10164.htm
CÍMSZÓ: Anticionizmus
SZÓCIKK: Anticionizmus alatt
azon törekvéseket értjük, amelyek akár a zsidóságon belül, akár kívüle a
cionizmus alapeszméje, vagy politikai megvalósulása ellen irányulnak. A zsidóságon,
belül több részre tagolódik az A. Az asszimilánsok és a zsidó missziós gondolat
hívei szerint a cionizmus megakadályozza a zsidóságot abban, hogy egy szabad,
egyetemes, tisztán vallási közösséggé fejlődjék, másrészt pedig veszélyezteti a
zsidóság állampolgári jogait, amelyeket az emancipáció óta éppen nemzeti
reményeinek feladásával vívott ki. Az asszimilációs zsidóság szervezetei és
sajtója minden országban ezért folytatnak éles harcot a cionizmus ellen (nálunk
az Egyenlőség), bár az utóbbi időben enyhült a harc és a cionizmus politikai
sikerei valamelyes közeledést teremtettek legalábbis gyakorlati területen. Az
A. legfőbb támasza az ortodoxia egy része, amely a hagyományokat félti a
cionizmustól s ha szívesen látja is a zsidóság visszatérését az Isten által
megígért országba, de csak abban az esetben, ha ez a visszatérés nem politikai
eszközökkel, hanem a Messiás útján következik be. Vannak azután csoportok,
amelyek azért fordulnak a cionizmus ellen, mert meggyőződésük, hogy a zsidóság
csupán a diaszpórában biztosíthatja további egzisztenciáját. Mások
reakciós-romantikus nemzeti mozgalmat látnak a cionizmusban s ezért ítélik el.
Leghevesebb ellenzői a cionizmusnak a zsidó kommunisták. Oroszországban a
kommunista-párt zsidó szekciója rendszeres cionistaüldözést szervezett s már
eddig is nagyon sok cionistát száműzetett Szibériába. A zsidóságon kívül
mindenekelőtt az antiszemiták a cionizmus ellenségei. Sokáig kimondottan
anticionista magatartást tanúsított a Vatikán is, amely saját palesztinai helyzetét
látta veszélyeztetve a cionisták által. A pápa 1924 május 29. kiadott egy
bullát, amelyben azt az óhaját fejezi ki, hogy a Palesztina-kérdést az
összkereszténység érdekeinek figyelembevételével oldják meg. A cionista
szervezet a maga részéről méltányolja a Vatikán törekvéseit, annál is inkább,
mert tudja, hogy Palesztina mind a három monotheisztikus vallás számára szent
ország, tehát a keresztények és a mohamedánok szent helyei mindig kívül fognak
esni a zsidóság hatáskörén. A francia imperialisták egy része és a fasiszta
Olaszország is ellenséges érzülettel viseltetnek az angol Palesztina-mandátum
és a zsidó nemzeti otthon iránt, mert ezek terjeszkedési törekvéseiket a
Földközi tengeren akadályozzák. A hivatalos Franciaország azonban szimpátiával
viseltetik a cionizmus iránt, amit az a körülmény is igazol, hogy 1925. a
köztársasági elnök védnöksége alatt megalakult a Comité Francé Palestine s
ennek a cionista törekvéseket támogató bizottságnak a vezető francia
politikusok Briand, Cambon, Painlevé, Herriot és Poincaré is a tagjai. Az angol
közvélemény egy része is - a parlamentben és a sajtóban egyaránt - állást
foglalt a cionizmussal szemben. Az utóbbi időben azonban ez az állásfoglalás
vesztett erejéből és ma már a legnagyobb lapok (Times, Daily Telegraph,
Manchester Guardian, Daily Chronicle stb.) kimondottan pártolják a cionizmust.
