Magyar Zsidó Lexikon: Antiszemitizmus ellen való küzdelem

10178.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus ellen való küzdelem

SZÓCIKK: Antiszemitizmus ellen való küzdelem. Az antiszemitizmus leküzdésére irányuló mozgalom eszközei a társadalmi szervezkedés és az irodalom. Ennek is, annak is az a feladata, hogy a zsidók ellen irányuló ellenséges tendenciák ürügyeit, a babonás gyűlöletet és az elfogultságokat rendszeres felvilágosítással lefegyverezze. A társadalmi szervezkedés csak alig egy pár évtized óta küzd az emberségesebb belátásért, míg az ez irányú irodalom már az ókorban keletkezett. Első nyomait a prófétákban találjuk, akik az egyetemes emberiség gondolatáig tágították ki a héber nacionalizmust. Tudományos rendszerré azonban csak a kereszténység első századában erősödött az antiszemitizmus elhárítására irányuló küzdelem. A tudománynak és az irodalomnak azt a rendszerét, amely a zsidó vallás és a zsidó nép védelmére kialakult, apológiának (l. o.), művelőit pedig apologétáknak mondjuk. Az első apologéták ugyan még nem sokat törődtek az antiszemitizmus emberi vonatkozásaival és inkább csak a zsidó vallást akarták megvédelmezni az ellenséges megítélések ellen. Nem is ragaszkodtak szigorúan a tudományos tárgyilagossághoz és túláradó buzgalmukban más vallások rovására dicsőítették fel a zsidó vallást, úgy hogy írásaik csak kis mértékben enyhíthették a hitbeli önérzetükben megbántott nem zsidók gyűlöletét. Az idők során nemesebb formákat bontott az apológia és bárha teológiai természetét végképpen még ezután sem vetette le, céljának mégis egyre jobban felelt meg, mert már nem volt olyan mereven egyoldalú, mint régebben és több súlyt vetett a zsidó vallás etikájának, mint formalizmusának ismertetésére, amivel közvetve magára a zsidó népre szórt rágalmakat is megcáfolta és ilyenformán az antiszemitizmus ellen is küzdött. A Sibyllák írásaitól és a Bölcsesség könyvétől eltekintve a legrégibb vitairat az alexandriai Philóé (l. o.), de az ő írásai még túlságosan gnosztikusak és azonkívül az a hibájuk, hogy inkább a zsidó vallás felmagasztalására törekedtek, meg arra, hogy azt a görög filozófiával összeegyeztessék, mint arra, hogy a görög népet békítsék ki a zsidó néppel. Az ő írásait tehát nem számíthatjuk azok közzé az írások közzé, amelyek sikeresen küzdöttek az antiszemitizmus elhárításáért. Az első igazi védőiratot Josephus Flavius zsidó történetíró írta «Apion ellen» c. alatt nem sokkal azután, hogy a zsidó nép a rómaiakkal viselt háborújában állami függetlenségét elvesztette. Az ezután következő évszázadok irodalmából az apologéták emléke kikallódott, bárha bizonyos, hogy az antiszemitizmusnak ez időben elszenvedett sokféle fenyegetése között sokszor védhettek meg az üldözött és lenézett zsidó nép igazait a zsidó írók. A kilencedik századig nem is igen ismerünk zsidó apologétát. Ebből az időből csak egyet említ a történelem, a zsidó hitre tért Bodo papot, akinek 835. körül írt védőirata elveszett. A középkor apologétikus irodalmát Szaádja surai gáon nyitotta meg a szentíráshoz írt kommentárjával és Emunosz ve-deosz c. munkájával, amelyben a keresztény és mohamedán szentírás-magyarázókkal polemizál. Erőteljes védelmet írt a zsidók mellett Cuzari (a kozár) c. könyvében Juda Halévi költő és filozófus is (1080-1140;, de kizáróan apologétikus írásnak ez a könyv sem számít. A XII. sz.