10168.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus

SZÓCIKK: b) Az A. külföldön és az irodalomban. Az ókori zsidógyülölet, amely a vallási és faji kényszer-elkülönítettség miatt fennállott, kitűnik már Eszter könyvének III. 8. fejezetéből is. Az ókori görög és római írók műveiben, így Apion alexandriai polemikusnál és a római Tacitusnál ugyancsak olvashatók azok a vádak, amelyeknek alapja a faji elkülönülés, a vallási szertartások és különleges szokások. Tacitus egyenesen azzal vádolta meg a zsidóságot, hogy nem részese a civilizációnak. A zsidók ellen megnyilvánult ilyen ellenszenvet kétségtelenül legelsősorban a zsidó nemzeti öntudat váltotta ki, bár ez az ellenszenv egyáltalán nem volt olyan általános jellegű, mint a középkor zsidógyűlölete. Ha az ókorban a zsidók vallási elkülönülése ütközőponttá lehetett, még inkább annak kellett lennie a középkorban, amikor a vallási elfogultság engesztelhetetlenül éleződött ki a kereszténységből. A középkor második felében az Antikrisztust látta a zsidóságban minden zsidóellenes agitátor, de túl a vallási türelmetlenség szentesített eszközein, a köznapi élet rideg tényei állottak: a legkíméletlenebb gazdasági elnyomatás. A terménygazdálkodásból kiszorították a zsidóságot és rákényszerítették a pénzgazdálkodásra. De a pénzüzlet és a kereskedelmi tevékenység is számtalan vádra adott alkalmat és a tizennegyedik századtól kezdve az uzsora vádjától kezdve, az ostyamegszentségtelenítésen és kútmérgezésen át a vérvádakig a rágalmak özöne érte a zsidóságot. Később a könyvnyomtatás jelentett nagy propagandaerőt a zsidóellenes mozgalmaknak és mint Alonts de Espina munkája, a Fortalicium fidei, más izgató művek is befolyásolták a közhangulatot a zsidóság ellen. Az újabb kori A. a középkori A.-val szemben már alakultabb teóriákkal dolgozik és míg a középkori A.-t a tudatlansággal járó sötét elfogultság jellemzi és a gazdasági szempontokat vallási fanatizmussal álcázza, a modern A. a faji kérdést helyezi előtérbe, bár e mögött is a gazdasági rugók húzódnak meg. Ez az A. tulajdonképpen a nagy francia forradalom utáni időből származik, amikor a polgári jogoknak a teljes vallásszabadság és a törvény előtti egyenlőség lett az alapja. Szemben ezzel a polgári liberalizmussal a reakció kimutathatólag mindenütt a zsidókat támadja és az idők alkalmassága szerint állandóan ébren tartja az ú. n. zsidókérdést (l. o.). Ma már kevéssé ismeretes az a történelmi tény, hogy a waterlooi csata után is nyomban megszólalt a reakció és a zsidóellenes pamfletek sorozatával árasztotta el a nyugati államokat. A XIX. század folyamán, amikor a liberalizmus államalkotó munkájában a zsidók számottevően részt vettek, a modern A. főleg akkor nyomult előtérbe. A nyomtatott szó félremagyarázása is használatos eszköze lett az A.-nak, így Gobineau grófnak, főleg pedig Renannak szándékoltan félremagyarázták egyes megállapításait és ezzel vetették meg alapját a faj védelmi teóriának (l. Fajvédelem). Gobineau különíti el az árja és a sémi fajt egymástól az utóbbi hátrányára azt inferiorisnak bélyegezvén, Renan pedig azzal lett akaratlanul is a nyolcvanas évek A.-ának kútforrása, hogy felemlítette a sémi faj tulajdonságait és megjegyzi azokat a karakter-béli hiányokat, így a bátorság hiányát, amit a zsidóknál észlelt. Megállapítja ugyanekkor azt is, hogy a korabeli zsidóság egyáltalában nem faj, sőt ő a zsidóságnak, mint rácénak a létezését is tagadásba veszi. A nagy és a zsidóság iránt egyébként melegen érző tudósnak ezt a ma már elfelejtett és gyenge alapokon álló elméletét aknázták ki céljaikra és elméleteik megalapozására a porosz A. modern megalapítói, akik mellett ott találunk néhány kiváló nevet is. Ilyen volt a centrumpárt egyik megalapozója, a sok tekintetben felvilágosult Kethler püspök, Palacky, a kiváló cseh történetíró, a nagy Richárd Wagner, azonkívül Paulus heidelbergi teológiai tanár már a negyvenes években. A teoretikus és finomabb kivitelű A. a német A.-sal egyidejűleg kezdődött Franciaországban, ahol a napóleoni éra óta a zsidók politikai és társadalmi előretörése érezhetővé vált. Ez az A. szinte kizárólag a köztársaság-ellenes royalisták szelleme. A mozgalom legkimagaslóbb embere Edouard Drummond volt, a «La libre parcle» c. napilap megalapítója (1882) és a La Francé juif {1886) c. hírhedt mű szerzője. Az ő általa életben tartott mozgalom robbant ki a Dreyfus perben, amely az egész világ előtt nyilvánvalóvá tette az A. akciórendszerét, S. R

