10170.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus

SZÓCIKK: ugyancsak megtiltja a zsidóknak a keresztény rabszolgák tartását. Kiterjeszkedik az eskü a zsidó-keresztény házasságokra, vagyoni elkobzást és örök rabszolgaságot szab ki büntetésül mindkét fél részére. - Noha az ország gazdasági bajain és a nép nyomorán mindez nem javított, a zsidók mégis korlátok közé kerültek, amelyeket az egyház állított fel számukra. A zsidók rabszolgatartásának megtiltása itt semmiképpen sem humanisztikus célt szolgált, hanem egyedül zsidókat megszorító intézkedést, mert pl. 1288. az esztergomi érsek még vámot szedett a rabszolga kereskedőtől és a rabszolgavásár is tovább tartott. Az 1279-i budai zsinat (l. o.) a keresztényeknek és a zsidóknak egy födél alatt való együttlakásukat tiltja el, valamint azt, hogy keresztény zsidóval barátságosan érintkezzék. Azonkívül a zsidókra kötelezően előírja a vörös folt viselését a ruházatukon és kimondja, hogy közhivatalt most sem bízhatnak rájuk. Jellemző a középkor viszonyaira, hogy IV. Bélának 1231. kiadott zsidótörvénye, (l. Béla (IV.) zsidótörvénye), amely a zsidók szabadságjogainak biztosítására szolgált, oly rövid idő alatt hatálytalanná vált, hogy a budai zsinat már ismét megszorításokat írhatott elő. Igaz, az egyház egy pillanatig sem nyugodott bele a zsidók változott helyzetébe, mert már 1262. IV. Orbán pápa levélben tiltakozott IV. Bélánál a zsidók szabadságjogai ellen és a zsidókat így aposztrofálta: «kiket saját vétkük örök szolgaságra kárhoztatott». A budai zsinat eredményeképp a zsidók és keresztények egymással való viszonya olyan feszültté lett és a zsidók társadalmi helyzete annyira leromlott, mint ismét csak száz évvel később, ugyancsak külföldről jövő befolyás következtében. Ez idő alatt azonban a feszültség lassan felengedett, mert a budai zsinat határozatai nem jutottak érvényre és a magyar nép barátságos hajlamát még nem rontotta meg a gyűlölködés. E korszakból csak egy kegyetlen esemény emléke maradt fenn, 1250-80 körül Pozsonyban elégették rabbi Jonáthot és társait. Meg kell azonban állapítanunk, hogy míg a XIV. század első felében egész Európában a legkegyetlenebb zsidóüldözések folytak, Magyarországon a zsidók nyugalomban éltek. 1301-ig Magyarország az Árpád-házból való királyok uralma alatt állott. Uralkodásukat a zsidókra nézve az a törekvés jellemzi, hogy jogviszonyaikat törvény által szabályozzák. Szt. László uralkodásának végére esik az első keresztes hadjárat megindulása. A keresztes hadjáratok külön véres lapjait alkotják Európa zsidósága történelmének. Az első keresztes hadak rendje László halála következtében 1095. felbomlott és útjában mindenütt pusztított. Kálmán király verte szét a zsidómészárló hordákat. A második keresztes hadjárat II. Endre uralkodásának idejére esik (1205- 1235). Ez a sikertelen vállalkozás súlyos következményekkel járt az országra nézve és ezért ugyancsak a zsidóságot okolták. 1274-ben újabb keresztes háborút hirdettek és X. Gergely pápa a kereszteseket abban a kiváltságban kívánta részesíteni, hogy fölmentessenek a zsidó hitelezőknek járó kamatok fizetése alól. Felhívása azonban eredmény nélkül hangzott el, mert az akkori magyar jogfelfogás még nem tekintette közprédának a zsidók vagyonát. A keresztes hadaktól pedig összehasonlíthatatlanul sem szenvedtek a magyar zsidók annyit, mint külföldi hittestvéreik, akiket ezerszámra kardélre hánytak a keresztes vitézek. (V. ö. Kohn S., «A zsidók története Magyarországon))),


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 170. címszó a lexikon => 40. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10170.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus

