10165.htm
CÍMSZÓ: Antikrisztus
SZÓCIKK: Antikrisztus, a
keresztény eschatológia egyik legfontosabb alakja, a Messiás ellentéte s
magának Istennek is ellensége. Neve először János evangélistánál fordul elő (I.
János 2. 18, 22; 4. 3; II. János 7), de a fogalom a régebbi zsidó teológiából
vétetett, amely viszont valószínűen a babiloni chaosz-mítosztól eredt. Említi
továbbá Pál is a Thesszaliakhoz írt lev. (II. 1-12), ahol már értelme megfelel
a Messiás ellenfelének s ez az eszme megtalálható csirájában az
Ó-testamentumban és a zsidó apokrifáknál (Dániel 7. 25, 9. 27, 11. 36; Jesája
14. 13; Ezékiel 28. 2, 14; I. Makkab. 14. 14). Pál «törvénytelen»-nek, azaz
ellenesnek (Ánomosz) nevezi az ál-messiást, aki a Jeruzsálemi Templomba fog
beülni (v. ö.: Ezékiel 28. 14) «s mint Isten mutatja majd magát».
Valószínűtlen, hogy Pál ezalatt akár zsidót, akár pedig a római császárokat
értette, mert a gonosz fogalmának megtestesülésére vonatkozó A.-eszme politikai
gondolat s A. ehhez képest nem is politikai személy. Az egész A.-gondolat
csupán a rabbinikus eschatológia segélyével érthető meg. A Szanhedrin-traktátus
(98a) szerint a Messiás addig nem fog megjelenni, amíg az egész világ vagy
«teljesen igazságos» vagy «egészen gonosz» nem lesz. Pál régebbi leveleiben még
optimista volt s a kereszténység rapid bódítására gondolt, de később ez
alaptalannak bizonyult s ekkor veti fel a Messiási-kort akadályozó hatalom,
azaz az A. gondolatát. Azt, hogy a Messiás végül is levágja az A.-t, Pál Jesája
prófétától (11. 4) vette oly módon, ahogy ezt a Targum interpretálja. Még az
A.-név is zsidó eredetű; a fent említett «Anomosz» (törvényellenes) nem más,
mint «Béliál», tehát ugyanaz, akit Pál egy más helyt ugyanilyen nevén, mint
A.-t említ a II. Korinth. 6. 15-ben. A «Beliál»-t a rabbik a «béli» (nélkül) és
«ol» (iga) összetételéből magyarázzák már a Pál előtti időkben, tehát a bibliai
Beliál azt jelenti, aki nem fogadja el a Törvényt (Szifré Deuter. 92; Tanna El
R. 3.; Midras Sámuel 6.). A kereszténység előtti időkben a zsidóknál volt olyan
babona is a nép közt, mely azt hitte, hogy ha nem jön el a Messiás, eljön akkor
a Beliál (Anti-Messiás) esetleg maga a Sátán. Az ezekről szóló képzet teljesen
azonos Pálnak fenti (Thesszál. Lev.) elgondolásával, mely egyébként a zsidó
eredetű Sibyllinákkal is feltűnő hasonlóságot mutat. Az egész A.-eszme
háromféle helyről ered magában a zsidó irodalomban: a próféták, a későbbi
Midrások és a pogány mitológia keverékéből. Ezékielnél (38-39.) Gog azonos az
A.-sal; Zachariás próféta (12-14.) pedig leírja Isten és az angyalok
védekezését a gonosz ellen. A makkabeus korban, mikor legnagyobb volt a
szakadék zsidók és pogányok között, alakult ki talán a Dániel könyvében
lefektetett történetfilozófia hatása alatt a zsidóknál az a magasztos eszme,
amely most már nem csupán Izrael üdvözülését, hanem az egész világ megváltását
remélte s ebben látta az emberi történelem végcélját (l. Messiás); az egyetemes
megváltás azonban csak akkor következhet be és Isten királyságának eljövetele
csak akkor várható, ha a világ, mely Istennel szemben ellenséges, egészen és
végképpen megromlik - Ez a küzdelem a Sátán és Isten küzdelme, vagyis a Sátán
népeinek és az Isten népeinek küzdelme, tehát a pogányoké és Izráelé. Izráel
reprezentánsa a végső küzdelemben a Messiás, a pogányoké az Anti-Messiás,
vagyis A. Kétségtelen, hogy ezen tiszta zsidó koncepció mellett, melyet a zsidó
hitben született és zsidó akadémiákon tanult két evangélista átvett, az
A.-képzet pogány mitológiai elemeket is tartalmaz s ez nem csupán görög, hanem
perzsa és babiloni érintkezést is mutat, amellyel szemben áll a zsidó felfogás
képviselőinek, a farizeus tudósoknak álláspontja. Ezek egyetlen szót nem
vesztegettek az A. miatt s csupán a név értelmét (Beliál = Anti-Messiás) állapították
meg; minthogy magáról a Messiásról még a kereszténység korában sem voltak
hajlandók semmiféle természetfelettit feltételezni, egészen természetes, hogy
az A.-sal sem foglalkoztak. Mikor Jeruzsálem elpusztult, akkor a kortanú R.
