10196.htm
CÍMSZÓ: Arad
SZÓCIKK: Arad, (Arad, R.)
szab. kir. város. 70,000 lakossal, amelyből közel 7000 zsidó. Az A.-i zsidókra
vonatkozó legrégibb okmány, melyet a hitközség levéltárában őriz, egy 1717 máj.
1. kelt német nyelvű védlevél, mellyel Cosa István báró altábornagy, Aradvár és
a Marosvidék parancsnoka az A.-i «első városban» lakó két zsidót Éliás Izsákot
és Márkus Mayert oltalmába fogadta. Minden bizonnyal ezek voltak az első
zsidók, akik letelepedtek A.-on, amit különben a védlevél záradéka is bizonyít,
mely szigorúan megtiltja Éliásnak és Márkusnak, hogy bármely ürügy alatt más
zsidót a városba hozzanak, vagy házukba fogadjanak. Elsőségük mellett bizonyít
különben az a körülmény is, hogy az A.-i zsidó temető legrégibb sírköve Éliás
Izsáké, aki 1754 júl. 5. halt meg. Cosa várparancsnok példáját követték Horvát
ezredes, Juzikovics főhadnagy és polgári állású urak is, akik szintén
befogadtak házukba zsidókat, úgy hogy az 1743-iki összeírásban már 6 zsidó
család szerepel. 1754-ben a családok száma 24-re szaporodik, 1785. pedig 41
zsidó családra vetnek ki türelemi adót. Kezdetben a zsidók az A.-i uradalom alá
tartoztak, amelynek 180 forint adót fizettek azért, mert az uradalom megvédte
őket a város polgárságának zaklatásával szemben. 1770-ig a zsidók kizárólag
pálinkafőzéssel foglalkoztak, de felhagytak vele, egyrészt, mert minden üst
után nagy adót vetett ki rájuk a város, másrészt azért, mert a konkurens
örményekkel állandó csetepatéik voltak. 1770-től kezdve mindinkább
kereskedelemmel és kézművességgel foglalkoztak. Hogy a hitközség mikor alakult
meg, pontosan nem tudjuk. A legrégibb okmány, mely az «A.-i zsidó község»-ről
említést tesz, 1742. kelt. Ekkor már volt a hitközségnek imaháza, majd egy
Nahuma nevű asszony által 1759. ajándékozott telken templomot építtetett a
hitközség. A jelenlegi templomot 1828. kezdték építeni. Akkor már 812 lelket
számlált a hitközség és szűk lett számukra a régi zsinagóga. Hirschl Mózes a
«zsidó bíró« és Chorin Áron főrabbi kezdeményezésére határozta el a hitközség
az új templom építését, amelynek alapkőletétele érdekes előzmények után
történt. Alig kezdtek az építkezéshez, a vármegye szétkergette a munkásokat,
mert nem volt építési engedély. Mikor az engedélyt megszerezték, akkor se
folyhatott zavartalanul a munka. Amit nappal építettek, azt az éjszaka folyamán
ismeretlen egyének mindig lerombolták. Hirschl Mózesnek ekkor bizarr ötlete
támadt. Felutazott Bécsbe Ferenc császárhoz és hitközsége nevében az épülő
templomot felajánlotta ajándékba a császárnak. A császár szokatlannak találta
ezt az ajándékot, de mikor Hirschl megmagyarázta, hogy miért ajánlotta fel,
elfogadta és a zsidó bírót rendjellel is kitüntette. A császár tulajdonát
képező templom építését ezután senki sem akadályozta meg s a templom 1834. el
is készült. A monumentális templom fennállásának százéves évfordulóját 1928
jún. 17. fényes külsőségek között ünnepelte meg a hitközség. A hitközség első
rabbija, az Orsz. Levéltár Acta Judaeor. 4 sz.-a szerint 1752. Joáchiin Izsák
volt. A hitközség levéltárában őrzött okmányok Jochanánt említik az első rabbi
gyanánt. Erről csak annyit tudunk, hogy az 1770-es években működött. Utóda
Bróda Lőb volt, akit 1784. rabbi Hirs Szemnitz követett a rabbiszékben.
1789-től 1844-ig a nagy tudású Chorin Áron volt a hitközség főrabbija, majd a
bölcsességéről híres Steinhardt Jakab következett, aki báró Eötvös Józsefnek
minden zsidó ügyben állandó tanácsadója volt. Ő tartotta 1845 ápr. 18. az első
magyar nyelvű prédikációt a templomban. Utóda Rosenberg Sándor dr. volt, aki a
vegyes házasságoknak a templomban való kihirdetését propagálta, s emiatt heves
harcok középpontjába került. Utóda a jelenlegi főrabbi, a kiváló képességű
Vágvölgyi Lajos dr. iskolát a XIX. század első negyedében létesített a
hitközség, de az iskola - főelemivé és reáltanodává átalakítva - csak 1832.
nyert nyilvánossági jogot. Kezdetben keresztény tanítója és növendékei is
voltak az iskolának, mely az állami reáliskola megnyitása után 5 osztályú fiú
és 4 osztályú leány elemi iskolává alakult át. Az iskolában 1832-től kezdve
magyar nyelven folyt a tanítás. A Chevra Kadisa alapítási éve ismeretlen.
