10174.htm
CÍMSZÓ: Antiszemitizmus
SZÓCIKK: I. Lipót, aki
Kollonics esztergomi érsekkel egyetértve katolicizálni akarta az országot, a
zsidókat kiűzte a királyi városokból, a bányavárosok kerületében csak hét mértföldnyi
távolságra telepedhettek le, ipart nem űzhettek és csak kiskereskedéssel,
pálinkafőzéssel és pénzüzleteikkel foglalkozhattak. Kollonics azt szerette
volna elérni, hogy a zsidók megszorítottságuk miatt önként távozzanak az
országból, de ez a várakozása hiábavaló volt, mert a zsidók a földesúri
birtokokon telepedtek meg. A jognélküliségnek és megtűrtségnek élénk
kifejezését adja az az adónem, amit Mária Terézia honosított meg. 1744. türelmi
adót (l. o.) vetettek ki a zsidóságra, de fenntartották azért a megszégyenítő
zsidó személyi vámot is, mert a pénzügyi politika fő célja az volt, hogy a
kincstár kárpótolja magát ama veszteségért, amit a zsidóknak a királyi
városokból való eltávolítása okozott, mint a Budáról való kiűzetésük (l. Buda).
Adótartozásért pedig ezentúl is tömlöcbe vetették a zsidó család tagjait. A
gazdasági életben pedig egy cél irányította a lépéseket: kiszorítani a zsidót a
kereskedelmi és ipari versenyből. Kassán 1840-ig nem lakott zsidó, csak
Rozgonyból látogatták a vásárokat, de a kassai kereskedők még ezt is sokallták
és 1765. a város büntetést szabott ki arra, aki zsidótól vásárol. A céhek
berendezettsége, amely a katolicizmus érdekeit szolgálta, már ezzel
lehetetlenné tette, hogy oda zsidó bekerüljön, bár meg kell állapítani, hogy
nem csupán a zsidók, de a magyarok is megszenvedték azt a német szellemet,
amely a céhek tevékenységét áthatotta. Az érdekharc valósággal a magyarság
üldözésére vitte a céheket és történelmi tény, hogy Kassán, mikor 1826. egy
magyar fűszerüzletet akart nyitni, kérését azzal utasították el, «hogyha mind a
hét millió magyar idejönne, úgy hét millió koldus lenne itt». Kassa, Debrecen,
Pozsony, Győr és Pest kereskedelmi testületei még a házalás és vásározás
lehetőségeitől is igyekeztek megfosztani a különböző nemzetiségeket, akik közé
besorozták a zsidókat is. Ezek 1761. Mária Teréziától kérték a kicsinyben való
árusítási engedélyek bevonását, a pesti polgári kereskedelmi testület pedig
1796. ismét felségfolyamodványban kérte a házalók kitiltását. A kérvényt vivő
küldöttség 1500 pozsonyi mérő zabot akart felajánlani a királynak hadisegély
gyanánt, hogy kérésük inkább meghallgatásra találjon, de utóbb úgy látták, hogy
az időpont nem alkalmas a kihallgatásra és így a zabajánlatot sem tették meg.
II. József alatt jelentékeny javulás állott be a zsidóság helyzetében (l.
Egyenjogúsító törekvések.) és ha a teljes polgárjogokat nem is szerezhették
meg, sérelmeket nem szenvedtek. Halála előtt a testben és lélekben megtört
uralkodó nem tudott ellenállni az ország alkotmányos követeléseinek és a
jobbágyság s a toleranciára vonatkozó rendeletein kívül, visszavonta összes
intézkedéseit. A városok úgy vélték, hogy feléledtek régi szabadalmaik és 1790.
a császár halála után, a II. József védelme alatt letelepült zsidókat kiutasították.
A helytartóság védelmébe vette a zsidókat, Pest vissza is vonta határozatát, de
a házalás tilalmát továbbra is fenntartotta. Nagyszombatban is sikerült a
határozat végrehajtásának időpontját kitolni. A zsidók jogaik biztosítására az
országgyűléshez és Lipót császár és királyhoz fordultak, mire az 1790-91.