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 168. címszó a lexikon => 40. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10168.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus

SZÓCIKK: b Az A. külföldön és az irodalomban. Az ókori zsidógyülölet, amely a vallási és faji kényszer-elkülönítettség miatt fennállott, kitűnik már Eszter könyvének III. 8. fejezetéből is. Az ókori görög és római írók műveiben, így Apion alexandriai polemikusnál és a római Tacitusnál ugyancsak olvashatók azok a vádak, amelyeknek alapja a faji elkülönülés, a vallási szertartások és különleges szokások. Tacitus egyenesen azzal vádolta meg a zsidóságot, hogy nem részese a civilizációnak. A zsidók ellen megnyilvánult ilyen ellenszenvet kétségtelenül legelsősorban a zsidó nemzeti öntudat váltotta ki, bár ez az ellenszenv egyáltalán nem volt olyan általános jellegű, mint a középkor zsidógyűlölete. Ha az ókorban a zsidók vallási elkülönülése ütközőponttá lehetett, még inkább annak kellett lennie a középkorban, amikor a vallási elfogultság engesztelhetetlenül éleződött ki a kereszténységből. A középkor második felében az Antikrisztust látta a zsidóságban minden zsidóellenes agitátor, de túl a vallási türelmetlenség szentesített eszközein, a köznapi élet rideg tényei állottak: a legkíméletlenebb gazdasági elnyomatás. A terménygazdálkodásból kiszorították a zsidóságot és rákényszerítették a pénzgazdálkodásra. De a pénzüzlet és a kereskedelmi tevékenység is számtalan vádra adott alkalmat és a tizennegyedik századtól kezdve az uzsora vádjától kezdve, az ostyamegszentségtelenítésen és kútmérgezésen át a vérvádakig a rágalmak özöne érte a zsidóságot. Később a könyvnyomtatás jelentett nagy propagandaerőt a zsidóellenes mozgalmaknak és mint Alonts de Espina munkája, a Fortalicium fidei, más izgató művek is befolyásolták a közhangulatot a zsidóság ellen. Az újabb kori A. a középkori A.-val szemben már alakultabb teóriákkal dolgozik és míg a középkori A.-t a tudatlansággal járó sötét elfogultság jellemzi és a gazdasági szempontokat vallási fanatizmussal álcázza, a modern A. a faji kérdést helyezi előtérbe, bár e mögött is a gazdasági rugók húzódnak meg. Ez az A. tulajdonképpen a nagy francia forradalom utáni időből származik, amikor a polgári jogoknak a teljes vallásszabadság és a törvény előtti egyenlőség lett az alapja. Szemben ezzel a polgári liberalizmussal a reakció kimutathatólag mindenütt a zsidókat támadja és az idők alkalmassága szerint állandóan ébren tartja az ú. n. zsidókérdést l. o. . Ma már kevéssé ismeretes az a történelmi tény, hogy a waterlooi csata után is nyomban megszólalt a reakció és a zsidóellenes pamfletek sorozatával árasztotta el a nyugati államokat. A XIX. század folyamán, amikor a liberalizmus államalkotó munkájában a zsidók számottevően részt vettek, a modern A. főleg akkor nyomult előtérbe. A nyomtatott szó félremagyarázása is használatos eszköze lett az A.-nak, így Gobineau grófnak, főleg pedig Renannak szándékoltan félremagyarázták egyes megállapításait és ezzel vetették meg alapját a faj védelmi teóriának l. Fajvédelem . Gobineau különíti el az árja és a sémi fajt egymástól az utóbbi hátrányára azt inferiorisnak bélyegezvén, Renan pedig azzal lett akaratlanul is a nyolcvanas évek A.-ának kútforrása, hogy felemlítette a sémi faj tulajdonságait és megjegyzi azokat a karakter-béli hiányokat, így a bátorság hiányát, amit a zsidóknál észlelt. Megállapítja ugyanekkor azt is, hogy a korabeli zsidóság egyáltalában nem faj, sőt ő a zsidóságnak, mint rácénak a létezését is tagadásba veszi. A nagy és a zsidóság iránt egyébként melegen érző tudósnak ezt a ma már elfelejtett és gyenge alapokon álló elméletét aknázták ki céljaikra és elméleteik megalapozására a porosz A. modern megalapítói, akik mellett ott találunk néhány kiváló nevet is. Ilyen volt a centrumpárt egyik megalapozója, a sok tekintetben felvilágosult Kethler püspök, Palacky, a kiváló cseh történetíró, a nagy Richárd Wagner, azonkívül Paulus heidelbergi teológiai tanár már a negyvenes években. A teoretikus és finomabb kivitelű A. a német A.-sal egyidejűleg kezdődött Franciaországban, ahol a napóleoni éra óta a zsidók politikai és társadalmi előretörése érezhetővé vált. Ez az A. szinte kizárólag a köztársaság-ellenes royalisták szelleme. A mozgalom legkimagaslóbb embere Edouard Drummond volt, a La libre parcle c. napilap megalapítója 1882 és a La Francé juif {1886 c. hírhedt mű szerzője. Az ő általa életben tartott mozgalom robbant ki a Dreyfus perben, amely az egész világ előtt nyilvánvalóvá tette az A. akciórendszerét, S. R

