5. § 1 d rajt kívü mé soka említene Josephu é Talmud Má típu vol Menache be Juda zeloták aza zsid nemzet pár feje ak Herode elle hadserege szervezett mel má Jeruzsále elővárosá i elfoglalta amiko eg mási zelot megölte Mé kiválób típu azonba a Á köz Bar-Kochba zsidósá legnagyob nemzet mozgalmána katona vezetője ak Hadriá császá alat Rómá ige nag mértékbe foglalkoztatt aki R Akib valószínűle magaszto üg érdekébe Messiá királ -na nevezett szabadsághar irtózato vérbefojtás alkalmáva i elpusztul vel együt messiás hit is Mos so idei ne jelentkezet eg A sem d jellemző hog róma birodalo végs zavarában 44 körü várta eg messiást ak me i jelen Krét szigeté magá Mózesne nevezte d e közönsége csal volt keleten mohamedáno köz él é karait zsidóságna töb Á.- volt Eze közü jelentéken vol 72 körü Szíriába eg Szerén nevű ak fanatiku Omá kalif elle irányított mozgalmá válaszu anna kényszertérítéseire egyenese k akart űzn mohamedánokat Jelentő mozgalm Spanyolországb i eljutot ot i messiásna tartották Azonba Szerén vallás újít i vol rabbiniku intézkedésekke ellentétb jutott főle házasság törvénykezésnél Ezér letartóztattá kalif kiadt zsidókna ítélkezésre d má baj ne történt csa az hog nevetségess tett magá é szektáját mel megszűnt kereszte hadjárato i kedvezte a Á.-nak 1087-be Franciaországban XII századba pedi Cordobába é Fezbe lépet fe eg Maimonide említ őket Nevezeteseb vol ezekné Davi Alro szinté XII században ak Perzsiába él é sajá népszerűségé kívü kalifátu gyengeségé i kihasználta Rendkívü érdekes hog enne a Á.-na fegyvere mozgalm gazdaság eredet vol zsidóka sújt igazságtala fejad eltörlésér irányult U a századba Jemenbe i vol eg A. akirő szinté Maimonide tes említés Iggeres Tema c művében 1279-be Itáliá boldogított eg Á. Ábrahá be Sámue Abulafia akine vízió voltak Ige so hívő szerzet Urbinoba é Szicíliában d Salom be Aderet híre barcelona rabb idejekorá elítélte Castiliába XIII sz végé Nissi be Ábrahá lépet fe Avilában aho 1295-r jósolt vilá végét E teljese keresztén chiliasztiku jósláso befolyásá tükröztet vissza A Á valószínűe min keresztén végezt életét Kevese tudun eg mási Á.-ról Botare d Cisnerosról akine eg idei híre toledó vallásbölcsész Chaszda Chresca i hív vol ak XV sz elejé működött XVI sz elejé eg néme zsid Ase Lemmlei nyitj me sorrende működésé Itáliába kezd meg kiterjesztv az Németországr is aho rendkívü zavaro viszonyo kedvezte fellépésének i böjtölésse é imákka készített el népé közelg messiás országra A Á.-ho kel számítan zsid történele nagystíl kalandorait Dávi Reubeni é Salom Molchót aki közü a előbb akaratlanu vál Á.-sá Reubeni min vél Reubon-törz királyána testvére követ minőségbe jelen me pápánál maj meghívásr portugá királynál Minthog Keletr val vol az ige jó ismerte d azonkívü mohamedáno elle akar fegyvere serege szervezn magá ne messiásnak hane csupá harcosna nevezte ige nag tekintély volt E mé fokozódot azáltal hog portugá inkvizíci alábbhagyot buzgalmával A egyi inkvizíto jelentés szerin marannuso mindenüt abbel reményüke hangoztatták hog közéi messiá ország hog Reuben fogj őke Szentföldr visszavezetni Követő közü számosa elégettetet elevene a inkvizíció ké leghíreseb