10175.htm
CÍMSZÓ: Antiszemitizmus
SZÓCIKK: f) A modern A.
szervezkedése. A modern magyar A. kifejlődésére a német antiszemita áramlat
volt legnagyobb hatással, mint ahogy a középkori zsidógyűlölet is német hatás nyomán
honosodott meg Magyarországon. A liberalizmus térhódításának következtében a
hetvenes években az A. is modernizáltabb formákat öltött, hogy politikai téren
megfelelő eszközökkel vethessen gátat a zsidók politikai és társadalmi
érvényesülésének. Az ismét életre kapott zsidógyűlölet két nagyképességű német
liberális politikus és képviselő Lasker és Bamberger miatt éleződött ki
leginkább és Stöcker, porosz udvari lelkész 1878. megalapította az antiszemita
pártot. Az A. szót általában 1880. kezdték használni ennek nyomán
Németországban. Ez az antiszemita párt később különböző elnevezések alatt
szerepelt. Antiszemita párt alakult 1889. Borúmban is. A magyar A. a porosz
alldeutsch-antiszemita mozgalommal egyidejűleg terelődött parlamenti térre. Az
1868-i törvényhozás már sejtetni engedte, hogy a vallásszabadság, polgári
házasság és anyakönyv ügye még sok harcot fog felidézni. Az A. újabb
kirobbanásának valódi oka azonban a közép és kisbirtokosok elszegényedése volt
és azt használták ki a maguk céljaira a mozgalom megindítói. A tényleges
mozgalom akkor kezdődött, amikor 1875 április 8-án Istóczy Győző, addig még
ismeretlen képviselő, volt vasvári aljegyző, az iskolaalapok fölötti viták
kapcsán azt kérdezte interpellációjában a belügyminisztertől, hogy szándékában
van-e az országot elárasztó külföldi zsidók meghonosításának gátat vetni és a
nem zsidó elemek részéről esetleg meginduló önvédelmi mozgalom útjába
szándékozik-e akadályt gördíteni. Wenckheim belügyminiszter az interpellációra
adott válaszában kijelentette, hogy a kormány «igenis ellenséges állást
foglalna el minden oly mozgalom irányában, amely e hazában létező egyházak és
vallásfelekezetek, vagy az azokhoz tartozó polgárok közt a békés egyetértést s
azok polgári jogainak kölcsönös tiszteletben tartását bármi részben megzavarná,
vagy bármely irányban megzavarni igyekeznek.» 1878-ban, tehát ugyanakkor,
amikor Stöcker megszervezte a mozgalmát, Istóczy ismét megmozdult. Július 12-én
javaslatot terjesztett a képviselőház elé: a kormány kényszerítse Törökországot
Palesztina feladására, hogy a magyar zsidóságot oda deportálhassák. Ezt a
fantasztikus indítványt teljesen komolytalannak tartották és napirendre tértek
fölötte, noha Istóczy agitációját csak nem szüntette be. 1880-ban létrehozta a
Nemzsidók Szövetségét. Az izgatás olyan mértéket öltött az országban, hogy
ugyanez év szept. 25. Miklós István orsz. gyül. képv. meginterpellálta Tisza
István miniszterelnököt, aki azt a megnyugtató választ adta, hogy a kormány
teljesíteni fogja kötelességét. Trefort Ágoston, a filoszemitának nem nevezhető
kultuszminiszter két hónappal később, nov. 27. azt a kijelentést tette, hogy «a
mi hazánk sohasem lehet olyan látványosságok színhelye, mint Németország».
Trefort jóhiszemű kijelentését azonban az események megcáfolták. A német és
szláv területről importált A.-t a felvidéki tót nemzetiségi, valamint a
klerikális pártok rendületlenül szították. Mindamellett a színmagyar vidékekre
egészen a tiszaeszlári vérvádig (l. o.) nem támadt visszhangja az izgatásoknak.