-tól kezdve egyre gyarapodik az apologétikus irodalom, de még négy évszázadon keresztül kivétel nélkül a zsidóságból kerülnek ki a művelői. Az első nem zsidó apologéta a német Johann Reuchlin, aki a XVI. sz. elején lépett fel nagy hatással a zsidó vallás és a zsidó nép védelmében. Ez időtől kezdve már nem csak zsidókat, de kiváló nem zsidókat is lelkesít az antiszemitizmus ellen való küzdelem. Mégis jó háromszáz év telt el addig, amíg zsidók és nem zsidók belátták, hogy nem csak irodalmat kell teremteni, de társadalmi szervezeteket is a mindjobban elhatalmasodó antiszemitizmus elhárítására. Az első organizáció Alliance Israelite Universelle (l. o.) név alatt Franciaországban alakult a XIX. sz. második felében. Fiókintézményeinek tekinthetők az Anglo Jewish Associations és a bécsi Israelitische Allianz. Ezek az organizációk főleg a kultúrában visszamaradt országokra terjesztették ki működésüket, mégpedig úgy, hogy nemcsak a zsidók elnyomatása ellen küzdöttek és nem csak a zsidók politikai egyenjogúsítására igyekeztek rábírni a reakciós kormányokat, de kultúrintézmények létesítésével a zsidóság művelődését is előmozdították, abban a felfogásban, hogy a megértés leghatásosabb eszköze a közös kultúra. Magyarországon nem gyökeresedtek meg ezek a szervezetek, csak esetről-esetre kerestek kapcsolatot a magyar zsidósággal és a magyar kormányhatalommal, ami annak tulajdonítható, hogy a magyar nép között nem nőhetett meg rendszerré az antiszemitizmus és évszázadok múltak el, amíg a tiszaeszlári vérvádhoz hasonló eset szervesebb védekezésre kényszerítette a magyar zsidóságot. De a magyar zsidók mentalitása sem kedvezett az idegen szervezetek térhódításának, mert jogaik kiküzdését és megvédését az ország belső ügyének tekintették és sosem tűrték, hogy idegen beavatkozás a magyar nép szuverenitásán az ő érdekükben csorbát ejthessen. A magyar nép iránt való bizalmának kell tulajdonítani azt az érdekes jelenséget is, hogy amíg a nyugati államokban, különösen Német- és Franciaországban hatalmas irodalom szolgálja már az antiszemitizmus elhárítására irányuló zsidó és nem zsidó törekvéseket, addig Magyarországon az irodalomnak ez az ága csak gyéren virágzott. Nem csak, hogy a nyugati államok apologétikus irodalmának méreteit elérő irodalma nincs még a magyar zsidóságnak, de még olyan sem, amely merőben felvilágosító munkát végezzen. Mindezt kisebb nagyobb eredménnyel és nem is mindig szerencsés formák között a felekezeti lapok végzik. Összegezésül tehát megállapíthatjuk, hogy a magyar-zsidó irodalom csak kis mértékben vette fel a küzdelmet az antiszemitizmus ellen és az erre való társadalmi szervezkedés is hiányzik Magyarországon. Az ellenforradalmat követő nyugtalanságok között a Pesti Izr. Hitközség felállított ugyan védőirodát, de ennek a munkája is főleg az adatok összegyűjtésére irányult és a konszolidáció első éveiben már meg is szűnt. L. Apológia.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 178. címszó a lexikon => 49. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10178.htm

