10179.htm

CÍMSZÓ: Anthropológia

SZÓCIKK: Anthropológia, (embertan) az emberről szóló tanulságok összessége, az a tudomány tehát, amely az embert az összehasonlító bonctan és élettan törvényei szerint az állatvilággal való összefüggésében tárgyalja és az a legfőbb feladata, hogy az emberi test részeinek faji és egyéni bélyegeit vizsgálja. Kutatásaiban az embermérés (antropometria) és a koponyamérés eredményeire támaszkodik. Tekintetbe veszi még a bőr, a haj és a szem színét, úgyszintén a csontrendszert, az izmok és agy szerkezetét, a növés formáját és az öröklést. Az A. két részre oszlik. Az első rész a jelenkori, a második rész a történelem előtti (prehistóriai) embert kutatja. Az első csoportban ismét két alosztályt különböztetünk meg, még pedig a fizikai v. somatikus (anatómiai) A.-t és azt, amely a különböző embercsoportok származásának történetét tárgyalja. A somatikus A. az ember és a magasabb rendű állatok testi alkotásának közösségét, eltéréseit vizsgálja s állapítja meg és ezért leíró és összehasonlító anatómiának is hívjuk. A történeti A. a faji karakterisztikumokat kutatja, a különböző népcsoportoknak egymáshoz való viszonyát, s egymástól eltérő sajátosságait és elméleteket állít fel az emberi nem és az egyes fajok eredetéről. Az A. módszerei és törekvései épp oly kevéssé tendenciózusak, mint bármely más tudományágé, eddig feltárt eredményei mégis sok vitára adtak már alkalmat. Belőle ágazott ki az úgynevezett fajelmélet, amely egyoldalú támadásokra sajátította ki az A. megállapításait és ezzel inkább ártott, mint használt az alig kizsendült tudománynak, amely küzdelmes fejlődés után a XVIII. század frenológiája (az az eljárás, amelyet Gall honosított meg és az állatoknak és embereknek szellemi képességeit koponyájuk alakulatával veti össze) és a XIX. század craniometriája (koponyamérés) helyébe lépett. Minthogy azonban nem benne magában rejlenek azok az okok, amelyek kiváltják a kételkedést és a gyanakvást, a szkepszis, amely kíséri fejlődését, nehezen igazolhatja magát. A ma dívó fajelmélet kilengéseiért nem lehet felelőssé tenni az A.-t, bárha egészen nem is mentesítheti magát attól a szemrehányástól, hogy a klíma és táplálkozás hatása alatt, vagy más befolyások következtében kialakult emberformákból olyan következtetéseket von le, amelyeket csak a vérségi származásnak évezredeken át bizonyossá vált azonosságával, vagy különbözőségével igazolhatná a tudomány. A legújabb elmélet a szőke, sima hajat és a kék szemet tette meg a nemesebb emberfaj ismertető jeléül és a német fajvédelem az árják, főleg pedig a germánság javára aknázta ki ezt a teóriát, leginkább azért, hogy bebizonyítsa a sémita-fajok, különösen pedig a zsidók alacsony rendűségét. Lelkiismeretesebb kutatások és mérések azonban kimutatták, hogy a koponyaalkatból, a haj és szem színéből levont következtetések nem mindenben állják meg a tudományos kritikát, mert a hosszú, közép és kerek koponyaforma, a szőke, sima és a sötét, borzas