10168.ht

CÍMSZÓ Antiszemitizmu

SZÓCIKK A A külföldö é a irodalomban A ókor zsidógyülölet amel vallás é faj kényszer-elkülönítettsé miat fennállott kitűni má Eszte könyvéne III 8 fejezetébő is A ókor görö é róma író műveiben íg Apio alexandria polemikusná é róma Tacitusná ugyancsa olvasható azo vádak amelyekne alapj faj elkülönülés vallás szertartáso é különlege szokások Tacitu egyenese azza vádolt me zsidóságot hog ne részes civilizációnak zsidó elle megnyilvánul ilye ellenszenve kétségtelenü legelsősorba zsid nemzet öntuda váltott ki bá e a ellenszen egyáltalá ne vol olya általáno jellegű min középko zsidógyűlölete H a ókorba zsidó vallás elkülönülés ütközőpontt lehetett mé inkáb anna kellet lenni középkorban amiko vallás elfogultsá engesztelhetetlenü éleződöt k kereszténységből középko másodi felébe a Antikrisztus látt zsidóságba minde zsidóellene agitátor d tú vallás türelmetlensé szentesítet eszközein köznap éle ride ténye állottak legkíméletleneb gazdaság elnyomatás terménygazdálkodásbó kiszorítottá zsidóságo é rákényszerítetté pénzgazdálkodásra D pénzüzle é kereskedelm tevékenysé i számtala vádr adot alkalma é tizennegyedi századtó kezdv a uzsor vádjátó kezdve a ostyamegszentségtelenítése é kútmérgezése á vérvádaki rágalma özön ért zsidóságot Későb könyvnyomtatá jelentet nag propagandaerő zsidóellene mozgalmakna é min Alont d Espin munkája Fortaliciu fidei má izgat műve i befolyásoltá közhangulato zsidósá ellen A újab kor A középkor A.-va szembe má alakultab teóriákka dolgozi é mí középkor A.- tudatlanságga jár söté elfogultsá jellemz é gazdaság szempontoka vallás fanatizmussa álcázza moder A faj kérdés helyez előtérbe bá mögöt i gazdaság rugó húzódna meg E a A tulajdonképpe nag franci forradalo után időbő származik amiko polgár jogokna telje vallásszabadsá é törvén előtt egyenlősé let a alapja Szembe ezze polgár liberalizmussa reakci kimutathatóla mindenüt zsidóka támadj é a idő alkalmasság szerin állandóa ébre tartj a ú n zsidókérdés l o M má kevéss ismerete a történelm tény hog waterloo csat utá i nyomba megszólal reakci é zsidóellene pamflete sorozatáva árasztott e nyugat államokat XIX száza folyamán amiko liberalizmu államalkot munkájába zsidó számottevőe rész vettek moder A főle akko nyomul előtérbe nyomtatot sz félremagyarázás i használato eszköz let a A.-nak íg Gobinea grófnak főle pedi Renanna szándékolta félremagyaráztá egye megállapításai é ezze vetetté me alapjá fa védelm teóriána l Fajvédele Gobinea különít e a árj é sém faj egymástó a utóbb hátrányár az inferiorisna bélyegezvén Rena pedi azza let akaratlanu i nyolcvana éve A.-ána kútforrása hog felemlített sém fa tulajdonságai é megjegyz azoka karakter-bél hiányokat íg bátorsá hiányát ami zsidókná észlelt Megállapítj ugyanekko az is hog korabel zsidósá egyáltalába ne faj ső zsidóságnak min rácéna létezésé i tagadásb veszi nag é zsidósá irán egyébkén melege érz tudósna ez m má elfelejtet é gyeng alapoko áll elméleté aknáztá k céljaikr é elméletei megalapozásár poros A moder megalapítói aki mellet ot találun néhán kivál neve is Ilye vol centrumpár egyi megalapozója so tekintetbe felvilágosul Kethle püspök Palacky kivál cse történetíró nag Richár Wagner azonkívü Paulu heidelberg teológia taná má negyvene években teoretiku é finomab kivitel A néme A.-sa egyidejűle kezdődöt Franciaországban aho napóleon ér ót zsidó politika é társadalm előretörés érezhetőv vált E a A szint kizáróla köztársaság-ellene royalistá szelleme mozgalo legkimagaslób ember Edouar Drummon volt L libr parcl c napila megalapítój 188 é L Franc jui {188 c hírhed m szerzője A által életbe tartot mozgalo robban k Dreyfu perben amel a egés vilá előt nyilvánvalóv tett a A akciórendszerét S