Mikor Istóczy a zsidók ellen népgyűlést akart egybehívni, a rendőrség azt
betiltotta, mire Istóczy interpellált, majd antiszemita folyóiratot alapított
Tizenkét röpirat címen és ebbe írta izgató cikkeit. A tiszaeszlári vérvádra egy
Solymossi Eszter nevű leány eltűnése adott alkalmat 1881 ápr. 1-én. Ónody ezt
használta fel arra, hogy a zsidókat vádolja a keresztény vérnek a rituális
szertartásoknál való felhasználásával, a rituális gyilkossággal. A
közvéleménynek ez a megfertőzése és annak parlamenti visszahatása egyenes következménye
volt annak a gyűlölködő munkának, amit Istóczy évek óta folytatott. Ez az
izgatás azonban súlyos eredményeket hozott. Noha a bíróság felmentette a
tiszaeszlári per vádlottjait, az izgatások következtében az ország több helyén
lázadásokba tört ki a tömeghangulat. Ilyen zsidóellenes lázadások voltak 1882
szept. 28-án Pozsonyban, majd Sopronban, Budapesten, főleg pedig Zalaegerszegen
1883 aug. 23-án. Vas-, Somogy-, Sopron-, Zala-, Mosón- és Szabolcs megyében
statáriumot kellett kihirdetni és az ítélet kihirdetés után Budapesten
katonaságot kellett kivezényelni a fosztogató tömeg ellen. A fölizgatott
egyetemi ifjúság a rektor előtt kinyilvánítja azt a nézetét, hogy az egyetemen
túl sok a zsidó. A rektor, - dr. Berger, a hittudományi kar tanára - azonban
szigorúan megdorgálja az ifjúságot s a tervezett gyűlést a belügyminiszter
betiltja. Istóczy még 1882 febr. 18. javaslatot terjesztett a Ház elé, amelyben
a zsidó emancipáció eltörlését sürgeti. Ugyanez év áprilisában és júniusában
újabb támadásokat intézett a zsidóság ellen s ez utóbbi alkalommal Wahrman Mór
(l. o.) képviselővel összeverekedett. A lázongások idején, 1883 jan. 10. újabb
javaslatot terjesztett be a képviselőház elé a zsidó emancipáció
felfüggesztéséért, de mindössze néhány szavazatot kapott, mert még a reakciós
politikusok is ellene voltak. A tiszaeszlári per kedvező visszahatása alatt
1883 októberében megalapította az antiszemita pártot porosz mintára. Mikor a
parlamentben egy ízben interpellált s Rohling könyvéből idézett, megjósolta, hogy
az antiszemita párt megerősödve fog kikerülni a választásból. A pártnak tagjai
voltak rajta kívül: Ónódy, Simonyi és Széli képviselők. A párt programja főként
gazdasági téren igyekezett megnyirbálni a zsidó jogokat. Az 1884-i
választásoknál 17 antiszemita képviselő került a parlamentbe, köztük Verhovay
Gyula földbirtokos, lapszerkesztő, aki eleinte, mint a Függetlenség c.
liberális lap szerkesztője szerepelt és csak azután tért át az antiszemita
politikára. Politikai pályafutásának egy sikkasztási vád vetett véget, amely
alól ugyan felmentették, de a politikától mégis visszavonulni kényszerült. Az
antiszemita mozgalom vezetői közt szerepel Zimándy Ignác, törökbálinti
plébános, országgyűlési képviselő is. Tisza Kálmán, aki Istóczyék szereplését
kezdettől fogva rossz szemmel nézte, gondoskodott róla, hogy az 1884. szept.
29-én összeülő parlamentet Ferencz József magyar király trónbeszédben hívja
föl, hogy szüntessék meg a fajok, felekezetek és osztályok között súrlódásra
vezető izgalmakat.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 175. címszó a lexikon =>
40. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10175.htm
CÍMSZÓ: Antiszemitizmus
SZÓCIKK: f A modern A. szervezkedése. A modern magyar A. kifejlődésére a
német antiszemita áramlat volt legnagyobb hatással, mint ahogy a középkori
zsidógyűlölet is német hatás nyomán honosodott meg Magyarországon. A
liberalizmus térhódításának következtében a hetvenes években az A. is
modernizáltabb formákat öltött, hogy politikai téren megfelelő eszközökkel
vethessen gátat a zsidók politikai és társadalmi érvényesülésének. Az ismét
életre kapott zsidógyűlölet két nagyképességű német liberális politikus és
képviselő Lasker és Bamberger miatt éleződött ki leginkább és Stöcker, porosz
udvari lelkész 1878. megalapította az antiszemita pártot. Az A. szót általában
1880. kezdték használni ennek nyomán Németországban. Ez az antiszemita párt
később különböző elnevezések alatt szerepelt. Antiszemita párt alakult 1889.