haj, úgyszintén a kék és fekete szem a legtöbb kaukázusi népnél keverten is előfordul. Kiderült, hogy bajos alkalmazni ezt a teóriát a zsidóságra is, mert az északi és keleti zsidók jelentékeny része szőke és kékszemű. Még a lúdtalp sem bizonyult zsidó karakterisztikumnak, mert éppen a németországi fajvédők között 1927. megtartott mérések és vizsgálatok azzal az eredménnyel döbbentették meg az árja-rajongókat, hogy a lúdtalp a «tisztavérű» németek között majdnem gyakoribb, mint a zsidók között. Mindenesetre igaz, hogy azok a vonások, amelyek ma már mint faji vonások szerepelnek, nem rögződnek kimozdíthatatlanul ahhoz az embercsoporthoz, amelyet legfeltűnőbben jellemeznek. Már a Talmud is fölemlít vörös hajú zsidókat, amiből azt kell következtetni, hogy a sötét arcszín és a sötét haj nem megbízható bizonyíték a zsidó fajiság mellett. Döntően bizonyító ereje a koponyaalkatnak sem lehet, mert az egy országban élő zsidók között is éppen úgy láthatunk kerek és közép, mint hosszú koponyájukkal. (Az a tapasztalat pedig, hogy az askenáz zsidó koponyaalkata részben mesocephal, részben brachycephal, azaz közép, vagy rövid koponyája, a szefárd zsidó pedig hosszúkoponyájú, még kétségesebbé teszi a koponyaformára támaszkodó teóriát, mert e teória szerint az askenáz és a szefárd zsidó két külön fajhoz tartoznék és a kettő között csak az egyik lehetne zsidó fajú). Az imént említett kevertség jellemzi a magyar zsidóságot is. Az úgynevezett zsidó vonások felismerhetően azokban a zsidókban maradtak meg, amelyek Lengyelországból származtak ide és a lengyel nép típusát hozták magukkal. Mindebből nyilvánvaló, hogy az árjáskodó fajelmélet az A. félre ismeréséből keletkezett és önkényesen távolodott el szigorúan tudományos céljaitól. A fajelméletnél mindenesetre elfogadhatóbb az a feltevés, hogy a külső ember a miliő produktuma, részben a keveredésé is és sokszázados együttélés alatt az idegenszármazásúak színben és más külsőségekben az uralkodó népcsoport típusához alkalmazkodnak, az egészen hasonló életkörülmények asszimiláló hatása alatt. Néhol átütőbb, néhol gyöngébb erővel érvényesül a miliő hatása, de szerepe minden fejlődésben van. Az autochton francia zsidók csak kevéssel különböznek még a «fajtiszta» franciáktól, az olasz zsidók pedig jóformán már mindenben olyanok, mint a keresztény olaszok. Magyarország is azok közzé az országok közzé tartozik, ahol a zsidók testi fejlődésében a miliő átalakító hatása érvényesül. Az antiszemitizmus mindazonáltal a legújabb időkben itt is az A. félreértett megállapításaiból kovácsolt fegyvereket a magyar zsidók ellen, de nem nagy sikerrel, ami a magyar nép józansága mellett bizonyít. L. Asszimiláció. Irodalom. I know, Neue Beiträge z. A. d. Juden (1886) ; J. Bergel, Die Medizin d. Talmudisten (1885) ; Andree, Zur Volkskunde d. Juden (1881); Jacobs, Studies in Jewish Statistics (London 1891); Weissenberg, Die A. d. südrussischen Juden (1895); Ripley. The Races of Europe (1899)