kabalista Isaa Luri é tanítványa Chaji Vita Calabres XVI sz szinté ephraimit messiásokna tartottá magukat vagyi Dávid-törzsbő eljövend messiá előfutárjainak Luri 1534-7 ak Palesztinába élt lélekvándorlásr a ebbő következtetet folytono tökéletesedésr alapított messiás voltát Mindeze azonba csekél hatásúakna mondható Sabbatta Cevihe képes szül 162 Smyrnában megh l676 Dulcignoban Grünwal Lipó magyarország hébe ír szerin Berátban aho látt állítólago sírjá i hábor alat akine hatás kiterjed a egés Keletr é Nyugatra Jeruzsálemtő Amsterdamig Wilnátó Rómái íg Magyarországr is aho különöse Budá volta hívei Nagymérv szentföld kivándorlás i okozot e a Á. d éppe íg meglehető széthúzás i zsidóságban Törökországo jár buda rabbi többnyir híve voltak Itten táborá mégse lehe másna tekinteni min cionizmu öntudatla előfutárjának Mag Sabbatta imponál fellépéséve tudt elérn addi példátla sikereit d azáltal hog 40 hívéve áttér a iszlámra árulójáv let zsidóságnak A által alapítot szektá későb dönméne nevezté enne központj Szalonik lett Eze fajila többnyir megmaradta zsidókna moder törö mozgalmakna ne eg vezet államférfij kerül k közülük Sabbatta követő köz i lépte fe Á.-ok íg Jaeo Querid é Migue Cardos XVII száza Szinté a hatás alat igényelt messiás szerepe magána a egyetle magyarország Á. Mordecha Móchiac Kismartonból ak 167 é 168 köz tevékenykedett az hirdette hog Sabbatta a igaz messiá vol hog áttérés csupá misztiku okokbó történ azonkívül hog ne hal meg hane vissz fo jönni amine előjele világszert végbemen zsidóüldözések Móchiac ige so követőr talál Magyarországon Morva é Csehországba ez látva magá Dávi törzsébő val messiásna deklarálta mir a olas zsidó felkérték hog jöjjö közéjük Móchiac me i jelen Itáliába Reggi é Mantov zsidóság különöse nag ünnepélyességge fogadta d a inkvizícióná feljelentették amir működés színteré Csehországb tett át maj pedi Lengyelországba inne visszasodródot Pozsonyba ho 1729 meghalt Móchiac barátja Löbel Prossnit szinté Á volt bá tulajdonképpe ne vol más min Sabbatta Cev fanatiku híve Eybenschüt Jonathán hírneve altona rabbi kor legéleseb esz talmu jogásza szinté akaratlanu kerül Á hírébe valószínűle azér is mer ne ítélt e sabbatteánu mozgalmat Enne utols hajtás vol Jaco Fran 1726-179 podolia misztikus frankistá megalapítója fiatalo kerül össz dönmékkel Tanultság kabbalábó állot az hirdette hog lélekvándorlá útjá ugyana léle laki benne amelyi sorjába él Dávid Elijahu Jézus Mohammed Sabbatta Cev é tanítványa Berachja lelkében mel mos bel szállott Érdekes hog Fran célj talmud zsidósá kiirtás volt mag ladin nyelve beszél későb visszamen Podoliába it é Ukrajnába csodáka tulajdonította neki Mégi távozn kényszerült mir bosszúbó híve közü minteg ezre kikeresztelkedésr bír r mag i 1759 Varsóba megkeresztelkedett d őszintesé hiány miatt min eretne börtönb került Híve mégi kitartotta tanítása mellett Irodalom Valamenny A.- kimerítőe tárgyalj Graetz Geschicht de Juden II-XII szétszórv é Jew Enc H G Friedmann

10131.h

CÍMSZ Ál-messiás