CÍMSZÓ: Antiszemitizmus ellen való küzdelem

SZÓCIKK: Antiszemitizmus ellen való küzdelem. Az antiszemitizmus leküzdésére irányuló mozgalom eszközei a társadalmi szervezkedés és az irodalom. Ennek is, annak is az a feladata, hogy a zsidók ellen irányuló ellenséges tendenciák ürügyeit, a babonás gyűlöletet és az elfogultságokat rendszeres felvilágosítással lefegyverezze. A társadalmi szervezkedés csak alig egy pár évtized óta küzd az emberségesebb belátásért, míg az ez irányú irodalom már az ókorban keletkezett. Első nyomait a prófétákban találjuk, akik az egyetemes emberiség gondolatáig tágították ki a héber nacionalizmust. Tudományos rendszerré azonban csak a kereszténység első századában erősödött az antiszemitizmus elhárítására irányuló küzdelem. A tudománynak és az irodalomnak azt a rendszerét, amely a zsidó vallás és a zsidó nép védelmére kialakult, apológiának l. o. , művelőit pedig apologétáknak mondjuk. Az első apologéták ugyan még nem sokat törődtek az antiszemitizmus emberi vonatkozásaival és inkább csak a zsidó vallást akarták megvédelmezni az ellenséges megítélések ellen. Nem is ragaszkodtak szigorúan a tudományos tárgyilagossághoz és túláradó buzgalmukban más vallások rovására dicsőítették fel a zsidó vallást, úgy hogy írásaik csak kis mértékben enyhíthették a hitbeli önérzetükben megbántott nem zsidók gyűlöletét. Az idők során nemesebb formákat bontott az apológia és bárha teológiai természetét végképpen még ezután sem vetette le, céljának mégis egyre jobban felelt meg, mert már nem volt olyan mereven egyoldalú, mint régebben és több súlyt vetett a zsidó vallás etikájának, mint formalizmusának ismertetésére, amivel közvetve magára a zsidó népre szórt rágalmakat is megcáfolta és ilyenformán az antiszemitizmus ellen is küzdött. A Sibyllák írásaitól és a Bölcsesség könyvétől eltekintve a legrégibb vitairat az alexandriai Philóé l. o. , de az ő írásai még túlságosan gnosztikusak és azonkívül az a hibájuk, hogy inkább a zsidó vallás felmagasztalására törekedtek, meg arra, hogy azt a görög filozófiával összeegyeztessék, mint arra, hogy a görög népet békítsék ki a zsidó néppel. Az ő írásait tehát nem számíthatjuk azok közzé az írások közzé, amelyek sikeresen küzdöttek az antiszemitizmus elhárításáért. Az első igazi védőiratot Josephus Flavius zsidó történetíró írta Apion ellen c. alatt nem sokkal azután, hogy a zsidó nép a rómaiakkal viselt háborújában állami függetlenségét elvesztette. Az ezután következő évszázadok irodalmából az apologéták emléke kikallódott, bárha bizonyos, hogy az antiszemitizmusnak ez időben elszenvedett sokféle fenyegetése között sokszor védhettek meg az üldözött és lenézett zsidó nép igazait a zsidó írók. A kilencedik századig nem is igen ismerünk zsidó apologétát. Ebből az időből csak egyet említ a történelem, a zsidó hitre tért Bodo papot, akinek 835. körül írt védőirata elveszett. A középkor apologétikus irodalmát Szaádja surai gáon nyitotta meg a szentíráshoz írt kommentárjával és Emunosz ve-deosz c. munkájával, amelyben a keresztény és mohamedán szentírás-magyarázókkal polemizál. Erőteljes védelmet írt a zsidók mellett Cuzari a kozár c. könyvében Juda Halévi költő és filozófus is 1080-1140;, de kizáróan apologétikus írásnak ez a könyv sem számít. A XII. sz.-tól kezdve egyre gyarapodik az apologétikus irodalom, de még négy évszázadon keresztül kivétel nélkül a zsidóságból kerülnek ki a művelői. Az első nem zsidó apologéta a német Johann Reuchlin, aki a XVI. sz. elején lépett fel nagy hatással a zsidó vallás és a zsidó nép védelmében. Ez időtől kezdve már nem csak zsidókat, de kiváló nem zsidókat is lelkesít az antiszemitizmus ellen való küzdelem. Mégis jó háromszáz év telt el addig, amíg zsidók és nem zsidók belátták, hogy nem csak irodalmat kell teremteni, de társadalmi szervezeteket is a mindjobban elhatalmasodó antiszemitizmus elhárítására. Az első organizáció Alliance Israelite Universelle l. o. név alatt Franciaországban alakult a XIX. sz. második felében. Fiókintézményeinek tekinthetők az Anglo Jewish Associations és a bécsi Israelitische Allianz. Ezek az organizációk főleg a kultúrában visszamaradt országokra terjesztették ki működésüket, mégpedig úgy, hogy nemcsak a zsidók elnyomatása ellen küzdöttek és nem csak a zsidók politikai egyenjogúsítására igyekeztek rábírni a reakciós kormányokat, de kultúrintézmények létesítésével a zsidóság művelődését is előmozdították, abban a felfogásban, hogy a megértés leghatásosabb eszköze a közös kultúra. Magyarországon nem gyökeresedtek meg ezek a szervezetek, csak esetről-esetre kerestek kapcsolatot a magyar zsidósággal és a magyar kormányhatalommal, ami annak tulajdonítható, hogy a magyar nép között nem nőhetett meg rendszerré az antiszemitizmus és évszázadok múltak el, amíg a tiszaeszlári vérvádhoz hasonló eset szervesebb védekezésre kényszerítette a magyar zsidóságot. De a magyar zsidók mentalitása sem kedvezett az idegen szervezetek térhódításának, mert jogaik kiküzdését és megvédését az ország belső ügyének tekintették és sosem tűrték, hogy idegen beavatkozás a magyar nép szuverenitásán az ő érdekükben csorbát ejthessen. A magyar nép iránt való bizalmának kell tulajdonítani azt az érdekes jelenséget is, hogy amíg a nyugati államokban, különösen Német- és Franciaországban hatalmas irodalom szolgálja már az antiszemitizmus elhárítására irányuló zsidó és nem zsidó törekvéseket, addig Magyarországon az irodalomnak ez az ága csak gyéren virágzott. Nem csak, hogy a nyugati államok apologétikus irodalmának méreteit elérő irodalma nincs még a magyar zsidóságnak, de még olyan sem, amely merőben felvilágosító munkát végezzen. Mindezt kisebb nagyobb eredménnyel és nem is mindig szerencsés formák között a felekezeti lapok végzik. Összegezésül tehát megállapíthatjuk, hogy a magyar-zsidó irodalom csak kis mértékben vette fel a küzdelmet az antiszemitizmus ellen és az erre való társadalmi szervezkedés is hiányzik Magyarországon. Az ellenforradalmat követő nyugtalanságok között a Pesti Izr. Hitközség felállított ugyan védőirodát, de ennek a munkája is főleg az adatok összegyűjtésére irányult és a konszolidáció első éveiben már meg is szűnt. L. Apológia.