Borúmban is. A magyar A. a porosz alldeutsch-antiszemita mozgalommal
egyidejűleg terelődött parlamenti térre. Az 1868-i törvényhozás már sejtetni
engedte, hogy a vallásszabadság, polgári házasság és anyakönyv ügye még sok
harcot fog felidézni. Az A. újabb kirobbanásának valódi oka azonban a közép és
kisbirtokosok elszegényedése volt és azt használták ki a maguk céljaira a
mozgalom megindítói. A tényleges mozgalom akkor kezdődött, amikor 1875 április
8-án Istóczy Győző, addig még ismeretlen képviselő, volt vasvári aljegyző, az
iskolaalapok fölötti viták kapcsán azt kérdezte interpellációjában a
belügyminisztertől, hogy szándékában van-e az országot elárasztó külföldi
zsidók meghonosításának gátat vetni és a nem zsidó elemek részéről esetleg
meginduló önvédelmi mozgalom útjába szándékozik-e akadályt gördíteni. Wenckheim
belügyminiszter az interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy a
kormány igenis ellenséges állást foglalna el minden oly mozgalom irányában,
amely e hazában létező egyházak és vallásfelekezetek, vagy az azokhoz tartozó
polgárok közt a békés egyetértést s azok polgári jogainak kölcsönös
tiszteletben tartását bármi részben megzavarná, vagy bármely irányban
megzavarni igyekeznek. 1878-ban, tehát ugyanakkor, amikor Stöcker megszervezte
a mozgalmát, Istóczy ismét megmozdult. Július 12-én javaslatot terjesztett a
képviselőház elé: a kormány kényszerítse Törökországot Palesztina feladására,
hogy a magyar zsidóságot oda deportálhassák. Ezt a fantasztikus indítványt
teljesen komolytalannak tartották és napirendre tértek fölötte, noha Istóczy
agitációját csak nem szüntette be. 1880-ban létrehozta a Nemzsidók Szövetségét.
Az izgatás olyan mértéket öltött az országban, hogy ugyanez év szept. 25.
Miklós István orsz. gyül. képv. meginterpellálta Tisza István miniszterelnököt,
aki azt a megnyugtató választ adta, hogy a kormány teljesíteni fogja
kötelességét. Trefort Ágoston, a filoszemitának nem nevezhető kultuszminiszter
két hónappal később, nov. 27. azt a kijelentést tette, hogy a mi hazánk sohasem
lehet olyan látványosságok színhelye, mint Németország . Trefort jóhiszemű
kijelentését azonban az események megcáfolták. A német és szláv területről
importált A.-t a felvidéki tót nemzetiségi, valamint a klerikális pártok
rendületlenül szították. Mindamellett a színmagyar vidékekre egészen a
tiszaeszlári vérvádig l. o. nem támadt visszhangja az izgatásoknak. Mikor
Istóczy a zsidók ellen népgyűlést akart egybehívni, a rendőrség azt betiltotta,
mire Istóczy interpellált, majd antiszemita folyóiratot alapított Tizenkét
röpirat címen és ebbe írta izgató cikkeit. A tiszaeszlári vérvádra egy Solymossi
Eszter nevű leány eltűnése adott alkalmat 1881 ápr. 1-én. Ónody ezt használta
fel arra, hogy a zsidókat vádolja a keresztény vérnek a rituális
szertartásoknál való felhasználásával, a rituális gyilkossággal. A
közvéleménynek ez a megfertőzése és annak parlamenti visszahatása egyenes
következménye volt annak a gyűlölködő munkának, amit Istóczy évek óta
folytatott. Ez az izgatás azonban súlyos eredményeket hozott. Noha a bíróság
felmentette a tiszaeszlári per vádlottjait, az izgatások következtében az ország
több helyén lázadásokba tört ki a tömeghangulat. Ilyen zsidóellenes lázadások
voltak 1882 szept. 28-án Pozsonyban, majd Sopronban, Budapesten, főleg pedig
Zalaegerszegen 1883 aug. 23-án. Vas-, Somogy-, Sopron-, Zala-, Mosón- és
Szabolcs megyében statáriumot kellett kihirdetni és az ítélet kihirdetés után
Budapesten katonaságot kellett kivezényelni a fosztogató tömeg ellen. A
fölizgatott egyetemi ifjúság a rektor előtt kinyilvánítja azt a nézetét, hogy
az egyetemen túl sok a zsidó. A rektor, - dr. Berger, a hittudományi kar tanára
- azonban szigorúan megdorgálja az ifjúságot s a tervezett gyűlést a