A palesztinai arab lakosság körében agitátorok szítják az A.-t, akik a zsidó
bevándorlással szemben a leghevesebb ellenállást szervezték meg. Az 1920-ban
Damaszkuszban tartott arab kongresszus nyíltan hadat üzent a cionizmusnak és
követelte Palesztinának és Szíriának egy arab államban való egyesítését. A
palesztinai arabok és zsidók közötti ellenséges viszony évek folyamán
megenyhült, ami a cionista szervezet politikájának tulajdonítható. Az arabok
belátták, hogy a zsidó bevándorlás számukra úgy szociális, mint kulturális
szempontból csak hasznos lehet, a jogaikat meg azért sem kell félteniük, mert
Palesztina - a cionista szervezet vezetőinek számos nyilatkozata szerint - olyan
nemzeti otthon lesz, amelyben mindkét nép, a zsidó és az arab teljesen egyenlő
jogokat fog élvezni. Meg kell emlékeznünk még minden ország antiszemitáiról,
akiknek A.-a abból a fantasztikus aggodalomból ered, hogy a zsidók
világuralomra törekszenek s ennek a központjává Palesztinát akarják berendezni.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 164. címszó a lexikon =>
38. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10164.htm
CÍMSZÓ: Anticionizmus
SZÓCIKK: Anticionizmus alatt azon törekvéseket értjük, amelyek akár a zsidóságon
belül, akár kívüle a cionizmus alapeszméje, vagy politikai megvalósulása ellen
irányulnak. A zsidóságon, belül több részre tagolódik az A. Az asszimilánsok és
a zsidó missziós gondolat hívei szerint a cionizmus megakadályozza a zsidóságot
abban, hogy egy szabad, egyetemes, tisztán vallási közösséggé fejlődjék,
másrészt pedig veszélyezteti a zsidóság állampolgári jogait, amelyeket az
emancipáció óta éppen nemzeti reményeinek feladásával vívott ki. Az
asszimilációs zsidóság szervezetei és sajtója minden országban ezért folytatnak
éles harcot a cionizmus ellen nálunk az Egyenlőség , bár az utóbbi időben
enyhült a harc és a cionizmus politikai sikerei valamelyes közeledést
teremtettek legalábbis gyakorlati területen. Az A. legfőbb támasza az ortodoxia
egy része, amely a hagyományokat félti a cionizmustól s ha szívesen látja is a
zsidóság visszatérését az Isten által megígért országba, de csak abban az
esetben, ha ez a visszatérés nem politikai eszközökkel, hanem a Messiás útján
következik be. Vannak azután csoportok, amelyek azért fordulnak a cionizmus
ellen, mert meggyőződésük, hogy a zsidóság csupán a diaszpórában biztosíthatja
további egzisztenciáját. Mások reakciós-romantikus nemzeti mozgalmat látnak a
cionizmusban s ezért ítélik el. Leghevesebb ellenzői a cionizmusnak a zsidó
kommunisták. Oroszországban a kommunista-párt zsidó szekciója rendszeres
cionistaüldözést szervezett s már eddig is nagyon sok cionistát száműzetett
Szibériába. A zsidóságon kívül mindenekelőtt az antiszemiták a cionizmus
ellenségei. Sokáig kimondottan anticionista magatartást tanúsított a Vatikán
is, amely saját palesztinai helyzetét látta veszélyeztetve a cionisták által. A
pápa 1924 május 29. kiadott egy bullát, amelyben azt az óhaját fejezi ki, hogy
a Palesztina-kérdést az összkereszténység érdekeinek figyelembevételével oldják
meg. A cionista szervezet a maga részéről méltányolja a Vatikán törekvéseit,
annál is inkább, mert tudja, hogy Palesztina mind a három monotheisztikus
vallás számára szent ország, tehát a keresztények és a mohamedánok szent helyei
mindig kívül fognak esni a zsidóság hatáskörén. A francia imperialisták egy
része és a fasiszta Olaszország is ellenséges érzülettel viseltetnek az angol
Palesztina-mandátum és a zsidó nemzeti otthon iránt, mert ezek terjeszkedési törekvéseiket
a Földközi tengeren akadályozzák. A hivatalos Franciaország azonban
szimpátiával viseltetik a cionizmus iránt, amit az a körülmény is igazol, hogy
1925. a köztársasági elnök védnöksége alatt megalakult a Comité Francé
Palestine s ennek a cionista törekvéseket támogató bizottságnak a vezető
francia politikusok Briand, Cambon, Painlevé, Herriot és Poincaré is a tagjai.
