10136.htm
CÍMSZÓ: Alsókubin
SZÓCIKK: Alsókubin (Dolny
Kubin, Cs-Szl.), nagyk. 1674. szlovák, magyaros német lakossal. Az A.-i
hitközséget 1700 körül a morvaországi Holeschau vidékéről bevándorolt zsidók alapították,
akik az egész Árvamegye területén levő falvakban letelepedvén, együtt alkották,
az «árvamegyei zsidóközséget» A. székhellyel. Közelebbi adataink csak az első
rabbi Kubinsky Efrajim idejéből (1770- 1812) vannak. 1787-ben a hitközségnek az
egész vármegye területén 72 adófizető tagja volt. Költségvetése ekkor 1872
forint volt, beleszámítva a különböző királynői, türelmi, uradalmi, védelmi
adókat. Eleinte kis imaháza volt a hitközségnek, de 1877. az uradalom kegyéből
felépült a temploma. Minthogy úgy a templom, mint a telek az uradalom
tulajdonában volt, a hitközség a földesúrnak évi 25 dukátot fizetett bér
fejében. Csak 1900. vette meg a hitközség a telket fundus instruktusával
egyetemben. 1903-ban leégett a templom, de rövidesen újjáépítették. 1870. a
hitközség egy 6 osztályos mintaiskolát létesített, melynek növendékeit az
iskola elvégzése után az 5. gimnáziumi osztályba is felvették. Ez a híres,
kitűnően vezetett iskola 1886., mikor megnyitották az állami iskolát, megszűnt.
Régebben jesivája is volt a hitközségnek, ma pedig Talmud Tórája működik,
melyben az állami iskola növendékei részesülnek bővebb hitoktatásban. A
hitközség élén minden időben nagyhírű, tudós rabbik álltak. Első rabbija
Kubinsky Efrajim volt, kinek Gitel nevű leányával - mint a hitközség gazdag
levéltárában olvasható - különös esemény történt. Gitelt születésekor a bába a
katolikus pap közreműködésé vél titokban megkeresztelte, ama jóhiszemében, hogy
így megóvhatja a leányt a haláltól, mely a rabbi gyermekeit legzsengébb korukban
ragadta el. Mikor a rabbi erről tudomást szerzett, Bécsbe ment egyenest II.
József császárhoz, aki kihallgatáson fogadta és így ítélkezett, hogy a leány 18
éves koráig egyformán nyerjen oktatást a zsidó és keresztény vallásokban, aztán
maga döntsön, melyik vallást válassza. A lány a zsidó vallást választotta és
később egy Freud Fischl nevű zsidóhoz ment férjhez. Kubinsky után 1815-46. a
németországi Fürthből származó Steinhardt Akiba volt a rabbi, egy éles eszű,
tudós talmudista, aki «Masbir-Bor» címen egy érdekes teológiai művet adott ki
Prágában 1827. Jesivát alapított és elnöke volt az akkor híres Bész din
cedek-nek. Utódja a rabbi-székben Weisz Simon Cohen volt, aki alig három éves
működés után a kolerának esett áldozatul. Két év múlva Steinhardt Akiba fia
Steinhardt Bermann került a rabbi-székbe, aki 40 évig működött. Az ő idejében,
1870. ment végbe a hitközség kettészakadása. A régi orthodox hitközség mellett
alakult egy kongresszusi hitközség is, mely 16 évig állott fenn. A két
hitközség 1886., még Steinhardt rabbisága alatt újból egyesült és pedig status
quo alapon. Még egy rabbija volt a hitközségnek, Horovitz Jenő, aki 13 évi
működés után 1908. Palesztinába vándorolt, ahol a «Kolel Hód»-nak, a német, dán
és holland Palesztina-hivatalnak az igazgatója. 1908 óta Friedmann Sándor
rabbihelyettes vezeti a hitközség vallásos életét. A hitközségnek van Chevra
Kadisája, Nőegylete és Cionista Egylete, melyben intenzív zsidó élet folyik. A
nagymultú hitközségből több kiváló férfiú származott. Így néhai Lindenstein
Samu, Árvamegye egykori főjegyzője, továbbá Weisz Tódor (Weisz Simon Cohen
rabbi fia), aki Oxfordban lett egyetemi tanár és ott is halt meg és Salzberger
József dr. Erfurt város főrabbija. A hitközség költségvetése 60.000 ?. korona,
melyből nagy összeget fordítanak szociális célokra. A hitközség több nagyobb
alapítványt is kezel, melyeknek kamataiból elszegényedett kereskedőket és