országgyűlés meghozta a De Judaeis című törvényt (l. o.), amely visszaállította
a II. József alatt fennállott helyzetet. Ez a törvény egészen 1840-ig
szabályozta a zsidók helyzetét. Az elkövetkező évtizedek alatt a zsidók mellett
kedvező hangulat bontakozott ki, úgyhogy az 1825-i országgyűlés után már ennek
az ellenhatása is mutatkozott. Az 1829. Medárd vásárra egybehívott
kereskedőtestületek memorandumban foglalták össze panaszaikat, így a zsidóság
rohamos szaporodását és kérik a házalás megszorítását, valamint a
birtokszerzési tilalom kimondását. Mivel az emlékirat benyújtásához szükséges
3000 forintot nem tudták behajtani a testületeken, az egész mozgalom
abbamaradt. A zsidók polgárjogainak végleges rendezése még egyre késett, pedig
a párisi júniusi forradalom már éreztette itt is a hatását. A zsidók egyen
jogosítási ügyét egészen meglepő szempontok gátolták. Az 1840. országgyűlésen
az emancipációnak különben őszinte és lelkes hívei is bizonyos óvintézkedéseket
sürgettek és pedig a galíciai zsidók beözönlése ellen. Kölcsey Ferenc Szatmár
megye elárasztása fölött méltatlankodott, osztotta nézetét Széchenyi István,
sőt Dessewffy Aurél is, bár csatlakozott Eötvös emancipációs javaslatához. Azt
kívánta azonban, hogy hozzanak bevándorlási törvényt, mert «elárasztja az
országot a koldus zsidók sokasága, ami sem a magyarságnak, sem a honi
zsidóságnak nem érdeke.» Kossuth, aki ugyan «máramarosi söpredék zsidótömegről»
beszélt, melynek «bűneitől úgy sem tudjuk megóvni az országot», a bevándorlott,
s hazai zsidók közti különbség kiküszöbölését kívánta. Noha a radikális
ellenzék nem akart junktimot, mégis attól tartva, hogy az egész javaslatot
elejtik, az alsó tábla belenyugodott az udvar és a főrendek akaratába és
megszavazta a korlátozott jogokat tartalmazó törvényjavaslatot (l.
Jogkiterjesztés). Erre az 1840:XXIX. t.-c.-re zsugorította össze a már-már
elért polgárjogait a zsidóságnak a megátalkodott elfogultság. Mindamellett nem
egyedül a Karokon és Rendeken múlt, hogy a zsidók már 1S40. nem kaptát meg a
teljes polgárjogot. Ez a XXIX. t.-c. a kereskedőtestületek érdekeit szolgálta,
azzal, hogy a teljes polgári egyenjogúság hiányával a zsidók versenyképessége
nem juthatott igazi formájához a kereskedelmi életben. A zsidóság polgárosulási
korszaka mégis megkezdődött és teljesen kibontakozott az emancipáció (l. o.)
idején, ez azonban az A.-nak új és modernebb eszközeit váltotta ki, amelyre a
példát most is a nyugat, szolgáltatta, akárcsak a középkorban a zsidóüldözések
idején. (V. ö, Venetianer Lajos, «A magyar zsidóság történetei».
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 174. címszó a lexikon =>
40. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10174.htm
CÍMSZÓ: Antiszemitizmus
SZÓCIKK: I. Lipót, aki Kollonics esztergomi érsekkel egyetértve
katolicizálni akarta az országot, a zsidókat kiűzte a királyi városokból, a
bányavárosok kerületében csak hét mértföldnyi távolságra telepedhettek le,
ipart nem űzhettek és csak kiskereskedéssel, pálinkafőzéssel és pénzüzleteikkel
foglalkozhattak. Kollonics azt szerette volna elérni, hogy a zsidók
megszorítottságuk miatt önként távozzanak az országból, de ez a várakozása
hiábavaló volt, mert a zsidók a földesúri birtokokon telepedtek meg. A
jognélküliségnek és megtűrtségnek élénk kifejezését adja az az adónem, amit
Mária Terézia honosított meg. 1744. türelmi adót l. o. vetettek ki a
zsidóságra, de fenntartották azért a megszégyenítő zsidó személyi vámot is,
mert a pénzügyi politika fő célja az volt, hogy a kincstár kárpótolja magát ama
veszteségért, amit a zsidóknak a királyi városokból való eltávolítása okozott,
mint a Budáról való kiűzetésük l. Buda . Adótartozásért pedig ezentúl is
tömlöcbe vetették a zsidó család tagjait. A gazdasági életben pedig egy cél
irányította a lépéseket: kiszorítani a zsidót a kereskedelmi és ipari
versenyből. Kassán 1840-ig nem lakott zsidó, csak Rozgonyból látogatták a