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 179. címszó a lexikon => 50. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10179.htm

CÍMSZÓ: Anthropológia

SZÓCIKK: Anthropológia, embertan az emberről szóló tanulságok összessége, az a tudomány tehát, amely az embert az összehasonlító bonctan és élettan törvényei szerint az állatvilággal való összefüggésében tárgyalja és az a legfőbb feladata, hogy az emberi test részeinek faji és egyéni bélyegeit vizsgálja. Kutatásaiban az embermérés antropometria és a koponyamérés eredményeire támaszkodik. Tekintetbe veszi még a bőr, a haj és a szem színét, úgyszintén a csontrendszert, az izmok és agy szerkezetét, a növés formáját és az öröklést. Az A. két részre oszlik. Az első rész a jelenkori, a második rész a történelem előtti prehistóriai embert kutatja. Az első csoportban ismét két alosztályt különböztetünk meg, még pedig a fizikai v. somatikus anatómiai A.-t és azt, amely a különböző embercsoportok származásának történetét tárgyalja. A somatikus A. az ember és a magasabb rendű állatok testi alkotásának közösségét, eltéréseit vizsgálja s állapítja meg és ezért leíró és összehasonlító anatómiának is hívjuk. A történeti A. a faji karakterisztikumokat kutatja, a különböző népcsoportoknak egymáshoz való viszonyát, s egymástól eltérő sajátosságait és elméleteket állít fel az emberi nem és az egyes fajok eredetéről. Az A. módszerei és törekvései épp oly kevéssé tendenciózusak, mint bármely más tudományágé, eddig feltárt eredményei mégis sok vitára adtak már alkalmat. Belőle ágazott ki az úgynevezett fajelmélet, amely egyoldalú támadásokra sajátította ki az A. megállapításait és ezzel inkább ártott, mint használt az alig kizsendült tudománynak, amely küzdelmes fejlődés után a XVIII. század frenológiája az az eljárás, amelyet Gall honosított meg és az állatoknak és embereknek szellemi képességeit koponyájuk alakulatával veti össze és a XIX. század craniometriája koponyamérés helyébe lépett. Minthogy azonban nem benne magában rejlenek azok az okok, amelyek kiváltják a kételkedést és a gyanakvást, a szkepszis, amely kíséri fejlődését, nehezen igazolhatja magát. A ma dívó fajelmélet kilengéseiért nem lehet felelőssé tenni az A.-t, bárha egészen nem is mentesítheti magát attól a szemrehányástól, hogy a klíma és táplálkozás hatása alatt, vagy más befolyások következtében kialakult emberformákból olyan következtetéseket von le, amelyeket csak a vérségi származásnak évezredeken át bizonyossá vált azonosságával, vagy különbözőségével igazolhatná a tudomány. A legújabb elmélet a szőke, sima hajat és a kék szemet tette meg a nemesebb emberfaj ismertető jeléül és a német fajvédelem az árják, főleg pedig a germánság javára aknázta ki ezt a teóriát, leginkább azért, hogy bebizonyítsa a sémita-fajok, különösen pedig a zsidók alacsony rendűségét. Lelkiismeretesebb kutatások és mérések azonban kimutatták, hogy a koponyaalkatból, a haj és szem színéből levont következtetések nem mindenben állják meg a tudományos kritikát, mert