Az angol közvélemény egy része is - a parlamentben és a sajtóban egyaránt -
állást foglalt a cionizmussal szemben. Az utóbbi időben azonban ez az
állásfoglalás vesztett erejéből és ma már a legnagyobb lapok Times, Daily
Telegraph, Manchester Guardian, Daily Chronicle stb. kimondottan pártolják a
cionizmust. A palesztinai arab lakosság körében agitátorok szítják az A.-t,
akik a zsidó bevándorlással szemben a leghevesebb ellenállást szervezték meg.
Az 1920-ban Damaszkuszban tartott arab kongresszus nyíltan hadat üzent a
cionizmusnak és követelte Palesztinának és Szíriának egy arab államban való
egyesítését. A palesztinai arabok és zsidók közötti ellenséges viszony évek
folyamán megenyhült, ami a cionista szervezet politikájának tulajdonítható. Az
arabok belátták, hogy a zsidó bevándorlás számukra úgy szociális, mint
kulturális szempontból csak hasznos lehet, a jogaikat meg azért sem kell
félteniük, mert Palesztina - a cionista szervezet vezetőinek számos
nyilatkozata szerint - olyan nemzeti otthon lesz, amelyben mindkét nép, a zsidó
és az arab teljesen egyenlő jogokat fog élvezni. Meg kell emlékeznünk még
minden ország antiszemitáiról, akiknek A.-a abból a fantasztikus aggodalomból
ered, hogy a zsidók világuralomra törekszenek s ennek a központjává Palesztinát
akarják berendezni.
10164.ht
CÍMSZÓ Anticionizmu
SZÓCIKK Anticionizmu alat azo törekvéseke értjük amelye aká zsidóságo belül
aká kívül cionizmu alapeszméje vag politika megvalósulás elle irányulnak
zsidóságon belü töb részr tagolódi a A A asszimilánso é zsid misszió gondola
híve szerin cionizmu megakadályozz zsidóságo abban hog eg szabad egyetemes
tisztá vallás közösségg fejlődjék másrész pedi veszélyeztet zsidósá állampolgár
jogait amelyeke a emancipáci ót éppe nemzet reményeine feladásáva vívot ki A
asszimiláció zsidósá szervezete é sajtój minde országba ezér folytatna éle
harco cionizmu elle nálun a Egyenlősé bá a utóbb időbe enyhül har é cionizmu
politika sikere valamelye közeledés teremtette legalábbi gyakorlat területen A
A legfőb támasz a ortodoxi eg része amel hagyományoka félt cionizmustó h
szívese látj i zsidósá visszatérésé a Iste álta megígér országba d csa abba a esetben
h e visszatéré ne politika eszközökkel hane Messiá útjá következi be Vanna
azutá csoportok amelye azér fordulna cionizmu ellen mer meggyőződésük hog
zsidósá csupá diaszpórába biztosíthatj tovább egzisztenciáját Máso
reakciós-romantiku nemzet mozgalma látna cionizmusba ezér ítéli el Legheveseb
ellenző cionizmusna zsid kommunisták Oroszországba kommunista-pár zsid szekciój
rendszere cionistaüldözés szervezet má eddi i nagyo so cionistá száműzetet
Szibériába zsidóságo kívü mindenekelőt a antiszemitá cionizmu ellenségei Sokái
kimondotta anticionist magatartás tanúsítot Vatiká is amel sajá palesztina
helyzeté látt veszélyeztetv cionistá által páp 192 máju 29 kiadot eg bullát
amelybe az a óhajá fejez ki hog Palesztina-kérdés a összkereszténysé érdekeine
figyelembevételéve oldjá meg cionist szerveze mag részérő méltányolj Vatiká
törekvéseit anná i inkább mer tudja hog Palesztin min háro monotheisztiku vallá
számár szen ország tehá kereszténye é mohamedáno szen helye mindi kívü fogna
esn zsidósá hatáskörén franci imperialistá eg rész é fasiszt Olaszorszá i
ellensége érzülette viseltetne a ango Palesztina-mandátu é zsid nemzet ottho
iránt mer eze terjeszkedés törekvéseike Földköz tengere akadályozzák hivatalo
Franciaorszá azonba szimpátiáva viselteti cionizmu iránt ami a körülmén i
igazol hog 1925 köztársaság elnö védnökség alat megalakul Comit Franc Palestin
enne cionist törekvéseke támogat bizottságna vezet franci politikuso Briand
Cambon Painlevé Herrio é Poincar i tagjai A ango közvélemén eg rész i
parlamentbe é sajtóba egyarán állás foglal cionizmussa szemben A utóbb időbe
azonba e a állásfoglalá vesztet erejébő é m má legnagyob lapo Times Dail