Minden esetre nagyon régi lehet, mert a Chevra Kadisának a levéltárban
található legrégibb alapszabályzata 1750-ben kelt, de ez is egy még régebbi
alapszabályzatra hivatkozik. A Chevra Kadisa 1840. külön kórházat létesített,
melyet 1861. kibővítettek. Ez a kórház évente több száz beteget ápolt és látott
el ingyen gyógyszerrel. Ez a kórház jelenleg már nem áll fenn, de helyette van
egy ambulatórium, amelyet 1928. a hitközség és a Chevra közösen alapított. A
Chevra hatásköre alá tartozik az aggok háza, mely, 1918. létesült s Szabó Lipót
gondnok vezetése alatt működik. Jelentős intézménye a hitközségnek az 1873.
létesített fiúárvaház, mely jelenleg Kemény Miska elemi iskolai igazgató
vezetése alatt áll. A fiúárvaház alapját néhai Deutsch Ignác (a hatvani Deutsch
család őse) vetette mg 15,000 forintos alapítványával. Az alapító fia hatvani
Deutsch Bernát és neje, szül. Weisz Róza 8000 forintos és többen kisebb
adományokkal járultak hozzá az árvaház létesítéséhez, mely új épületével és
modern berendezésével egyike volt a legelső ilyen intézeteknek. 1926. Fischer
Erzsébet nagyobb alapítványából leányárvaház is létesült, mely Székely Salamonné
gondnoksága alatt áll. Az 1865. alakult olvasó egylet és az 1860-as években
létesült Palesztinai zsidókat gyámolító egyesület már régebben megszűnt.
Ellenben nagyon eredményesen működik a jótékonysági egylet (alak. 1830),
amelynek Hegyi Albert az elnöke. Hasonló tevékenységet fejt ki, a nőegylet,
mely Antal Zsigmondné elnöklete alatt áll és évek óta népkonyhát is tart fenn.
Főleg a szegény szülőnőket támogatja a Gemilusz Cheszed egyesület, melynek
Keppich Zsigmond az elnöke. Végül Vágvölgyi Lajos dr. vezetésével működik egy
kultúregylet, melynek tevékenysége irodalmi és művészesték rendezésére irányul.
A hitközség fejlődése különösen a múlt század második felében vett nagyobb
lendületet, úgy hogy lélekszámra nézve Budapest, Nagyvárad és Miskolc után a régi
Magyarország negyedik, nagy tekintélynek örvendő hitközsége lett. Az egyetemes
zsidógyűlés után az aradi hitközség a kongresszushoz csatlakozott és a
neologiának egyik zászlóvivője lett. A hitközség területéről többen származtak
el olyanok, akik kulturális téren országos hírnévre tettek szert. Ezek: Vészi
József a Pester Lloyd főszerkesztője (l. o.), Kaufmann Izidor, a világhírű
festő (l. o.), Guttmann Jakab, a kiváló szobrász (l. o.). Chorin Ferenc (l.
o.), Gál Gyula, a Nemzeti Színház művésze (l. o.) és Reb Eisik Deutsch, a
hatvani Deutschék ősapja és vagyonuk megalapítója, aki 1858-tól 1865-ig az
aradi hitközség elnöke volt. A város kulturális és társadalmi életében is
többen játszanak vezető szerepet a hitközség tagjai közül. Így mindenekelőtt
Sárkány Ferenc dr. Arad város polgármestere, Weisz Károly polgármester
helyettes, Keller Izsó az államépítészeti hivatal főnöke, Lőwinger Miksa dr. a
megyei kórház igazgató főorvosa, Tisch Mór dr. városi tiszti főorvos,
Steinhardt Mór dr. tb. városi főügyész stb. Nagyobb arányú gazdasági
vállalkozást a Neumann Testvérek cég létesített, melynek jelenlegi vezetői
Neumann Alfréd és Neumann Károly dr. bárók. A cégnek szeszgyára,
szeszfinomítója, gőzmalma és élesztőgyára van, melyek több mint 300 munkást és
40 tisztviselőt foglalkoztatnak. A hitközségnek gazdag, sok érdekes
dokumentumot tartalmazó levéltára van. A hitközségben számos zsidó tárgyú munka
jelent meg. Így Chorin Áron könyvei: Iggeresz Elaszaf, Jeled Zekunim,
Blumenlese rabbinischer Weisheit. L. Skreinka: Analitische Elementarlehre és
Dogmen des Judentums, Steinhardt Jakab: Az országos rabbiképző tanterve és
Alkalmi szónoklatok. Rosenberg Sándor dr.: Alkalmi szónoklatok és Zsidók és
keresztények polgári házasságának megoldása a templomban. Vágvölgyi Lajos dr.:
R. Maimuni Mózes Commentarius in Tract. Sabbat és Alkalmi szónoklatok. A
hitközség történetével több munka is foglalkozik, így Lakatos Ottó minorita
házfőnök: Arad története c. három kötetes nagy munkája, Márki Sándor: Arad
monográfiája c. kétkötetes műve stb. A hitközség 3.222.500 leies évi
költségvetéssel dolgozik, melyből kb. 2.000.000 leit fordít szociális és
filantropikus célokra. A hitközség több nagyobb alapítványt kezel, amelyek
közül kiemelkednek a Fischer Erzsébet-féle 5.198.520 leies leányárvaház
alapítvány, Neumann Adolf báró, Neumann Dániel báró, Hatvány Sándor báró,
Hatvány Deutsch Sándor, Spitzer Ignác, Haas Béla, Neumann Samu, Werner Miksa
dr. és Mairovitz Adolf dr. alapítványai. A hitközség anyakönyvi területéhez
Sólymos, Tok, Világos, Batucza, Tótvárad, Rosia Merisor, Soborsin, Trojas,
Paulis, Gyorok, Odvos, Illyó, Berzova,, Kuvin, Fakert, Petris, Szabadhely,
Ötvenes, Ménes, Maros-Szlatina, Gyulicza, Almás, Govosdia, Vinyesd, Kladova,
Korbest, Zimándköz, Milova, Új-Arad, Új-Bodrog, Németszentpéter, Zsigmondháza,
Zádorlak, Székesút, Szépfalu, Réthát, Glogovácz, Új-Tanát és Fiskut községek
tartoznak. A hitközség lélekszáma 12,000, a családok száma 3000, adót 1879-en
fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai többnyire kereskedők és iparosok,
de sokan működnek intellektuális pályákon is. A világháborúban a hitközség
nagyon sok tagja vett részt s közülük 67-en estek el. A hitközség mai
vezetősége: Vágvölgyi Lajos dr. főrabbi, Schütz Henrik dr. elnök, Deutsch Andor
alelnök, iltői Adler Andor, Keppich Jakab dr. és Szenes Henrik elöljárók, Vajda
József főjegyző és Reich Jenő jegyző.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 196. címszó a lexikon =>
57. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10196.htm
CÍMSZÓ: Arad
SZÓCIKK: Arad, Arad, R. szab. kir. város. 70,000 lakossal, amelyből közel
7000 zsidó. Az A.-i zsidókra vonatkozó legrégibb okmány, melyet a hitközség
levéltárában őriz, egy 1717 máj. 1. kelt német nyelvű védlevél, mellyel Cosa
István báró altábornagy, Aradvár és a Marosvidék parancsnoka az A.-i első
városban lakó két zsidót Éliás Izsákot és Márkus Mayert oltalmába fogadta.