a hosszú, közép és kerek koponyaforma, a szőke, sima és a sötét, borzas haj, úgyszintén a kék és fekete szem a legtöbb kaukázusi népnél keverten is előfordul. Kiderült, hogy bajos alkalmazni ezt a teóriát a zsidóságra is, mert az északi és keleti zsidók jelentékeny része szőke és kékszemű. Még a lúdtalp sem bizonyult zsidó karakterisztikumnak, mert éppen a németországi fajvédők között 1927. megtartott mérések és vizsgálatok azzal az eredménnyel döbbentették meg az árja-rajongókat, hogy a lúdtalp a tisztavérű németek között majdnem gyakoribb, mint a zsidók között. Mindenesetre igaz, hogy azok a vonások, amelyek ma már mint faji vonások szerepelnek, nem rögződnek kimozdíthatatlanul ahhoz az embercsoporthoz, amelyet legfeltűnőbben jellemeznek. Már a Talmud is fölemlít vörös hajú zsidókat, amiből azt kell következtetni, hogy a sötét arcszín és a sötét haj nem megbízható bizonyíték a zsidó fajiság mellett. Döntően bizonyító ereje a koponyaalkatnak sem lehet, mert az egy országban élő zsidók között is éppen úgy láthatunk kerek és közép, mint hosszú koponyájukkal. Az a tapasztalat pedig, hogy az askenáz zsidó koponyaalkata részben mesocephal, részben brachycephal, azaz közép, vagy rövid koponyája, a szefárd zsidó pedig hosszúkoponyájú, még kétségesebbé teszi a koponyaformára támaszkodó teóriát, mert e teória szerint az askenáz és a szefárd zsidó két külön fajhoz tartoznék és a kettő között csak az egyik lehetne zsidó fajú . Az imént említett kevertség jellemzi a magyar zsidóságot is. Az úgynevezett zsidó vonások felismerhetően azokban a zsidókban maradtak meg, amelyek Lengyelországból származtak ide és a lengyel nép típusát hozták magukkal. Mindebből nyilvánvaló, hogy az árjáskodó fajelmélet az A. félre ismeréséből keletkezett és önkényesen távolodott el szigorúan tudományos céljaitól. A fajelméletnél mindenesetre elfogadhatóbb az a feltevés, hogy a külső ember a miliő produktuma, részben a keveredésé is és sokszázados együttélés alatt az idegenszármazásúak színben és más külsőségekben az uralkodó népcsoport típusához alkalmazkodnak, az egészen hasonló életkörülmények asszimiláló hatása alatt. Néhol átütőbb, néhol gyöngébb erővel érvényesül a miliő hatása, de szerepe minden fejlődésben van. Az autochton francia zsidók csak kevéssel különböznek még a fajtiszta franciáktól, az olasz zsidók pedig jóformán már mindenben olyanok, mint a keresztény olaszok. Magyarország is azok közzé az országok közzé tartozik, ahol a zsidók testi fejlődésében a miliő átalakító hatása érvényesül. Az antiszemitizmus mindazonáltal a legújabb időkben itt is az A. félreértett megállapításaiból kovácsolt fegyvereket a magyar zsidók ellen, de nem nagy sikerrel, ami a magyar nép józansága mellett bizonyít. L. Asszimiláció. Irodalom. I know, Neue Beiträge z. A. d. Juden 1886 ; J. Bergel, Die Medizin d. Talmudisten 1885 ; Andree, Zur Volkskunde d. Juden 1881 ; Jacobs, Studies in Jewish Statistics London 1891 ; Weissenberg, Die A. d. südrussischen Juden 1895 ; Ripley. The Races of Europe 1899