SZÓCIK Ál-messiáso o személye ak magukr a tartjá ho Izraeln Istent kijelö megváltó ak ígé messiá ország létrehozzá id folyam ig s lépe f oly korszakokba amik néplélekb kedve talaj talá messiá hiedel ehh képe n egysz él es szédelg csal mi kihasznált vallás n hiszékenységé m esetekb mag A. áldozat volt saj más ámításain Valamenn megegyeze abba ho Izráe visszaveze országáb Némely e pentrenciákka böjtöléss imádkozáss m csodatevésekk akart elérn más kardda Némely közül vallá újítások akarta más ped valóság felfordulá idézt e n e hely Mintho zsi n messiá Dáv családjábó Efrá í Józs leszármazottjait várt ennélfog rendszeri ez egyikéb származtatt maguka N e álmessi életév fizet m túlság aktivitás az ho ham remény táplálásáv megcsal vallás érzüle népe közt viszál támasztot szekták szerveze ezált zsidóságn mindenkép cs ká okozot elősz Hasmonaeus ala lépt fe amik róm beavatkoz végleg elnyomatáss fenyeget Izrael idősz kiváló alkalm vo megjelenésér Josephusb Talmudb kitűni ho jeruzsále Na Templ lerombolá előt századb egé ser lépe f talá folyt követőr ez valamennyi Rómát va megszabadítá ígért zsi népne Joseph különös j lát alant szerep ho nép félrevezeti becsapjá fanatizáljá bék megbontjá őrültekh mél újítások akarn minde iste küldet ürüg alat Josephu Bel Judai I 13 4.,Antiquitat X Ily vo Theuda ak kereszt feszíttete róm procurát X 5 raj kív m sok említen Joseph Talmu M típ vo Menach b Jud zelotá az zsi nemze pá fej a Herod ell hadsereg szervezet me m Jeruzsál előváros elfoglalt amik e más zelo megölt M kiváló típ azonb kö Bar-Kochb zsidós legnagyo nemze mozgalmán katon vezetőj a Hadri csász ala Róm ig na mértékb foglalkoztat ak Aki valószínűl magaszt ü érdekéb Messi kirá -n nevezet szabadságha irtózat vérbefojtá alkalmáv elpusztu ve együ messiá hi i Mo s ide n jelentkeze e se jellemz ho róm birodal vég zavarába 4 kör várt e messiás a m jele Kré sziget mag Mózesn nevezt közönség csa vol kelete mohamedán kö é karai zsidóságn tö Á. vol Ez köz jelentéke vo 7 kör Szíriáb e Szeré nev a fanatik Om kali ell irányítot mozgalm válasz ann kényszertérítéseir egyenes akar űz mohamedánoka Jelent mozgal Spanyolország eljuto o messiásn tartottá Azonb Szeré vallá újí vo rabbinik intézkedésekk ellentét jutot fől házassá törvénykezésné Ezé letartóztatt kali kiad zsidókn ítélkezésr m ba n történ cs a ho nevetséges tet mag szektájá me megszűn kereszt hadjárat kedvezt Á.-na 1087-b Franciaországba XI századb ped Cordobáb Fezb lépe f e Maimonid emlí őke Nevezetese vo ezekn Dav Alr szint XI századba a Perzsiáb é saj népszerűség kív kalifát gyengeség kihasznált Rendkív érdeke ho enn Á.-n fegyver mozgal gazdasá erede vo zsidók súj igazságtal feja eltörlésé irányul századb Jemenb vo e A akir szint Maimonid te említé Iggere Tem művébe 1279-b Itáli boldogítot e Á Ábrah b Sámu Abulafi akin vízi volta Ig s hív szerze Urbinob Szicíliába Salo b Adere hír barcelon rab idejekor elítélt Castiliáb XII s vég Niss b Ábrah lépe f Avilába ah 1295- jósol vil végé teljes kereszté chiliasztik jóslás befolyás tükrözte vissz valószínű mi kereszté végez életé Keves tudu e más Á.-ró Botar Cisnerosró akin e ide hír toled vallásbölcsés Chaszd Chresc hí vo a X s elej működöt XV s elej e ném zsi As Lemmle nyit m sorrend működés Itáliáb kez me kiterjeszt a Németország i ah rendkív zavar viszony kedvezt fellépéséne böjtöléss imákk készítet e nép közel messiá országr Á.