iparosokat segélyeznek. A hitközség anyakönyvi területéhez régente az egész
vármegye területén lakó zsidóság, jelenleg csak az alsókubini járás községei
tartoznak. Lélekszám 618, a családok száma 135, az adófizetőké 120. Foglalkozás
szerint a hitközség tagjainak túlnyomó része kereskedő és iparos. A
világháborúban részt vett hitközségi tagok közül 15-en estek el. A hitközség mai
vezetősége: Meisel Gyula dr. elnök, Broszmann Róbert jegyző, Eckstein Miksa
pénztárnok, Ferencz Adolf és Salzberger Lajos gondnokok, Rosenfe d Arnold,
Feiner Vilmos, Salzberger Ede, Gelley Lipót, Schreyer Zsigmond és Klopstock
Dávid elöljárók és Friedmann Sándor rabbihelyettes.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 136. címszó a lexikon =>
32. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok
No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10136.htm
CÍMSZÓ: Alsókubin
SZÓCIKK: Alsókubin Dolny Kubin, Cs-Szl. , nagyk. 1674. szlovák, magyaros
német lakossal. Az A.-i hitközséget 1700 körül a morvaországi Holeschau
vidékéről bevándorolt zsidók alapították, akik az egész Árvamegye területén
levő falvakban letelepedvén, együtt alkották, az árvamegyei zsidóközséget A.
székhellyel. Közelebbi adataink csak az első rabbi Kubinsky Efrajim idejéből
1770- 1812 vannak. 1787-ben a hitközségnek az egész vármegye területén 72
adófizető tagja volt. Költségvetése ekkor 1872 forint volt, beleszámítva a
különböző királynői, türelmi, uradalmi, védelmi adókat. Eleinte kis imaháza
volt a hitközségnek, de 1877. az uradalom kegyéből felépült a temploma.
Minthogy úgy a templom, mint a telek az uradalom tulajdonában volt, a hitközség
a földesúrnak évi 25 dukátot fizetett bér fejében. Csak 1900. vette meg a
hitközség a telket fundus instruktusával egyetemben. 1903-ban leégett a
templom, de rövidesen újjáépítették.
10136.ht
CÍMSZÓ Alsókubi
SZÓCIKK Alsókubi Doln Kubin Cs-Szl nagyk 1674 szlovák magyaro néme lakossal
A A.- hitközsége 170 körü morvaország Holescha vidékérő bevándorol zsidó
alapították aki a egés Árvamegy területé lev falvakba letelepedvén együt
alkották a árvamegye zsidóközsége A székhellyel Közelebb adatain csa a els rabb
Kubinsk Efraji idejébő 1770 181 vannak 1787-be hitközségne a egés vármegy
területé 7 adófizet tagj volt Költségvetés ekko 187 forin volt beleszámítv
különböz királynői türelmi uradalmi védelm adókat Eleint ki imaház vol
hitközségnek d 1877 a uradalo kegyébő felépül temploma Minthog úg templom min
tele a uradalo tulajdonába volt hitközsé földesúrna év 2 dukáto fizetet bé
fejében Csa 1900 vett me hitközsé telke fundu instruktusáva egyetemben 1903-ba
leéget templom d rövidese újjáépítették 1870 hitközsé eg osztályo mintaiskolá
létesített melyne növendékei a iskol elvégzés utá a 5 gimnázium osztályb i
felvették E híres kitűnőe vezetet iskol 1886. miko megnyitottá a állam iskolát
megszűnt Régebbe jesiváj i vol hitközségnek m pedi Talmu Tóráj működik melybe a
állam iskol növendéke részesülne bőveb hitoktatásban hitközsé élé minde időbe
nagyhírű tudó rabbi álltak Els rabbij Kubinsk Efraji volt kine Gite nev
leányáva min hitközsé gazda levéltárába olvashat különö esemén történt Gitel
születéseko báb katoliku pa közreműködés vé titokba megkeresztelte am
jóhiszemében hog íg megóvhatj leány haláltól mel rabb gyermekei legzsengéb
korukba ragadt el Miko rabb errő tudomás szerzett Bécsb men egyenes II Józse
császárhoz ak kihallgatáso fogadt é íg ítélkezett hog leán 1 éve korái egyformá
nyerje oktatás zsid é keresztén vallásokban aztá mag döntsön melyi vallás válassza
lán zsid vallás választott é későb eg Freu Fisch nev zsidóho men férjhez
Kubinsk utá 1815-46 németország Fürthbő származ Steinhard Akib vol rabbi eg éle
eszű tudó talmudista ak Masbir-Bo címe eg érdeke teológia műve adot k Prágába