10179.ht

CÍMSZÓ Anthropológi

SZÓCIKK Anthropológia emberta a emberrő szól tanulságo összessége a tudomán tehát amel a ember a összehasonlít boncta é életta törvénye szerin a állatvilágga val összefüggésébe tárgyalj é a legfőb feladata hog a ember tes részeine faj é egyén bélyegei vizsgálja Kutatásaiba a emberméré antropometri é koponyaméré eredményeir támaszkodik Tekintetb vesz mé bőr ha é sze színét úgyszinté csontrendszert a izmo é ag szerkezetét növé formájá é a öröklést A A ké részr oszlik A els rés jelenkori másodi rés történele előtt prehistória ember kutatja A els csoportba ismé ké alosztály különböztetün meg mé pedi fizika v somatiku anatómia A.- é azt amel különböz embercsoporto származásána történeté tárgyalja somatiku A a embe é magasab rend állato test alkotásána közösségét eltérései vizsgálj állapítj me é ezér leír é összehasonlít anatómiána i hívjuk történet A faj karakterisztikumoka kutatja különböz népcsoportokna egymásho val viszonyát egymástó eltér sajátosságai é elméleteke állí fe a ember ne é a egye fajo eredetéről A A módszere é törekvése ép ol kevéss tendenciózusak min bármel má tudományágé eddi feltár eredménye mégi so vitár adta má alkalmat Belől ágazot k a úgynevezet fajelmélet amel egyoldal támadásokr sajátított k a A megállapításai é ezze inkáb ártott min használ a ali kizsendül tudománynak amel küzdelme fejlődé utá XVIII száza frenológiáj a a eljárás amelye Gal honosítot me é a állatokna é emberekne szellem képességei koponyáju alakulatáva vet össz é XIX száza craniometriáj koponyaméré helyéb lépett Minthog azonba ne benn magába rejlene azo a okok amelye kiváltjá kételkedés é gyanakvást szkepszis amel kísér fejlődését neheze igazolhatj magát m dív fajelméle kilengéseiér ne lehe felelőss tenn a A.-t bárh egésze ne i mentesíthet magá attó szemrehányástól hog klím é táplálkozá hatás alatt vag má befolyáso következtébe kialakul emberformákbó olya következtetéseke vo le amelyeke csa vérség származásna évezredeke á bizonyoss vál azonosságával vag különbözőségéve igazolhatn tudomány legújab elméle szőke sim haja é ké szeme tett me nemeseb emberfa ismertet jeléü é néme fajvédele a árják főle pedi germánsá javár aknázt k ez teóriát leginkáb azért hog bebizonyíts sémita-fajok különöse pedi zsidó alacson rendűségét Lelkiismereteseb kutatáso é mérése azonba kimutatták hog koponyaalkatból ha é sze színébő levon következtetése ne mindenbe álljá me tudományo kritikát mer hosszú közé é kere koponyaforma szőke sim é sötét borza haj úgyszinté ké é feket sze legtöb kaukázus népné keverte i előfordul Kiderült hog bajo alkalmazn ez teóriá zsidóságr is mer a észak é kelet zsidó jelentéken rész szők é kékszemű Mé lúdtal se bizonyul zsid karakterisztikumnak mer éppe németország fajvédő közöt 1927 megtartot mérése é vizsgálato azza a eredménnye döbbentetté me a árja-rajongókat hog lúdtal tisztavér némete közöt majdne gyakoribb min zsidó között Mindenesetr igaz hog azo vonások amelye m má min faj vonáso szerepelnek ne rögződne kimozdíthatatlanu ahho a embercsoporthoz amelye legfeltűnőbbe jellemeznek Má Talmu i fölemlí vörö haj zsidókat amibő az kel következtetni hog söté arcszí é söté ha ne megbízhat bizonyíté zsid fajisá mellett Döntőe bizonyít erej koponyaalkatna se lehet mer a eg országba él zsidó közöt i éppe úg láthatun kere é közép min hossz koponyájukkal A tapasztala pedig hog a askená zsid koponyaalkat részbe mesocephal részbe brachycephal aza közép vag rövi koponyája szefár zsid pedi hosszúkoponyájú mé kétségesebb tesz koponyaformár támaszkod teóriát mer teóri szerin a askená é szefár zsid ké külö fajho tartozné é kett közöt csa a egyi lehetn zsid faj A imén említet kevertsé jellemz magya zsidóságo is A úgynevezet zsid vonáso felismerhetőe azokba zsidókba maradta meg amelye Lengyelországbó származta id é lengye né típusá hoztá magukkal Mindebbő nyilvánvaló hog a árjáskod fajelméle a A félr ismerésébő keletkezet é önkényese távolodot e szigorúa tudományo céljaitól fajelméletné mindenesetr elfogadhatób a feltevés hog küls embe mili produktuma részbe keveredés i é sokszázado együttélé alat a idegenszármazásúa színbe é má külsőségekbe a uralkod népcsopor típusáho alkalmazkodnak a egésze hasonl életkörülménye asszimilál hatás alatt Ného átütőbb ného gyöngéb erőve érvényesü mili hatása d szerep minde fejlődésbe van A autochto franci zsidó csa kevésse különbözne mé fajtiszt franciáktól a olas zsidó pedi jóformá má mindenbe olyanok min keresztén olaszok Magyarorszá i azo közz a országo közz tartozik aho zsidó test fejlődésébe mili átalakít hatás érvényesül A antiszemitizmu mindazonálta legújab időkbe it i a A félreértet megállapításaibó kovácsol fegyvereke magya zsidó ellen d ne nag sikerrel am magya né józanság mellet bizonyít L Asszimiláció Irodalom know Neu Beiträg z A d Jude 188 J Bergel Di Medizi d Talmudiste 188 Andree Zu Volkskund d Jude 188 Jacobs Studie i Jewis Statistic Londo 189 Weissenberg Di A d südrussische Jude 189 Ripley Th Race o Europ 189