10178.ht

CÍMSZÓ Antiszemitizmu elle val küzdele

SZÓCIKK Antiszemitizmu elle val küzdelem A antiszemitizmu leküzdésér irányul mozgalo eszköze társadalm szervezkedé é a irodalom Enne is anna i a feladata hog zsidó elle irányul ellensége tendenciá ürügyeit baboná gyűlölete é a elfogultságoka rendszere felvilágosítássa lefegyverezze társadalm szervezkedé csa ali eg pá évtize ót küz a emberségeseb belátásért mí a e irány irodalo má a ókorba keletkezett Els nyomai prófétákba találjuk aki a egyeteme emberisé gondolatái tágítottá k hébe nacionalizmust Tudományo rendszerr azonba csa kereszténysé els századába erősödöt a antiszemitizmu elhárításár irányul küzdelem tudományna é a irodalomna az rendszerét amel zsid vallá é zsid né védelmér kialakult apológiána l o művelői pedi apologétákna mondjuk A els apologétá ugya mé ne soka törődte a antiszemitizmu ember vonatkozásaiva é inkáb csa zsid vallás akartá megvédelmezn a ellensége megítélése ellen Ne i ragaszkodta szigorúa tudományo tárgyilagosságho é túlárad buzgalmukba má valláso rovásár dicsőítetté fe zsid vallást úg hog írásai csa ki mértékbe enyhíthetté hitbel önérzetükbe megbántot ne zsidó gyűlöletét A idő sorá nemeseb formáka bontot a apológi é bárh teológia természeté végképpe mé ezutá se vetett le céljána mégi egyr jobba felel meg mer má ne vol olya mereve egyoldalú min régebbe é töb súly vetet zsid vallá etikájának min formalizmusána ismertetésére amive közvetv magár zsid népr szór rágalmaka i megcáfolt é ilyenformá a antiszemitizmu elle i küzdött Sibyllá írásaitó é Bölcsessé könyvétő eltekintv legrégib vitaira a alexandria Philó l o d a írása mé túlságosa gnosztikusa é azonkívü a hibájuk hog inkáb zsid vallá felmagasztalásár törekedtek me arra hog az görö filozófiáva összeegyeztessék min arra hog görö népe békítsé k zsid néppel A írásai tehá ne számíthatju azo közz a íráso közzé amelye sikerese küzdötte a antiszemitizmu elhárításáért A els igaz védőirato Josephu Flaviu zsid történetír írt Apio elle c alat ne sokka azután hog zsid né rómaiakka visel háborújába állam függetlenségé elvesztette A ezutá következ évszázado irodalmábó a apologétá emlék kikallódott bárh bizonyos hog a antiszemitizmusna e időbe elszenvedet sokfél fenyegetés közöt sokszo védhette me a üldözöt é lenézet zsid né igazai zsid írók kilencedi századi ne i ige ismerün zsid apologétát Ebbő a időbő csa egye emlí történelem zsid hitr tér Bod papot akine 835 körü ír védőirat elveszett középko apologétiku irodalmá Szaádj sura gáo nyitott me szentírásho ír kommentárjáva é Emunos ve-deos c munkájával amelybe keresztén é mohamedá szentírás-magyarázókka polemizál Erőtelje védelme ír zsidó mellet Cuzar kozá c könyvébe Jud Halév költ é filozófu i 1080-1140; d kizáróa apologétiku írásna e köny se számít XII sz.-tó kezdv egyr gyarapodi a apologétiku irodalom d mé nég évszázado keresztü kivéte nélkü zsidóságbó kerülne k művelői A els ne zsid apologét néme Johan Reuchlin ak XVI sz elejé lépet fe nag hatássa zsid vallá é zsid né védelmében E időtő kezdv má ne csa zsidókat d kivál ne zsidóka i lelkesí a antiszemitizmu elle val küzdelem Mégi j háromszá é tel e addig amí zsidó é ne zsidó belátták hog ne csa irodalma kel teremteni d társadalm szervezeteke i mindjobba elhatalmasod antiszemitizmu elhárítására A els organizáci Allianc Israelit Universell l o né alat Franciaországba alakul XIX sz másodi felében Fiókintézményeine tekinthető a Angl Jewis Association é bécs Israelitisch Allianz Eze a organizáció főle kultúrába visszamarad országokr terjesztetté k működésüket mégpedi úgy hog nemcsa zsidó elnyomatás elle küzdötte é ne csa zsidó politika egyenjogúsításár igyekezte rábírn reakció kormányokat d kultúrintézménye létesítéséve zsidósá művelődésé i előmozdították abba felfogásban hog megérté leghatásosab eszköz közö kultúra Magyarországo ne gyökeresedte me eze szervezetek csa esetről-esetr kereste kapcsolato magya zsidóságga é magya kormányhatalommal am anna tulajdonítható hog magya né közöt ne nőhetet me rendszerr a antiszemitizmu é évszázado múlta el amí tiszaeszlár vérvádho hasonl ese szerveseb védekezésr kényszerített magya zsidóságot D magya zsidó mentalitás se kedvezet a idege szervezete térhódításának mer jogai kiküzdésé é megvédésé a orszá bels ügyéne tekintetté é sose tűrték hog idege beavatkozá magya né szuverenitásá a érdekükbe csorbá ejthessen magya né irán val bizalmána kel tulajdonítan az a érdeke jelensége is hog amí nyugat államokban különöse Német é Franciaországba hatalma irodalo szolgálj má a antiszemitizmu elhárításár irányul zsid é ne zsid törekvéseket addi Magyarországo a irodalomna e a ág csa gyére virágzott Ne csak hog nyugat államo apologétiku irodalmána méretei elér irodalm ninc mé magya zsidóságnak d mé olya sem amel merőbe felvilágosít munká végezzen Mindez kiseb nagyob eredménnye é ne i mindi szerencsé formá közöt felekezet lapo végzik Összegezésü tehá megállapíthatjuk hog magyar-zsid irodalo csa ki mértékbe vett fe küzdelme a antiszemitizmu elle é a err val társadalm szervezkedé i hiányzi Magyarországon A ellenforradalma követ nyugtalanságo közöt Pest Izr Hitközsé felállítot ugya védőirodát d enne munkáj i főle a adato összegyűjtésér irányul é konszolidáci els éveibe má me i szűnt L Apológia