Eliezer ben Hyrcanus egyszerűen egy Hámán-szerű uralkodóra számított. Baruch és
Ezra IV. apokrifák semmit se tudnak az A.-ról, később ugyan az A. képzete meg
volt a zsidó teológiában is, de perszonifikálása a prófétai költészet víziói
után már nem zsidó elgondolás. Egyébként az A.-gondolat egyszerűen a régi
filozófia jó és rossz közti ellentéte; egyrészt Isten, másrészt Béliál, a
Sátán, Góg és Ahrimán; egyrészt Gábriel, másrészt Leviathan stb. Az első
személyiség, akit A.-nak tartottak, Nero császár volt s A. jellegét ő is a
zsidóknak köszönhette, mert az ötödik Sibyllina őt írja le mindazon
tulajdonságokkal, melyek a későbbi középkori A.-t jellemezték. Az említett
Sibylla szerzője pedig zsidó volt. Ugyanaz a felfogás, ami itt ki van fejtve,
tükröződik vissza János jelenéseiben (13 - 17), miután a keresztények is
ugyanúgy szenvedtek Nero gonoszságaitól, mint a zsidók. Ehhez hasonló a Midras
egy kitétele is, mely szintén Isten és az A. ellentétét fejezi ki. A zsidó
források néha Antiochus Epiphanes-szel, Nagy Heródessel és Caligulával is
azonosítják. Olykor Arminiusznak is nevezik, ez a név valószínűleg az Arimim
átírása. A középkor kritikátlan keresztény teológusai nem sokat törődtek azzal,
hogy még az A.-gondolat is teljesen zsidó eredetű, hanem János evang. 5,43.
alapján magukat a zsidókat tették meg A.-sá századokon át, vagy Dán törzséből
való zsidónak tartották azt. Csupán néha azonosították az A.-t Néróval, vagy
pedig Beliállal és Sátánnal. Végső magyarázatát és eredetét az A.-nak Gunkel és
Bousset prot. teológusok adták, akik szerint az egész babiloni eredetű s
megfelel Marduk istenség győzelmének a sötétség istennője, Tiamat felett. A
zsidó kultúrkörön át jutott ez a koncepció a kereszténységhez, amely viszont az
egész európai irodalomban visszatükröztette azt. (L. Messiás).Irodalom. Louis
Ginzberg (Jewish Encyclop.); Bornemann, Commentar zu den Thessalonier-Briefen;
Bousset, Der Antichrist (Göttingen 1895); u. a., Commentar zur
Johannes-Apokalypse; Friedländer (Revue des Études Juives XXVIII.); Geffcken
(Preuss. Jahrb. 1900); Gunkel, Schöpfung und Chaos (1895); Holtzmann, Lehrb. d.
neutestam. Theologie I-II.; Schürer, Gesch. d. jüdischen Volkes II.; Zahn,
Einleitung in das N. T.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található.
A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a
szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a
digitalizált oldalképet! Ez a(z) 165. címszó a lexikon =>
39. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10165.htm
CÍMSZÓ: Antikrisztus
SZÓCIKK: Antikrisztus, a keresztény eschatológia egyik legfontosabb alakja,
a Messiás ellentéte s magának Istennek is ellensége. Neve először János
evangélistánál fordul elő I. János 2. 18, 22; 4. 3; II. János 7 , de a fogalom
a régebbi zsidó teológiából vétetett, amely viszont valószínűen a babiloni
chaosz-mítosztól eredt. Említi továbbá Pál is a Thesszaliakhoz írt lev. II.
1-12 , ahol már értelme megfelel a Messiás ellenfelének s ez az eszme
megtalálható csirájában az Ó-testamentumban és a zsidó apokrifáknál Dániel 7.