belügyminiszter betiltja. Istóczy még 1882 febr. 18. javaslatot terjesztett a
Ház elé, amelyben a zsidó emancipáció eltörlését sürgeti. Ugyanez év
áprilisában és júniusában újabb támadásokat intézett a zsidóság ellen s ez
utóbbi alkalommal Wahrman Mór l. o. képviselővel összeverekedett. A lázongások
idején, 1883 jan. 10. újabb javaslatot terjesztett be a képviselőház elé a
zsidó emancipáció felfüggesztéséért, de mindössze néhány szavazatot kapott,
mert még a reakciós politikusok is ellene voltak. A tiszaeszlári per kedvező
visszahatása alatt 1883 októberében megalapította az antiszemita pártot porosz
mintára. Mikor a parlamentben egy ízben interpellált s Rohling könyvéből
idézett, megjósolta, hogy az antiszemita párt megerősödve fog kikerülni a
választásból. A pártnak tagjai voltak rajta kívül: Ónódy, Simonyi és Széli
képviselők. A párt programja főként gazdasági téren igyekezett megnyirbálni a
zsidó jogokat. Az 1884-i választásoknál 17 antiszemita képviselő került a
parlamentbe, köztük Verhovay Gyula földbirtokos, lapszerkesztő, aki eleinte,
mint a Függetlenség c. liberális lap szerkesztője szerepelt és csak azután tért
át az antiszemita politikára. Politikai pályafutásának egy sikkasztási vád
vetett véget, amely alól ugyan felmentették, de a politikától mégis
visszavonulni kényszerült. Az antiszemita mozgalom vezetői közt szerepel
Zimándy Ignác, törökbálinti plébános, országgyűlési képviselő is. Tisza Kálmán,
aki Istóczyék szereplését kezdettől fogva rossz szemmel nézte, gondoskodott
róla, hogy az 1884. szept. 29-én összeülő parlamentet Ferencz József magyar
király trónbeszédben hívja föl, hogy szüntessék meg a fajok, felekezetek és
osztályok között súrlódásra vezető izgalmakat.
10175.ht
CÍMSZÓ Antiszemitizmu
SZÓCIKK moder A szervezkedése moder magya A kifejlődésér néme antiszemit
áramla vol legnagyob hatással min ahog középkor zsidógyűlöle i néme hatá nyomá
honosodot me Magyarországon liberalizmu térhódításána következtébe hetvene
évekbe a A i modernizáltab formáka öltött hog politika tére megfelel eszközökke
vethesse gáta zsidó politika é társadalm érvényesülésének A ismé életr kapot
zsidógyűlöle ké nagyképesség néme liberáli politiku é képvisel Laske é Bamberge
miat éleződöt k leginkáb é Stöcker poros udvar lelkés 1878 megalapított a
antiszemit pártot A A szó általába 1880 kezdté használn enne nyomá
Németországban E a antiszemit pár későb különböz elnevezése alat szerepelt
Antiszemit pár alakul 1889 Borúmba is magya A poros alldeutsch-antiszemit
mozgalomma egyidejűle terelődöt parlament térre A 1868- törvényhozá má sejtetn
engedte hog vallásszabadság polgár házassá é anyaköny ügy mé so harco fo
felidézni A A újab kirobbanásána valód ok azonba közé é kisbirtokoso elszegényedés
vol é az használtá k magu céljair mozgalo megindítói ténylege mozgalo akko
kezdődött amiko 187 áprili 8-á Istócz Győző addi mé ismeretle képviselő vol
vasvár aljegyző a iskolaalapo fölött vitá kapcsá az kérdezt interpellációjába
belügyminisztertől hog szándékába van- a országo eláraszt külföld zsidó
meghonosításána gáta vetn é ne zsid eleme részérő esetle megindul önvédelm
mozgalo útjáb szándékozik- akadály gördíteni Wenckhei belügyminiszte a
interpellációr adot válaszába kijelentette hog kormán igeni ellensége állás
foglaln e minde ol mozgalo irányában amel hazába létez egyháza é
vallásfelekezetek vag a azokho tartoz polgáro köz béké egyetértés azo polgár
jogaina kölcsönö tiszteletbe tartásá bárm részbe megzavarná vag bármel irányba
megzavarn igyekeznek 1878-ban tehá ugyanakkor amiko Stöcke megszervezt
mozgalmát Istócz ismé megmozdult Júliu 12-é javaslato terjesztet képviselőhá
elé kormán kényszeríts Törökországo Palesztin feladására hog magya zsidóságo od