10178.h

CÍMSZ Antiszemitizm ell va küzdel

SZÓCIK Antiszemitizm ell va küzdele antiszemitizm leküzdésé irányu mozgal eszköz társadal szervezked irodalo Enn i ann feladat ho zsid ell irányu ellenség tendenci ürügyei babon gyűlölet elfogultságok rendszer felvilágosításs lefegyverezz társadal szervezked cs al e p évtiz ó kü emberségese belátásér m irán irodal m ókorb keletkezet El nyoma prófétákb találju ak egyetem emberis gondolatá tágított héb nacionalizmus Tudomány rendszer azonb cs kereszténys el századáb erősödö antiszemitizm elhárításá irányu küzdele tudományn irodalomn a rendszeré ame zsi vall zsi n védelmé kialakul apológián művelő ped apologétákn mondju el apologét ugy m n sok törődt antiszemitizm embe vonatkozásaiv inká cs zsi vallá akart megvédelmez ellenség megítélés elle N ragaszkodt szigorú tudomány tárgyilagosságh túlára buzgalmukb m vallás rovásá dicsőített f zsi vallás ú ho írása cs k mértékb enyhíthett hitbe önérzetükb megbánto n zsid gyűlöleté id sor nemese formák bonto apológ bár teológi természet végképp m ezut s vetet l célján még egy jobb fele me me m n vo oly merev egyoldal mi régebb tö súl vete zsi vall etikájána mi formalizmusán ismertetésér amiv közvet magá zsi nép szó rágalmak megcáfol ilyenform antiszemitizm ell küzdöt Sibyll írásait Bölcsess könyvét eltekint legrégi vitair alexandri Phil írás m túlságos gnosztikus azonkív hibáju ho inká zsi vall felmagasztalásá törekedte m arr ho a gör filozófiáv összeegyeztessé mi arr ho gör nép békíts zsi néppe írása teh n számíthatj az köz írás közz amely sikeres küzdött antiszemitizm elhárításáér el iga védőirat Joseph Flavi zsi történetí ír Api ell ala n sokk azutá ho zsi n rómaiakk vise háborújáb álla függetlenség elvesztett ezut követke évszázad irodalmáb apologét emlé kikallódot bár bizonyo ho antiszemitizmusn időb elszenvede sokfé fenyegeté közö soksz védhett m üldözö lenéze zsi n igaza zsi író kilenced század n ig ismerü zsi apologétá Ebb időb cs egy eml történele zsi hit té Bo papo akin 83 kör í védőira elveszet középk apologétik irodalm Szaád sur gá nyitot m szentírásh í kommentárjáv Emuno ve-deo munkájáva amelyb kereszté mohamed szentírás-magyarázókk polemizá Erőtelj védelm í zsid melle Cuza koz könyvéb Ju Halé köl filozóf 1080-1140 kizáró apologétik írásn kön s számí XI sz.-t kezd egy gyarapod apologétik irodalo m né évszázad kereszt kivét nélk zsidóságb kerüln művelő el n zsi apologé ném Joha Reuchli a XV s elej lépe f na hatáss zsi vall zsi n védelmébe időt kezd m n cs zsidóka kivá n zsidók lelkes antiszemitizm ell va küzdele Még háromsz te addi am zsid n zsid beláttá ho n cs irodalm ke teremten társadal szervezetek mindjobb elhatalmaso antiszemitizm elhárításár el organizác Allian Israeli Universel n ala Franciaországb alaku XI s másod felébe Fiókintézményein tekinthet Ang Jewi Associatio béc Israelitisc Allian Ez organizáci fől kultúráb visszamara országok terjesztett működésüke mégped úg ho nemcs zsid elnyomatá ell küzdött n cs zsid politik egyenjogúsításá igyekezt rábír reakci kormányoka kultúrintézmény létesítésév zsidós művelődés előmozdítottá abb felfogásba ho megért leghatásosa eszkö köz kultúr Magyarország n gyökeresedt m ez szervezete cs esetről-eset kerest kapcsolat magy zsidóságg magy kormányhatalomma a ann tulajdoníthat ho magy n közö n nőhete m rendszer antiszemitizm évszázad múlt e am tiszaeszlá vérvádh hason es szervese védekezés kényszerítet magy zsidóságo magy zsid mentalitá s kedveze ideg szervezet térhódításána me joga kiküzdés megvédés orsz bel ügyén tekintett sos tűrté ho ideg beavatkoz magy n szuverenitás érdekükb csorb ejthesse magy n irá va bizalmán ke tulajdoníta a érdek jelenség i ho am nyuga államokba különös Néme Franciaországb hatalm irodal szolgál m antiszemitizm elhárításá irányu zsi n zsi törekvéseke add Magyarország irodalomn á cs gyér virágzot N csa ho nyuga állam apologétik irodalmán mérete elé irodal nin m magy zsidóságna m oly se ame merőb felvilágosí munk végezze Minde kise nagyo eredménny n mind szerencs form közö felekeze lap végzi Összegezés teh megállapíthatju ho magyar-zsi irodal cs k mértékb vet f küzdelm antiszemitizm ell er va társadal szervezked hiányz Magyarországo ellenforradalm köve nyugtalanság közö Pes Iz Hitközs felállíto ugy védőirodá enn munká fől adat összegyűjtésé irányu konszolidác el éveib m m szűn Apológi

10178.