SZÓCIKK: ugyancsak megtiltja a zsidóknak a keresztény rabszolgák tartását. Kiterjeszkedik az eskü a zsidó-keresztény házasságokra, vagyoni elkobzást és örök rabszolgaságot szab ki büntetésül mindkét fél részére. - Noha az ország gazdasági bajain és a nép nyomorán mindez nem javított, a zsidók mégis korlátok közé kerültek, amelyeket az egyház állított fel számukra. A zsidók rabszolgatartásának megtiltása itt semmiképpen sem humanisztikus célt szolgált, hanem egyedül zsidókat megszorító intézkedést, mert pl. 1288. az esztergomi érsek még vámot szedett a rabszolga kereskedőtől és a rabszolgavásár is tovább tartott. Az 1279-i budai zsinat l. o. a keresztényeknek és a zsidóknak egy födél alatt való együttlakásukat tiltja el, valamint azt, hogy keresztény zsidóval barátságosan érintkezzék. Azonkívül a zsidókra kötelezően előírja a vörös folt viselését a ruházatukon és kimondja, hogy közhivatalt most sem bízhatnak rájuk. Jellemző a középkor viszonyaira, hogy IV. Bélának 1231. kiadott zsidótörvénye, l. Béla IV. zsidótörvénye , amely a zsidók szabadságjogainak biztosítására szolgált, oly rövid idő alatt hatálytalanná vált, hogy a budai zsinat már ismét megszorításokat írhatott elő. Igaz, az egyház egy pillanatig sem nyugodott bele a zsidók változott helyzetébe, mert már 1262. IV. Orbán pápa levélben tiltakozott IV. Bélánál a zsidók szabadságjogai ellen és a zsidókat így aposztrofálta: kiket saját vétkük örök szolgaságra kárhoztatott . A budai zsinat eredményeképp a zsidók és keresztények egymással való viszonya olyan feszültté lett és a zsidók társadalmi helyzete annyira leromlott, mint ismét csak száz évvel később, ugyancsak külföldről jövő befolyás következtében. Ez idő alatt azonban a feszültség lassan felengedett, mert a budai zsinat határozatai nem jutottak érvényre és a magyar nép barátságos hajlamát még nem rontotta meg a gyűlölködés. E korszakból csak egy kegyetlen esemény emléke maradt fenn, 1250-80 körül Pozsonyban elégették rabbi Jonáthot és társait. Meg kell azonban állapítanunk, hogy míg a XIV. század első felében egész Európában a legkegyetlenebb zsidóüldözések folytak, Magyarországon a zsidók nyugalomban éltek. 1301-ig Magyarország az Árpád-házból való királyok uralma alatt állott. Uralkodásukat a zsidókra nézve az a törekvés jellemzi, hogy jogviszonyaikat törvény által szabályozzák. Szt. László uralkodásának végére esik az első keresztes hadjárat megindulása. A keresztes hadjáratok külön véres lapjait alkotják Európa zsidósága történelmének. Az első keresztes hadak rendje László halála következtében 1095. felbomlott és útjában mindenütt pusztított. Kálmán király verte szét a zsidómészárló hordákat. A második keresztes hadjárat II. Endre uralkodásának idejére esik 1205- 1235 . Ez a sikertelen vállalkozás súlyos következményekkel járt az országra nézve és ezért ugyancsak a zsidóságot okolták. 1274-ben újabb keresztes háborút hirdettek és X. Gergely pápa a kereszteseket abban a kiváltságban kívánta részesíteni, hogy fölmentessenek a zsidó hitelezőknek járó kamatok fizetése alól. Felhívása azonban eredmény nélkül hangzott el, mert az akkori magyar jogfelfogás még nem tekintette közprédának a zsidók vagyonát. A keresztes hadaktól pedig összehasonlíthatatlanul sem szenvedtek a magyar zsidók annyit, mint külföldi hittestvéreik, akiket ezerszámra kardélre hánytak a keresztes vitézek. V. ö. Kohn S., A zsidók története Magyarországon ,