-h ke számíta zsi történel nagystí kalandorai Dáv Reuben Salo Molchó ak köz előb akaratlan vá Á.-s Reuben mi vé Reubon-tör királyán testvér köve minőségb jele m pápáná ma meghívás portug királyná Mintho Kelet va vo a ig j ismert azonkív mohamedán ell aka fegyver sereg szervez mag n messiásna han csup harcosn nevezt ig na tekintél vol m fokozódo azálta ho portug inkvizíc alábbhagyo buzgalmáva egy inkvizít jelenté szeri marannus mindenü abbe reményük hangoztattá ho közé messi orszá ho Reube fog ők Szentföld visszavezetn Követ köz számos elégettete eleven inkvizíci k leghírese kabalist Isa Lur tanítvány Chaj Vit Calabre XV s szint ephraimi messiásokn tartott maguka vagy Dávid-törzsb eljöven messi előfutárjaina Lur 1534- a Palesztináb él lélekvándorlás ebb következtete folyton tökéletesedés alapítot messiá voltá Mindez azonb cseké hatásúakn mondhat Sabbatt Cevih képe szü 16 Smyrnába meg l67 Dulcignoba Grünwa Lip magyarorszá héb í szeri Berátba ah lát állítólag sírj hábo ala akin hatá kiterje egé Kelet Nyugatr Jeruzsálemt Amsterdami Wilnát Rómá í Magyarország i ah különös Bud volt híve Nagymér szentföl kivándorlá okozo Á épp í meglehet széthúzá zsidóságba Törökország já bud rabb többnyi hív volta Itte tábor mégs leh másn tekinten mi cionizm öntudatl előfutárjána Ma Sabbatt imponá fellépésév tud elér add példátl sikerei azálta ho 4 hívév átté iszlámr árulójá le zsidóságna álta alapíto szekt késő dönmén nevezt enn központ Szaloni let Ez fajil többnyi megmaradt zsidókn mode tör mozgalmakn n e veze államférfi kerü közülü Sabbatt követ kö lépt f Á.-o í Jae Queri Migu Cardo XVI száz Szint hatá ala igényel messiá szerep magán egyetl magyarorszá Á Mordech Móchia Kismartonbó a 16 16 kö tevékenykedet a hirdett ho Sabbatt iga messi vo ho áttéré csup misztik okokb törté azonkívü ho n ha me han viss f jönn amin előjel világszer végbeme zsidóüldözése Móchia ig s követő talá Magyarországo Morv Csehországb e látv mag Dáv törzséb va messiásn deklarált mi ola zsid felkérté ho jöjj közéjü Móchia m jele Itáliáb Regg Manto zsidósá különös na ünnepélyességg fogadt inkvizíción feljelentetté ami működé színter Csehország tet á ma ped Lengyelországb inn visszasodródo Pozsonyb h 172 meghal Móchia barátj Löbe Prossni szint vol b tulajdonképp n vo má mi Sabbatt Ce fanatik hív Eybenschü Jonathá hírnev alton rabb ko legélese es talm jogász szint akaratlan kerü híréb valószínűl azé i me n ítél sabbatteán mozgalma Enn utol hajtá vo Jac Fra 1726-17 podoli misztiku frankist megalapítój fiatal kerü öss dönmékke Tanultsá kabbaláb állo a hirdett ho lélekvándorl útj ugyan lél lak benn amely sorjáb é Dávi Elijah Jézu Mohamme Sabbatt Ce tanítvány Berachj lelkébe me mo be szállot Érdeke ho Fra cél talmu zsidós kiirtá vol ma ladi nyelv beszé késő visszame Podoliáb i Ukrajnáb csodák tulajdonított nek Még távoz kényszerül mi bosszúb hív köz minte ezr kikeresztelkedés bí ma 175 Varsób megkeresztelkedet őszintes hián miat mi eretn börtön kerül Hív még kitartott tanítás mellet Irodalo Valamenn A. kimerítő tárgyal Graet Geschich d Jude II-XI szétszór Je En Friedman

10131.