10168.h

CÍMSZ Antiszemitizm

SZÓCIK külföld irodalomba óko zsidógyülöle ame vallá fa kényszer-elkülönítetts mia fennállot kitűn m Eszt könyvén II fejezetéb i óko gör róm ír műveibe í Api alexandri polemikusn róm Tacitusn ugyancs olvashat az váda amelyekn alap fa elkülönülé vallá szertartás különleg szokáso Tacit egyenes azz vádol m zsidóságo ho n része civilizációna zsid ell megnyilvánu ily ellenszenv kétségtelen legelsősorb zsi nemze öntud váltot k b ellensze egyáltal n vo oly általán jelleg mi középk zsidógyűlölet ókorb zsid vallá elkülönülé ütközőpont lehetet m inká ann kelle lenn középkorba amik vallá elfogults engesztelhetetlen éleződö kereszténységbő középk másod feléb Antikrisztu lát zsidóságb mind zsidóellen agitáto t vallá türelmetlens szentesíte eszközei közna él rid tény állotta legkíméletlene gazdasá elnyomatá terménygazdálkodásb kiszorított zsidóság rákényszerített pénzgazdálkodásr pénzüzl kereskedel tevékenys számtal vád ado alkalm tizennegyed századt kezd uzso vádját kezdv ostyamegszentségtelenítés kútmérgezés vérvádak rágalm özö ér zsidóságo Késő könyvnyomtat jelente na propagandaer zsidóellen mozgalmakn mi Alon Espi munkáj Fortalici fide m izga műv befolyásolt közhangulat zsidós elle úja ko középko A.-v szemb m alakulta teóriákk dolgoz m középko A. tudatlanságg já söt elfogults jellem gazdasá szempontok vallá fanatizmuss álcázz mode fa kérdé helye előtérb b mögö gazdasá rug húzódn me tulajdonképp na franc forradal utá időb származi amik polgá jogokn telj vallásszabads törvé előt egyenlős le alapj Szemb ezz polgá liberalizmuss reakc kimutathatól mindenü zsidók támad id alkalmassá szeri állandó ébr tart zsidókérdé m kevés ismeret történel tén ho waterlo csa ut nyomb megszóla reakc zsidóellen pamflet sorozatáv árasztot nyuga államoka XI száz folyamá amik liberalizm államalko munkájáb zsid számottevő rés vette mode fől akk nyomu előtérb nyomtato s félremagyarázá használat eszkö le A.-na í Gobine grófna fől ped Renann szándékolt félremagyarázt egy megállapítása ezz vetett m alapj f védel teórián Fajvédel Gobine különí ár sé fa egymást utób hátrányá a inferiorisn bélyegezvé Ren ped azz le akaratlan nyolcvan év A.-án kútforrás ho felemlítet sé f tulajdonsága megjegy azok karakter-bé hiányoka í bátors hiányá am zsidókn észlel Megállapít ugyanekk a i ho korabe zsidós egyáltaláb n fa s zsidóságna mi rácén létezés tagadás vesz na zsidós irá egyébké meleg ér tudósn e m elfelejte gyen alapok ál elmélet aknázt céljaik elmélete megalapozásá poro mode megalapító ak melle o találu néhá kivá nev i Ily vo centrumpá egy megalapozój s tekintetb felvilágosu Kethl püspö Palack kivá cs történetír na Richá Wagne azonkív Paul heidelber teológi tan m negyven évekbe teoretik finoma kivite ném A.-s egyidejűl kezdődö Franciaországba ah napóleo é ó zsid politik társadal előretöré érezhető vál szin kizáról köztársaság-ellen royalist szellem mozgal legkimagasló embe Edoua Drummo vol lib parc napil megalapító 18 Fran ju {18 hírhe szerzőj álta életb tarto mozgal robba Dreyf perbe ame egé vil elő nyilvánvaló tet akciórendszeré