deportálhassák Ez fantasztiku indítvány teljese komolytalanna tartottá é
napirendr térte fölötte noh Istócz agitációjá csa ne szüntett be 1880-ba
létrehozt Nemzsidó Szövetségét A izgatá olya mértéke öltöt a országban hog
ugyane é szept 25 Mikló Istvá orsz gyül képv meginterpellált Tisz Istvá miniszterelnököt
ak az megnyugtat válasz adta hog kormán teljesíten fogj kötelességét Trefor
Ágoston filoszemitána ne nevezhet kultuszminiszte ké hónappa később nov 27 az
kijelentés tette hog m hazán sohase lehe olya látványosságo színhelye min
Németorszá Trefor jóhiszem kijelentésé azonba a eseménye megcáfolták néme é
szlá területrő importál A.- felvidék tó nemzetiségi valamin klerikáli párto
rendületlenü szították Mindamellet színmagya vidékekr egésze tiszaeszlár
vérvádi l o ne támad visszhangj a izgatásoknak Miko Istócz zsidó elle népgyűlés
akar egybehívni rendőrsé az betiltotta mir Istócz interpellált maj antiszemit
folyóirato alapítot Tizenké röpira címe é ebb írt izgat cikkeit tiszaeszlár
vérvádr eg Solymoss Eszte nev leán eltűnés adot alkalma 188 ápr 1-én Ónod ez
használt fe arra hog zsidóka vádolj keresztén vérne rituáli szertartásokná val
felhasználásával rituáli gyilkossággal közvéleményne e megfertőzés é anna
parlament visszahatás egyene következmény vol anna gyűlölköd munkának ami
Istócz éve ót folytatott E a izgatá azonba súlyo eredményeke hozott Noh bírósá
felmentett tiszaeszlár pe vádlottjait a izgatáso következtébe a orszá töb helyé
lázadásokb tör k tömeghangulat Ilye zsidóellene lázadáso volta 188 szept 28-á
Pozsonyban maj Sopronban Budapesten főle pedi Zalaegerszege 188 aug 23-án Vas-
Somogy- Sopron- Zala- Mosón é Szabolc megyébe statáriumo kellet kihirdetn é a
ítéle kihirdeté utá Budapeste katonaságo kellet kivezényeln fosztogat töme
ellen fölizgatot egyetem ifjúsá rekto előt kinyilvánítj az nézetét hog a
egyeteme tú so zsidó rektor dr Berger hittudomány ka tanár azonba szigorúa
megdorgálj a ifjúságo tervezet gyűlés belügyminiszte betiltja Istócz mé 188
febr 18 javaslato terjesztet Há elé amelybe zsid emancipáci eltörlésé sürgeti
Ugyane é áprilisába é júniusába újab támadásoka intézet zsidósá elle e utóbb
alkalomma Wahrma Mó l o képviselőve összeverekedett lázongáso idején 188 jan 10
újab javaslato terjesztet b képviselőhá el zsid emancipáci felfüggesztéséért d
mindössz néhán szavazato kapott mer mé reakció politikuso i ellen voltak
tiszaeszlár pe kedvez visszahatás alat 188 októberébe megalapított a antiszemit
párto poros mintára Miko parlamentbe eg ízbe interpellál Rohlin könyvébő
idézett megjósolta hog a antiszemit pár megerősödv fo kikerüln választásból
pártna tagja volta rajt kívül Ónódy Simony é Szél képviselők pár programj főkén
gazdaság tére igyekezet megnyirbáln zsid jogokat A 1884- választásokná 1
antiszemit képvisel kerül parlamentbe köztü Verhova Gyul földbirtokos
lapszerkesztő ak eleinte min Függetlensé c liberáli la szerkesztőj szerepel é
csa azutá tér á a antiszemit politikára Politika pályafutásána eg sikkasztás vá
vetet véget amel aló ugya felmentették d politikátó mégi visszavonuln
kényszerült A antiszemit mozgalo vezető köz szerepe Zimánd Ignác törökbálint
plébános országgyűlés képvisel is Tisz Kálmán ak Istóczyé szereplésé kezdettő
fogv ross szemme nézte gondoskodot róla hog a 1884 szept 29-é összeül
parlamente Ferenc Józse magya királ trónbeszédbe hívj föl hog szüntessé me fajok
felekezete é osztályo közöt súrlódásr vezet izgalmakat
10175.h
CÍMSZ Antiszemitizm
SZÓCIK mode szervezkedés mode magy kifejlődésé ném antiszemi áraml vo
legnagyo hatássa mi aho középko zsidógyűlöl ném hat nyom honosodo m
Magyarországo liberalizm térhódításán következtéb hetven évekb modernizálta
formák öltöt ho politik tér megfele eszközökk vethess gát zsid politik társadal
érvényesüléséne ism élet kapo zsidógyűlöl k nagyképessé ném liberál politik
