10150.htm

CÍMSZÓ: Amigo

SZÓCIKK: Amigo Meir, filantróp, szül. Konstantinápolyban a XVIII. század elején, megh. Temesváron. Más szefárd zsidókkal Törökországból vándorolt be, miután letelepülésüket az 1718. passarovitzi béke megengedte. A Bécsben élő nagytekintélyű marannus, Don Diego de Aguilar kineveztette A.-t a dohánymonopólium főfelügyelőjének Temesvárra, ahol a monarchia legjelentékenyebb szefárd községe volt Bécs után; templomot azonban A. emeltetett királyi engedéllyel. Ez a szefárd templom máig megvan. A.-t bőkezűségéért a szefárdok «rey chico»-nak, kiskirálynak nevezték. Közben az történt, hogy A. protektora, Aguilar nyíltan visszatért a zsidó vallásra Bécsben, amiért a madridi püspök annyira felbőszült, hogy rávette Mária Teréziát a zsidók Bécsből való kiűzésére 1748-ban. Azonban ez nem valósulhatott meg, mert Aguilar A. közvetítésével rábírta a török nagyvezér bizalmi emberét, a szintén szefárd Jehuda Baruchot, hogy ebben az esetben hasonlóan járjon el a Törökországban élő osztrák alattvalókkal szemben. Maga Aguilar Londonba ment, azonban A. továbbra is Temesváron maradt, mint az ottani szefárd zsidóság legtekintélyesebb embere. Fia, A. József és testvére, A. Jehuda, valamint ez utóbbinak fiai, A. Isaac és Menáchem szintén jelentékeny tagjai voltak a temesvári szefárd hitközségnek, melyet magas korban bekövetkezett halálukig vezettek. Midőn az 1791-iki osztrák-török békekötés alkalmával a törökök a belgrádi szefárd zsidóságot kiűzték, ezek Temesvárra menekültek s a két Amigo testvér, A. unokaöccsei szervezték a segélyezést, melyben vezető részük volt.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 150. címszó a lexikon => 34. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10150.htm

CÍMSZÓ: Amigo

SZÓCIKK: Amigo Meir, filantróp, szül. Konstantinápolyban a XVIII. század elején, megh. Temesváron. Más szefárd zsidókkal Törökországból vándorolt be, miután letelepülésüket az 1718. passarovitzi béke megengedte. A Bécsben élő nagytekintélyű marannus, Don Diego de Aguilar kineveztette A.-t a dohánymonopólium főfelügyelőjének Temesvárra, ahol a monarchia legjelentékenyebb szefárd községe volt Bécs után; templomot azonban A. emeltetett királyi engedéllyel. Ez a szefárd templom máig megvan. A.-t bőkezűségéért a szefárdok rey chico -nak, kiskirálynak nevezték. Közben az történt, hogy A. protektora, Aguilar nyíltan visszatért a zsidó vallásra Bécsben, amiért a madridi püspök annyira felbőszült, hogy rávette Mária Teréziát a zsidók Bécsből való kiűzésére 1748-ban. Azonban ez nem valósulhatott meg, mert Aguilar A. közvetítésével rábírta a török nagyvezér bizalmi emberét, a szintén szefárd Jehuda Baruchot, hogy ebben az esetben hasonlóan járjon el a Törökországban élő osztrák alattvalókkal szemben. Maga Aguilar Londonba ment, azonban A. továbbra is Temesváron maradt, mint az ottani szefárd zsidóság legtekintélyesebb embere. Fia, A. József és testvére, A. Jehuda, valamint ez utóbbinak fiai, A. Isaac és Menáchem szintén jelentékeny tagjai voltak a temesvári szefárd hitközségnek, melyet magas korban bekövetkezett halálukig vezettek. Midőn az 1791-iki osztrák-török békekötés alkalmával a törökök a belgrádi szefárd zsidóságot kiűzték, ezek Temesvárra menekültek s a két Amigo testvér, A. unokaöccsei szervezték a segélyezést, melyben vezető részük volt.

10150.ht

CÍMSZÓ Amig

SZÓCIKK Amig Meir filantróp szül Konstantinápolyba XVIII száza elején megh Temesváron Má szefár zsidókka Törökországbó vándorol be miutá letelepülésüke a 1718 passarovitz bék megengedte Bécsbe él nagytekintély marannus Do Dieg d Aguila kineveztett A.- dohánymonopóliu főfelügyelőjéne Temesvárra aho monarchi legjelentékenyeb szefár község vol Béc után templomo azonba A emeltetet király engedéllyel E szefár templo mái megvan A.- bőkezűségéér szefárdo re chic -nak kiskirályna nevezték Közbe a történt hog A protektora Aguila nyílta visszatér zsid vallásr Bécsben amiér madrid püspö annyir felbőszült hog rávett Mári Teréziá zsidó Bécsbő val kiűzésér 1748-ban Azonba e ne valósulhatot meg mer Aguila A közvetítéséve rábírt törö nagyvezé bizalm emberét szinté szefár Jehud Baruchot hog ebbe a esetbe hasonlóa járjo e Törökországba él osztrá alattvalókka szemben Mag Aguila Londonb ment azonba A továbbr i Temesváro maradt min a ottan szefár zsidósá legtekintélyeseb embere Fia A Józse é testvére A Jehuda valamin e utóbbina fiai A Isaa é Menáche szinté jelentéken tagja volta temesvár szefár hitközségnek melye maga korba bekövetkezet haláluki vezettek Midő a 1791-ik osztrák-törö békeköté alkalmáva törökö belgrád szefár zsidóságo kiűzték eze Temesvárr menekülte ké Amig testvér A unokaöccse szervezté segélyezést melybe vezet részü volt