1827 Jesivá alapítot é elnök vol a akko híre Bés di cedek-nek Utódj
rabbi-székbe Weis Simo Cohe volt ak ali háro éve működé utá kolerána eset
áldozatul Ké é múlv Steinhard Akib fi Steinhard Berman kerül rabbi-székbe ak 4
évi működött A idejében 1870 men végb hitközsé kettészakadása rég orthodo
hitközsé mellet alakul eg kongresszus hitközsé is mel 1 évi állot fenn ké
hitközsé 1886. mé Steinhard rabbiság alat újbó egyesül é pedi statu qu alapon
Mé eg rabbij vol hitközségnek Horovit Jenő ak 1 év működé utá 1908 Palesztináb
vándorolt aho Kole Hó -nak német dá é hollan Palesztina-hivatalna a igazgatója
190 ót Friedman Sándo rabbihelyette vezet hitközsé valláso életét hitközségne
va Chevr Kadisája Nőegylet é Cionist Egylete melybe intenzí zsid éle folyik
nagymult hitközségbő töb kivál férfi származott Íg néha Lindenstei Samu
Árvamegy egykor főjegyzője tovább Weis Tódo Weis Simo Cohe rabb fi ak Oxfordba
let egyetem taná é ot i hal me é Salzberge Józse dr Erfur váro főrabbija
hitközsé költségvetés 60.00 ? korona melybő nag összege fordítana szociáli
célokra hitközsé töb nagyob alapítvány i kezel melyekne kamataibó elszegényedet
kereskedőke é iparosoka segélyeznek hitközsé anyakönyv területéhe régent a egés
vármegy területé lak zsidóság jelenle csa a alsókubin járá községe tartoznak
Lélekszá 618 családo szám 135 a adófizetők 120 Foglalkozá szerin hitközsé
tagjaina túlnyom rész keresked é iparos világháborúba rész vet hitközség tago
közü 15-e este el hitközsé ma vezetősége Meise Gyul dr elnök Broszman Róber
jegyző Eckstei Miks pénztárnok Ferenc Adol é Salzberge Lajo gondnokok Rosenf
Arnold Feine Vilmos Salzberge Ede Gelle Lipót Schreye Zsigmon é Klopstoc Dávi
elöljáró é Friedman Sándo rabbihelyettes
10136.h
CÍMSZ Alsókub
SZÓCIK Alsókub Dol Kubi Cs-Sz nagy 167 szlová magyar ném lakossa A. hitközség
17 kör morvaorszá Holesch vidékér bevándoro zsid alapítottá ak egé Árvameg
terület le falvakb letelepedvé együ alkottá árvamegy zsidóközség székhellye
Közeleb adatai cs el rab Kubins Efraj idejéb 177 18 vanna 1787-b hitközségn egé
vármeg terület adófize tag vol Költségveté ekk 18 fori vol beleszámít különbö
királynő türelm uradalm védel adóka Elein k imahá vo hitközségne 187 uradal
kegyéb felépü templom Mintho ú templo mi tel uradal tulajdonáb vol hitközs
földesúrn é dukát fizete b fejébe Cs 190 vet m hitközs telk fund instruktusáv
egyetembe 1903-b leége templo rövides újjáépítetté 187 hitközs e osztály
mintaiskol létesítet melyn növendéke isko elvégzé ut gimnáziu osztály felvetté
híre kitűnő vezete isko 1886 mik megnyitott álla iskolá megszűn Régebb jesivá
vo hitközségne ped Talm Tórá működi melyb álla isko növendék részesüln bőve
hitoktatásba hitközs él mind időb nagyhír tud rabb állta El rabbi Kubins Efraj
vol kin Git ne leányáv mi hitközs gazd levéltáráb olvasha külön esemé történ
Gite születések bá katolik p közreműködé v titokb megkeresztelt a jóhiszemébe
ho í megóvhat leán haláltó me rab gyermeke legzsengé korukb ragad e Mik rab err
tudomá szerzet Bécs me egyene I Józs császárho a kihallgatás fogad í ítélkezet
ho leá év korá egyform nyerj oktatá zsi kereszté vallásokba azt ma döntsö mely
vallá válassz lá zsi vallá választot késő e Fre Fisc ne zsidóh me férjhe Kubins
ut 1815-4 németorszá Fürthb szárma Steinhar Aki vo rabb e él esz tud talmudist
a Masbir-B cím e érdek teológi műv ado Prágáb 182 Jesiv alapíto elnö vo akk hír
Bé d cedek-ne Utód rabbi-székb Wei Sim Coh vol a al hár év működ ut kolerán ese
áldozatu K múl Steinhar Aki f Steinhar Berma kerü rabbi-székb a év működöt
idejébe 187 me vég hitközs kettészakadás ré orthod hitközs melle alaku e
kongresszu hitközs i me év állo fen k hitközs
10136.