10168.

CÍMS Antiszemitiz

SZÓCI külföl irodalomb ók zsidógyülöl am vall f kényszer-elkülönített mi fennállo kitű Esz könyvé I fejezeté ók gö ró í műveib Ap alexandr polemikus ró Tacitus ugyanc olvasha a vád amelyek ala f elkülönül vall szertartá különle szokás Taci egyene az vádo zsidóság h rész civilizáción zsi el megnyilván il ellenszen kétségtele legelsősor zs nemz öntu válto ellensz egyálta v ol általá jelle m közép zsidógyűlöle ókor zsi vall elkülönül ütközőpon lehete ink an kell len középkorb ami vall elfogult engesztelhetetle éleződ kereszténységb közép máso felé Antikriszt lá zsidóság min zsidóelle agitát vall türelmetlen szentesít eszköze közn é ri tén állott legkíméletlen gazdas elnyomat terménygazdálkodás kiszorítot zsidósá rákényszerítet pénzgazdálkodás pénzüz kereskede tevékeny számta vá ad alkal tizennegye század kez uzs vádjá kezd ostyamegszentségteleníté kútmérgezé vérváda rágal öz é zsidóság Kés könyvnyomta jelent n propagandae zsidóelle mozgalmak m Alo Esp munká Fortalic fid izg mű befolyásol közhangula zsidó ell új k középk A.- szem alakult teóriák dolgo középk A tudatlanság j sö elfogult jelle gazdas szemponto vall fanatizmus álcáz mod f kérd hely előtér mög gazdas ru húzód m tulajdonkép n fran forrada ut idő származ ami polg jogok tel vallásszabad törv elő egyenlő l alap Szem ez polg liberalizmus reak kimutatható minden zsidó táma i alkalmass szer álland éb tar zsidókérd kevé ismere történe té h waterl cs u nyom megszól reak zsidóelle pamfle sorozatá áraszto nyug államok X szá folyam ami liberaliz államalk munkájá zsi számottev ré vett mod fő ak nyom előtér nyomtat félremagyaráz használa eszk l A.-n Gobin grófn fő pe Renan szándékol félremagyaráz eg megállapítás ez vetet alap véde teóriá Fajvéde Gobin külön á s f egymás utó hátrány inferioris bélyegezv Re pe az l akaratla nyolcva é A.-á kútforrá h felemlíte s tulajdonság megjeg azo karakter-b hiányok bátor hiány a zsidók észle Megállapí ugyanek h korab zsidó egyáltalá f zsidóságn m rácé létezé tagadá ves n zsidó ir egyébk mele é tudós elfelejt gye alapo á elméle aknáz céljai elmélet megalapozás por mod megalapít a mell talál néh kiv ne Il v centrump eg megalapozó tekintet felvilágos Keth püsp Palac kiv c történetí n Rich Wagn azonkí Pau heidelbe teológ ta negyve évekb teoreti finom kivit né A.- egyidejű kezdőd Franciaországb a napóle zsi politi társada előretör érezhet vá szi kizáró köztársaság-elle royalis szelle mozga legkimagasl emb Edou Drumm vo li par napi megalapít 1 Fra j {1 hírh szerző ált élet tart mozga robb Drey perb am eg vi el nyilvánval te akciórendszer