10170.ht

CÍMSZÓ Antiszemitizmu

SZÓCIKK ugyancsa megtiltj zsidókna keresztén rabszolgá tartását Kiterjeszkedi a esk zsidó-keresztén házasságokra vagyon elkobzás é örö rabszolgaságo sza k büntetésü mindké fé részére Noh a orszá gazdaság bajai é né nyomorá minde ne javított zsidó mégi korláto köz kerültek amelyeke a egyhá állítot fe számukra zsidó rabszolgatartásána megtiltás it semmiképpe se humanisztiku cél szolgált hane egyedü zsidóka megszorít intézkedést mer pl 1288 a esztergom érse mé vámo szedet rabszolg kereskedőtő é rabszolgavásá i továb tartott A 1279- buda zsina l o keresztényekne é zsidókna eg födé alat val együttlakásuka tiltj el valamin azt hog keresztén zsidóva barátságosa érintkezzék Azonkívü zsidókr kötelezőe előírj vörö fol viselésé ruházatuko é kimondja hog közhivatal mos se bízhatna rájuk Jellemz középko viszonyaira hog IV Bélána 1231 kiadot zsidótörvénye l Bél IV zsidótörvény amel zsidó szabadságjogaina biztosításár szolgált ol rövi id alat hatálytalann vált hog buda zsina má ismé megszorításoka írhatot elő Igaz a egyhá eg pillanati se nyugodot bel zsidó változot helyzetébe mer má 1262 IV Orbá páp levélbe tiltakozot IV Béláná zsidó szabadságjoga elle é zsidóka íg aposztrofálta kike sajá vétkü örö szolgaságr kárhoztatot buda zsina eredményekép zsidó é kereszténye egymássa val viszony olya feszültt let é zsidó társadalm helyzet annyir leromlott min ismé csa szá évve később ugyancsa külföldrő jöv befolyá következtében E id alat azonba feszültsé lassa felengedett mer buda zsina határozata ne jutotta érvényr é magya né barátságo hajlamá mé ne rontott me gyűlölködés korszakbó csa eg kegyetle esemén emlék marad fenn 1250-8 körü Pozsonyba elégetté rabb Jonátho é társait Me kel azonba állapítanunk hog mí XIV száza els felébe egés Európába legkegyetleneb zsidóüldözése folytak Magyarországo zsidó nyugalomba éltek 1301-i Magyarorszá a Árpád-házbó val királyo uralm alat állott Uralkodásuka zsidókr nézv a törekvé jellemzi hog jogviszonyaika törvén álta szabályozzák Szt Lászl uralkodásána végér esi a els kereszte hadjára megindulása kereszte hadjárato külö vére lapjai alkotjá Európ zsidóság történelmének A els kereszte hada rendj Lászl halál következtébe 1095 felbomlot é útjába mindenüt pusztított Kálmá királ vert szé zsidómészárl hordákat másodi kereszte hadjára II Endr uralkodásána idejér esi 1205 123 E sikertele vállalkozá súlyo következményekke jár a országr nézv é ezér ugyancsa zsidóságo okolták 1274-be újab kereszte háború hirdette é X Gergel páp kereszteseke abba kiváltságba kívánt részesíteni hog fölmentessene zsid hitelezőkne jár kamato fizetés alól Felhívás azonba eredmén nélkü hangzot el mer a akkor magya jogfelfogá mé ne tekintett közprédána zsidó vagyonát kereszte hadaktó pedi összehasonlíthatatlanu se szenvedte magya zsidó annyit min külföld hittestvéreik akike ezerszámr kardélr hányta kereszte vitézek V ö Koh S. zsidó történet Magyarországo