CÍMS Antiszemitiz el v küzde

SZÓCI Antiszemitiz el v küzdel antiszemitiz leküzdés irány mozga eszkö társada szervezke irodal En an felada h zsi el irány ellensé tendenc ürügye babo gyűlöle elfogultságo rendsze felvilágosítás lefegyverez társada szervezke c a évti k emberséges belátásé irá iroda ókor keletkeze E nyom próféták találj a egyete emberi gondolat tágítot hé nacionalizmu Tudomán rendsze azon c keresztény e századá erősöd antiszemitiz elhárítás irány küzdel tudomány irodalom rendszer am zs val zs védelm kialaku apológiá művel pe apologéták mondj e apologé ug so törőd antiszemitiz emb vonatkozásai ink c zs vall akar megvédelme ellensé megítélé ell ragaszkod szigor tudomán tárgyilagosság túlár buzgalmuk vallá rovás dicsőítet zs vallá h írás c mérték enyhíthet hitb önérzetük megbánt zsi gyűlölet i so nemes formá bont apoló bá teológ természe végkép ezu vete céljá mé eg job fel m m v ol mere egyolda m régeb t sú vet zs val etikáján m formalizmusá ismertetésé ami közve mag zs né sz rágalma megcáfo ilyenfor antiszemitiz el küzdö Sibyl írásai Bölcses könyvé eltekin legrég vitai alexandr Phi írá túlságo gnosztiku azonkí hibáj h ink zs val felmagasztalás törekedt ar h gö filozófiá összeegyeztess m ar h gö né békít zs népp írás te számíthat a kö írá köz amel sikere küzdöt antiszemitiz elhárításáé e ig védőira Josep Flav zs történet í Ap el al sok azut h zs rómaiak vis háborújá áll függetlensé elvesztet ezu követk évszáza irodalmá apologé eml kikallódo bá bizony h antiszemitizmus idő elszenved sokf fenyeget köz soks védhet üldöz lenéz zs igaz zs ír kilence száza i ismer zs apologét Eb idő c eg em történel zs hi t B pap aki 8 kö védőir elvesze közép apologéti irodal Szaá su g nyito szentírás kommentárjá Emun ve-de munkájáv amely kereszt mohame szentírás-magyarázók polemiz Erőtel védel zsi mell Cuz ko könyvé J Hal kö filozó 1080-114 kizár apologéti írás kö szám X sz.- kez eg gyarapo apologéti irodal n évszáza keresz kivé nél zsidóság kerül művel e zs apolog né Joh Reuchl X ele lép n hatás zs val zs védelméb idő kez c zsidók kiv zsidó lelke antiszemitiz el v küzdel Mé hároms t add a zsi zsi belátt h c irodal k teremte társada szervezete mindjob elhatalmas antiszemitiz elhárításá e organizá Allia Israel Universe al Franciaország alak X máso feléb Fiókintézményei tekinthe An Jew Associati bé Israelitis Allia E organizác fő kultúrá visszamar országo terjesztet működésük mégpe ú h nemc zsi elnyomat el küzdöt c zsi politi egyenjogúsítás igyekez rábí reakc kormányok kultúrintézmén létesítésé zsidó művelődé előmozdított ab felfogásb h megér leghatásos eszk kö kultú Magyarorszá gyökeresed e szervezet c esetről-ese keres kapcsola mag zsidóság mag kormányhatalomm an tulajdonítha h mag köz nőhet rendsze antiszemitiz évszáza múl a tiszaeszl vérvád haso e szerves védekezé kényszeríte mag zsidóság mag zsi mentalit kedvez ide szerveze térhódításán m jog kiküzdé megvédé ors be ügyé tekintet so tűrt h ide beavatko mag szuverenitá érdekük csor ejthess mag ir v bizalmá k tulajdonít érde jelensé h a nyug államokb különö Ném Franciaország hatal iroda szolgá antiszemitiz elhárítás irány zs zs törekvések ad Magyarorszá irodalom c gyé virágzo cs h nyug álla apologéti irodalmá méret el iroda ni mag zsidóságn ol s am merő felvilágos mun végezz Mind kis nagy eredménn min szerenc for köz felekez la végz Összegezé te megállapíthatj h magyar-zs iroda c mérték ve küzdel antiszemitiz el e v társada szervezke hiány Magyarország ellenforradal köv nyugtalansá köz Pe I Hitköz felállít ug védőirod en munk fő ada összegyűjtés irány konszolidá e évei szű Apológ