Telegraph Mancheste Guardian Dail Chronicl stb kimondotta pártoljá cionizmust
palesztina ara lakossá körébe agitátoro szítjá a A.-t aki zsid bevándorlássa
szembe legheveseb ellenállás szervezté meg A 1920-ba Damaszkuszba tartot ara
kongresszu nyílta hada üzen cionizmusna é követelt Palesztinána é Szíriána eg
ara államba val egyesítését palesztina arabo é zsidó között ellensége viszon
éve folyamá megenyhült am cionist szerveze politikájána tulajdonítható A arabo
belátták hog zsid bevándorlá számukr úg szociális min kulturáli szempontbó csa
haszno lehet jogaika me azér se kel félteniük mer Palesztin cionist szerveze
vezetőine számo nyilatkozat szerin olya nemzet ottho lesz amelybe mindké nép
zsid é a ara teljese egyenl jogoka fo élvezni Me kel emlékeznün mé minde orszá
antiszemitáiról akikne A.- abbó fantasztiku aggodalombó ered hog zsidó
világuralomr törekszene enne központjáv Palesztiná akarjá berendezni
10164.h
CÍMSZ Anticionizm
SZÓCIK Anticionizm ala az törekvések értjü amely ak zsidóság belü ak kívü
cionizm alapeszméj va politik megvalósulá ell irányulna zsidóságo bel tö rész
tagolód asszimiláns zsi misszi gondol hív szeri cionizm megakadályoz zsidóság
abba ho e szaba egyeteme tiszt vallá közösség fejlődjé másrés ped veszélyezte
zsidós állampolgá jogai amelyek emancipác ó épp nemze reményein feladásáv vívo
k asszimiláci zsidós szervezet sajtó mind országb ezé folytatn él harc cionizm
ell nálu Egyenlős b utób időb enyhü ha cionizm politik siker valamely közeledé
teremtett legalább gyakorla területe legfő támas ortodox e rész ame hagyományok
fél cionizmust szíves lát zsidós visszatérés Ist ált megígé országb cs abb esetbe
visszatér n politik eszközökke han Messi útj következ b Vann azut csoporto
amely azé forduln cionizm elle me meggyőződésü ho zsidós csup diaszpóráb
biztosíthat továb egzisztenciájá Más reakciós-romantik nemze mozgalm látn
cionizmusb ezé ítél e Leghevese ellenz cionizmusn zsi kommunistá Oroszországb
kommunista-pá zsi szekció rendszer cionistaüldözé szerveze m edd nagy s cionist
száműzete Szibériáb zsidóság kív mindenekelő antiszemit cionizm ellensége Soká
kimondott anticionis magatartá tanúsíto Vatik i ame saj palesztin helyzet lát
veszélyeztet cionist álta pá 19 máj 2 kiado e bullá amelyb a óhaj feje k ho
Palesztina-kérdé összkereszténys érdekein figyelembevételév oldj me cionis
szervez ma részér méltányol Vatik törekvései ann inkáb me tudj ho Paleszti mi hár
monotheisztik vall számá sze orszá teh keresztény mohamedán sze hely mind kív
fogn es zsidós hatásköré franc imperialist e rés fasisz Olaszorsz ellenség
érzülett viseltetn ang Palesztina-mandát zsi nemze otth irán me ez terjeszkedé
törekvéseik Földkö tenger akadályozzá hivatal Franciaorsz azonb szimpátiáv
viseltet cionizm irán am körülmé igazo ho 192 köztársasá eln védnöksé ala
megalaku Comi Fran Palesti enn cionis törekvések támoga bizottságn veze franc
politikus Brian Cambo Painlev Herri Poinca tagja ang közvélemé e rés parlamentb
sajtób egyará állá fogla cionizmuss szembe utób időb azonb állásfoglal veszte
erejéb m legnagyo lap Time Dai Telegrap Manchest Guardia Dai Chronic st
kimondott pártolj cionizmus palesztin ar lakoss köréb agitátor szítj A.- ak zsi
bevándorláss szemb leghevese ellenállá szervezt me 1920-b Damaszkuszb tarto ar
kongressz nyílt had üze cionizmusn követel Palesztinán Szírián e ar államb va
egyesítésé palesztin arab zsid közöt ellenség viszo év folyam megenyhül a
cionis szervez politikáján tulajdoníthat arab beláttá ho zsi bevándorl számuk ú
szociáli mi kulturál szempontb cs haszn lehe jogaik m azé s ke félteniü me
Paleszti cionis szervez vezetőin szám nyilatkoza szeri oly nemze otth les
amelyb mindk né zsi ar teljes egyen jogok f élvezn M ke emlékeznü m mind orsz
antiszemitáiró akikn A. abb fantasztik aggodalomb ere ho zsid világuralom
törekszen enn központjá Palesztin akarj berendezn
10164.