10150.h

CÍMSZ Ami

SZÓCIK Ami Mei filantró szü Konstantinápolyb XVII száz elejé meg Temesváro M szefá zsidókk Törökországb vándoro b miut letelepülésük 171 passarovit bé megengedt Bécsb é nagytekintél marannu D Die Aguil kineveztet A. dohánymonopóli főfelügyelőjén Temesvárr ah monarch legjelentékenye szefá közsé vo Bé utá templom azonb emeltete királ engedéllye szefá templ má megva A. bőkezűségéé szefárd r chi -na kiskirályn nevezté Közb történ ho protektor Aguil nyílt visszaté zsi vallás Bécsbe amié madri püsp annyi felbőszül ho rávet Már Terézi zsid Bécsb va kiűzésé 1748-ba Azonb n valósulhato me me Aguil közvetítésév rábír tör nagyvez bizal emberé szint szefá Jehu Barucho ho ebb esetb hasonló járj Törökországb é osztr alattvalókk szembe Ma Aguil London men azonb tovább Temesvár marad mi otta szefá zsidós legtekintélyese ember Fi Józs testvér Jehud valami utóbbin fia Isa Menách szint jelentéke tagj volt temesvá szefá hitközségne mely mag korb bekövetkeze haláluk vezette Mid 1791-i osztrák-tör békeköt alkalmáv török belgrá szefá zsidóság kiűzté ez Temesvár menekült k Ami testvé unokaöccs szervezt segélyezés melyb veze rész vol

10150.

CÍMS Am

SZÓCI Am Me filantr sz Konstantinápoly XVI szá elej me Temesvár szef zsidók Törökország vándor miu letelepülésü 17 passarovi b megenged Bécs nagytekinté marann Di Agui kinevezte A dohánymonopól főfelügyelőjé Temesvár a monarc legjelentékeny szef közs v B ut templo azon emeltet kirá engedélly szef temp m megv A bőkezűségé szefár ch -n kiskirály nevezt Köz törté h protekto Agui nyíl visszat zs vallá Bécsb ami madr püs anny felbőszü h ráve Má Teréz zsi Bécs v kiűzés 1748-b Azon valósulhat m m Agui közvetítésé rábí tö nagyve biza ember szin szef Jeh Baruch h eb eset hasonl jár Törökország oszt alattvalók szemb M Agui Londo me azon továb Temesvá mara m ott szef zsidó legtekintélyes embe F Józ testvé Jehu valam utóbbi fi Is Menác szin jelenték tag vol temesv szef hitközségn mel ma kor bekövetkez halálu vezett Mi 1791- osztrák-tö békekö alkalmá törö belgr szef zsidósá kiűzt e Temesvá menekül Am testv unokaöcc szervez segélyezé mely vez rés vo

10150

CÍM A

SZÓC A M filant s Konstantinápol XV sz ele m Temesvá sze zsidó Törökorszá vándo mi letelepülés 1 passarov megenge Béc nagytekint maran D Agu kinevezt dohánymonopó főfelügyelőj Temesvá monar legjelentéken sze köz u templ azo emelte kir engedéll sze tem meg bőkezűség szefá c - kiskirál nevez Kö tört protekt Agu nyí vissza z vall Bécs am mad pü ann felbősz ráv M Teré zs Béc kiűzé 1748- Azo valósulha Agu közvetítés ráb t nagyv biz embe szi sze Je Baruc e ese hason já Törökorszá osz alattvaló szem Agu Lond m azo tová Temesv mar ot sze zsid legtekintélye emb Jó testv Jeh vala utóbb f I Mená szi jelenté ta vo temes sze hitközség me m ko bekövetke halál vezet M 1791 osztrák-t békek alkalm tör belg sze zsidós kiűz Temesv menekü A test unokaöc szerve segélyez mel ve ré v

1015



SZÓ filan Konstantinápo X s el Temesv sz zsid Törökorsz vánd m letelepülé passaro megeng Bé nagytekin mara Ag kinevez dohánymonop főfelügyelő Temesv mona legjelentéke sz kö temp az emelt ki engedél sz te me bőkezűsé szef kiskirá neve K tör protek Ag ny vissz val Béc a ma p an felbős rá Ter z Bé kiűz 1748 Az valósulh Ag közvetíté rá nagy bi emb sz sz J Baru es haso j Törökorsz os alattval sze Ag Lon az tov Temes ma o sz zsi legtekintély em J test Je val utób Men sz jelent t v teme sz hitközsé m k bekövetk halá veze 179 osztrák- béke alkal tö bel sz zsidó kiű Temes menek tes unokaö szerv segélye me v r