10144.htm

CÍMSZÓ: Altruizmus

SZÓCIKK: Altruizmus. Comte francia filozófus nyelvhasználatában és azóta általánosan elterjedt kifejezés az önzetlen cselekedetek megjelölésére, amelyeknek célja kizárólag a mások boldogságának előmozdítása a saját érdekre való tekintet nélkül. Az A. az egoizmus ellentétes fogalma. Az A.-nak nincs külön megjelölése a héberben, sőt a zsidó etikában sem, de ennek mélyenjáró oka az, hogy a judaizmus etikája a saját személy és a mások közötti antitézist elkerülte, míg más etikai rendszereknél éppen ez van kiemelve s ezek a többi etikai rendszerek a boldogságot, mint summum bonumot végcélul tűzik ki, akár A.-ról, akár egoizmusról van szó. Valamennyi etikában, a hedonizmuséban éppen úgy, mint a buddhizmuséban az egoizmus és A. kiegyenlítése a cél s ehhez képest egyidejűleg egoisztikusak és altruisztikusak. A két fogalom szembeállítását a judaizmus kerülte, mert szerinte az erkölcsi élet alapja nem a boldogság keresése, hanem szolgálatok teljesítése; erő, hatalom, vagyon, tudás valamennyien ezt a célt szolgálják s minél tehetősebb szellemben és vagyonban él az ember, annál inkább kell, hogy éljen benne az erkölcsi tökéletesbülés vágya s annál inkább kell mások és a köz érdekeit szolgálni; a gyengét és kevésbé tehetőset segíteni, hogy az összesség erejét ezáltal is növelje. Ez a «közösség szolgálata» magasabb koncepció s eliminálja az egoizmus és A. közti ellentétet. Az «én» és a «más» a judaizmus világnézetében kiegyenlítődik, mint azt legszebben Hillel fejezte ki: «Ha nem magam, vajon ki más? Ha csupán magamért létezem, mi vagyok én? Ha nem most, vajon mikor?» Nem a mindenről való lemondás és önsanyargatás, sem a mások rovására való érvényesülés, hanem a kölcsönös segítés a judaizmus etikájának vezető elve s ezt fejezi ki a mózesi könyv, hangsúlyozván: «Szeresd felebarátodat, mint magadat.» L. Szeretet, Felebaráti szeretet, Aranyszabály, Etika, Judaizmus.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 144. címszó a lexikon => 33. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10144.htm

CÍMSZÓ: Altruizmus

SZÓCIKK: Altruizmus. Comte francia filozófus nyelvhasználatában és azóta általánosan elterjedt kifejezés az önzetlen cselekedetek megjelölésére, amelyeknek célja kizárólag a mások boldogságának előmozdítása a saját érdekre való tekintet nélkül. Az A. az egoizmus ellentétes fogalma. Az A.-nak nincs külön megjelölése a héberben, sőt a zsidó etikában sem, de ennek mélyenjáró oka az, hogy a judaizmus etikája a saját személy és a mások közötti antitézist elkerülte, míg más etikai rendszereknél éppen ez van kiemelve s ezek a többi etikai rendszerek a boldogságot, mint summum bonumot végcélul tűzik ki, akár A.-ról, akár egoizmusról van szó. Valamennyi etikában, a hedonizmuséban éppen úgy, mint a buddhizmuséban az egoizmus és A. kiegyenlítése a cél s ehhez képest egyidejűleg egoisztikusak és altruisztikusak. A két fogalom szembeállítását a judaizmus kerülte, mert szerinte az erkölcsi élet alapja nem a boldogság keresése, hanem szolgálatok teljesítése; erő, hatalom, vagyon, tudás valamennyien ezt a célt szolgálják s minél tehetősebb szellemben és vagyonban él az ember, annál inkább kell, hogy éljen benne az erkölcsi tökéletesbülés vágya s annál inkább kell mások és a köz érdekeit szolgálni; a gyengét és kevésbé tehetőset segíteni, hogy az összesség erejét ezáltal is növelje. Ez a közösség szolgálata magasabb koncepció s eliminálja az egoizmus és A. közti ellentétet. Az én és a más a judaizmus világnézetében kiegyenlítődik, mint azt legszebben Hillel fejezte ki: Ha nem magam, vajon ki más? Ha csupán magamért létezem, mi vagyok én? Ha nem most, vajon mikor? Nem a mindenről való lemondás és önsanyargatás, sem a mások rovására való érvényesülés, hanem a kölcsönös segítés a judaizmus etikájának vezető elve s ezt fejezi ki a mózesi könyv, hangsúlyozván: Szeresd felebarátodat, mint magadat. L. Szeretet, Felebaráti szeretet, Aranyszabály, Etika, Judaizmus.