CÍMS Anticioniz
SZÓCI Anticioniz al a törekvése értj amel a zsidósá bel a kív cioniz alapeszmé
v politi megvalósul el irányuln zsidóság be t rés tagoló asszimilán zs missz
gondo hí szer cioniz megakadályo zsidósá abb h szab egyetem tisz vall közössé
fejlődj másré pe veszélyezt zsidó állampolg joga amelye emancipá ép nemz
reményei feladásá vív asszimilác zsidó szerveze sajt min ország ez folytat é
har cioniz el nál Egyenlő utó idő enyh h cioniz politi sike valamel közeled
teremtet legaláb gyakorl terület legf táma ortodo rés am hagyományo fé
cionizmus szíve lá zsidó visszatéré Is ál megíg ország c ab esetb visszaté
politi eszközökk ha Mess út követke Van azu csoport amel az fordul cioniz ell m
meggyőződés h zsidó csu diaszpórá biztosítha tová egzisztenciáj Má
reakciós-romanti nemz mozgal lát cionizmus ez íté Legheves ellen cionizmus zs
kommunist Oroszország kommunista-p zs szekci rendsze cionistaüldöz szervez ed
nag cionis száműzet Szibériá zsidósá kí mindenekel antiszemi cioniz ellenség
Sok kimondot anticioni magatart tanúsít Vati am sa paleszti helyze lá
veszélyezte cionis ált p 1 má kiad bull amely óha fej h Palesztina-kérd
összkeresztény érdekei figyelembevételé old m cioni szerve m részé méltányo
Vati törekvése an inká m tud h Paleszt m há monotheiszti val szám sz orsz te
keresztén mohamedá sz hel min kí fog e zsidó hatáskör fran imperialis ré fasis
Olaszors ellensé érzület viseltet an Palesztina-mandá zs nemz ott irá m e
terjeszked törekvései Földk tenge akadályozz hivata Franciaors azon szimpátiá
viselte cioniz irá a körülm igaz h 19 köztársas el védnöks al megalak Com Fra
Palest en cioni törekvése támog bizottság vez fran politiku Bria Camb Painle
Herr Poinc tagj an közvélem ré parlament sajtó egyar áll fogl cionizmus szemb
utó idő azon állásfogla veszt erejé legnagy la Tim Da Telegra Manches Guardi Da
Chroni s kimondot pártol cionizmu paleszti a lakos köré agitáto szít A. a zs
bevándorlás szem legheves ellenáll szervez m 1920- Damaszkusz tart a kongress
nyíl ha üz cionizmus követe Palesztiná Szíriá a állam v egyesítés paleszti ara
zsi közö ellensé visz é folya megenyhü cioni szerve politikájá tulajdonítha ara
belátt h zs bevándor számu szociál m kulturá szempont c hasz leh jogai az k
félteni m Paleszt cioni szerve vezetői szá nyilatkoz szer ol nemz ott le amely
mind n zs a telje egye jogo élvez k emlékezn min ors antiszemitáir akik A ab
fantaszti aggodalom er h zsi világuralo töreksze en központj Paleszti akar
berendez
10164
CÍM Anticioni
SZÓC Anticioni a törekvés ért ame zsidós be kí cioni alapeszm polit
megvalósu e irányul zsidósá b ré tagol asszimilá z miss gond h sze cioni
megakadály zsidós ab sza egyete tis val közöss fejlőd másr p veszélyez zsid
állampol jog amely emancip é nem reménye feladás ví asszimilá zsid szervez saj
mi orszá e folyta ha cioni e ná Egyenl ut id eny cioni polit sik valame közele
teremte legalá gyakor terüle leg tám ortod ré a hagyomány f cionizmu szív l
zsid visszatér I á megí orszá a eset visszat polit eszközök h Mes ú követk Va
az csopor ame a fordu cioni el meggyőződé zsid cs diaszpór biztosíth tov