vásárokat, de a kassai kereskedők még ezt is sokallták és 1765. a város
büntetést szabott ki arra, aki zsidótól vásárol. A céhek berendezettsége, amely
a katolicizmus érdekeit szolgálta, már ezzel lehetetlenné tette, hogy oda zsidó
bekerüljön, bár meg kell állapítani, hogy nem csupán a zsidók, de a magyarok is
megszenvedték azt a német szellemet, amely a céhek tevékenységét áthatotta. Az
érdekharc valósággal a magyarság üldözésére vitte a céheket és történelmi tény,
hogy Kassán, mikor 1826. egy magyar fűszerüzletet akart nyitni, kérését azzal
utasították el, hogyha mind a hét millió magyar idejönne, úgy hét millió koldus
lenne itt . Kassa, Debrecen, Pozsony, Győr és Pest kereskedelmi testületei még
a házalás és vásározás lehetőségeitől is igyekeztek megfosztani a különböző
nemzetiségeket, akik közé besorozták a zsidókat is. Ezek 1761. Mária Teréziától
kérték a kicsinyben való árusítási engedélyek bevonását, a pesti polgári
kereskedelmi testület pedig 1796. ismét felségfolyamodványban kérte a házalók
kitiltását. A kérvényt vivő küldöttség 1500 pozsonyi mérő zabot akart
felajánlani a királynak hadisegély gyanánt, hogy kérésük inkább meghallgatásra
találjon, de utóbb úgy látták, hogy az időpont nem alkalmas a kihallgatásra és
így a zabajánlatot sem tették meg. II. József alatt jelentékeny javulás állott
be a zsidóság helyzetében l. Egyenjogúsító törekvések. és ha a teljes
polgárjogokat nem is szerezhették meg, sérelmeket nem szenvedtek. Halála előtt
a testben és lélekben megtört uralkodó nem tudott ellenállni az ország
alkotmányos követeléseinek és a jobbágyság s a toleranciára vonatkozó
rendeletein kívül, visszavonta összes intézkedéseit. A városok úgy vélték, hogy
feléledtek régi szabadalmaik és 1790. a császár halála után, a II. József
védelme alatt letelepült zsidókat kiutasították. A helytartóság védelmébe vette
a zsidókat, Pest vissza is vonta határozatát, de a házalás tilalmát továbbra is
fenntartotta. Nagyszombatban is sikerült a határozat végrehajtásának időpontját
kitolni. A zsidók jogaik biztosítására az országgyűléshez és Lipót császár és
királyhoz fordultak, mire az 1790-91. országgyűlés meghozta a De Judaeis című
törvényt l. o. , amely visszaállította a II. József alatt fennállott helyzetet.
Ez a törvény egészen 1840-ig szabályozta a zsidók helyzetét. Az elkövetkező
évtizedek alatt a zsidók mellett kedvező hangulat bontakozott ki, úgyhogy az
1825-i országgyűlés után már ennek az ellenhatása is mutatkozott. Az 1829.
Medárd vásárra egybehívott kereskedőtestületek memorandumban foglalták össze
panaszaikat, így a zsidóság rohamos szaporodását és kérik a házalás
megszorítását, valamint a birtokszerzési tilalom kimondását. Mivel az emlékirat
benyújtásához szükséges 3000 forintot nem tudták behajtani a testületeken, az
egész mozgalom abbamaradt. A zsidók polgárjogainak végleges rendezése még egyre
késett, pedig a párisi júniusi forradalom már éreztette itt is a hatását. A
zsidók egyen jogosítási ügyét egészen meglepő szempontok gátolták. Az 1840.
országgyűlésen az emancipációnak különben őszinte és lelkes hívei is bizonyos
óvintézkedéseket sürgettek és pedig a galíciai zsidók beözönlése ellen. Kölcsey
Ferenc Szatmár megye elárasztása fölött méltatlankodott, osztotta nézetét
Széchenyi István, sőt Dessewffy Aurél is, bár csatlakozott Eötvös emancipációs
javaslatához. Azt kívánta azonban, hogy hozzanak bevándorlási törvényt, mert
elárasztja az országot a koldus zsidók sokasága, ami sem a magyarságnak, sem a
honi zsidóságnak nem érdeke. Kossuth, aki ugyan máramarosi söpredék
zsidótömegről beszélt, melynek bűneitől úgy sem tudjuk megóvni az országot , a
bevándorlott, s hazai zsidók közti különbség kiküszöbölését kívánta. Noha a
radikális ellenzék nem akart junktimot, mégis attól tartva, hogy az egész
javaslatot elejtik, az alsó tábla belenyugodott az udvar és a főrendek
akaratába és megszavazta a korlátozott jogokat tartalmazó törvényjavaslatot l.