képvise Lask Bamberg mia éleződö leginká Stöcke poro udva lelké 187 megalapítot
antiszemi párto sz általáb 188 kezdt használ enn nyom Németországba antiszemi
pá késő különbö elnevezés ala szerepel Antiszemi pá alaku 188 Borúmb i magy
poro alldeutsch-antiszemi mozgalomm egyidejűl terelődö parlamen térr 1868 törvényhoz
m sejtet engedt ho vallásszabadsá polgá házass anyakön üg m s harc f felidézn
úja kirobbanásán való o azonb köz kisbirtokos elszegényedé vo a használt mag
céljai mozgal megindító tényleg mozgal akk kezdődöt amik 18 ápril 8- Istóc Győz
add m ismeretl képvisel vo vasvá aljegyz iskolaalap fölöt vit kapcs a kérdez
interpellációjáb belügyminisztertő ho szándékáb van ország elárasz külföl zsid
meghonosításán gát vet n zsi elem részér esetl megindu önvédel mozgal útjá
szándékozik akadál gördíten Wenckhe belügyminiszt interpelláció ado válaszáb
kijelentett ho kormá igen ellenség állá foglal mind o mozgal irányába ame hazáb
léte egyház vallásfelekezete va azokh tarto polgár kö bék egyetérté az polgá
jogain kölcsön tiszteletb tartás bár részb megzavarn va bárme irányb megzavar
igyekezne 1878-ba teh ugyanakko amik Stöck megszervez mozgalmá Istóc ism
megmozdul Júli 12- javaslat terjeszte képviselőh el kormá kényszerít
Törökország Paleszti feladásár ho magy zsidóság o deportálhassá E fantasztik
indítván teljes komolytalann tartott napirend tért fölött no Istóc agitációj cs
n szüntet b 1880-b létrehoz Nemzsid Szövetségé izgat oly mérték öltö országba
ho ugyan szep 2 Mikl Istv ors gyü kép meginterpellál Tis Istv miniszterelnökö a
a megnyugta válas adt ho kormá teljesíte fog kötelességé Trefo Ágosto
filoszemitán n nevezhe kultuszminiszt k hónapp későb no
10175.
CÍMS Antiszemitiz
SZÓCI mod szervezkedé mod mag kifejlődés né antiszem áram v legnagy hatáss
m ah középk zsidógyűlö né ha nyo honosod Magyarország liberaliz térhódításá
következté hetve évek modernizált formá öltö h politi té megfel eszközök vethes
gá zsi politi társada érvényesülésén is éle kap zsidógyűlö nagyképess né liberá
politi képvis Las Bamber mi éleződ legink Stöck por udv lelk 18 megalapíto
antiszem párt s általá 18 kezd haszná en nyo Németországb antiszem p kés különb
elnevezé al szerepe Antiszem p alak 18 Borúm mag por alldeutsch-antiszem
mozgalom egyidejű terelőd parlame tér 186 törvényho sejte enged h vallásszabads
polg házas anyakö ü har felidéz új kirobbanásá val azon kö kisbirtoko
elszegényed v használ ma célja mozga megindít tényle mozga ak kezdődö ami 1
ápri 8 Istó Győ ad ismeret képvise v vasv aljegy iskolaala fölö vi kapc kérde
interpellációjá belügyminisztert h szándéká va orszá eláras külfö zsi
meghonosításá gá ve zs ele részé eset megind önvéde mozga útj szándékozi akadá
gördíte Wenckh belügyminisz interpelláci ad válaszá kijelentet h korm ige
ellensé áll fogla min mozga irányáb am hazá lét egyhá vallásfelekezet v azok
tart polgá k bé egyetért a polg jogai kölcsö tisztelet tartá bá rész megzavar v
bárm irány megzava igyekezn 1878-b te ugyanakk ami Stöc megszerve mozgalm Istó
is megmozdu Júl 12 javasla terjeszt képviselő e korm kényszerí Törökorszá
Paleszt feladásá h mag zsidósá deportálhass fantaszti indítvá telje komolytalan
tartot napiren tér fölöt n Istó agitáció c szünte 1880- létreho Nemzsi
Szövetség izga ol mérté ölt országb h ugya sze Mik Ist or gy ké meginterpellá
Ti Ist miniszterelnök megnyugt vála ad h korm teljesít fo kötelesség Tref Ágost
filoszemitá nevezh kultuszminisz hónap késő n kijelent tet h haz soha le ol
látványossá színhel m Németors Tref jóhisz kijelenté azon esemén megcáfolt né
sz terület import A felvid nemzetisé valam kleriká pár rendületle szított
Mindamell színmag vidéke egés tiszaeszl vérvá tám visszhan izgatásokn Mi Istó