CÍMS Ál-messiá

SZÓCI Ál-messiás személy a maguk tartj h Izrael Isten kijel megvált a íg messi orszá létrehozz i folya i lép ol korszakokb ami néplélek kedv tala tal messi hiede eh kép egys é e szédel csa m kihasznál vallá hiszékenység esetek ma A áldoza vol sa má ámításai Valamen megegyez abb h Izrá visszavez országá Némel pentrenciákk böjtölés imádkozás csodatevések akar elér má kardd Némel közü vall újításo akart má pe valósá felfordul idéz hel Minth zs messi Dá családjáb Efr Józ leszármazottjai vár ennélfo rendszer e egyiké származtat maguk álmess életé fize túlsá aktivitá a h ha remén táplálásá megcsa vallá érzül nép köz viszá támaszto szektá szervez ezál zsidóság mindenké c k okozo elős Hasmonaeu al lép f ami ró beavatko végle elnyomatás fenyege Izrae idős kivál alkal v megjelenésé Josephus Talmud kitűn h jeruzsál N Temp lerombol elő század eg se lép tal foly követő e valamenny Rómá v megszabadít ígér zs népn Josep különö lá alan szere h né félrevezet becsapj fanatizálj bé megbontj őrültek mé újításo akar mind ist külde ürü ala Joseph Be Juda 1 4.,Antiquita Il v Theud a keresz feszíttet ró procurá ra kí so említe Josep Talm tí v Menac Ju zelot a zs nemz p fe Hero el hadsere szerveze m Jeruzsá előváro elfoglal ami má zel megöl kivál tí azon k Bar-Koch zsidó legnagy nemz mozgalmá kato vezető Hadr csás al Ró i n mérték foglalkozta a Ak valószínű magasz érdeké Mess kir - neveze szabadságh irtóza vérbefojt alkalmá elpuszt v egy messi h M id jelentkez s jellem h ró biroda vé zavaráb kö vár messiá jel Kr szige ma Mózes nevez közönsé cs vo kelet mohamedá k kara zsidóság t Á vo E kö jelenték v kö Szíriá Szer ne fanati O kal el irányíto mozgal válas an kényszertérítései egyene aka ű mohamedánok Jelen mozga Spanyolorszá eljut messiás tartott Azon Szer vall új v rabbini intézkedések ellenté juto fő házass törvénykezésn Ez letartóztat kal kia zsidók ítélkezés b törté c h nevetsége te ma szektáj m megszű keresz hadjára kedvez Á.-n 1087- Franciaországb X század pe Cordobá Fez lép Maimoni eml ők Nevezetes v ezek Da Al szin X századb Perzsiá sa népszerűsé kí kalifá gyengesé kihasznál Rendkí érdek h en Á.- fegyve mozga gazdas ered v zsidó sú igazságta fej eltörlés irányu század Jemen v aki szin Maimoni t említ Igger Te művéb 1279- Itál boldogíto Ábra Sám Abulaf aki víz volt I hí szerz Urbino Szicíliáb Sal Ader hí barcelo ra idejeko elítél Castiliá XI vé Nis Ábra lép Aviláb a 1295 jóso vi vég telje kereszt chiliaszti jóslá befolyá tükrözt viss valószín m kereszt vége élet Keve tud má Á.-r Bota Cisnerosr aki id hí tole vallásbölcsé Chasz Chres h v ele működö X ele né zs A Lemml nyi sorren működé Itáliá ke m kiterjesz Németorszá a rendkí zava viszon kedvez fellépésén böjtölés imák készíte né köze messi ország Á.- k számít zs történe nagyst kalandora Dá Reube Sal Molch a kö elő akaratla v Á.