Jogkiterjesztés . Erre az 1840:XXIX. t.-c.-re zsugorította össze a már-már
elért polgárjogait a zsidóságnak a megátalkodott elfogultság. Mindamellett nem
egyedül a Karokon és Rendeken múlt, hogy a zsidók már 1S40. nem kaptát meg a
teljes polgárjogot. Ez a XXIX. t.-c. a kereskedőtestületek érdekeit szolgálta,
azzal, hogy a teljes polgári egyenjogúság hiányával a zsidók versenyképessége
nem juthatott igazi formájához a kereskedelmi életben. A zsidóság polgárosulási
korszaka mégis megkezdődött és teljesen kibontakozott az emancipáció l. o.
idején, ez azonban az A.-nak új és modernebb eszközeit váltotta ki, amelyre a
példát most is a nyugat, szolgáltatta, akárcsak a középkorban a zsidóüldözések
idején. V. ö, Venetianer Lajos, A magyar zsidóság történetei .
10174.ht
CÍMSZÓ Antiszemitizmu
SZÓCIKK I Lipót ak Kollonic esztergom érsekke egyetértv katolicizáln akart
a országot zsidóka kiűzt király városokból bányavároso kerületébe csa hé
mértföldny távolságr telepedhette le ipar ne űzhette é csa kiskereskedéssel
pálinkafőzésse é pénzüzleteikke foglalkozhattak Kollonic az szerett voln elérni
hog zsidó megszorítottságu miat önkén távozzana a országból d e várakozás
hiábaval volt mer zsidó földesúr birtokoko telepedte meg jognélküliségne é
megtűrtségne élén kifejezésé adj a a adónem ami Mári Terézi honosítot meg 1744
türelm adó l o vetette k zsidóságra d fenntartottá azér megszégyenít zsid
személy vámo is mer pénzügy politik f célj a volt hog kincstá kárpótolj magá am
veszteségért ami zsidókna király városokbó val eltávolítás okozott min Budáró
val kiűzetésü l Bud Adótartozásér pedi ezentú i tömlöcb vetetté zsid csalá
tagjait gazdaság életbe pedi eg cé irányított lépéseket kiszorítan zsidó
kereskedelm é ipar versenyből Kassá 1840-i ne lakot zsidó csa Rozgonybó
látogattá vásárokat d kassa kereskedő mé ez i sokalltá é 1765 váro büntetés szabot
k arra ak zsidótó vásárol céhe berendezettsége amel katolicizmu érdekei
szolgálta má ezze lehetetlenn tette hog od zsid bekerüljön bá me kel állapítani
hog ne csupá zsidók d magyaro i megszenvedté az néme szellemet amel céhe
tevékenységé áthatotta A érdekhar valóságga magyarsá üldözésér vitt céheke é
történelm tény hog Kassán miko 1826 eg magya fűszerüzlete akar nyitni kérésé
azza utasítottá el hogyh min hé milli magya idejönne úg hé milli koldu lenn it
Kassa Debrecen Pozsony Győ é Pes kereskedelm testülete mé házalá é vásározá
lehetőségeitő i igyekezte megfosztan különböz nemzetiségeket aki köz besoroztá
zsidóka is Eze 1761 Mári Teréziátó kérté kicsinybe val árusítás engedélye
bevonását pest polgár kereskedelm testüle pedi 1796 ismé felségfolyamodványba
kért házaló kitiltását kérvény viv küldöttsé 150 pozsony mér zabo akar
felajánlan királyna hadisegél gyanánt hog kérésü inkáb meghallgatásr találjon d
utób úg látták hog a időpon ne alkalma kihallgatásr é íg zabajánlato se tetté
meg II Józse alat jelentéken javulá állot b zsidósá helyzetébe l Egyenjogúsít
törekvések é h telje polgárjogoka ne i szerezhetté meg sérelmeke ne szenvedtek
Halál előt testbe é lélekbe megtör uralkod ne tudot ellenálln a orszá
alkotmányo követeléseine é jobbágysá toleranciár vonatkoz rendeletei kívül
visszavont össze intézkedéseit városo úg vélték hog feléledte rég szabadalmai é
1790 császá halál után II Józse védelm alat letelepül zsidóka kiutasították
helytartósá védelméb vett zsidókat Pes vissz i vont határozatát d házalá tilalmá
továbbr i fenntartotta Nagyszombatba i sikerül határoza végrehajtásána
időpontjá kitolni zsidó jogai biztosításár a országgyűléshe é Lipó császá é
királyho fordultak mir a 1790-91 országgyűlé meghozt D Judaei cím törvény l o
amel visszaállított II Józse alat fennállot helyzetet E törvén egésze 1840-i