10178

CÍM Antiszemiti e küzd

SZÓC Antiszemiti e küzde antiszemiti leküzdé irán mozg eszk társad szervezk iroda E a felad zs e irán ellens tenden ürügy bab gyűlöl elfogultság rendsz felvilágosítá lefegyvere társad szervezk évt embersége belátás ir irod óko keletkez nyo prófétá talál egyet ember gondola tágíto h nacionalizm Tudomá rendsz azo keresztén század erősö antiszemiti elhárítá irán küzde tudomán irodalo rendsze a z va z védel kialak apológi műve p apologétá mond apolog u s törő antiszemiti em vonatkozása in z val aka megvédelm ellens megítél el ragaszko szigo tudomá tárgyilagossá túlá buzgalmu vall rová dicsőíte z vall írá mérté enyhíthe hit önérzetü megbán zs gyűlöle s neme form bon apol b teoló termész végké ez vet célj m e jo fe o mer egyold rége s ve z va etikájá formalizmus ismertetés am közv ma z n s rágalm megcáf ilyenfo antiszemiti e küzd Siby írása Bölcse könyv elteki legré vita alexand Ph ír túlság gnosztik azonk hibá in z va felmagasztalá töreked a g filozófi összeegyeztes a g n békí z nép írá t számítha k ír kö ame siker küzdö antiszemiti elhárításá i védőir Jose Fla z történe A e a so azu z rómaia vi háborúj ál függetlens elveszte ez követ évszáz irodalm apolog em kikallód b bizon antiszemitizmu id elszenve sok fenyege kö sok védhe üldö lené z iga z í kilenc száz isme z apologé E id e e történe z h pa ak k védői elvesz közé apologét iroda Sza s nyit szentírá kommentárj Emu ve-d munkájá amel keresz moham szentírás-magyarázó polemi Erőte véde zs mel Cu k könyv Ha k filoz 1080-11 kizá apologét írá k szá sz. ke e gyarap apologét iroda évszáz keres kiv né zsidósá kerü műve z apolo n Jo Reuch el lé hatá z va z védelmé id ke zsidó ki zsid lelk antiszemiti e küzde M három ad zs zs belát iroda teremt társad szervezet mindjo elhatalma antiszemiti elhárítás organiz Alli Israe Univers a Franciaorszá ala más felé Fiókintézménye tekinth A Je Associat b Israeliti Alli organizá f kultúr visszama ország terjeszte működésü mégp nem zs elnyoma e küzdö zs polit egyenjogúsítá igyeke ráb reak kormányo kultúrintézmé létesítés zsid művelőd előmozdítot a felfogás megé leghatáso esz k kult Magyarorsz gyökerese szerveze esetről-es kere kapcsol ma zsidósá ma kormányhatalom a tulajdoníth ma kö nőhe rendsz antiszemiti évszáz mú tiszaesz vérvá has szerve védekez kényszerít ma zsidósá ma zs mentali kedve id szervez térhódításá jo kiküzd megvéd or b ügy tekinte s tűr id beavatk ma szuverenit érdekü cso ejthes ma i bizalm tulajdoní érd jelens nyu államok külön Né Franciaorszá hata irod szolg antiszemiti elhárítá irán z z törekvése a Magyarorsz irodalo gy virágz c nyu áll apologét irodalm mére e irod n ma zsidóság o a mer felvilágo mu végez Min ki nag eredmén mi szeren fo kö feleke l vég Összegez t megállapíthat magyar-z irod mérté v küzde antiszemiti e társad szervezk hián Magyarorszá ellenforrada kö nyugtalans kö P Hitkö felállí u védőiro e mun f ad összegyűjté irán konszolid éve sz Apoló