egzisztenciá M reakciós-romant nem mozga lá cionizmu e ít Legheve elle cionizmu
z kommunis Oroszorszá kommunista- z szekc rendsz cionistaüldö szerve e na cioni
száműze Szibéri zsidós k mindeneke antiszem cioni ellensé So kimondo anticion
magatar tanúsí Vat a s paleszt helyz l veszélyezt cioni ál m kia bul amel óh fe
Palesztina-kér összkeresztén érdeke figyelembevétel ol cion szerv rész méltány
Vat törekvés a ink tu Palesz h monotheiszt va szá s ors t kereszté mohamed s he
mi k fo zsid hatáskö fra imperiali r fasi Olaszor ellens érzüle viselte a
Palesztina-mand z nem ot ir terjeszke törekvése Föld teng akadályoz hivat
Franciaor azo szimpáti viselt cioni ir körül iga 1 köztársa e védnök a megala
Co Fr Pales e cion törekvés támo bizottsá ve fra politik Bri Cam Painl Her Poin
tag a közvéle r parlamen sajt egya ál fog cionizmu szem ut id azo állásfogl
vesz erej legnag l Ti D Telegr Manche Guard D Chron kimondo párto cionizm
paleszt lako kör agitát szí A z bevándorlá sze legheve ellenál szerve 1920
Damaszkus tar kongres nyí h ü cionizmu követ Palesztin Szíri álla egyesíté
paleszt ar zs köz ellens vis foly megenyh cion szerv politikáj tulajdoníth ar
belát z bevándo szám szociá kultur szempon has le joga a félten Palesz cion
szerv vezető sz nyilatko sze o nem ot l amel min z telj egy jog élve emlékez mi
or antiszemitái aki a fantaszt aggodalo e zs világural töreksz e központ
Paleszt aka berende
1016
CÍ Anticion
SZÓ Anticion törekvé ér am zsidó b k cion alapesz poli megvalós irányu
zsidós r tago asszimil mis gon sz cion megakadál zsidó a sz egyet ti va közös
fejlő más veszélye zsi állampo jo amel emanci ne remény feladá v asszimil zsi
szerve sa m orsz folyt h cion n Egyen u i en cion poli si valam közel teremt
legal gyako terül le tá orto r hagyomán cionizm szí zsi visszaté meg orsz ese
vissza poli eszközö Me követ V a csopo am ford cion e meggyőződ zsi c diaszpó
biztosít to egzisztenci reakciós-roman ne mozg l cionizm í Leghev ell cionizm
kommuni Oroszorsz kommunista szek rends cionistaüld szerv n cion száműz Szibér
zsidó mindenek antisze cion ellens S kimond anticio magata tanús Va palesz hely
veszélyez cion á ki bu ame ó f Palesztina-ké összkereszté érdek figyelembevéte
o cio szer rés méltán Va törekvé in t Pales monotheisz v sz or kereszt mohame h
m f zsi hatásk fr imperial fas Olaszo ellen érzül viselt Palesztina-man ne o i
terjeszk törekvés Föl ten akadályo hiva Franciao az szimpát visel cion i körü
ig köztárs védnö megal C F Pale cio törekvé tám bizotts v fr politi Br Ca Pain
He Poi ta közvél parlame saj egy á fo cionizm sze u i az állásfog ves ere legna
T Teleg Manch Guar Chro kimond párt cioniz palesz lak kö agitá sz bevándorl sz
leghev ellená szerv 192 Damaszku ta kongre ny cionizm köve Paleszti Szír áll
egyesít palesz a z kö ellen vi fol megeny cio szer politiká tulajdonít a belá
bevánd szá szoci kultu szempo ha l jog félte Pales cio szer vezet s nyilatk sz
ne o ame mi tel eg jo élv emléke m o antiszemitá ak fantasz aggodal z világura
töreks közpon Palesz ak berend