szabályozt zsidó helyzetét A elkövetkez évtizede alat zsidó mellet kedvez
hangula bontakozot ki úgyhog a 1825- országgyűlé utá má enne a ellenhatás i
mutatkozott A 1829 Medár vásárr egybehívot kereskedőtestülete memorandumba
foglaltá össz panaszaikat íg zsidósá rohamo szaporodásá é kéri házalá
megszorítását valamin birtokszerzés tilalo kimondását Mive a emlékira
benyújtásáho szüksége 300 forinto ne tudtá behajtan testületeken a egés mozgalo
abbamaradt zsidó polgárjogaina véglege rendezés mé egyr késett pedi páris
június forradalo má éreztett it i hatását zsidó egye jogosítás ügyé egésze
meglep szemponto gátolták A 1840 országgyűlése a emancipációna különbe őszint é
lelke híve i bizonyo óvintézkedéseke sürgette é pedi galícia zsidó beözönlés
ellen Kölcse Feren Szatmá megy elárasztás fölöt méltatlankodott osztott nézeté
Szécheny István ső Dessewff Auré is bá csatlakozot Eötvö emancipáció
javaslatához Az kívánt azonban hog hozzana bevándorlás törvényt mer elárasztj a
országo koldu zsidó sokasága am se magyarságnak se hon zsidóságna ne érdeke
Kossuth ak ugya máramaros söpredé zsidótömegrő beszélt melyne bűneitő úg se
tudju megóvn a országo bevándorlott haza zsidó közt különbsé kiküszöbölésé
kívánta Noh radikáli ellenzé ne akar junktimot mégi attó tartva hog a egés
javaslato elejtik a als tábl belenyugodot a udva é főrende akaratáb é
megszavazt korlátozot jogoka tartalmaz törvényjavaslato l Jogkiterjeszté Err a
1840:XXIX t.-c.-r zsugorított össz már-má elér polgárjogai zsidóságna
megátalkodot elfogultság Mindamellet ne egyedü Karoko é Rendeke múlt hog zsidó
má 1S40 ne kaptá me telje polgárjogot E XXIX t.-c kereskedőtestülete érdekei
szolgálta azzal hog telje polgár egyenjogúsá hiányáva zsidó versenyképesség ne
juthatot igaz formájáho kereskedelm életben zsidósá polgárosulás korszak mégi
megkezdődöt é teljese kibontakozot a emancipáci l o idején e azonba a A.-na ú é
moderneb eszközei váltott ki amelyr példá mos i nyugat szolgáltatta akárcsa
középkorba zsidóüldözése idején V ö Venetiane Lajos magya zsidósá története
10174.h
CÍMSZ Antiszemitizm
SZÓCIK Lipó a Kolloni esztergo érsekk egyetért katolicizál akar országo
zsidók kiűz királ városokbó bányaváros kerületéb cs h mértföldn távolság
telepedhett l ipa n űzhett cs kiskereskedésse pálinkafőzéss pénzüzleteikk
foglalkozhatta Kolloni a szeret vol elérn ho zsid megszorítottság mia önké
távozzan országbó várakozá hiábava vol me zsid földesú birtokok telepedt me
jognélküliségn megtűrtségn élé kifejezés ad adóne am Már Teréz honosíto me 174
türel ad vetett zsidóságr fenntartott azé megszégyení zsi személ vám i me
pénzüg politi cél vol ho kincst kárpótol mag a veszteségér am zsidókn királ
városokb va eltávolítá okozot mi Budár va kiűzetés Bu Adótartozásé ped ezent
tömlöc vetett zsi csal tagjai gazdasá életb ped e c irányítot lépéseke
kiszoríta zsid kereskedel ipa versenybő Kass 1840- n lako zsid cs Rozgonyb
látogatt vásároka kass keresked m e sokallt 176 vár bünteté szabo arr a zsidót
vásáro céh berendezettség ame katolicizm érdeke szolgált m ezz lehetetlen tett
ho o zsi bekerüljö b m ke állapítan ho n csup zsidó magyar megszenvedt a ném
szelleme ame céh tevékenység áthatott érdekha valóságg magyars üldözésé vit
céhek történel tén ho Kassá mik 182 e magy fűszerüzlet aka nyitn kérés azz
utasított e hogy mi h mill magy idejönn ú h mill kold len i Kass Debrece Pozson
Gy Pe kereskedel testület m házal vásároz lehetőségeit igyekezt megfoszta
különbö nemzetiségeke ak kö besorozt zsidók i Ez 176 Már Teréziát kért kicsinyb
va árusítá engedély bevonásá pes polgá kereskedel testül ped 179 ism
felségfolyamodványb kér házal kitiltásá kérvén vi küldötts 15 pozson mé zab aka
felajánla királyn hadisegé gyanán ho kérés inká meghallgatás találjo utó ú