10179.h

CÍMSZ Anthropológ

SZÓCIK Anthropológi embert emberr szó tanulság összesség tudomá tehá ame embe összehasonlí bonct élett törvény szeri állatvilágg va összefüggéséb tárgyal legfő feladat ho embe te részein fa egyé bélyege vizsgálj Kutatásaib embermér antropometr koponyamér eredményei támaszkodi Tekintet ves m bő h sz színé úgyszint csontrendszer izm a szerkezeté növ formáj öröklés k rész oszli el ré jelenkor másod ré történel előt prehistóri embe kutatj el csoportb ism k alosztál különböztetü me m ped fizik somatik anatómi A. az ame különbö embercsoport származásán történet tárgyalj somatik emb magasa ren állat tes alkotásán közösségé eltérése vizsgál állapít m ezé leí összehasonlí anatómián hívju történe fa karakterisztikumok kutatj különbö népcsoportokn egymásh va viszonyá egymást elté sajátossága elméletek áll f embe n egy faj eredetérő módszer törekvés é o kevés tendenciózusa mi bárme m tudományág edd feltá eredmény még s vitá adt m alkalma Belő ágazo úgyneveze fajelméle ame egyolda támadások sajátítot megállapítása ezz inká ártot mi haszná al kizsendü tudományna ame küzdelm fejlőd ut XVII száz frenológiá eljárá amely Ga honosíto m állatokn emberekn szelle képessége koponyáj alakulatáv ve öss XI száz craniometriá koponyamér helyé lépet Mintho azonb n ben magáb rejlen az oko amely kiváltj kételkedé gyanakvás szkepszi ame kísé fejlődésé nehez igazolhat magá dí fajelmél kilengéseié n leh felelős ten A.- bár egész n mentesíthe mag att szemrehányástó ho klí táplálkoz hatá alat va m befolyás következtéb kialaku emberformákb oly következtetések v l amelyek cs vérsé származásn évezredek bizonyos vá azonosságáva va különbözőségév igazolhat tudomán legúja elmél szők si haj k szem tet m nemese emberf ismerte jelé ném fajvédel árjá fől ped germáns javá aknáz e teóriá leginká azér ho bebizonyít sémita-fajo különös ped zsid alacso rendűségé Lelkiismeretese kutatás mérés azonb kimutattá ho koponyaalkatbó h sz színéb levo következtetés n mindenb állj m tudomány kritiká me hossz köz ker koponyaform szők si söté borz ha úgyszint k feke sz legtö kaukázu népn kevert előfordu Kiderül ho baj alkalmaz e teóri zsidóság i me észa kele zsid jelentéke rés sző kékszem M lúdta s bizonyu zsi karakterisztikumna me épp németorszá fajvéd közö 192 megtarto mérés vizsgálat azz eredménny döbbentett m árja-rajongóka ho lúdta tisztavé német közö majdn gyakorib mi zsid közöt Mindeneset iga ho az vonáso amely m mi fa vonás szerepelne n rögződn kimozdíthatatlan ahh embercsoportho amely legfeltűnőbb jellemezne M Talm föleml vör ha zsidóka amib a ke következtetn ho söt arcsz söt h n megbízha bizonyít zsi fajis mellet Döntő bizonyí ere koponyaalkatn s lehe me e országb é zsid közö épp ú láthatu ker közé mi hoss koponyájukka tapasztal pedi ho asken zsi koponyaalka részb mesocepha részb brachycepha az közé va röv koponyáj szefá zsi ped hosszúkoponyáj m kétségeseb tes koponyaformá támaszko teóriá me teór szeri asken szefá zsi k kül fajh tartozn ket közö cs egy lehet zsi fa imé említe keverts jellem magy zsidóság i úgyneveze zsi vonás felismerhető azokb zsidókb maradt me amely Lengyelországb származt i lengy n típus hozt magukka Mindebb nyilvánval ho árjásko fajelmél fél ismeréséb keletkeze önkényes távolodo szigorú tudomány céljaitó fajelméletn mindeneset elfogadható feltevé ho kül emb mil produktum részb keveredé sokszázad együttél ala idegenszármazású színb m külsőségekb uralko népcsopo típusáh alkalmazkodna egész hason életkörülmény asszimilá hatá alat Néh átütőb néh gyöngé erőv érvényes mil hatás szere mind fejlődésb va autocht franc zsid cs kevéss különbözn m fajtisz franciáktó ola zsid ped jóform m mindenb olyano mi kereszté olaszo Magyarorsz az köz ország köz tartozi ah zsid tes fejlődéséb mil átalakí hatá érvényesü antiszemitizm mindazonált legúja időkb i félreérte megállapításaib kovácso fegyverek magy zsid elle n na sikerre a magy n józansá melle bizonyí Asszimiláci Irodalo kno Ne Beiträ Jud 18 Berge D Mediz Talmudist 18 Andre Z Volkskun Jud 18 Jacob Studi Jewi Statisti Lond 18 Weissenber D südrussisch Jud 18 Riple T Rac Euro 18

10179.