10144.ht

CÍMSZÓ Altruizmu

SZÓCIKK Altruizmus Comt franci filozófu nyelvhasználatába é azót általánosa elterjed kifejezé a önzetle cselekedete megjelölésére amelyekne célj kizáróla máso boldogságána előmozdítás sajá érdekr val tekinte nélkül A A a egoizmu ellentéte fogalma A A.-na ninc külö megjelölés héberben ső zsid etikába sem d enne mélyenjár ok az hog judaizmu etikáj sajá személ é máso között antitézis elkerülte mí má etika rendszerekné éppe e va kiemelv eze több etika rendszere boldogságot min summu bonumo végcélu tűzi ki aká A.-ról aká egoizmusró va szó Valamenny etikában hedonizmuséba éppe úgy min buddhizmuséba a egoizmu é A kiegyenlítés cé ehhe képes egyidejűle egoisztikusa é altruisztikusak ké fogalo szembeállításá judaizmu kerülte mer szerint a erkölcs éle alapj ne boldogsá keresése hane szolgálato teljesítése erő hatalom vagyon tudá valamennyie ez cél szolgáljá miné tehetőseb szellembe é vagyonba é a ember anná inkáb kell hog élje benn a erkölcs tökéletesbülé vágy anná inkáb kel máso é kö érdekei szolgálni gyengé é kevésb tehetőse segíteni hog a összessé erejé ezálta i növelje E közössé szolgálat magasab koncepci eliminálj a egoizmu é A közt ellentétet A é é má judaizmu világnézetébe kiegyenlítődik min az legszebbe Hille fejezt ki H ne magam vajo k más H csupá magamér létezem m vagyo én H ne most vajo mikor Ne mindenrő val lemondá é önsanyargatás se máso rovásár val érvényesülés hane kölcsönö segíté judaizmu etikájána vezet elv ez fejez k mózes könyv hangsúlyozván Szeres felebarátodat min magadat L Szeretet Felebarát szeretet Aranyszabály Etika Judaizmus

10144.h

CÍMSZ Altruizm

SZÓCIK Altruizmu Com franc filozóf nyelvhasználatáb azó általános elterje kifejez önzetl cselekedet megjelölésér amelyekn cél kizáról más boldogságán előmozdítá saj érdek va tekint nélkü egoizm ellentét fogalm A.-n nin kül megjelölé héberbe s zsi etikáb se enn mélyenjá o a ho judaizm etiká saj szemé más közöt antitézi elkerült m m etik rendszerekn épp v kiemel ez töb etik rendszer boldogságo mi summ bonum végcél tűz k ak A.-ró ak egoizmusr v sz Valamenn etikába hedonizmuséb épp úg mi buddhizmuséb egoizm kiegyenlíté c ehh képe egyidejűl egoisztikus altruisztikusa k fogal szembeállítás judaizm került me szerin erkölc él alap n boldogs keresés han szolgálat teljesítés er hatalo vagyo tud valamennyi e cé szolgálj min tehetőse szellemb vagyonb embe ann inká kel ho élj ben erkölc tökéletesbül vág ann inká ke más k érdeke szolgáln gyeng kevés tehetős segíten ho összess erej ezált növelj közöss szolgála magasa koncepc eliminál egoizm köz ellentéte m judaizm világnézetéb kiegyenlítődi mi a legszebb Hill fejez k n maga vaj má csup magamé léteze vagy é n mos vaj miko N mindenr va lemond önsanyargatá s más rovásá va érvényesülé han kölcsön segít judaizm etikáján veze el e feje móze köny hangsúlyozvá Szere felebarátoda mi magada Szerete Felebará szerete Aranyszabál Etik Judaizmu

10144.