Minden bizonnyal ezek voltak az első zsidók, akik letelepedtek A.-on, amit
különben a védlevél záradéka is bizonyít, mely szigorúan megtiltja Éliásnak és
Márkusnak, hogy bármely ürügy alatt más zsidót a városba hozzanak, vagy házukba
fogadjanak. Elsőségük mellett bizonyít különben az a körülmény is, hogy az A.-i
zsidó temető legrégibb sírköve Éliás Izsáké, aki 1754 júl. 5. halt meg. Cosa
várparancsnok példáját követték Horvát ezredes, Juzikovics főhadnagy és polgári
állású urak is, akik szintén befogadtak házukba zsidókat, úgy hogy az 1743-iki
összeírásban már 6 zsidó család szerepel. 1754-ben a családok száma 24-re
szaporodik, 1785. pedig 41 zsidó családra vetnek ki türelemi adót. Kezdetben a
zsidók az A.-i uradalom alá tartoztak, amelynek 180 forint adót fizettek azért,
mert az uradalom megvédte őket a város polgárságának zaklatásával szemben.
1770-ig a zsidók kizárólag pálinkafőzéssel foglalkoztak, de felhagytak vele,
egyrészt, mert minden üst után nagy adót vetett ki rájuk a város, másrészt
azért, mert a konkurens örményekkel állandó csetepatéik voltak. 1770-től kezdve
mindinkább kereskedelemmel és kézművességgel foglalkoztak. Hogy a hitközség
mikor alakult meg, pontosan nem tudjuk. A legrégibb okmány, mely az A.-i zsidó
község -ről említést tesz, 1742. kelt. Ekkor már volt a hitközségnek imaháza,
majd egy Nahuma nevű asszony által 1759. ajándékozott telken templomot
építtetett a hitközség. A jelenlegi templomot 1828. kezdték építeni. Akkor már
812 lelket számlált a hitközség és szűk lett számukra a régi zsinagóga. Hirschl
Mózes a zsidó bíró és Chorin Áron főrabbi kezdeményezésére határozta el a
hitközség az új templom építését, amelynek alapkőletétele érdekes előzmények
után történt. Alig kezdtek az építkezéshez, a vármegye szétkergette a
munkásokat, mert nem volt építési engedély. Mikor az engedélyt megszerezték,
akkor se folyhatott zavartalanul a munka. Amit nappal építettek, azt az éjszaka
folyamán ismeretlen egyének mindig lerombolták. Hirschl Mózesnek ekkor bizarr
ötlete támadt. Felutazott Bécsbe Ferenc császárhoz és hitközsége nevében az
épülő templomot felajánlotta ajándékba a császárnak. A császár szokatlannak
találta ezt az ajándékot, de mikor Hirschl megmagyarázta, hogy miért ajánlotta
fel, elfogadta és a zsidó bírót rendjellel is kitüntette. A császár tulajdonát
képező templom építését ezután senki sem akadályozta meg s a templom 1834. el
is készült. A monumentális templom fennállásának százéves évfordulóját 1928
jún. 17. fényes külsőségek között ünnepelte meg a hitközség. A hitközség első
rabbija, az Orsz. Levéltár Acta Judaeor. 4 sz.-a szerint 1752. Joáchiin Izsák
volt. A hitközség levéltárában őrzött okmányok Jochanánt említik az első rabbi
gyanánt. Erről csak annyit tudunk, hogy az 1770-es években működött. Utóda
Bróda Lőb volt, akit 1784. rabbi Hirs Szemnitz követett a rabbiszékben.
1789-től 1844-ig a nagy tudású Chorin Áron volt a hitközség főrabbija, majd a
bölcsességéről híres Steinhardt Jakab következett, aki báró Eötvös Józsefnek
minden zsidó ügyben állandó tanácsadója volt. Ő tartotta 1845 ápr. 18. az első
magyar nyelvű prédikációt a templomban. Utóda Rosenberg Sándor dr. volt, aki a
vegyes házasságoknak a templomban való kihirdetését propagálta, s emiatt heves
harcok középpontjába került. Utóda a jelenlegi főrabbi, a kiváló képességű
Vágvölgyi Lajos dr. iskolát a XIX. század első negyedében létesített a
hitközség, de az iskola - főelemivé és reáltanodává átalakítva - csak 1832.
nyert nyilvánossági jogot. Kezdetben keresztény tanítója és növendékei is
voltak az iskolának, mely az állami reáliskola megnyitása után 5 osztályú fiú
és 4 osztályú leány elemi iskolává alakult át. Az iskolában 1832-től kezdve
magyar nyelven folyt a tanítás. A Chevra Kadisa alapítási éve ismeretlen.