láttá ho időpo n alkalm kihallgatás í zabajánlat s tett me I Józs ala jelentéke
javul állo zsidós helyzetéb Egyenjogúsí törekvése telj polgárjogok n szerezhett
me sérelmek n szenvedte Halá elő testb lélekb megtö uralko n tudo ellenáll orsz
alkotmány követelésein jobbágys toleranciá vonatko rendelete kívü visszavon
össz intézkedései város ú vélté ho feléledt ré szabadalma 179 csász halá utá I
Józs védel ala letelepü zsidók kiutasítottá helytartós védelmé vet zsidóka Pe
viss von határozatá házal tilalm tovább fenntartott Nagyszombatb sikerü határoz
végrehajtásán időpontj kitoln zsid joga biztosításá országgyűlésh Lip csász
királyh fordulta mi 1790-9 országgyűl meghoz Judae cí törvén ame visszaállítot
I Józs ala fennállo helyzete törvé egész 1840- szabályoz zsid helyzeté
elkövetke évtized ala zsid melle kedve hangul bontakozo k úgyho 1825 országgyűl
ut m enn ellenhatá mutatkozot 182 Medá vásár egybehívo kereskedőtestület
memorandumb foglalt öss panaszaika í zsidós roham szaporodás kér házal
megszorításá valami birtokszerzé tilal kimondásá Miv emlékir benyújtásáh
szükség 30 forint n tudt behajta testületeke egé mozgal abbamarad zsid
polgárjogain végleg rendezé m egy késet ped pári júniu forradal m éreztet i
hatásá zsid egy jogosítá ügy egész megle szempont gátoltá 184 országgyűlés
emancipáción különb őszin lelk hív bizony óvintézkedések sürgett ped galíci
zsid beözönlé elle Kölcs Fere Szatm meg elárasztá fölö méltatlankodot osztot
nézet Széchen Istvá s Dessewf Aur i b csatlakozo Eötv emancipáci javaslatáho A
kíván azonba ho hozzan bevándorlá törvény me eláraszt ország kold zsid sokaság
a s magyarságna s ho zsidóságn n érdek Kossut a ugy máramaro söpred zsidótömegr
beszél melyn bűneit ú s tudj megóv ország bevándorlot haz zsid köz különbs
kiküszöbölés kívánt No radikál ellenz n aka junktimo még att tartv ho egé javaslat
elejti al táb belenyugodo udv főrend akaratá megszavaz korlátozo jogok tartalma
törvényjavaslat Jogkiterjeszt Er 1840:XXI t.-c.- zsugorítot öss már-m elé
polgárjoga zsidóságn megátalkodo elfogultsá Mindamelle n egyed Karok Rendek múl
ho zsid m 1S4 n kapt m telj polgárjogo XXI t.- kereskedőtestület érdeke
szolgált azza ho telj polgá egyenjogús hiányáv zsid versenyképessé n juthato
iga formájáh kereskedel életbe zsidós polgárosulá korsza még megkezdődö teljes
kibontakozo emancipác idejé azonb A.-n moderne eszköze váltot k amely péld mo
nyuga szolgáltatt akárcs középkorb zsidóüldözés idejé Venetian Lajo magy zsidós
történet
10174.
CÍMS Antiszemitiz
SZÓCI Lip Kollon eszterg érsek egyetér katolicizá aka ország zsidó kiű kirá
városokb bányaváro kerületé c mértföld távolsá telepedhet ip űzhet c
kiskereskedéss pálinkafőzés pénzüzleteik foglalkozhatt Kollon szere vo elér h
zsi megszorítottsá mi önk távozza országb várakoz hiábav vo m zsi földes
birtoko teleped m jognélküliség megtűrtség él kifejezé a adón a Má Teré honosít
m 17 türe a vetet zsidóság fenntartot az megszégyen zs szemé vá m pénzü polit
cé vo h kincs kárpóto ma veszteségé a zsidók kirá városok v eltávolít okozo m
Budá v kiűzeté B Adótartozás pe ezen tömlö vetet zs csa tagja gazdas élet pe
irányíto lépések kiszorít zsi kereskede ip versenyb Kas 1840 lak zsi c Rozgony
látogat vásárok kas kereske sokall 17 vá büntet szab ar zsidó vásár cé
berendezettsé am katoliciz érdek szolgál ez lehetetle tet h zs bekerülj k
állapíta h csu zsid magya megszenved né szellem am cé tevékenysé áthatot érdekh
valóság magyar üldözés vi céhe történe té h Kass mi 18 mag fűszerüzle ak nyit
kéré az utasítot hog m mil mag idejön mil kol le Kas Debrec Pozso G P kereskede
testüle háza vásáro lehetőségei igyekez megfoszt különb nemzetiségek a k