zsi el népgyűl ak egybehív rendőr betiltot m Istó interpellá m antiszem
folyóira alapít Tizen röpi cí e í izg cikke tiszaeszl vérvá Solymo Esz n le
eltűn ad alkal 1 á 1- Ón haszná ar h zsidó vádo kereszt vér rituá szertartások
v felhasználásáv rituá gyilkosságg közvélemény megfertőz an parlame visszahat
egye következmé v an gyűlölk munkán a Istó é folytato izga azon súl eredménye
hozo N bíró felmente tiszaeszl vádlottja izgatá következté ors t hel lázadáso t
tömeghangul Il zsidóelle lázadá vol 1 sze 28 Pozsonyb m Sopronb Budapest fő pe
Zalaegersze 1 a 23- Va Somog Sopro Zal Mos Szabo megyé statáriu kell kihirde
íté kihirde u Budapes katonasá kell kivezénye fosztog tö ell fölizgat egyet
ifjú rek el kinyilvání nézet h egyete zsi rekt Berg hittudomá tan azon szigor
megdorgá ifjúsá tervez gyűl belügyminisz betilt Istó 1 fe javasla terjeszt e
amely zs emancipá eltörlé sürge Ugya áprilisá júniusá új támadáso intéz zsidó
el utó alkalom Wahr képviselő összeverekede lázongá idej 1 j új javasla
terjeszt képviselő zs emancipá felfüggesztéséé mindös néh szavaza kapo m reakc
politiku ell volt tiszaeszl kedv visszahat al 1 októberé megalapíto antiszem
pár por mintá Mi parlament íz interpell Rohl könyvé idéze megjósol h antiszem p
megerősö kikerü választásb párt tag vol ra kív Ónó Simo Sz képvisel p progra
fők gazdas té igyekez megnyirbá zs jogok 188 választások antiszem képvis ker
parlament köz Verho Gy földbirtok lapszerkesz elein m Független liberá
szerkeszt szerep c azu t antiszem politiká Politi pályafutásá sikkaszt vet vég
am a ug felmentett politiká mé visszavonu kényszerü antiszem mozga veze k szere
Zimá Ign törökbáli plébán országgyűl képvis Ti Kálm Istócz szereplé kezdet fo
ro szem néz gondoskod ró h 18 sze 29 össze parlamen Fere Józ mag kir trónbeszéd
hí f h szüntes faj felekeze osztál köz súrlódá vez izgalmak
10175
CÍM Antiszemiti
SZÓC mo szervezked mo ma kifejlődé n antisze ára legnag hatás a közép
zsidógyűl n h ny honoso Magyarorszá liberali térhódítás következt hetv éve
modernizál form ölt polit t megfe eszközö vethe g zs polit társad érvényesülésé
i él ka zsidógyűl nagyképes n liber polit képvi La Bambe m élező legin Stöc po
ud lel 1 megalapít antisze pár által 1 kez haszn e ny Németország antisze ké
külön elnevez a szerep Antisze ala 1 Ború ma po alldeutsch-antisze mozgalo
egyidej terelő parlam té 18 törvényh sejt enge vallásszabad pol háza anyak ha
felidé ú kirobbanás va azo k kisbirtok elszegénye haszná m célj mozg megindí
tényl mozg a kezdőd am ápr Ist Gy a ismere képvis vas aljeg iskolaal föl v kap
kérd interpellációj belügyminiszter szándék v orsz elára külf zs meghonosítás g
v z el rész ese megin önvéd mozg út szándékoz akad gördít Wenck belügyminis
interpellác a válasz kijelente kor ig ellens ál fogl mi mozg irányá a haz lé
egyh vallásfelekeze azo tar polg b egyetér pol joga kölcs tisztele tart b rés
megzava bár irán megzav igyekez 1878- t ugyanak am Stö megszerv mozgal Ist i
megmozd Jú 1 javasl terjesz képvisel kor kényszer Törökorsz Palesz feladás ma
zsidós deportálhas fantaszt indítv telj komolytala tarto napire té fölö Ist
agitáci szünt 1880 létreh Nemzs Szövetsé izg o mért öl ország ugy sz Mi Is o g
k meginterpell T Is miniszterelnö megnyug vál a kor teljesí f kötelessé Tre
Ágos filoszemit nevez kultuszminis hóna kés kijelen te ha soh l o látványoss
színhe Németor Tre jóhis kijelent azo esemé megcáfol n s terüle impor felvi
nemzetis vala klerik pá rendületl szítot Mindamel színma vidék egé tiszaesz
vérv tá visszha izgatások M Ist zs e népgyű a egybehí rendő betilto Ist
interpell antisze folyóir alapí Tize röp c iz cikk tiszaesz vérv Solym Es l
eltű a alka 1 Ó haszn a zsid vád keresz vé ritu szertartáso felhasználásá ritu
gyilkosság közvélemén megfertő a parlam visszaha egy következm a gyűlöl munká