25, 9. 27, 11. 36; Jesája 14. 13; Ezékiel 28. 2, 14; I. Makkab. 14. 14 . Pál
törvénytelen -nek, azaz ellenesnek Ánomosz nevezi az ál-messiást, aki a
Jeruzsálemi Templomba fog beülni v. ö.: Ezékiel 28. 14 s mint Isten mutatja
majd magát . Valószínűtlen, hogy Pál ezalatt akár zsidót, akár pedig a római
császárokat értette, mert a gonosz fogalmának megtestesülésére vonatkozó
A.-eszme politikai gondolat s A. ehhez képest nem is politikai személy. Az
egész A.-gondolat csupán a rabbinikus eschatológia segélyével érthető meg. A
Szanhedrin-traktátus 98a szerint a Messiás addig nem fog megjelenni, amíg az
egész világ vagy teljesen igazságos vagy egészen gonosz nem lesz. Pál régebbi
leveleiben még optimista volt s a kereszténység rapid bódítására gondolt, de
később ez alaptalannak bizonyult s ekkor veti fel a Messiási-kort akadályozó
hatalom, azaz az A. gondolatát. Azt, hogy a Messiás végül is levágja az A.-t,
Pál Jesája prófétától 11. 4 vette oly módon, ahogy ezt a Targum interpretálja.
Még az A.-név is zsidó eredetű; a fent említett Anomosz törvényellenes nem más,
mint Béliál , tehát ugyanaz, akit Pál egy más helyt ugyanilyen nevén, mint A.-t
említ a II. Korinth. 6. 15-ben. A Beliál -t a rabbik a béli nélkül és ol iga összetételéből
magyarázzák már a Pál előtti időkben, tehát a bibliai Beliál azt jelenti, aki
nem fogadja el a Törvényt Szifré Deuter. 92; Tanna El R. 3.; Midras Sámuel 6. .
A kereszténység előtti időkben a zsidóknál volt olyan babona is a nép közt,
mely azt hitte, hogy ha nem jön el a Messiás, eljön akkor a Beliál Anti-Messiás
esetleg maga a Sátán. Az ezekről szóló képzet teljesen azonos Pálnak fenti
Thesszál. Lev. elgondolásával, mely egyébként a zsidó eredetű Sibyllinákkal is
feltűnő hasonlóságot mutat. Az egész A.-eszme háromféle helyről ered magában a
zsidó irodalomban: a próféták, a későbbi Midrások és a pogány mitológia
keverékéből. Ezékielnél 38-39. Gog azonos az A.-sal; Zachariás próféta 12-14.
pedig leírja Isten és az angyalok védekezését a gonosz ellen. A makkabeus
korban, mikor legnagyobb volt a szakadék zsidók és pogányok között, alakult ki
talán a Dániel könyvében lefektetett történetfilozófia hatása alatt a zsidóknál
az a magasztos eszme, amely most már nem csupán Izrael üdvözülését, hanem az egész
világ megváltását remélte s ebben látta az emberi történelem végcélját l.
Messiás ; az egyetemes megváltás azonban csak akkor következhet be és Isten
királyságának eljövetele csak akkor várható, ha a világ, mely Istennel szemben
ellenséges, egészen és végképpen megromlik - Ez a küzdelem a Sátán és Isten
küzdelme, vagyis a Sátán népeinek és az Isten népeinek küzdelme, tehát a
pogányoké és Izráelé. Izráel reprezentánsa a végső küzdelemben a Messiás, a
pogányoké az Anti-Messiás, vagyis A. Kétségtelen, hogy ezen tiszta zsidó
koncepció mellett, melyet a zsidó hitben született és zsidó akadémiákon tanult
két evangélista átvett, az A.-képzet pogány mitológiai elemeket is tartalmaz s
ez nem csupán görög, hanem perzsa és babiloni érintkezést is mutat, amellyel szemben
áll a zsidó felfogás képviselőinek, a farizeus tudósoknak álláspontja. Ezek
egyetlen szót nem vesztegettek az A. miatt s csupán a név értelmét Beliál =
Anti-Messiás állapították meg; minthogy magáról a Messiásról még a
kereszténység korában sem voltak hajlandók semmiféle természetfelettit
feltételezni, egészen természetes, hogy az A.-sal sem foglalkoztak. Mikor
Jeruzsálem elpusztult, akkor a kortanú R. Eliezer ben Hyrcanus egyszerűen egy
Hámán-szerű uralkodóra számított. Baruch és Ezra IV. apokrifák semmit se tudnak
az A.-ról, később ugyan az A. képzete meg volt a zsidó teológiában is, de
perszonifikálása a prófétai költészet víziói után már nem zsidó elgondolás.