Minden esetre nagyon régi lehet, mert a Chevra Kadisának a levéltárban
található legrégibb alapszabályzata 1750-ben kelt, de ez is egy még régebbi
alapszabályzatra hivatkozik. A Chevra Kadisa 1840. külön kórházat létesített,
melyet 1861. kibővítettek. Ez a kórház évente több száz beteget ápolt és látott
el ingyen gyógyszerrel. Ez a kórház jelenleg már nem áll fenn, de helyette van
egy ambulatórium, amelyet
10196.ht
CÍMSZÓ Ara
SZÓCIKK Arad Arad R szab kir város 70,00 lakossal amelybő köze 700 zsidó A
A.- zsidókr vonatkoz legrégib okmány melye hitközsé levéltárába őriz eg 171 máj
1 kel néme nyelv védlevél mellye Cos Istvá bár altábornagy Aradvá é Marosvidé
parancsnok a A.- els városba lak ké zsidó Éliá Izsáko é Márku Mayer oltalmáb
fogadta Minde bizonnya eze volta a els zsidók aki letelepedte A.-on ami különbe
védlevé záradék i bizonyít mel szigorúa megtiltj Éliásna é Márkusnak hog bármel
ürüg alat má zsidó városb hozzanak vag házukb fogadjanak Elsőségü mellet
bizonyí különbe a körülmén is hog a A.- zsid temet legrégib sírköv Éliá Izsáké
ak 175 júl 5 hal meg Cos várparancsno példájá követté Horvá ezredes Juzikovic
főhadnag é polgár állás ura is aki szinté befogadta házukb zsidókat úg hog a 1743-ik
összeírásba má zsid csalá szerepel 1754-be családo szám 24-r szaporodik 1785
pedi 4 zsid családr vetne k türelem adót Kezdetbe zsidó a A.- uradalo al
tartoztak amelyne 18 forin adó fizette azért mer a uradalo megvédt őke váro
polgárságána zaklatásáva szemben 1770-i zsidó kizáróla pálinkafőzésse
foglalkoztak d felhagyta vele egyrészt mer minde üs utá nag adó vetet k ráju
város másrész azért mer konkuren örményekke álland csetepatéi voltak 1770-tő
kezdv mindinkáb kereskedelemme é kézművességge foglalkoztak Hog hitközsé miko
alakul meg pontosa ne tudjuk legrégib okmány mel a A.- zsid közsé -rő említés
tesz 1742 kelt Ekko má vol hitközségne imaháza maj eg Nahum nev asszon álta
1759 ajándékozot telke templomo építtetet hitközség jelenleg templomo 1828 kezdté
építeni Akko má 81 lelke számlál hitközsé é szű let számukr rég zsinagóga
Hirsch Móze zsid bír é Chori Áro főrabb kezdeményezésér határozt e hitközsé a ú
templo építését amelyne alapkőletétel érdeke előzménye utá történt Ali kezdte a
építkezéshez vármegy szétkergett munkásokat mer ne vol építés engedély Miko a
engedély megszerezték akko s folyhatot zavartalanu munka Ami nappa építettek az
a éjszak folyamá ismeretle egyéne mindi lerombolták Hirsch Mózesne ekko bizar
ötlet támadt Felutazot Bécsb Feren császárho é hitközség nevébe a épül templomo
felajánlott ajándékb császárnak császá szokatlanna talált ez a ajándékot d miko
Hirsch megmagyarázta hog miér ajánlott fel elfogadt é zsid bíró rendjelle i
kitüntette császá tulajdoná képez templo építésé ezutá senk se akadályozt me
templo 1834 e i készült monumentáli templo fennállásána százéve évfordulójá 192
jún 17 fénye külsősége közöt ünnepelt me hitközség hitközsé els rabbija a Orsz
Levéltá Act Judaeor sz.- szerin 1752 Joáchii Izsá volt hitközsé levéltárába őrzöt
okmányo Jochanán említi a els rabb gyanánt Errő csa annyi tudunk hog a 1770-e
évekbe működött Utód Bród Lő volt aki 1784 rabb Hir Szemnit követet
rabbiszékben 1789-tő 1844-i nag tudás Chori Áro vol hitközsé főrabbija maj
bölcsességérő híre Steinhard Jaka következett ak bár Eötvö Józsefne minde zsid
ügybe álland tanácsadój volt tartott 184 ápr 18 a els magya nyelv prédikáció
templomban Utód Rosenber Sándo dr volt ak vegye házasságokna templomba val
kihirdetésé propagálta emiat heve harco középpontjáb került Utód jelenleg
főrabbi kivál képesség Vágvölgy Lajo dr iskolá XIX száza els negyedébe
létesítet hitközség d a iskol főelemiv é reáltanodáv átalakítv csa 1832 nyer
nyilvánosság jogot Kezdetbe keresztén tanítój é növendéke i volta a iskolának
mel a állam reáliskol megnyitás utá osztály fi é osztály leán elem iskoláv
alakul át A iskolába 1832-tő kezdv magya nyelve foly tanítás Chevr Kadis
alapítás év ismeretlen Minde esetr nagyo rég lehet mer Chevr Kadisána
levéltárba találhat legrégib alapszabályzat 1750-be kelt d e i eg mé régebb
alapszabályzatr hivatkozik Chevr Kadis 1840 külö kórháza létesített melye 1861
kibővítettek E kórhá évent töb szá betege ápol é látot e ingye gyógyszerrel E
kórhá jelenle má ne ál fenn d helyett va eg ambulatórium amelye 1928 hitközsé é
Chevr közöse alapított Chevr hatáskör al tartozi a aggo háza mely 1918 létesül