CÍMS Altruiz

SZÓCI Altruizm Co fran filozó nyelvhasználatá az általáno elterj kifeje önzet cselekede megjelölésé amelyek cé kizáró má boldogságá előmozdít sa érde v tekin nélk egoiz ellenté fogal A.- ni kü megjelöl héberb zs etiká s en mélyenj h judaiz etik sa szem má közö antitéz elkerül eti rendszerek ép kieme e tö eti rendsze boldogság m sum bonu végcé tű a A.-r a egoizmus s Valamen etikáb hedonizmusé ép ú m buddhizmusé egoiz kiegyenlít eh kép egyidejű egoisztiku altruisztikus foga szembeállítá judaiz kerül m szeri erköl é ala boldog keresé ha szolgála teljesíté e hatal vagy tu valamenny c szolgál mi tehetős szellem vagyon emb an ink ke h él be erköl tökéletesbü vá an ink k má érdek szolgál gyen kevé tehető segíte h összes ere ezál növel közös szolgál magas koncep eliminá egoiz kö ellentét judaiz világnézeté kiegyenlítőd m legszeb Hil feje mag va m csu magam létez vag mo va mik minden v lemon önsanyargat má rovás v érvényesül ha kölcsö segí judaiz etikájá vez e fej móz kön hangsúlyozv Szer felebarátod m magad Szeret Felebar szeret Aranyszabá Eti Judaizm

10144

CÍM Altrui

SZÓC Altruiz C fra filoz nyelvhasználat a általán elter kifej önze cseleked megjelölés amelye c kizár m boldogság előmozdí s érd teki nél egoi ellent foga A. n k megjelö héber z etik e mélyen judai eti s sze m köz antité elkerü et rendszere é kiem t et rendsz boldogsá su bon végc t A.- egoizmu Valame etiká hedonizmus é buddhizmus egoi kiegyenlí e ké egyidej egoisztik altruisztiku fog szembeállít judai kerü szer erkö al boldo keres h szolgál teljesít hata vag t valamenn szolgá m tehető szelle vagyo em a in k é b erkö tökéletesb v a in m érde szolgá gye kev tehet segít össze er ezá növe közö szolgá maga konce elimin egoi k ellenté judai világnézet kiegyenlítő legsze Hi fej ma v cs maga léte va m v mi minde lemo önsanyarga m rová érvényesü h kölcs seg judai etikáj ve fe mó kö hangsúlyoz Sze felebaráto maga Szere Feleba szere Aranyszab Et Judaiz

1014

CÍ Altru

SZÓ Altrui fr filo nyelvhasznála általá elte kife önz cseleke megjelölé amely kizá boldogsá előmozd ér tek né ego ellen fog A megjel hébe eti mélye juda et sz kö antit elker e rendszer kie e rends boldogs s bo vég A. egoizm Valam etik hedonizmu buddhizmu ego kiegyenl k egyide egoiszti altruisztik fo szembeállí juda ker sze erk a bold kere szolgá teljesí hat va valamen szolg tehet szell vagy e i erk tökéletes i érd szolg gy ke tehe segí össz e ez növ köz szolg mag konc elimi ego ellent juda világnéze kiegyenlít legsz H fe m c mag lét v m mind lem önsanyarg rov érvényes kölc se juda etiká v f m k hangsúlyo Sz felebarát mag Szer Feleb szer Aranysza E Judai