besoroz zsidó E 17 Má Teréziá kér kicsiny v árusít engedél bevonás pe polg
kereskede testü pe 17 is felségfolyamodvány ké háza kitiltás kérvé v küldött 1
pozso m za ak felajánl király hadiseg gyaná h kéré ink meghallgatá találj ut
látt h időp alkal kihallgatá zabajánla tet m Józ al jelenték javu áll zsidó
helyzeté Egyenjogús törekvés tel polgárjogo szerezhet m sérelme szenvedt Hal el
test lélek megt uralk tud ellenál ors alkotmán követelései jobbágy toleranci
vonatk rendelet kív visszavo öss intézkedése váro vélt h feléled r szabadalm 17
csás hal ut Józ véde al letelep zsidó kiutasított helytartó védelm ve zsidók P
vis vo határozat háza tilal továb fenntartot Nagyszombat siker határo
végrehajtásá időpont kitol zsi jog biztosítás országgyűlés Li csás király
fordult m 1790- országgyű megho Juda c törvé am visszaállíto Józ al fennáll
helyzet törv egés 1840 szabályo zsi helyzet elkövetk évtize al zsi mell kedv
hangu bontakoz úgyh 182 országgyű u en ellenhat mutatkozo 18 Med vásá egybehív
kereskedőtestüle memorandum foglal ös panaszaik zsidó roha szaporodá ké háza
megszorítás valam birtokszerz tila kimondás Mi emléki benyújtásá szüksé 3 forin
tud behajt testületek eg mozga abbamara zsi polgárjogai végle rendez eg kése pe
pár júni forrada érezte hatás zsi eg jogosít üg egés megl szempon gátolt 18
országgyűlé emancipáció külön őszi lel hí bizon óvintézkedése sürget pe galíc
zsi beözönl ell Kölc Fer Szat me eláraszt föl méltatlankodo oszto néze Széche
Istv Dessew Au csatlakoz Eöt emancipác javaslatáh kívá azonb h hozza bevándorl
törvén m elárasz orszá kol zsi sokasá magyarságn h zsidóság érde Kossu ug
máramar söpre zsidótömeg beszé mely bűnei tud megó orszá bevándorlo ha zsi kö
különb kiküszöbölé kíván N radiká ellen ak junktim mé at tart h eg javasla elejt
a tá belenyugod ud főren akarat megszava korlátoz jogo tartalm törvényjavasla
Jogkiterjesz E 1840:XX t.-c. zsugoríto ös már- el polgárjog zsidóság megátalkod
elfogults Mindamell egye Karo Rende mú h zsi 1S kap tel polgárjog XX t.
kereskedőtestüle érdek szolgál azz h tel polg egyenjogú hiányá zsi
versenyképess juthat ig formájá kereskede életb zsidó polgárosul korsz mé
megkezdőd telje kibontakoz emancipá idej azon A.- modern eszköz válto amel pél
m nyug szolgáltat akárc középkor zsidóüldözé idej Venetia Laj mag zsidó történe
10174
CÍM Antiszemiti
SZÓC Li Kollo eszter érse egyeté katoliciz ak orszá zsid ki kir városok
bányavár kerület mértföl távols telepedhe i űzhe kiskereskedés pálinkafőzé
pénzüzletei foglalkozhat Kollo szer v elé zs megszorítotts m ön távozz ország
várako hiába v zs földe birtok telepe jognélkülisé megtűrtsé é kifejez adó M
Ter honosí 1 tür vete zsidósá fenntarto a megszégye z szem v pénz poli c v kinc
kárpót m veszteség zsidó kir városo eltávolí okoz Bud kiűzet Adótartozá p eze töml
vete z cs tagj gazda éle p irányít lépése kiszorí zs keresked i verseny Ka 184
la zs Rozgon látoga vásáro ka keresk sokal 1 v bünte sza a zsid vásá c
berendezetts a katolici érde szolgá e lehetetl te z bekerül állapít cs zsi magy
megszenve n szelle a c tevékenys áthato érdek valósá magya üldözé v céh történ
t Kas m 1 ma fűszerüzl a nyi kér a utasíto ho mi ma idejö mi ko l Ka Debre Pozs
keresked testül ház vásár lehetősége igyeke megfosz külön nemzetisége besoro
zsid 1 M Terézi ké kicsin árusí engedé bevoná p pol keresked test p 1 i
felségfolyamodván k ház kitiltá kérv küldöt pozs z a felaján királ hadise gyan
kér in meghallgat talál u lát idő alka kihallgat zabajánl te Jó a jelenté jav
ál zsid helyzet Egyenjogú törekvé te polgárjog szerezhe sérelm szenved Ha e tes
léle meg ural tu ellená or alkotmá követelése jobbág toleranc vonat rendele kí
visszav ös intézkedés vár vél feléle szabadal 1 csá ha u Jó véd a letele zsid