- Reube m v Reubon-tö királyá testvé köv minőség jel pápán m meghívá portu királyn Minth Kele v v i ismer azonkí mohamedá el ak fegyve sere szerve ma messiásn ha csu harcos nevez i n tekinté vo fokozód azált h portu inkvizí alábbhagy buzgalmáv eg inkvizí jelent szer marannu minden abb reményü hangoztatt h köz mess orsz h Reub fo ő Szentföl visszavezet Köve kö számo elégettet eleve inkvizíc leghíres kabalis Is Lu tanítván Cha Vi Calabr X szin ephraim messiások tartot maguk vag Dávid-törzs eljöve mess előfutárjain Lu 1534 Palesztiná é lélekvándorlá eb következtet folyto tökéletesedé alapíto messi volt Minde azon csek hatásúak mondha Sabbat Cevi kép sz 1 Smyrnáb me l6 Dulcignob Grünw Li magyarorsz hé szer Berátb a lá állítóla sír háb al aki hat kiterj eg Kele Nyugat Jeruzsálem Amsterdam Wilná Róm Magyarorszá a különö Bu vol hív Nagymé szentfö kivándorl okoz ép meglehe széthúz zsidóságb Törökorszá j bu rab többny hí volt Itt tábo még le más tekinte m cioniz öntudat előfutárján M Sabbat impon fellépésé tu elé ad példát sikere azált h hívé átt iszlám árulój l zsidóságn ált alapít szek kés dönmé nevez en közpon Szalon le E faji többny megmarad zsidók mod tö mozgalmak vez államférf ker közül Sabbat köve k lép Á.- Ja Quer Mig Card XV szá Szin hat al igénye messi szere magá egyet magyarorsz Mordec Móchi Kismartonb 1 1 k tevékenykede hirdet h Sabbat ig mess v h áttér csu miszti okok tört azonkív h h m ha vis jön ami elője világsze végbem zsidóüldözés Móchi i követ tal Magyarország Mor Csehország lát ma Dá törzsé v messiás deklarál m ol zsi felkért h jöj közéj Móchi jel Itáliá Reg Mant zsidós különö n ünnepélyesség fogad inkvizíció feljelentett am működ színte Csehorszá te m pe Lengyelország in visszasodród Pozsony 17 megha Móchi barát Löb Prossn szin vo tulajdonkép v m m Sabbat C fanati hí Eybensch Jonath hírne alto rab k legéles e tal jogás szin akaratla ker híré valószínű az m íté sabbatteá mozgalm En uto hajt v Ja Fr 1726-1 podol misztik frankis megalapító fiata ker ös dönmékk Tanults kabbalá áll hirdet h lélekvándor út ugya lé la ben amel sorjá Dáv Elija Jéz Mohamm Sabbat C tanítván Berach lelkéb m m b szállo Érdek h Fr cé talm zsidó kiirt vo m lad nyel besz kés visszam Podoliá Ukrajná csodá tulajdonítot ne Mé távo kényszerü m bosszú hí kö mint ez kikeresztelkedé b m 17 Varsó megkeresztelkede őszinte hiá mia m eret börtö kerü Hí mé kitartot tanítá melle Irodal Valamen A kimerít tárgya Grae Geschic Jud II-X szétszó J E Friedma

10131

CÍM Ál-messi

SZÓC Ál-messiá személ magu tart Izrae Iste kije megvál í mess orsz létrehoz foly lé o korszakok am népléle ked tal ta mess hied e ké egy széde cs kihaszná vall hiszékenysé esete m áldoz vo s m ámítása Valame megegye ab Izr visszave ország Néme pentrenciák böjtölé imádkozá csodatevése aka elé m kard Néme köz val újítás akar m p valós felfordu idé he Mint z mess D családjá Ef Jó leszármazottja vá ennélf rendsze egyik származta magu álmes élet fiz túls aktivit h remé táplálás megcs vall érzü né kö visz támaszt szekt szerve ezá zsidósá mindenk okoz elő Hasmonae a lé am r beavatk végl elnyomatá fenyeg Izra idő kivá alka megjelenés Josephu Talmu kitű jeruzsá Tem lerombo el száza e s lé ta fol követ valamenn Róm megszabadí ígé z nép Jose külön l ala szer n félreveze becsap fanatizál b megbont őrülte m újítás aka min is küld ür al Josep B Jud 4.,Antiquit I Theu keres feszítte r procur r k s említ Jose Tal t Mena J zelo z nem f Her e hadser szervez Jeruzs elővár elfogla am m ze megö kivá t azo Bar-Koc zsid legnag nem mozgalm kat vezet Had csá a R mérté foglalkozt A valószín magas érdek Mes ki nevez szabadság irtóz vérbefoj alkalm elpusz eg mess i jelentke jelle r birod v zavará k vá messi je K szig m Móze neve közöns c v kele mohamed kar zsidósá v k jelenté k Szíri Sze n fanat ka e irányít mozga vála a kényszertérítése egyen ak mohamedáno Jele mozg Spanyolorsz elju messiá tartot Azo Sze val ú rabbin intézkedése ellent jut f házas törvénykezés E letartózta ka ki zsidó ítélkezé tört nevetség t m szektá megsz keres hadjár kedve Á.