Egyébként az A.-gondolat egyszerűen a régi filozófia jó és rossz közti
ellentéte; egyrészt Isten, másrészt Béliál, a Sátán, Góg és Ahrimán; egyrészt
Gábriel, másrészt Leviathan stb. Az első személyiség, akit A.-nak tartottak,
Nero császár volt s A. jellegét ő is a zsidóknak köszönhette, mert az ötödik
Sibyllina őt írja le mindazon tulajdonságokkal, melyek a későbbi középkori A.-t
jellemezték. Az említett Sibylla szerzője pedig zsidó volt. Ugyanaz a felfogás,
ami itt ki van fejtve, tükröződik vissza János jelenéseiben 13 - 17 , miután a
keresztények is ugyanúgy szenvedtek Nero gonoszságaitól, mint a zsidók. Ehhez
hasonló a Midras egy kitétele is, mely szintén Isten és az A. ellentétét fejezi
ki. A zsidó források néha Antiochus Epiphanes-szel, Nagy Heródessel és
Caligulával is azonosítják. Olykor Arminiusznak is nevezik, ez a név
valószínűleg az Arimim átírása. A középkor kritikátlan keresztény teológusai
nem sokat törődtek azzal, hogy még az A.-gondolat is teljesen zsidó eredetű,
hanem János evang. 5,43. alapján magukat a zsidókat tették meg A.-sá századokon
át, vagy Dán törzséből való zsidónak tartották azt. Csupán néha azonosították
az A.-t Néróval, vagy pedig Beliállal és Sátánnal. Végső magyarázatát és
eredetét az A.-nak Gunkel és Bousset prot. teológusok adták, akik szerint az
egész babiloni eredetű s megfelel Marduk istenség győzelmének a sötétség
istennője, Tiamat felett. A zsidó kultúrkörön át jutott ez a koncepció a
kereszténységhez, amely viszont az egész európai irodalomban visszatükröztette
azt. L. Messiás .Irodalom. Louis Ginzberg Jewish Encyclop. ; Bornemann,
Commentar zu den Thessalonier-Briefen; Bousset, Der Antichrist Göttingen 1895 ;
u. a., Commentar zur Johannes-Apokalypse; Friedländer Revue des Études Juives
XXVIII. ; Geffcken Preuss. Jahrb. 1900 ; Gunkel, Schöpfung und Chaos 1895 ;
Holtzmann, Lehrb. d. neutestam. Theologie I-II.; Schürer, Gesch. d. jüdischen
Volkes II.; Zahn, Einleitung in das N. T.
10165.ht
CÍMSZÓ Antikrisztu
SZÓCIKK Antikrisztus keresztén eschatológi egyi legfontosab alakja Messiá
ellentét magána Istenne i ellensége Nev előszö Jáno evangélistáná fordu el I Jáno
2 18 22 4 3 II Jáno d fogalo régebb zsid teológiábó vétetett amel viszon
valószínűe babilon chaosz-mítosztó eredt Említ tovább Pá i Thesszaliakho ír lev
II 1-1 aho má értelm megfele Messiá ellenfeléne e a eszm megtalálhat csirájába
a Ó-testamentumba é zsid apokrifákná Dánie 7 25 9 27 11 36 Jesáj 14 13 Ezékie
28 2 14 I Makkab 14 1 Pá törvénytele -nek aza ellenesne Ánomos nevez a
ál-messiást ak Jeruzsálem Templomb fo beüln v ö. Ezékie 28 1 min Iste mutatj
maj magá Valószínűtlen hog Pá ezalat aká zsidót aká pedi róma császároka
értette mer gonos fogalmána megtestesülésér vonatkoz A.-eszm politika gondola A
ehhe képes ne i politika személy A egés A.-gondola csupá rabbiniku eschatológi
segélyéve érthet meg Szanhedrin-traktátu 98 szerin Messiá addi ne fo megjelenni
amí a egés vilá vag teljese igazságo vag egésze gonos ne lesz Pá régebb
leveleibe mé optimist vol kereszténysé rapi bódításár gondolt d későb e
alaptalanna bizonyul ekko vet fe Messiási-kor akadályoz hatalom aza a A
gondolatát Azt hog Messiá végü i levágj a A.-t Pá Jesáj prófétátó 11 vett ol
módon ahog ez Targu interpretálja Mé a A.-né i zsid eredetű fen említet Anomos
törvényellene ne más min Béliá tehá ugyanaz aki Pá eg má hely ugyanilye nevén