Szab Lipó gondno vezetés alat működik Jelentő intézmény hitközségne a 1873
létesítet fiúárvaház mel jelenle Kemén Misk elem iskola igazgat vezetés alat
áll fiúárvahá alapjá néha Deutsc Igná hatvan Deutsc csalá ős vetett m 15,00
forinto alapítványával A alapít fi hatvan Deutsc Berná é neje szül Weis Róz 800
forinto é többe kiseb adományokka járulta hozz a árvahá létesítéséhez mel ú
épületéve é moder berendezéséve egyik vol legels ilye intézeteknek 1926 Fische
Erzsébe nagyob alapítványábó leányárvahá i létesült mel Székel Salamonn
gondnokság alat áll A 1865 alakul olvas egyle é a 1860-a évekbe létesül
Palesztina zsidóka gyámolít egyesüle má régebbe megszűnt Ellenbe nagyo eredményese
működi jótékonyság egyle alak 183 amelyne Hegy Alber a elnöke Hasonl
tevékenysége fej ki nőegylet mel Anta Zsigmondn elnöklet alat ál é éve ót
népkonyhá i tar fenn Főle szegén szülőnőke támogatj Gemilus Chesze egyesület
melyne Keppic Zsigmon a elnöke Végü Vágvölgy Lajo dr vezetéséve működi eg
kultúregylet melyne tevékenység irodalm é művészesté rendezésér irányul
hitközsé fejlődés különöse múl száza másodi felébe vet nagyob lendületet úg hog
lélekszámr nézv Budapest Nagyvára é Miskol utá rég Magyarorszá negyedik nag
tekintélyne örvend hitközség lett A egyeteme zsidógyűlé utá a arad hitközsé
kongresszusho csatlakozot é neologiána egyi zászlóvivőj lett hitközsé
területérő többe származta e olyanok aki kulturáli tére országo hírnévr tette
szert Ezek Vész Józse Peste Lloy főszerkesztőj l o Kaufman Izidor világhír fest
l o Guttman Jakab kivál szobrás l o Chori Feren l o Gá Gyula Nemzet Színhá
művész l o é Re Eisi Deutsch hatvan Deutsché ősapj é vagyonu megalapítója ak
1858-tó 1865-i a arad hitközsé elnök volt váro kulturáli é társadalm életébe i
többe játszana vezet szerepe hitközsé tagja közül Íg mindenekelőt Sárkán Feren
dr Ara váro polgármestere Weis Károl polgármeste helyettes Kelle Izs a
államépítészet hivata főnöke Lőwinge Miks dr megye kórhá igazgat főorvosa Tisc
Mó dr város tiszt főorvos Steinhard Mó dr tb város főügyés stb Nagyob arány
gazdaság vállalkozás Neuman Testvére cé létesített melyne jelenleg vezető
Neuman Alfré é Neuman Károl dr bárók cégne szeszgyára szeszfinomítója gőzmalm é
élesztőgyár van melye töb min 30 munkás é 4 tisztviselő foglalkoztatnak
hitközségne gazdag so érdeke dokumentumo tartalmaz levéltár van hitközségbe
számo zsid tárgy munk jelen meg Íg Chori Áro könyvei Iggeres Elaszaf Jele
Zekunim Blumenles rabbinische Weisheit L Skreinka Analitisch Elementarlehr é
Dogme de Judentums Steinhard Jakab A országo rabbiképz tanterv é Alkalm
szónoklatok Rosenber Sándo dr. Alkalm szónoklato é Zsidó é kereszténye polgár
házasságána megoldás templomban Vágvölgy Lajo dr. R Maimun Móze Commentariu i
Tract Sabba é Alkalm szónoklatok hitközsé történetéve töb munk i foglalkozik íg
Lakato Ott minorit házfőnök Ara történet c háro kötete nag munkája Márk Sándor
Ara monográfiáj c kétkötete műv stb hitközsé 3.222.50 leie év költségvetésse
dolgozik melybő kb 2.000.00 lei fordí szociáli é filantropiku célokra hitközsé
töb nagyob alapítvány kezel amelye közü kiemelkedne Fische Erzsébet-fél
5.198.52 leie leányárvahá alapítvány Neuman Adol báró Neuman Dánie báró Hatván
Sándo báró Hatván Deutsc Sándor Spitze Ignác Haa Béla Neuman Samu Werne Miks dr
é Mairovit Adol dr alapítványai hitközsé anyakönyv területéhe Sólymos Tok
Világos Batucza Tótvárad Rosi Merisor Soborsin Trojas Paulis Gyorok Odvos Illyó
Berzova, Kuvin Fakert Petris Szabadhely Ötvenes Ménes Maros-Szlatina Gyulicza
Almás Govosdia Vinyesd Kladova Korbest Zimándköz Milova Új-Arad Új-Bodrog
Németszentpéter Zsigmondháza Zádorlak Székesút Szépfalu Réthát Glogovácz
Új-Taná é Fisku községe tartoznak hitközsé lélekszám 12,000 családo szám 3000
adó 1879-e fizetnek Foglalkozá szerin hitközsé tagja többnyir kereskedő é
iparosok d soka működne intellektuáli pályáko is világháborúba hitközsé nagyo
so tagj vet rész közülü 67-e este el hitközsé ma vezetősége Vágvölgy Lajo dr
főrabbi Schüt Henri dr elnök Deutsc Ando alelnök iltő Adle Andor Keppic Jaka dr
é Szene Henri elöljárók Vajd Józse főjegyz é Reic Jen jegyző
10196.h
CÍMSZ Ar
SZÓCIK Ara Ara sza ki váro 70,0 lakossa amelyb köz 70 zsid A. zsidók
vonatko legrégi okmán mely hitközs levéltáráb őri e 17 má ke ném nyel védlevé