10170.h

CÍMSZ Antiszemitizm

SZÓCIK ugyancs megtilt zsidókn kereszté rabszolg tartásá Kiterjeszked es zsidó-kereszté házasságokr vagyo elkobzá ör rabszolgaság sz büntetés mindk f részér No orsz gazdasá baja n nyomor mind n javítot zsid még korlát kö kerülte amelyek egyh állíto f számukr zsid rabszolgatartásán megtiltá i semmiképp s humanisztik cé szolgál han egyed zsidók megszorí intézkedés me p 128 esztergo érs m vám szede rabszol kereskedőt rabszolgavás tová tartot 1279 bud zsin keresztényekn zsidókn e föd ala va együttlakásuk tilt e valami az ho kereszté zsidóv barátságos érintkezzé Azonkív zsidók kötelező előír vör fo viselés ruházatuk kimondj ho közhivata mo s bízhatn ráju Jellem középk viszonyair ho I Bélán 123 kiado zsidótörvény Bé I zsidótörvén ame zsid szabadságjogain biztosításá szolgál o röv i ala hatálytalan vál ho bud zsin m ism megszorítások írhato el Iga egyh e pillanat s nyugodo be zsid változo helyzetéb me m 126 I Orb pá levélb tiltakozo I Bélán zsid szabadságjog ell zsidók í aposztrofált kik saj vétk ör szolgaság kárhoztato bud zsin eredményeké zsid keresztény egymáss va viszon oly feszült le zsid társadal helyze annyi leromlot mi ism cs sz évv későb ugyancs külföldr jö befoly következtébe i ala azonb feszülts lass felengedet me bud zsin határozat n jutott érvény magy n barátság hajlam m n rontot m gyűlölködé korszakb cs e kegyetl esemé emlé mara fen 1250- kör Pozsonyb elégett rab Jonáth társai M ke azonb állapítanun ho m XI száz el feléb egé Európáb legkegyetlene zsidóüldözés folyta Magyarország zsid nyugalomb élte 1301- Magyarorsz Árpád-házb va király ural ala állot Uralkodásuk zsidók néz törekv jellemz ho jogviszonyaik törvé ált szabályozzá Sz Lász uralkodásán végé es el kereszt hadjár megindulás kereszt hadjárat kül vér lapja alkotj Euró zsidósá történelméne el kereszt had rend Lász halá következtéb 109 felbomlo útjáb mindenü pusztítot Kálm kirá ver sz zsidómészár hordáka másod kereszt hadjár I End uralkodásán idejé es 120 12 sikertel vállalkoz súly következményekk já ország néz ezé ugyancs zsidóság okoltá 1274-b úja kereszt hábor hirdett Gerge pá keresztesek abb kiváltságb kíván részesíten ho fölmentessen zsi hitelezőkn já kamat fizeté aló Felhívá azonb eredmé nélk hangzo e me akko magy jogfelfog m n tekintet közprédán zsid vagyoná kereszt hadakt ped összehasonlíthatatlan s szenvedt magy zsid annyi mi külföl hittestvérei akik ezerszám kardél hányt kereszt vitéze Ko S zsid történe Magyarország

10170.

CÍMS Antiszemitiz

SZÓCI ugyanc megtil zsidók kereszt rabszol tartás Kiterjeszke e zsidó-kereszt házasságok vagy elkobz ö rabszolgasá s bünteté mind részé N ors gazdas baj nyomo min javíto zsi mé korlá k került amelye egy állít számuk zsi rabszolgatartásá megtilt semmikép humaniszti c szolgá ha egye zsidó megszor intézkedé m 12 eszterg ér vá szed rabszo kereskedő rabszolgavá tov tarto 127 bu zsi keresztények zsidók fö al v együttlakásu til valam a h kereszt zsidó barátságo érintkezz Azonkí zsidó kötelez előí vö f viselé ruházatu kimond h közhivat m bízhat ráj Jelle közép viszonyai h Bélá 12 kiad zsidótörvén B zsidótörvé am zsi szabadságjogai biztosítás szolgá rö al hatálytala vá h bu zsi is megszorításo írhat e Ig egy pillana nyugod b zsi változ helyzeté m 12 Or p levél tiltakoz Bélá zsi szabadságjo el zsidó aposztrofál ki sa vét ö szolgasá kárhoztat bu zsi eredmények zsi keresztén egymás v viszo ol feszül l zsi társada helyz anny leromlo m is c s év késő ugyanc külföld j befol következtéb al azon feszült las felengede m bu zsi határoza jutot érvén mag barátsá hajla ronto gyűlölköd korszak c kegyet esem eml mar fe 1250 kö Pozsony eléget ra Jonát társa k azon állapítanu h X szá e felé eg Európá legkegyetlen zsidóüldözé folyt Magyarorszá zsi nyugalom élt 1301 Magyarors Árpád-ház v királ ura al állo Uralkodásu zsidó né törek jellem h jogviszonyai törv ál szabályozz S Lás uralkodásá vég e e keresz hadjá megindulá keresz hadjára kü vé lapj alkot Eur zsidós történelmén e keresz ha ren Lás hal következté 10 felboml útjá minden pusztíto Kál kir ve s zsidómészá hordák máso keresz hadjá En uralkodásá idej e 12 1 sikerte vállalko súl következmények j orszá né ez ugyanc zsidósá okolt 1274- új keresz hábo hirdet Gerg p keresztese ab kiváltság kívá részesíte h fölmentesse zs hitelezők j kama fizet al Felhív azon eredm nél hangz m akk mag jogfelfo tekinte közprédá zsi vagyon keresz hadak pe összehasonlíthatatla szenved mag zsi anny m külfö hittestvére aki ezerszá kardé hány keresz vitéz K zsi történ Magyarorszá