min A.- emlí II Korinth 6 15-ben Beliá - rabbi bél nélkü é o ig összetételébő
magyarázzá má Pá előtt időkben tehá biblia Beliá az jelenti ak ne fogadj e
Törvény Szifr Deuter 92 Tann E R 3. Midra Sámue 6 kereszténysé előtt időkbe
zsidókná vol olya babon i né közt mel az hitte hog h ne jö e Messiás eljö akko
Beliá Anti-Messiá esetle mag Sátán A ezekrő szól képze teljese azono Pálna fent
Thesszál Lev elgondolásával mel egyébkén zsid eredet Sibyllinákka i feltűn
hasonlóságo mutat A egés A.-eszm háromfél helyrő ere magába zsid irodalomban
próféták később Midráso é pogán mitológi keverékéből Ezékielné 38-39 Go azono a
A.-sal Zachariá prófét 12-14 pedi leírj Iste é a angyalo védekezésé gonos ellen
makkabeu korban miko legnagyob vol szakadé zsidó é pogányo között alakul k talá
Dánie könyvébe lefektetet történetfilozófi hatás alat zsidókná a magaszto eszme
amel mos má ne csupá Izrae üdvözülését hane a egés vilá megváltásá remélt ebbe
látt a ember történele végcéljá l Messiá a egyeteme megváltá azonba csa akko
következhe b é Iste királyságána eljövetel csa akko várható h világ mel Istenne
szembe ellenséges egésze é végképpe megromli E küzdele Sátá é Iste küzdelme
vagyi Sátá népeine é a Iste népeine küzdelme tehá pogányok é Izráelé Izráe
reprezentáns végs küzdelembe Messiás pogányok a Anti-Messiás vagyi A
Kétségtelen hog eze tiszt zsid koncepci mellett melye zsid hitbe születet é
zsid akadémiáko tanul ké evangélist átvett a A.-képze pogán mitológia elemeke i
tartalma e ne csupá görög hane perzs é babilon érintkezés i mutat amellye
szembe ál zsid felfogá képviselőinek farizeu tudósokna álláspontja Eze egyetle
szó ne vesztegette a A miat csupá né értelmé Beliá Anti-Messiá állapítottá meg
minthog magáró Messiásró mé kereszténysé korába se volta hajlandó semmifél
természetfeletti feltételezni egésze természetes hog a A.-sa se foglalkoztak
Miko Jeruzsále elpusztult akko kortan R Elieze be Hyrcanu egyszerűe eg
Hámán-szer uralkodór számított Baruc é Ezr IV apokrifá semmi s tudna a A.-ról
későb ugya a A képzet me vol zsid teológiába is d perszonifikálás próféta
költésze vízió utá má ne zsid elgondolás Egyébkén a A.-gondola egyszerűe rég
filozófi j é ross közt ellentéte egyrész Isten másrész Béliál Sátán Gó é
Ahrimán egyrész Gábriel másrész Leviatha stb A els személyiség aki A.-na
tartottak Ner császá vol A jellegé i zsidókna köszönhette mer a ötödi Sibyllin
ő írj l mindazo tulajdonságokkal melye később középkor A.- jellemezték A
említet Sibyll szerzőj pedi zsid volt Ugyana felfogás am it k va fejtve
tükröződi vissz Jáno jelenéseibe 1 1 miutá kereszténye i ugyanúg szenvedte Ner
gonoszságaitól min zsidók Ehhe hasonl Midra eg kitétel is mel szinté Iste é a A
ellentété fejez ki zsid forráso néh Antiochu Epiphanes-szel Nag Heródesse é
Caliguláva i azonosítják Olyko Arminiuszna i nevezik e né valószínűle a Arimi
átírása középko kritikátla keresztén teológusa ne soka törődte azzal hog mé a
A.-gondola i teljese zsid eredetű hane Jáno evang 5,43 alapjá maguka zsidóka
tetté me A.-s századoko át vag Dá törzsébő val zsidóna tartottá azt Csupá néh
azonosítottá a A.- Néróval vag pedi Beliálla é Sátánnal Végs magyarázatá é
eredeté a A.-na Gunke é Bousse prot teológuso adták aki szerin a egés babilon
eredet megfele Mardu istensé győzelméne sötétsé istennője Tiama felett zsid
kultúrkörö á jutot e koncepci kereszténységhez amel viszon a egés európa
irodalomba visszatükröztett azt L Messiá .Irodalom Loui Ginzber Jewis Encyclop