kiutasítot helytart védel v zsidó vi v határoza ház tila tová fenntarto
Nagyszomba sike határ végrehajtás időpon kito zs jo biztosítá országgyűlé L csá
királ fordul 1790 országgy megh Jud törv a visszaállít Jó a fennál helyze tör
egé 184 szabály zs helyze elkövet évtiz a zs mel ked hang bontako úgy 18
országgy e ellenha mutatkoz 1 Me vás egybehí kereskedőtestül memorandu fogla ö
panaszai zsid roh szaporod k ház megszorítá vala birtokszer til kimondá M emlék
benyújtás szüks fori tu behaj testülete e mozg abbamar zs polgárjoga végl rende
e kés p pá jún forrad érezt hatá zs e jogosí ü egé meg szempo gátol 1
országgyűl emancipáci külö ősz le h bizo óvintézkedés sürge p galí zs beözön el
Köl Fe Sza m elárasz fö méltatlankod oszt néz Széch Ist Desse A csatlako Eö
emancipá javaslatá kív azon hozz bevándor törvé eláras orsz ko zs sokas
magyarság zsidósá érd Koss u márama söpr zsidótöme besz mel bűne tu meg orsz
bevándorl h zs k külön kiküszöböl kívá radik elle a junkti m a tar e javasl
elej t belenyugo u főre akara megszav korláto jog tartal törvényjavasl
Jogkiterjes 1840:X t.-c zsugorít ö már e polgárjo zsidósá megátalko elfogult
Mindamel egy Kar Rend m zs 1 ka te polgárjo X t kereskedőtestül érde szolgá az
te pol egyenjog hiány zs versenyképes jutha i formáj keresked élet zsid
polgárosu kors m megkezdő telj kibontako emancip ide azo A. moder eszkö vált ame
pé nyu szolgálta akár középko zsidóüldöz ide Veneti La ma zsid történ
1017
CÍ Antiszemit
SZÓ L Koll eszte érs egyet katolici a orsz zsi k ki városo bányavá kerüle
mértfö távol telepedh űzh kiskereskedé pálinkafőz pénzüzlete foglalkozha Koll
sze el z megszorított ö távoz orszá várak hiáb z föld birto telep jognélkülis
megtűrts kifeje ad Te honos tü vet zsidós fenntart megszégy sze pén pol kin
kárpó vesztesé zsid ki város eltávol oko Bu kiűze Adótartoz ez töm vet c tag
gazd él irányí lépés kiszor z kereske versen K 18 l z Rozgo látog vásár k keres
soka bünt sz zsi vás berendezett katolic érd szolg lehetet t bekerü állapí c zs
mag megszenv szell tevékeny áthat érde valós magy üldöz cé törté Ka m fűszerüz
ny ké utasít h m m idej m k K Debr Poz kereske testü há vásá lehetőség igyek
megfos külö nemzetiség besor zsi Teréz k kicsi árus enged bevon po kereske tes
felségfolyamodvá há kitilt kér küldö poz felajá kirá hadis gya ké i meghallga
talá lá id alk kihallga zabaján t J jelent ja á zsi helyze Egyenjog törekv t
polgárjo szerezh sérel szenve H te lél me ura t ellen o alkotm követelés jobbá
toleran vona rendel k vissza ö intézkedé vá vé felél szabada cs h J vé letel
zsi kiutasíto helytar véde zsid v határoz há til tov fenntart Nagyszomb sik
hatá végrehajtá időpo kit z j biztosít országgyűl cs kirá fordu 179 országg meg
Ju tör visszaállí J fenná helyz tö eg 18 szabál z helyz elköve évti z me ke han
bontak úg 1 országg ellenh mutatko M vá egybeh kereskedőtestü memorand fogl
panasza zsi ro szaporo há megszorít val birtoksze ti kimond emlé benyújtá szük
for t beha testület moz abbama z polgárjog vég rend ké p jú forra érez hat z
jogos eg me szemp gáto országgyű emancipác kül ős l biz óvintézkedé sürg gal z
beözö e Kö F Sz eláras f méltatlanko osz né Széc Is Dess csatlak E emancip
javaslat kí azo hoz bevándo törv elára ors k z soka magyarsá zsidós ér Kos
máram söp zsidótöm bes me bűn t me ors bevándor z külö kiküszöbö kív radi ell
junkt ta javas ele belenyug főr akar megsza korlát jo tarta törvényjavas
Jogkiterje 1840: t.- zsugorí má polgárj zsidós megátalk elfogul Mindame eg Ka
Ren z k t polgárj kereskedőtestü érd szolg a t po egyenjo hián z versenyképe
juth formá kereske éle zsi polgáros kor megkezd tel kibontak emanci id az A
mode eszk vál am p ny szolgált aká középk zsidóüldö id Venet L m zsi törté