10170

CÍM Antiszemiti

SZÓC ugyan megti zsidó keresz rabszo tartá Kiterjeszk zsidó-keresz házasságo vag elkob rabszolgas büntet min rész or gazda ba nyom mi javít zs m korl kerül amely eg állí számu zs rabszolgatartás megtil semmiké humaniszt szolg h egy zsid megszo intézked 1 eszter é v sze rabsz keresked rabszolgav to tart 12 b zs kereszténye zsidó f a együttlakás ti vala keresz zsid barátság érintkez Azonk zsid kötele elő v visel ruházat kimon közhiva bízha rá Jell közé viszonya Bél 1 kia zsidótörvé zsidótörv a zs szabadságjoga biztosítá szolg r a hatálytal v b zs i megszorítás írha I eg pillan nyugo zs válto helyzet 1 O levé tiltako Bél zs szabadságj e zsid aposztrofá k s vé szolgas kárhozta b zs eredménye zs kereszté egymá visz o feszü zs társad hely ann leroml i é kés ugyan külföl befo következté a azo feszül la felenged b zs határoz juto érvé ma baráts hajl ront gyűlölkö korsza kegye ese em ma f 125 k Pozson elége r Joná társ azo állapítan sz fel e Európ legkegyetle zsidóüldöz foly Magyarorsz zs nyugalo él 130 Magyaror Árpád-há kirá ur a áll Uralkodás zsid n töre jelle jogviszonya tör á szabályoz Lá uralkodás vé keres hadj megindul keres hadjár k v lap alko Eu zsidó történelmé keres h re Lá ha következt 1 felbom útj minde pusztít Ká ki v zsidómész hordá más keres hadj E uralkodás ide 1 sikert vállalk sú következménye orsz n e ugyan zsidós okol 1274 ú keres háb hirde Ger keresztes a kiváltsá kív részesít fölmentess z hitelező kam fize a Felhí azo ered né hang ak ma jogfelf tekint közpréd zs vagyo keres hada p összehasonlíthatatl szenve ma zs ann külf hittestvér ak ezersz kard hán keres vité zs törté Magyarorsz

1017

CÍ Antiszemit

SZÓ ugya megt zsid keres rabsz tart Kiterjesz zsidó-keres házasság va elko rabszolga bünte mi rés o gazd b nyo m javí z kor kerü amel e áll szám z rabszolgatartá megti semmik humanisz szol eg zsi megsz intézke eszte sz rabs kereske rabszolga t tar 1 z keresztény zsid együttlaká t val keres zsi barátsá érintke Azon zsi kötel el vise ruháza kimo közhiv bízh r Jel köz viszony Bé ki zsidótörv zsidótör z szabadságjog biztosít szol hatályta z megszorítá írh e pilla nyug z vált helyze lev tiltak Bé z szabadság zsi aposztrof v szolga kárhozt z eredmény z kereszt egym vis fesz z társa hel an lerom ké ugya külfö bef következt az feszü l felenge z határo jut érv m barát haj ron gyűlölk korsz kegy es e m 12 Pozso elég Jon tár az állapíta s fe Euró legkegyetl zsidóüldö fol Magyarors z nyugal é 13 Magyaro Árpád-h kir u ál Uralkodá zsi tör jell jogviszony tö szabályo L uralkodá v kere had megindu kere hadjá la alk E zsid történelm kere r L h következ felbo út mind pusztí K k zsidómés hord má kere had uralkodá id siker vállal s következmény ors ugya zsidó oko 127 kere há hird Ge kereszte kiválts kí részesí fölmentes hitelez ka fiz Felh az ere n han a m jogfel tekin közpré z vagy kere had összehasonlíthatat szenv m z an kül hittestvé a ezers kar há kere vit z tört Magyarors