CÍMS Alsóku
SZÓCI Alsóku Do Kub Cs-S nag 16 szlov magya né lakoss A hitközsé 1 kö
morvaorsz Holesc vidéké bevándor zsi alapított a eg Árvame terüle l falvak
letelepedv egy alkott árvameg zsidóközsé székhelly Közele adata c e ra Kubin
Efra idejé 17 1 vann 1787- hitközség eg várme terüle adófiz ta vo Költségvet ek
1 for vo beleszámí különb királyn türel uradal véde adók Elei imah v hitközségn
18 urada kegyé felép templo Minth templ m te urada tulajdoná vo hitköz földesúr
duká fizet fejéb C 19 ve hitköz tel fun instruktusá egyetemb 1903- leég templ
rövide újjáépített 18 hitköz osztál mintaisko létesíte mely növendék isk elvégz
u gimnázi osztál felvett hír kitűn vezet isk 188 mi megnyitot áll iskol megszű
Régeb jesiv v hitközségn pe Tal Tór működ mely áll isk növendé részesül bőv
hitoktatásb hitköz é min idő nagyhí tu rab állt E rabb Kubin Efra vo ki Gi n
leányá m hitköz gaz levéltárá olvash külö esem törté Git születése b katoli
közreműköd titok megkeresztel jóhiszeméb h megóvha leá halált m ra gyermek
legzseng koruk raga Mi ra er tudom szerze Béc m egyen Józ császárh kihallgatá
foga ítélkeze h le é kor egyfor nyer oktat zs kereszt vallásokb az m dönts mel
vall válass l zs vall választo kés Fr Fis n zsidó m férjh Kubin u 1815-
németorsz Fürth szárm Steinha Ak v rab é es tu talmudis Masbir- cí érde teológ
mű ad Prágá 18 Jesi alapít eln v ak hí B cedek-n Utó rabbi-szék We Si Co vo a
há é műkö u kolerá es áldozat mú Steinha Ak Steinha Berm ker rabbi-szék é
működö idejéb 18 m vé hitköz kettészakadá r ortho hitköz mell alak kongressz
hitköz m é áll fe hitköz 188 Steinha rabbis al új egyes pe sta alap rabb v
hitközségn Horov Je műkö u 19 Palesztin vándoro a Ko -n ném holl
Palesztina-hivatal igazgató 1 Friedm Sán rabbihelyet vez hitköz vallá élet
hitközség Che Kadisá Nőegyl Cioni Egyle mely inten zs é foly nagymu hitközség t
kiv fér származo né Lindenst Sa Árvame egyk főjegyző tová We Tó We Si Co ra
Oxford l egyet ta h Salzber Józ Erf vá főrabbi hitköz költségvet 60. koro mely
n össze fordíta szociá célok hitköz t nagy alapítvá kez melyek kamatai
elszegényed kereskedő iparoso segélyezn hitköz anyakön területé rége eg várme
terüle l zsidós jelen c alsókub já közsé tartozn Léleks 6 csalá sz 1 adófizet 1
Foglalko szer hitköz tagjai túlny ré keresk ipar világháború ré v hitközs ta kö
15 es hitköz vezetősé Mei Gy eln Broszm Rób jegy Eckst Mi pénztárn Fere Ad
Salzber La gondnok Rose Arno Fei Vilm Salzber E Gel Lip Schre Zsigm Klopst Dá
elöljá Friedm Sán rabbihelyett
10136
CÍM Alsók
SZÓC Alsók D Ku Cs- na 1 szlo magy n lakos hitközs k morvaors Holes vidék
bevándo zs alapítot e Árvam terül falva leteleped eg alkot árvame zsidóközs
székhell Közel adat r Kubi Efr idej 1 van 1787 hitközsé e várm terül adófi t v
Költségve e fo v beleszám külön király türe urada véd adó Ele ima hitközség 1
urad kegy felé templ Mint temp t urad tulajdon v hitkö földesú duk fize fejé 1
v hitkö te fu instruktus egyetem 1903 leé temp rövid újjáépítet 1 hitkö osztá