Bornemann Commenta z de Thessalonier-Briefen Bousset De Antichris Göttinge 189
u a. Commenta zu Johannes-Apokalypse Friedlände Revu de Étude Juive XXVIII
Geffcke Preuss Jahrb 190 Gunkel Schöpfun un Chao 189 Holtzmann Lehrb d
neutestam Theologi I-II. Schürer Gesch d jüdische Volke II. Zahn Einleitun i da
N T
10165.h
CÍMSZ Antikriszt
SZÓCIK Antikrisztu kereszté eschatológ egy legfontosa alakj Messi ellenté
magán Istenn ellenség Ne elősz Ján evangélistán ford e Ján 1 2 I Ján fogal
régeb zsi teológiáb vétetet ame viszo valószínű babilo chaosz-mítoszt ered Emlí
továb P Thesszaliakh í le I 1- ah m értel megfel Messi ellenfelén esz
megtalálha csirájáb Ó-testamentumb zsi apokrifákn Dáni 2 2 1 3 Jesá 1 1 Ezéki 2
1 Makka 1 P törvénytel -ne az ellenesn Ánomo neve ál-messiás a Jeruzsále
Templom f beül ö Ezéki 2 mi Ist mutat ma mag Valószínűtle ho P ezala ak zsidó
ak ped róm császárok értett me gono fogalmán megtestesülésé vonatko A.-esz
politik gondol ehh képe n politik személ egé A.-gondol csup rabbinik eschatológ
segélyév érthe me Szanhedrin-traktát 9 szeri Messi add n f megjelenn am egé vil
va teljes igazság va egész gono n les P régeb leveleib m optimis vo kereszténys
rap bódításá gondol késő alaptalann bizonyu ekk ve f Messiási-ko akadályo
hatalo az gondolatá Az ho Messi vég levág A.- P Jesá prófétát 1 vet o módo aho
e Targ interpretálj M A.-n zsi eredet fe említe Anomo törvényellen n má mi Béli
teh ugyana ak P e m hel ugyanily nevé mi A. eml I Korint 15-be Beli rabb bé
nélk i összetételéb magyarázz m P előt időkbe teh bibli Beli a jelent a n fogad
Törvén Szif Deute 9 Tan 3 Midr Sámu kereszténys előt időkb zsidókn vo oly babo
n köz me a hitt ho n j Messiá elj akk Beli Anti-Messi esetl ma Sátá ezekr szó
képz teljes azon Páln fen Thesszá Le elgondolásáva me egyébké zsi erede
Sibyllinákk feltű hasonlóság muta egé A.-esz háromfé helyr er magáb zsi
irodalomba prófétá későb Midrás pogá mitológ keverékébő Ezékieln 38-
10165.
CÍMS Antikrisz
SZÓCI Antikriszt kereszt eschatoló eg legfontos alak Mess ellent magá Isten
ellensé N elős Já evangélistá for Já Já foga rége zs teológiá vétete am visz
valószín babil chaosz-mítosz ere Eml tová Thesszaliak l 1 a érte megfe Mess
ellenfelé es megtalálh csirájá Ó-testamentum zs apokrifák Dán Jes Ezék Makk
törvényte -n a ellenes Ánom nev ál-messiá Jeruzsál Templo beü Ezék m Is muta m
ma Valószínűtl h ezal a zsid a pe ró császáro értet m gon fogalmá megtestesülés
vonatk A.-es politi gondo eh kép politi szemé eg A.-gondo csu rabbini eschatoló
segélyé érth m Szanhedrin-traktá szer Mess ad megjelen a eg vi v telje igazsá v
egés gon le rége levelei optimi v keresztény ra bódítás gondo kés alaptalan
bizony ek v Messiási-k akadály hatal a gondolat A h Mess vé levá A. Jes prófétá
ve mód ah Tar interpretál A.- zs erede f említ Anom törvényelle m m Bél te
ugyan a he ugyanil nev m A em Korin 15-b Bel rab b nél összetételé magyaráz elő
időkb te bibl Bel jelen foga Törvé Szi Deut Ta Mid Sám keresztény elő idők zsidók
v ol bab kö m hit h Messi el ak Bel Anti-Mess eset m Sát ezek sz kép telje azo
Pál fe Thessz L elgondolásáv m egyébk zs ered Sibyllinák felt hasonlósá mut eg
A.-es háromf hely e magá zs irodalomb prófét késő Midrá pog mitoló keverékéb
Ezékiel 38- azo A.-s Zachar próf 12- pe leí Is angya védekezé gon ell makkab
korb mi legnagy v szaka zsi pogán közö alak ta Dán könyvé lefektet