melly Co Istv bá altábornag Aradv Marosvid parancsno A. el városb la k zsid Éli
Izsák Márk Maye oltalmá fogadt Mind bizonny ez volt el zsidó ak letelepedt A.-o
am különb védlev záradé bizonyí me szigorú megtilt Éliásn Márkusna ho bárme ürü
ala m zsid város hozzana va házuk fogadjana Elsőség melle bizony különb körülmé
i ho A. zsi teme legrégi sírkö Éli Izsák a 17 jú ha me Co várparancsn példáj
követt Horv ezrede Juzikovi főhadna polgá állá ur i ak szint befogadt házuk
zsidóka ú ho 1743-i összeírásb m zsi csal szerepe 1754-b család szá 24-
szaporodi 178 ped zsi család vetn türele adó Kezdetb zsid A. uradal a tartozta
amelyn 1 fori ad fizett azér me uradal megvéd ők vár polgárságán zaklatásáv
szembe 1770- zsid kizáról pálinkafőzéss foglalkozta felhagyt vel egyrész me
mind ü ut na ad vete ráj váro másrés azér me konkure örményekk állan csetepaté
volta 1770-t kezd mindinká kereskedelemm kézművességg foglalkozta Ho hitközs
mik alaku me pontos n tudju legrégi okmán me A. zsi közs -r említé tes 174 kel
Ekk m vo hitközségn imaház ma e Nahu ne asszo ált 175 ajándékozo telk templom
építtete hitközsé jelenle templom 182 kezdt építen Akk m 8 lelk számlá hitközs
sz le számuk ré zsinagóg Hirsc Móz zsi bí Chor Ár főrab kezdeményezésé határoz
hitközs templ építésé amelyn alapkőletéte érdek előzmény ut történ Al kezdt
építkezéshe vármeg szétkerget munkásoka me n vo építé engedél Mik engedél
megszerezté akk folyhato zavartalan munk Am napp építette a éjsza folyam
ismeretl egyén mind leromboltá Hirsc Mózesn ekk biza ötle támad Felutazo Bécs
Fere császárh hitközsé nevéb épü templom felajánlot ajándék császárna csász
szokatlann talál e ajándéko mik Hirsc megmagyarázt ho mié ajánlot fe elfogad
zsi bír rendjell kitüntett csász tulajdon képe templ építés ezut sen s
akadályoz m templ 183 készül monumentál templ fennállásán százév évfordulój 19
jú 1 fény külsőség közö ünnepel m hitközsé hitközs el rabbij Ors Levélt Ac
Judaeo sz. szeri 175 Joáchi Izs vol hitközs levéltáráb őrzö okmány Jochaná
említ el rab gyanán Err cs anny tudun ho 1770- évekb működöt Utó Bró L vol ak
178 rab Hi Szemni követe rabbiszékbe 1789-t 1844- na tudá Chor Ár vo hitközs
főrabbij ma bölcsességér hír Steinhar Jak következet a bá Eötv Józsefn mind zsi
ügyb állan tanácsadó vol tartot 18 áp 1 el magy nyel prédikáci templomba Utó
Rosenbe Sánd d vol a vegy házasságokn templomb va kihirdetés propagált emia hev
harc középpontjá kerül Utó jelenle főrabb kivá képessé Vágvölg Laj d iskol XI
száz el negyedéb létesíte hitközsé isko főelemi reáltanodá átalakít cs 183 nye
nyilvánossá jogo Kezdetb kereszté tanító növendék volt iskolána me álla
reálisko megnyitá ut osztál f osztál leá ele iskolá alaku á iskoláb 1832-t kezd
magy nyelv fol tanítá Chev Kadi alapítá é ismeretle Mind eset nagy ré lehe me
Chev Kadisán levéltárb találha legrégi alapszabályza 1750-b kel e m régeb
alapszabályzat hivatkozi Chev Kadi 184 kül kórház létesítet mely 186
kibővítette kórh éven tö sz beteg ápo láto ingy gyógyszerre kórh jelenl m n á
fen helyet v e ambulatóriu amely 192 hitközs Chev közös alapítot Chev hatáskö a
tartoz agg ház mel 191 létesü Sza Lip gondn vezeté ala működi Jelent intézmén
hitközségn 187 létesíte fiúárvahá me jelenl Kemé Mis ele iskol igazga vezeté
ala ál fiúárvah alapj néh Deuts Ign hatva Deuts csal ő vetet 15,0 forint
alapítványáva alapí f hatva Deuts Bern nej szü Wei Ró 80 forint több kise
adományokk járult hoz árvah létesítéséhe me épületév mode berendezésév egyi vo
legel ily intézetekne 192 Fisch Erzséb nagyo alapítványáb leányárvah létesül me
Széke Salamon gondnoksá ala ál 186 alaku olva egyl 1860- évekb létesü Palesztin
zsidók gyámolí egyesül m régebb megszűn Ellenb nagy eredményes működ jótékonysá
egyl ala 18 amelyn Heg Albe elnök Hason tevékenység fe k nőegyle me Ant
Zsigmond elnökle ala á év ó népkonyh ta fen Fől szegé szülőnők támogat Gemilu
Chesz egyesüle melyn Keppi Zsigmo elnök Vég Vágvölg Laj d vezetésév működ e
kultúregyle melyn tevékenysé irodal művészest rendezésé irányu hitközs fejlődé
különös mú száz másod feléb ve nagyo lendülete ú ho lélekszám néz Budapes
Nagyvár Misko ut ré Magyarorsz negyedi na tekintélyn örven hitközsé let egyetem
zsidógyűl ut ara hitközs kongresszush csatlakozo neologián egy zászlóvivő let
hitközs területér több származt olyano ak kulturál tér ország hírnév tett szer
Eze Vés Józs Pest Llo főszerkesztő Kaufma Izido világhí fes Guttma Jaka kivá