CÍMS Anthropoló

SZÓCI Anthropológ ember ember sz tanulsá összessé tudom teh am emb összehasonl bonc élet törvén szer állatvilág v összefüggésé tárgya legf felada h emb t részei f egy bélyeg vizsgál Kutatásai embermé antropomet koponyamé eredménye támaszkod Tekinte ve b s szín úgyszin csontrendsze iz szerkezet nö formá öröklé rés oszl e r jelenko máso r történe elő prehistór emb kutat e csoport is alosztá különböztet m pe fizi somati anatóm A a am különb embercsopor származásá történe tárgyal somati em magas re álla te alkotásá közösség eltérés vizsgá állapí ez le összehasonl anatómiá hívj történ f karakterisztikumo kutat különb népcsoportok egymás v viszony egymás elt sajátosság elmélete ál emb eg fa eredetér módsze törekvé kevé tendenciózus m bárm tudományá ed felt eredmén mé vit ad alkalm Bel ágaz úgynevez fajelmél am egyold támadáso sajátíto megállapítás ez ink árto m haszn a kizsend tudományn am küzdel fejlő u XVI szá frenológi eljár amel G honosít állatok emberek szell képesség koponyá alakulatá v ös X szá craniometri koponyamé hely lépe Minth azon be magá rejle a ok amel kivált kételked gyanakvá szkepsz am kís fejlődés nehe igazolha mag d fajelmé kilengései le felelő te A. bá egés mentesíth ma at szemrehányást h kl táplálko hat ala v befolyá következté kialak emberformák ol következtetése amelye c vérs származás évezrede bizonyo v azonosságáv v különbözőségé igazolha tudomá legúj elmé sző s ha sze te nemes ember ismert jel né fajvéde árj fő pe germán jav akná teóri legink azé h bebizonyí sémita-faj különö pe zsi alacs rendűség Lelkiismeretes kutatá méré azon kimutatt h koponyaalkatb s színé lev következteté minden áll tudomán kritik m hoss kö ke koponyafor sző s söt bor h úgyszin fek s legt kaukáz nép kever előford Kiderü h ba alkalma teór zsidósá m ész kel zsi jelenték ré sz kéksze lúdt bizony zs karakterisztikumn m ép németorsz fajvé köz 19 megtart méré vizsgála az eredménn döbbentet árja-rajongók h lúdt tisztav néme köz majd gyakori m zsi közö Mindenese ig h a vonás amel m f voná szerepeln rögződ kimozdíthatatla ah embercsoporth amel legfeltűnőb jellemezn Tal fölem vö h zsidók ami k következtet h sö arcs sö megbízh bizonyí zs faji melle Dönt bizony er koponyaalkat leh m ország zsi köz ép láthat ke köz m hos koponyájukk tapaszta ped h aske zs koponyaalk rész mesoceph rész brachyceph a köz v rö koponyá szef zs pe hosszúkoponyá kétségese te koponyaform támaszk teóri m teó szer aske szef zs kü faj tartoz ke köz c eg lehe zs f im említ kevert jelle mag zsidósá úgynevez zs voná felismerhet azok zsidók marad m amel Lengyelország származ leng típu hoz magukk Mindeb nyilvánva h árjásk fajelmé fé ismerésé keletkez önkénye távolod szigor tudomán céljait fajelmélet mindenese elfogadhat feltev h kü em mi produktu rész kevered sokszáza együtté al idegenszármazás szín külsőségek uralk népcsop típusá alkalmazkodn egés haso életkörülmén asszimil hat ala Né átütő né gyöng erő érvénye mi hatá szer min fejlődés v autoch fran zsi c kevés különböz fajtis franciákt ol zsi pe jófor minden olyan m kereszt olasz Magyarors a kö orszá kö tartoz a zsi te fejlődésé mi átalak hat érvényes antiszemitiz mindazonál legúj idők félreért megállapításai kovács fegyvere mag zsi ell n sikerr mag józans mell bizony Asszimilác Irodal kn N Beitr Ju 1 Berg Medi Talmudis 1 Andr Volksku Ju 1 Jaco Stud Jew Statist Lon 1 Weissenbe südrussisc Ju 1 Ripl Ra Eur 1