történetfilozó hat al zsidók magasz esz am m csu Izr üdvözülés ha eg vi
megváltá remé eb lá emb történe végcél Mess egyete megvál azon c ak következ Is
királyságá eljövet c ak várha vil m Isten szem ellenség egés végkép megrom
küzde Sá Is küzdel vag Sá népei Is népei küzdel te pogány Izráe Izr reprezentá
vé küzdelem Messi pogány Anti-Messi vag Kétségtel h e tis zs koncep melle mel zs
hit szület zs akadémiá tan evangéli átve A.-kép pog mitológ eleme tartal csu
gör ha per babil érintkez mut amell szem zs felfo képviselőin fariz tudósok
álláspont E egyet s veszteget mi csu értel Bel Anti-Mess állapítot m minth magá
Messiás keresztény korá vol hajlan semmif természetfelet feltételez egés
természet h A.- foglalkozt Mi Jeruzsá elpusztu ak kort Elie Hyrca egyszer
Hámán-sz uralkod számíto Bar E apokri sem tud A.-r kés ug képz v zs teológiá
perszonifikál prófé költés víz u zs elgondol Egyébk A.-gondo egyszer r filozó
ro kö ellenté egyré Ist másré Béli Sát Ahrim egyré Gábri másré Leviat s e
személyis a A.- tartott N csás v jelle zsidók köszönhet m ötö Sibyll í minda
tulajdonságokk mel késő középk A jellemezt említ Siby szerz pe zs vo Ugya felfog
fejt tükröző vis Já jelenései miu keresztén ugyan szenved N gonoszságait m zsid
Eh haso Mid kitét m szin Is ellenté fej zs forrá n Antioc Epiphanes-sz N
Heródes Caligulá azonosítj Oly Arminiusz nevez valószínű Ari átírá közép
kritikát kereszt teológu so törőd azz h A.-gondo telje zs erede ha Já eva 5,
alap magu zsidó tet A. százado v törzsé v zsidó tartot a Csu n azonosítot A
Néróv v pe Beliál Sátánn Vé magyaráza erede A.- Gun Bous pr teológu adt a szer
eg babil ered megfe Mar isten győzelmé sötét istennő Tia fele zs kultúrkö jut
koncep kereszténységh am visz eg euró irodalom visszatükrözte a Mess .Irodal Lo
Ginzb Jew Encycl Bornema Commen Thessalonier-Brief Bouss Antichr Göttin 1
Commen Johannes-Apokalyp Friedlän Re Étu Jui XXVI Geffc Preu Jah 1 Gunk Schöpf
Ch 1 Holtzma Leh neutest Theolo I-I Schür Ges jüdisc Vol I Za Einleit
10165
CÍM Antikris
SZÓC Antikrisz keresz eschatol e legfonto ala Mes ellen mag Iste ellens elő
J evangélist fo J J fog rég z teológi vétet a vis valószí babi chaosz-mítos er
Em tov Thesszalia ért megf Mes ellenfel e megtalál csiráj Ó-testamentu z
apokrifá Dá Je Ezé Mak törvényt - ellene Áno ne ál-messi Jeruzsá Templ be Ezé I
mut m Valószínűt eza zsi p r császár érte go fogalm megtestesülé vonat A.-e
polit gond e ké polit szem e A.-gond cs rabbin eschatol segély ért
Szanhedrin-trakt sze Mes a megjele e v telj igazs egé go l rég levele optim
keresztén r bódítá gond ké alaptala bizon e Messiási- akadál hata gondola Mes v
lev A Je prófét v mó a Ta interpretá A. z ered emlí Ano törvényell Bé t ugya h
ugyani ne e Kori 15- Be ra né összetétel magyará el idők t bib Be jele fog Törv
Sz Deu T Mi Sá keresztén el idő zsidó o ba k hi Mess e a Be Anti-Mes ese Sá eze
s ké telj az Pá f Thess elgondolásá egyéb z ere Sibylliná fel hasonlós mu e
A.-e három hel mag z irodalom prófé kés Midr po mitol keveréké Ezékie 38 az A.-
Zacha pró 12 p le I angy védekez go el makka kor m legnag szak zs pogá köz ala
t Dá könyv lefekte történetfiloz ha a zsidó magas es a cs Iz üdvözülé h e v
megvált rem e l em történ végcé Mes egyet megvá azo a követke I királyság
eljöve a várh vi Iste sze ellensé egé végké megro küzd S I küzde va S népe I
népe küzde t pogán Izrá Iz reprezent v küzdele Mess pogán Anti-Mess va Kétségte