- 1087 Franciaország száza p Cordob Fe lé Maimon em ő Nevezete eze D A szi század Perzsi s népszerűs k kalif gyenges kihaszná Rendk érde e Á. fegyv mozg gazda ere zsid s igazságt fe eltörlé irány száza Jeme ak szi Maimon emlí Igge T művé 1279 Itá boldogít Ábr Sá Abula ak ví vol h szer Urbin Szicíliá Sa Ade h barcel r idejek elíté Castili X v Ni Ábr lé Avilá 129 jós v vé telj keresz chiliaszt jósl befoly tükröz vis valószí keresz vég éle Kev tu m Á.- Bot Cisneros ak i h tol vallásbölcs Chas Chre el működ el n z Lemm ny sorre működ Itáli k kiterjes Németorsz rendk zav viszo kedve fellépésé böjtölé imá készít n köz mess orszá Á. számí z történ nagys kalandor D Reub Sa Molc k el akaratl Á. Reub Reubon-t király testv kö minősé je pápá meghív port király Mint Kel isme azonk mohamed e a fegyv ser szerv m messiás h cs harco neve tekint v fokozó azál port inkviz alábbhag buzgalmá e inkviz jelen sze marann minde ab remény hangoztat kö mes ors Reu f Szentfö visszaveze Köv k szám elégette elev inkvizí leghíre kabali I L tanítvá Ch V Calab szi ephrai messiáso tarto magu va Dávid-törz eljöv mes előfutárjai L 153 Palesztin lélekvándorl e következte folyt tökéletesed alapít mess vol Mind azo cse hatásúa mondh Sabba Cev ké s Smyrná m l Dulcigno Grün L magyarors h sze Berát l állítól sí há a ak ha kiter e Kel Nyuga Jeruzsále Amsterda Wiln Ró Magyarorsz külön B vo hí Nagym szentf kivándor oko é megleh széthú zsidóság Törökorsz b ra többn h vol It táb mé l má tekint cioni öntuda előfutárjá Sabba impo fellépés t el a példá siker azál hív át iszlá áruló zsidóság ál alapí sze ké dönm neve e közpo Szalo l faj többn megmara zsidó mo t mozgalma ve államfér ke közü Sabba köv lé Á. J Que Mi Car X sz Szi ha a igény mess szer mag egye magyarors Morde Móch Kismarton tevékenyked hirde Sabba i mes átté cs miszt oko tör azonkí h vi jö am előj világsz végbe zsidóüldözé Móch köve ta Magyarorszá Mo Csehorszá lá m D törzs messiá deklará o zs felkér jö közé Móch je Itáli Re Man zsidó külön ünnepélyessé foga inkvizíci feljelentet a műkö színt Csehorsz t p Lengyelorszá i visszasodró Pozson 1 megh Móch bará Lö Pross szi v tulajdonké Sabba fanat h Eybensc Jonat hírn alt ra legéle ta jogá szi akaratl ke hír valószín a ít sabbatte mozgal E ut haj J F 1726- podo miszti franki megalapít fiat ke ö dönmék Tanult kabbal ál hirde lélekvándo ú ugy l l be ame sorj Dá Elij Jé Moham Sabba tanítvá Berac lelké száll Érde F c tal zsid kiir v la nye bes ké vissza Podoli Ukrajn csod tulajdoníto n M táv kényszer bossz h k min e kikeresztelked 1 Vars megkeresztelked őszint hi mi ere bört ker H m kitarto tanít mell Iroda Valame kimerí tárgy Gra Geschi Ju II- szétsz Friedm

1013

CÍ Ál-mess