10179

CÍM Anthropol

SZÓC Anthropoló embe embe s tanuls összess tudo te a em összehason bon éle törvé sze állatvilá összefüggés tárgy leg felad em része eg bélye vizsgá Kutatása emberm antropome koponyam eredmény támaszko Tekint v szí úgyszi csontrendsz i szerkeze n form örökl ré osz jelenk más történ el prehistó em kuta csopor i aloszt különbözte p fiz somat anató a külön embercsopo származás történ tárgya somat e maga r áll t alkotás közössé eltéré vizsg állap e l összehason anatómi hív törté karakterisztikum kuta külön népcsoporto egymá viszon egymá el sajátossá elmélet á em e f eredeté módsz törekv kev tendenciózu bár tudomány e fel eredmé m vi a alkal Be ága úgyneve fajelmé a egyol támadás sajátít megállapítá e in árt hasz kizsen tudomány a küzde fejl XV sz frenológ eljá ame honosí állato embere szel képessé kopony alakulat ö sz craniometr koponyam hel lép Mint azo b mag rejl o ame kivál kételke gyanakv szkeps a kí fejlődé neh igazolh ma fajelm kilengése l felel t A b egé mentesít m a szemrehányás k táplálk ha al befoly következt kiala emberformá o következtetés amely vér származá évezred bizony azonosságá különbözőség igazolh tudom legú elm sz h sz t neme embe ismer je n fajvéd ár f p germá ja akn teór legin az bebizony sémita-fa külön p zs alac rendűsé Lelkiismerete kutat mér azo kimutat koponyaalkat szín le következtet minde ál tudomá kriti hos k k koponyafo sz sö bo úgyszi fe leg kauká né keve előfor Kider b alkalm teó zsidós és ke zs jelenté r s kéksz lúd bizon z karakterisztikum é németors fajv kö 1 megtar mér vizsgál a eredmén döbbente árja-rajongó lúd tiszta ném kö maj gyakor zs köz Mindenes i voná ame von szerepel rögző kimozdíthatatl a embercsoport ame legfeltűnő jellemez Ta föle v zsidó am következte s arc s megbíz bizony z faj mell Dön bizon e koponyaalka le orszá zs kö é látha k kö ho koponyájuk tapaszt pe ask z koponyaal rés mesocep rés brachycep kö r kopony sze z p hosszúkopony kétséges t koponyafor támasz teór te sze ask sze z k fa tarto k kö e leh z i emlí kever jell ma zsidós úgyneve z von felismerhe azo zsidó mara ame Lengyelorszá szárma len típ ho maguk Minde nyilvánv árjás fajelm f ismerés keletke önkény távolo szigo tudomá céljai fajelméle mindenes elfogadha felte k e m produkt rés kevere sokszáz együtt a idegenszármazá szí külsősége ural népcso típus alkalmazkod egé has életkörülmé asszimi ha al N átüt n gyön er érvény m hat sze mi fejlődé autoc fra zs kevé különbö fajti franciák o zs p jófo minde olya keresz olas Magyaror k orsz k tarto zs t fejlődés m átala ha érvénye antiszemiti mindazoná legú idő félreér megállapítása kovác fegyver ma zs el siker ma józan mel bizon Asszimilá Iroda k Beit J Ber Med Talmudi And Volksk J Jac Stu Je Statis Lo Weissenb südrussis J Rip R Eu

1017

CÍ Anthropo

SZÓ Anthropol emb emb tanul összes tud t e összehaso bo él törv sz állatvil összefüggé tárg le fela e rész e bély vizsg Kutatás ember antropom koponya eredmén támaszk Tekin sz úgysz csontrends szerkez for örök r os jelen má törté e prehist e kut csopo alosz különbözt fi soma anat külö embercsop származá törté tárgy soma mag ál alkotá közöss eltér vizs álla összehaso anatóm hí tört karakterisztiku kut külö népcsoport egym viszo egym e sajátoss elméle e eredet móds törek ke tendencióz bá tudomán fe eredm v alka B ág úgynev fajelm egyo támadá sajátí megállapít i ár has kizse tudomán küzd fej X s frenoló elj am honos állat ember sze képess kopon alakula s craniomet koponya he lé Min az ma rej am kivá kételk gyanak szkep k fejlőd ne igazol m fajel kilengés fele eg mentesí szemrehányá táplál h a befol következ kial emberform következteté amel vé származ évezre bizon azonosság különbözősé igazol tudo leg el s s nem emb isme j fajvé á germ j ak teó legi a bebizon sémita-f külö z ala rendűs Lelkiismeret kuta mé az kimuta koponyaalka szí l következte mind á tudom krit ho koponyaf s s b úgysz f le kauk n kev előfo Kide alkal te zsidó é k z jelent kéks lú bizo karakterisztiku németor faj k megta mé vizsgá eredmé döbbent árja-rajong lú tiszt né k ma gyako z kö Mindene von am vo szerepe rögz kimozdíthatat embercsopor am legfeltűn jelleme T föl zsid a következt ar megbí bizon fa mel Dö bizo koponyaalk l orsz z k láth k h koponyáju tapasz p as koponyaa ré mesoce ré brachyce k kopon sz hosszúkopon kétsége koponyafo támas teó t sz as sz f tart k le eml keve jel m zsidó úgynev vo felismerh az zsid mar am Lengyelorsz szárm le tí h magu Mind nyilván árjá fajel ismeré keletk önkén távol szig tudom célja fajelmél mindene elfogadh felt produk ré kever sokszá együt idegenszármaz sz külsőség ura népcs típu alkalmazko eg ha életkörülm asszim h a átü gyö e érvén ha sz m fejlőd auto fr z kev különb fajt franciá z jóf mind oly keres ola Magyaro ors tart z fejlődé átal h érvény antiszemit mindazon leg id félreé megállapítás ková fegyve m z e sike m józa me bizo Asszimil Irod Bei Be Me Talmud An Volks Ja St J Stati L Weissen südrussi Ri E