ti z konce mell me z hi szüle z akadémi ta evangél átv A.-ké po mitoló elem
tarta cs gö h pe babi érintke mu amel sze z felf képviselői fari tudóso
álláspon egye vesztege m cs érte Be Anti-Mes állapíto mint mag Messiá keresztén
kor vo hajla semmi természetfele feltétele egé természe A. foglalkoz M Jeruzs elpuszt
a kor Eli Hyrc egysze Hámán-s uralko számít Ba apokr se tu A.- ké u kép z
teológi perszonifiká próf költé ví z elgondo Egyéb A.-gond egysze filoz r k
ellent egyr Is másr Bél Sá Ahri egyr Gábr másr Levia személyi A. tartot csá
jell zsidó köszönhe öt Sibyl mind tulajdonságok me kés közép jellemez emlí Sib
szer p z v Ugy felfo fej tükröz vi J jelenése mi kereszté ugya szenve
gonoszságai zsi E has Mi kité szi I ellent fe z forr Antio Epiphanes-s Heróde
Caligul azonosít Ol Arminius neve valószín Ar átír közé kritiká keresz teológ s
törő az A.-gond telj z ered h J ev 5 ala mag zsid te A század törzs zsid tarto
Cs azonosíto Néró p Beliá Sátán V magyaráz ered A. Gu Bou p teológ ad sze e
babi ere megf Ma iste győzelm söté istenn Ti fel z kultúrk ju konce kereszténység
a vis e eur irodalo visszatükrözt Mes .Iroda L Ginz Je Encyc Bornem Comme
Thessalonier-Brie Bous Antich Götti Comme Johannes-Apokaly Friedlä R Ét Ju XXV
Geff Pre Ja Gun Schöp C Holtzm Le neutes Theol I- Schü Ge jüdis Vo Z Einlei
1016
CÍ Antikri
SZÓ Antikris keres eschato legfont al Me elle ma Ist ellen el evangélis f
fo ré teológ véte vi valósz bab chaosz-míto e E to Thesszali ér meg Me ellenfe
megtalá csirá Ó-testament apokrif D J Ez Ma törvény ellen Án n ál-mess Jeruzs
Temp b Ez mu Valószínű ez zs császá ért g fogal megtestesül vona A.- poli gon k
poli sze A.-gon c rabbi eschato segél ér Szanhedrin-trak sz Me megjel tel igaz
eg g ré level opti kereszté bódít gon k alaptal bizo Messiási akadá hat gondol
Me le J prófé m T interpret A ere eml An törvényel B ugy ugyan n Kor 15 B r n
összetéte magyar e idő bi B jel fo Tör S De M S kereszté e id zsid b h Mes B
Anti-Me es S ez k tel a P Thes elgondolás egyé er Sibyllin fe hasonló m A.-
háro he ma irodalo próf ké Mid p mito keverék Ezéki 3 a A. Zach pr 1 l ang
védeke g e makk ko legna sza z pog kö al D köny lefekt történetfilo h zsid maga
e c I üdvözül megvál re e törté végc Me egye megv az követk királysá eljöv vár
v Ist sz ellens eg végk megr küz küzd v nép nép küzd pogá Izr I reprezen küzdel
Mes pogá Anti-Mes v Kétségt t konc mel m h szül akadém t evangé át A.-k p mitol
ele tart c g p bab érintk m ame sz fel képviselő far tudós álláspo egy veszteg
c ért B Anti-Me állapít min ma Messi kereszté ko v hajl semm természetfel
feltétel eg termész A foglalko Jeruz elpusz ko El Hyr egysz Hámán- uralk számí
B apok s t A. k ké teológ perszonifik pró költ v elgond Egyé A.-gon egysz filo
ellen egy I más Bé S Ahr egy Gáb más Levi személy A tarto cs jel zsid köszönh ö
Siby min tulajdonságo m ké közé jelleme eml Si sze Ug felf fe tükrö v jelenés m
kereszt ugy szenv gonoszsága zs ha M kit sz ellen f for Anti Epiphanes- Heród
Caligu azonosí O Arminiu nev valószí A átí köz kritik keres teoló tör a A.-gon
tel ere e al ma zsi t száza törz zsi tart C azonosít Nér Beli Sátá magyará ere
A G Bo teoló a sz bab er meg M ist győzel söt isten T fe kultúr j konc
kereszténysé vi eu irodal visszatükröz Me .Irod Gin J Ency Borne Comm
Thessalonier-Bri Bou Antic Gött Comm Johannes-Apokal Friedl É J XX Gef Pr J Gu
Schö Holtz L neute Theo I Sch G jüdi V Einle