10168

CÍM Antiszemiti

SZÓC külfö irodalom ó zsidógyülö a val kényszer-elkülönítet m fennáll kit Es könyv fejezet ó g r művei A alexand polemiku r Tacitu ugyan olvash vá amelye al elkülönü val szertart különl szoká Tac egyen a vád zsidósá rés civilizáció zs e megnyilvá i ellensze kétségtel legelsőso z nem önt vált ellens egyált o által jell közé zsidógyűlöl óko zs val elkülönü ütközőpo lehet in a kel le középkor am val elfogul engesztelhetetl élező kereszténység közé más fel Antikrisz l zsidósá mi zsidóell agitá val türelmetle szentesí eszköz köz r té állot legkíméletle gazda elnyoma terménygazdálkodá kiszoríto zsidós rákényszeríte pénzgazdálkodá pénzü keresked tevéken számt v a alka tizennegy száza ke uz vádj kez ostyamegszentségtelenít kútmérgez vérvád rága ö zsidósá Ké könyvnyomt jelen propaganda zsidóell mozgalma Al Es munk Fortali fi iz m befolyáso közhangul zsid el ú közép A. sze alakul teóriá dolg közép tudatlansá s elfogul jell gazda szempont val fanatizmu álcá mo kér hel előté mö gazda r húzó tulajdonké fra forrad u id szárma am pol jogo te vallásszaba tör el egyenl ala Sze e pol liberalizmu rea kimutathat minde zsid tám alkalmas sze állan é ta zsidókér kev ismer történ t water c nyo megszó rea zsidóell pamfl sorozat áraszt nyu államo sz folya am liberali államal munkáj zs számotte r vet mo f a nyo előté nyomta félremagyará használ esz A.- Gobi gróf f p Rena szándéko félremagyará e megállapítá e vete ala véd teóri Fajvéd Gobi külö egymá ut hátrán inferiori bélyegez R p a akaratl nyolcv A.- kútforr felemlít tulajdonsá megje az karakter- hiányo báto hián zsidó észl Megállap ugyane kora zsid egyáltal zsidóság rác létez tagad ve zsid i egyéb mel tudó elfelej gy alap elmél akná célja elméle megalapozá po mo megalapí mel talá né ki n I centrum e megalapoz tekinte felvilágo Ket püs Pala ki történet Ric Wag azonk Pa heidelb teoló t negyv évek teoret fino kivi n A. egyidej kezdő Franciaország napól zs polit társad előretö érezhe v sz kizár köztársaság-ell royali szell mozg legkimagas em Edo Drum v l pa nap megalapí Fr { hír szerz ál éle tar mozg rob Dre per a e v e nyilvánva t akciórendsze

1016

CÍ Antiszemit

SZÓ külf irodalo zsidógyül va kényszer-elkülöníte fennál ki E köny fejeze műve alexan polemik Tacit ugya olvas v amely a elkülön va szertar külön szok Ta egye vá zsidós ré civilizáci z megnyilv ellensz kétségte legelsős ne ön vál ellen egyál álta jel köz zsidógyűlö ók z va elkülön ütközőp lehe i ke l középko a va elfogu engesztelhetet élez kereszténysé köz má fe Antikris zsidós m zsidóel agit va türelmetl szentes eszkö kö t állo legkíméletl gazd elnyom terménygazdálkod kiszorít zsidó rákényszerít pénzgazdálkod pénz kereske tevéke szám alk tizenneg száz k u vád ke ostyamegszentségtelení kútmérge vérvá rág zsidós K könyvnyom jele propagand zsidóel mozgalm A E mun Fortal f i befolyás közhangu zsi e közé A sz alaku teóri dol közé tudatlans elfogu jel gazd szempon va fanatizm álc m ké he előt m gazd húz tulajdonk fr forra i szárm a po jog t vallásszab tö e egyen al Sz po liberalizm re kimutatha mind zsi tá alkalma sz álla t zsidóké ke isme törté wate ny megsz re zsidóel pamf soroza árasz ny állam s foly a liberal állama munká z számott ve m ny előt nyomt félremagyar haszná es A. Gob gró Ren szándék félremagyar megállapít vet al vé teór Fajvé Gob kül egym u hátrá inferior bélyege akarat nyolc A. kútfor felemlí tulajdons megj a karakter hiány bát hiá zsid ész Megálla ugyan kor zsi egyálta zsidósá rá léte taga v zsi egyé me tud elfele g ala elmé akn célj elmél megalapoz p m megalap me tal n k centru megalapo tekint felvilág Ke pü Pal k történe Ri Wa azon P heidel teol negy éve teore fin kiv A egyide kezd Franciaorszá napó z poli társa előret érezh s kizá köztársaság-el royal szel moz legkimaga e Ed Dru p na megalap F hí szer á él ta moz ro Dr pe nyilvánv akciórendsz