szobrá Chor Fere G Gyul Nemze Szính művés R Eis Deutsc hatva Deutsch ősap
vagyon megalapítój a 1858-t 1865- ara hitközs elnö vol vár kulturál társadal
életéb több játszan veze szerep hitközs tagj közü Í mindenekelő Sárká Fere d Ar
vár polgármester Wei Káro polgármest helyette Kell Iz államépítésze hivat főnök
Lőwing Mik d megy kórh igazga főorvos Tis M d váro tisz főorvo Steinhar M d t
váro főügyé st Nagyo arán gazdasá vállalkozá Neuma Testvér c létesítet melyn
jelenle vezet Neuma Alfr Neuma Káro d báró cégn szeszgyár szeszfinomítój gőzmal
élesztőgyá va mely tö mi 3 munká tisztvisel foglalkoztatna hitközségn gazda s
érdek dokumentum tartalma levéltá va hitközségb szám zsi tárg mun jele me Í
Chor Ár könyve Iggere Elasza Jel Zekuni Blumenle rabbinisch Weishei Skreink
Analitisc Elementarleh Dogm d Judentum Steinhar Jaka ország rabbikép tanter
Alkal szónoklato Rosenbe Sánd dr Alkal szónoklat Zsid keresztény polgá
házasságán megoldá templomba Vágvölg Laj dr Maimu Móz Commentari Trac Sabb
Alkal szónoklato hitközs történetév tö mun foglalkozi í Lakat Ot minori házfőnö
Ar történe hár kötet na munkáj Már Sándo Ar monográfiá kétkötet mű st hitközs
3.222.5 lei é költségvetéss dolgozi melyb k 2.000.0 le ford szociál filantropik
célokr hitközs tö nagyo alapítván keze amely köz kiemelkedn Fisch Erzsébet-fé
5.198.5 lei leányárvah alapítván Neuma Ado bár Neuma Dáni bár Hatvá Sánd bár
Hatvá Deuts Sándo Spitz Igná Ha Bél Neuma Sam Wern Mik d Mairovi Ado d
alapítványa hitközs anyaköny területéh Sólymo To Világo Batucz Tótvára Ros
Meriso Soborsi Troja Pauli Gyoro Odvo Illy Berzova Kuvi Faker Petri Szabadhel
Ötvene Méne Maros-Szlatin Gyulicz Almá Govosdi Vinyes Kladov Korbes Zimándkö
Milov Új-Ara Új-Bodro Németszentpéte Zsigmondház Zádorla Székesú Szépfal Réthá
Glogovác Új-Tan Fisk község tartozna hitközs lélekszá 12,00 család szá 300 ad
1879- fizetne Foglalkoz szeri hitközs tagj többnyi keresked iparoso sok működn
intellektuál pályák i világháborúb hitközs nagy s tag ve rés közül 67- est e
hitközs m vezetőség Vágvölg Laj d főrabb Schü Henr d elnö Deuts And alelnö ilt
Adl Ando Keppi Jak d Szen Henr elöljáró Vaj Józs főjegy Rei Je jegyz
10196.
CÍMS A
SZÓCI Ar Ar sz k vár 70, lakoss amely kö 7 zsi A zsidó vonatk legrég okmá
mel hitköz levéltárá őr 1 m k né nye védlev mell C Ist b altáborna Arad Marosvi
parancsn A e város l zsi Él Izsá Már May oltalm fogad Min bizonn e vol e zsid a
leteleped A.- a külön védle zárad bizony m szigor megtil Éliás Márkusn h bárm
ür al zsi váro hozzan v házu fogadjan Elsősé mell bizon külön körülm h A zs tem
legrég sírk Él Izsá 1 j h m C várparancs példá követ Hor ezred Juzikov főhadn
polg áll u a szin befogad házu zsidók h 1743- összeírás zs csa szerep 1754-
csalá sz 24 szaporod 17 pe zs csalá vet türel ad Kezdet zsi A urada tartozt
amely for a fizet azé m urada megvé ő vá polgárságá zaklatásá szemb 1770 zsi
kizáró pálinkafőzés foglalkozt felhagy ve egyrés m min u n a vet rá vár másré
azé m konkur örmények álla csetepat volt 1770- kez mindink kereskedelem kézművesség
foglalkozt H hitköz mi alak m ponto tudj legrég okmá m A zs köz - említ te 17
ke Ek v hitközség imahá m Nah n assz ál 17 ajándékoz tel templo építtet hitközs
jelenl templo 18 kezd építe Ak lel száml hitköz s l számu r zsinagó Hirs Mó zs
b Cho Á főra kezdeményezés határo hitköz temp építés amely alapkőletét érde
előzmén u törté A kezd építkezésh várme szétkerge munkások m v épít engedé Mi
engedé megszerezt ak folyhat zavartala mun A nap épített éjsz folya ismeret
egyé min lerombolt Hirs Mózes ek biz ötl táma Felutaz Béc Fer császár hitközs
nevé ép templo felajánlo ajándé császárn csás szokatlan talá ajándék mi Hirs
megmagyaráz h mi ajánlo f elfoga zs bí rendjel kitüntet csás tulajdo kép temp
építé ezu se akadályo temp 18 készü monumentá temp fennállásá százé évforduló 1
j fén külsősé köz ünnepe hitközs hitköz e rabbi Or Levél A Judae sz szer 17
Joách Iz vo hitköz levéltárá őrz okmán Jochan emlí e ra gyaná Er c ann tudu h
1770 évek működö Ut Br vo a 17 ra H Szemn követ rabbiszékb 1789- 1844 n tud Cho
Á v hitköz főrabbi m bölcsességé hí Steinha Ja következe b Eöt József min zs
ügy álla tanácsad vo tarto 1 á e mag nye prédikác templomb Ut Rosenb Sán vo veg
házasságok templom v kihirdeté propagál emi he har középpontj kerü Ut jelenl