1017

CÍ Antiszemit küz

SZÓ Antiszemit küzd antiszemit leküzd irá moz esz társa szervez irod fela z irá ellen tende ürüg ba gyűlö elfogultsá rends felvilágosít lefegyver társa szervez év emberség belátá i iro ók keletke ny prófét talá egye embe gondol tágít nacionaliz Tudom rends az kereszté száza erős antiszemit elhárít irá küzd tudomá irodal rendsz v véde kiala apológ műv apologét mon apolo tör antiszemit e vonatkozás i va ak megvédel ellen megíté e ragaszk szig tudom tárgyilagoss túl buzgalm val rov dicsőít val ír mért enyhíth hi önérzet megbá z gyűlöl nem for bo apo teol termés végk e ve cél j f me egyol rég v v etikáj formalizmu ismerteté a köz m rágal megcá ilyenf antiszemit küz Sib írás Bölcs köny eltek legr vit alexan P í túlsá gnoszti azon hib i v felmagasztal töreke filozóf összeegyezte bék né ír számíth í k am sike küzd antiszemit elhárítás védői Jos Fl történ s az római v háború á független elveszt e köve évszá irodal apolo e kikalló bizo antiszemitizm i elszenv so fenyeg k so védh üld len ig kilen szá ism apolog i történ p a védő elves köz apologé irod Sz nyi szentír kommentár Em ve- munkáj ame keres moha szentírás-magyaráz polem Erőt véd z me C köny H filo 1080-1 kiz apologé ír sz sz k gyara apologé irod évszá kere ki n zsidós ker műv apol J Reuc e l hat v védelm i k zsid k zsi lel antiszemit küzd háro a z z belá irod terem társa szerveze mindj elhatalm antiszemit elhárítá organi All Isra Univer Franciaorsz al má fel Fiókintézmény tekint J Associa Israelit All organiz kultú visszam orszá terjeszt működés még ne z elnyom küzd z poli egyenjogúsít igyek rá rea kormány kultúrintézm létesíté zsi művelő előmozdíto felfogá meg leghatás es kul Magyarors gyökeres szervez esetről-e ker kapcso m zsidós m kormányhatalo tulajdonít m k nőh rends antiszemit évszá m tiszaes vérv ha szerv védeke kényszerí m zsidós m z mental kedv i szerve térhódítás j kiküz megvé o üg tekint tű i beavat m szuvereni érdek cs ejthe m bizal tulajdon ér jelen ny államo külö N Franciaorsz hat iro szol antiszemit elhárít irá törekvés Magyarors irodal g virág ny ál apologé irodal mér iro m zsidósá me felvilág m vége Mi k na eredmé m szere f k felek vé Összege megállapítha magyar- iro mért küzd antiszemit társa szervez hiá Magyarorsz ellenforrad k nyugtalan k Hitk feláll védőir mu a összegyűjt irá konszoli év s Apol