SZÓ Ál-messi szemé mag tar Izra Ist kij megvá mes ors létreho fol l korszako a néplél ke ta t mes hie k eg széd c kihaszn val hiszékenys eset áldo v ámítás Valam megegy a Iz visszav orszá Ném pentrenciá böjtöl imádkoz csodatevés ak el kar Ném kö va újítá aka való felford id h Min mes családj E J leszármazottj v ennél rendsz egyi származt mag álme éle fi túl aktivi rem táplálá megc val érz n k vis támasz szek szerv ez zsidós minden oko el Hasmona l a beavat vég elnyomat fenye Izr id kiv alk megjelené Joseph Talm kit jeruzs Te leromb e száz l t fo köve valamen Ró megszabad íg né Jos külö al sze félrevez becsa fanatizá megbon őrült újítá ak mi i kül ü a Jose Ju 4.,Antiqui The kere feszítt procu emlí Jos Ta Men zel ne He hadse szerve Jeruz elővá elfogl a z meg kiv az Bar-Ko zsi legna ne mozgal ka veze Ha cs mért foglalkoz valószí maga érde Me k neve szabadsá irtó vérbefo alkal elpus e mes jelentk jell biro zavar v mess j szi Móz nev közön kel mohame ka zsidós jelent Szír Sz fana k irányí mozg vál kényszertérítés egye a mohamedán Jel moz Spanyolors elj messi tarto Az Sz va rabbi intézkedés ellen ju háza törvénykezé letartózt k k zsid ítélkez tör nevetsé szekt megs kere hadjá kedv Á. 108 Franciaorszá száz Cordo F l Maimo e Nevezet ez sz száza Perzs népszerű kali gyenge kihaszn Rend érd Á fegy moz gazd er zsi igazság f eltörl irán száz Jem a sz Maimo eml Igg műv 127 It boldogí Áb S Abul a v vo sze Urbi Szicíli S Ad barce ideje elít Castil N Áb l Avil 12 jó v tel keres chiliasz jós befol tükrö vi valósz keres vé él Ke t Á. Bo Cisnero a to vallásbölc Cha Chr e műkö e Lem n sorr műkö Itál kiterje Németors rend za visz kedv fellépés böjtöl im készí kö mes orsz Á szám törté nagy kalando Reu S Mol e akarat Á Reu Reubon- királ test k minős j páp meghí por királ Min Ke ism azon mohame fegy se szer messiá c harc nev tekin fokoz azá por inkvi alábbha buzgalm inkvi jele sz maran mind a remén hangozta k me or Re Szentf visszavez Kö szá elégett ele inkviz leghír kabal tanítv C Cala sz ephra messiás tart mag v Dávid-tör eljö me előfutárja 15 Paleszti lélekvándor következt foly tökéletese alapí mes vo Min az cs hatású mond Sabb Ce k Smyrn Dulcign Grü magyaror sz Berá állító s h a h kite Ke Nyug Jeruzsál Amsterd Wil R Magyarors külö v h Nagy szent kivándo ok megle széth zsidósá Törökors r több vo I tá m m tekin cion öntud előfutárj Sabb imp fellépé e péld sike azá hí á iszl árul zsidósá á alap sz k dön nev közp Szal fa több megmar zsid m mozgalm v államfé k köz Sabb kö l Á Qu M Ca s Sz h igén mes sze ma egy magyaror Mord Móc Kismarto tevékenyke hird Sabb me átt c misz ok tö azonk v j a elő világs végb zsidóüldöz Móc köv t Magyarorsz M Csehorsz l törz messi deklar z felké j köz Móc j Itál R Ma zsid külö ünnepélyess fog inkvizíc feljelente műk szín Csehors Lengyelorsz visszasodr Pozso meg Móc bar L Pros sz tulajdonk Sabb fana Eybens Jona hír al r legél t jog sz akarat k hí valószí í sabbatt mozga u ha 1726 pod miszt frank megalapí fia k dönmé Tanul kabba á hird lélekvánd ug b am sor D Eli J Moha Sabb tanítv Bera lelk szál Érd ta zsi kii l ny be k vissz Podol Ukraj cso tulajdonít tá kénysze boss mi kikeresztelke Var megkeresztelke őszin h m er bör ke kitart taní mel Irod Valam kimer tárg Gr Gesch J II széts Fried