Ist folytat izg azo sú eredmény hoz bír felment tiszaesz vádlottj izgat
következt or he lázadás tömeghangu I zsidóell lázad vo sz 2 Pozsony Sopron
Budapes f p Zalaegersz 23 V Somo Sopr Za Mo Szab megy statári kel kihird ít
kihird Budape katonas kel kivezény foszto t el fölizga egye ifj re e kinyilván
néze egyet zs rek Ber hittudom ta azo szigo megdorg ifjús terve gyű belügyminis
betil Ist f javasl terjesz amel z emancip eltörl sürg Ugy április június ú
támadás inté zsid e ut alkalo Wah képvisel összevereked lázong ide ú javasl
terjesz képvisel z emancip felfüggesztésé mindö né szavaz kap reak politik el
vol tiszaesz ked visszaha a október megalapít antisze pá po mint M parlamen í
interpel Roh könyv idéz megjóso antisze megerős kiker választás pár ta vo r kí
Ón Sim S képvise progr fő gazda t igyeke megnyirb z jogo 18 választáso antisze
képvi ke parlamen kö Verh G földbirto lapszerkes elei Függetle liber szerkesz
szere az antisze politik Polit pályafutás sikkasz ve vé a u felmentet politik m
visszavon kényszer antisze mozg vez szer Zim Ig törökbál plébá országgyű képvi
T Kál Istóc szerepl kezde f r sze né gondosko r 1 sz 2 össz parlame Fer Jó ma
ki trónbeszé h szünte fa felekez osztá kö súrlód ve izgalma
1017
CÍ Antiszemit
SZÓ m szervezke m m kifejlőd antisz ár legna hatá közé zsidógyű n honos
Magyarorsz liberal térhódítá következ het év modernizá for öl poli megf eszköz
veth z poli társa érvényesülés é k zsidógyű nagyképe libe poli képv L Bamb élez
legi Stö p u le megalapí antisz pá álta ke hasz n Németorszá antisz k külö
elneve szere Antisz al Bor m p alldeutsch-antisz mozgal egyide terel parla t 1
törvény sej eng vallásszaba po ház anya h felid kirobbaná v az kisbirto
elszegény haszn cél moz megind tény moz kezdő a áp Is G ismer képvi va alje
iskolaa fö ka kér interpelláció belügyminiszte szándé ors elár kül z
meghonosítá e rés es megi önvé moz ú szándéko aka gördí Wenc belügymini
interpellá válas kijelent ko i ellen á fog m moz irány ha l egy vallásfelekez
az ta pol egyeté po jog kölc tisztel tar ré megzav bá irá megza igyeke 1878
ugyana a St megszer mozga Is megmoz J javas terjes képvise ko kénysze Törökors
Pales feladá m zsidó deportálha fantasz indít tel komolytal tart napir t föl Is
agitác szün 188 létre Nemz Szövets iz mér ö orszá ug s M I meginterpel I
minisztereln megnyu vá ko teljes köteless Tr Ágo filoszemi neve kultuszmini hón
ké kijele t h so látványos szính Németo Tr jóhi kijelen az esem megcáfo terül
impo felv nemzeti val kleri p rendület szíto Mindame színm vidé eg tiszaes vér
t visszh izgatáso Is z népgy egybeh rend betilt Is interpel antisz folyói alap
Tiz rö i cik tiszaes vér Soly E elt alk hasz zsi vá keres v rit szertartás
felhasználás rit gyilkossá közvélemé megfert parla visszah eg következ gyűlö
munk Is folyta iz az s eredmén ho bí felmen tiszaes vádlott izga következ o h
lázadá tömeghang zsidóel láza v s Pozson Sopro Budape Zalaegers 2 Som Sop Z M
Sza meg statár ke kihir í kihir Budap katona ke kivezén foszt e fölizg egy if r
kinyilvá néz egye z re Be hittudo t az szig megdor ifjú terv gy belügymini beti
Is javas terjes ame emanci eltör sür Ug áprili júniu támadá int zsi u alkal Wa
képvise összevereke lázon id javas terjes képvise emanci felfüggesztés mind n
szava ka rea politi e vo tiszaes ke visszah októbe megalapí antisz p p min
parlame interpe Ro köny idé megjós antisz megerő kike választá pá t v k Ó Si
képvis prog f gazd igyek megnyir jog 1 választás antisz képv k parlame k Ver
földbirt lapszerke ele Függetl libe szerkes szer a antisz politi Poli pályafutá
sikkas v v felmente politi visszavo kénysze antisz moz ve sze Zi I törökbá pléb
országgy képv Ká Istó szerep kezd sz n gondosk s öss parlam Fe J m k trónbesz
szünt f feleke oszt k súrló v izgalm