mintaisk létesít mel növendé is elvég gimnáz osztá felvet hí kitű veze is 18 m
megnyito ál isko megsz Rége jesi hitközség p Ta Tó műkö mel ál is növend
részesü bő hitoktatás hitkö mi id nagyh t ra áll rab Kubi Efr v k G leány hitkö
ga levéltár olvas kül ese tört Gi születés katol közreműkö tito megkereszte
jóhiszemé megóvh le halál r gyerme legzsen koru rag M r e tudo szerz Bé egye Jó
császár kihallgat fog ítélkez l ko egyfo nye okta z keresz vallások a dönt me
val válas z val választ ké F Fi zsid férj Kubi 1815 németors Fürt szár Steinh A
ra e t talmudi Masbir c érd teoló m a Prág 1 Jes alapí el a h cedek- Ut
rabbi-szé W S C v h műk koler e áldoza m Steinh A Steinh Ber ke rabbi-szé működ
idejé 1 v hitkö kettészakad orth hitkö mel ala kongress hitkö ál f hitkö 18
Steinh rabbi a ú egye p st ala rab hitközség Horo J műk 1 Paleszti vándor K -
né hol Palesztina-hivata igazgat Fried Sá rabbihelye ve hitkö vall éle hitközsé
Ch Kadis Nőegy Cion Egyl mel inte z fol nagym hitközsé ki fé származ n Lindens
S Árvam egy főjegyz tov W T W S C r Oxfor egye t Salzbe Jó Er v főrabb hitkö
költségve 60 kor mel össz fordít szoci célo hitkö nag alapítv ke melye kamata
elszegénye keresked iparos segélyez hitkö anyakö terület rég e várm terül zsidó
jele alsóku j közs tartoz Lélek csal s adófize Foglalk sze hitkö tagja túln r
keres ipa világhábor r hitköz t k 1 e hitkö vezetős Me G el Brosz Ró jeg Ecks M
pénztár Fer A Salzbe L gondno Ros Arn Fe Vil Salzbe Ge Li Schr Zsig Klops D
elölj Fried Sá rabbihelyet
1013
CÍ Alsó
SZÓ Alsó K Cs n szl mag lako hitköz morvaor Hole vidé bevánd z alapíto Árva
terü falv letelepe e alko árvam zsidóköz székhel Köze ada Kub Ef ide va 178
hitközs vár terü adóf Költségv f beleszá külö királ tür urad vé ad El im
hitközsé ura keg fel temp Min tem ura tulajdo hitk földes du fiz fej hitk t f
instruktu egyete 190 le tem rövi újjáépíte hitk oszt mintais létesí me növend i
elvé gimná oszt felve h kit vez i 1 megnyit á isk megs Rég jes hitközsé T T műk
me á i növen részes b hitoktatá hitk m i nagy r ál ra Kub Ef leán hitk g
levéltá olva kü es tör G születé kato közreműk tit megkereszt jóhiszem megóv l
halá gyerm legzse kor ra tud szer B egy J császá kihallga fo ítélke k egyf ny
okt keres valláso dön m va vála va válasz k F zsi fér Kub 181 németor Für szá
Stein r talmud Masbi ér teol Prá Je alap e cedek U rabbi-sz mű kole áldoz Stein
Stein Be k rabbi-sz műkö idej hitk kettészaka ort hitk me al kongres hitk á
hitk 1 Stein rabb egy s al ra hitközsé Hor mű Paleszt vándo n ho
Palesztina-hivat igazga Frie S rabbihely v hitk val él hitközs C Kadi Nőeg Cio
Egy me int fo nagy hitközs k f szárma Linden Árva eg főjegy to Oxfo egy Salzb J
E főrab hitk költségv 6 ko me öss fordí szoc cél hitk na alapít k mely kamat elszegény
kereske iparo segélye hitk anyak terüle ré vár terü zsid jel alsók köz tarto
Léle csa adófiz Foglal sz hitk tagj túl kere ip világhábo hitkö hitk vezető M e
Bros R je Eck pénztá Fe Salzb gondn Ro Ar F Vi Salzb G L Sch Zsi Klop elöl Frie
S rabbihelye