főrab kiv képess Vágvöl La isko X szá e negyedé létesít hitközs isk főelem
reáltanod átalakí c 18 ny nyilvánoss jog Kezdet kereszt tanít növendé vol
iskolán m áll reálisk megnyit u osztá osztá le el iskol alak iskolá 1832- kez
mag nyel fo tanít Che Kad alapít ismeretl Min ese nag r leh m Che Kadisá
levéltár találh legrég alapszabályz 1750- ke rége alapszabályza hivatkoz Che
Kad 18 kü kórhá létesíte mel 18 kibővített kór éve t s bete áp lát ing
gyógyszerr kór jelen fe helye ambulatóri amel 19 hitköz Che közö alapíto Che
hatásk tarto ag há me 19 létes Sz Li gond vezet al működ Jelen intézmé
hitközség 18 létesít fiúárvah m jelen Kem Mi el isko igazg vezet al á fiúárva
alap né Deut Ig hatv Deut csa vete 15, forin alapítványáv alap hatv Deut Ber ne
sz We R 8 forin töb kis adományok járul ho árva létesítéséh m épületé mod
berendezésé egy v lege il intézetekn 19 Fisc Erzsé nagy alapítványá leányárva
létesü m Szék Salamo gondnoks al á 18 alak olv egy 1860 évek létes Paleszti
zsidó gyámol egyesü régeb megszű Ellen nag eredménye műkö jótékonys egy al 1
amely He Alb elnö Haso tevékenysé f nőegyl m An Zsigmon elnökl al é népkony t
fe Fő szeg szülőnő támoga Gemil Ches egyesül mely Kepp Zsigm elnö Vé Vágvöl La
vezetésé műkö kultúregyl mely tevékenys iroda művészes rendezés irány hitköz
fejlőd különö m szá máso felé v nagy lendület h lélekszá né Budape Nagyvá Misk
u r Magyarors negyed n tekintély örve hitközs le egyete zsidógyű u ar hitköz
kongresszus csatlakoz neologiá eg zászlóviv le hitköz területé töb származ
olyan a kulturá té orszá hírné tet sze Ez Vé Józ Pes Ll főszerkeszt Kaufm Izid
világh fe Guttm Jak kiv szobr Cho Fer Gyu Nemz Szín művé Ei Deuts hatv Deutsc
ősa vagyo megalapító 1858- 1865 ar hitköz eln vo vá kulturá társada életé töb
játsza vez szere hitköz tag köz mindenekel Sárk Fer A vá polgármeste We Kár
polgármes helyett Kel I államépítész hiva főnö Lőwin Mi meg kór igazg főorvo Ti
vár tis főorv Steinha vár főügy s Nagy ará gazdas vállalkoz Neum Testvé
létesíte mely jelenl veze Neum Alf Neum Kár bár cég szeszgyá szeszfinomító
gőzma élesztőgy v mel t m munk tisztvise foglalkoztatn hitközség gazd érde
dokumentu tartalm levélt v hitközség szá zs tár mu jel m Cho Á könyv Igger
Elasz Je Zekun Blumenl rabbinisc Weishe Skrein Analitis Elementarle Dog Judentu
Steinha Jak orszá rabbiké tante Alka szónoklat Rosenb Sán d Alka szónokla Zsi
keresztén polg házasságá megold templomb Vágvöl La d Maim Mó Commentar Tra Sab
Alka szónoklat hitköz történeté t mu foglalkoz Laka O minor házfőn A történ há
köte n munká Má Sánd A monográfi kétköte m s hitköz 3.222. le költségvetés
dolgoz mely 2.000. l for szociá filantropi célok hitköz t nagy alapítvá kez
amel kö kiemelked Fisc Erzsébet-f 5.198. le leányárva alapítvá Neum Ad bá Neum
Dán bá Hatv Sán bá Hatv Deut Sánd Spit Ign H Bé Neum Sa Wer Mi Mairov Ad alapítvány
hitköz anyakön területé Sólym T Világ Batuc Tótvár Ro Meris Sobors Troj Paul
Gyor Odv Ill Berzov Kuv Fake Petr Szabadhe Ötven Mén Maros-Szlati Gyulic Alm
Govosd Vinye Klado Korbe Zimándk Milo Új-Ar Új-Bodr Németszentpét Zsigmondhá
Zádorl Székes Szépfa Réth Glogová Új-Ta Fis közsé tartozn hitköz léleksz 12,0
csalá sz 30 a 1879 fizetn Foglalko szer hitköz tag többny kereske iparos so
működ intellektuá pályá világháború hitköz nag ta v ré közü 67 es hitköz
vezetősé Vágvöl La főrab Sch Hen eln Deut An aleln il Ad And Kepp Ja Sze Hen
elöljár Va Józ főjeg Re J jegy
10196
CÍM
SZÓC A A s vá 70 lakos amel k zs zsid vonat legré okm me hitkö levéltár ő n
ny védle mel Is altáborn Ara Marosv parancs váro zs É Izs Má Ma oltal foga Mi
bizon vo zsi letelepe A. külö védl zára bizon szigo megti Éliá Márkus bár ü a
zs vár hozza ház fogadja Elsős mel bizo külö körül z te legré sír É Izs
várparanc péld köve Ho ezre Juziko főhad pol ál szi befoga ház zsidó 1743
összeírá z cs szere 1754 csal s 2 szaporo 1 p z csal ve türe a Kezde zs urad
tartoz amel fo fize az urad megv v polgárság zaklatás szem 177 zs kizár
pálinkafőzé foglalkoz felhag v egyré mi ve r vá másr az konku örménye áll
csetepa vol 1770 ke mindin kereskedele kézművessé foglalkoz hitkö m ala pont
tud legré okm z kö emlí t 1 k E hitközsé imah Na ass á 1 ajándéko te templ
építte hitköz jelen templ 1 kez épít A le szám hitkö szám zsinag Hir M z Ch főr
kezdeményezé határ hitkö tem építé amel alapkőleté érd előzmé tört kez
építkezés várm szétkerg munkáso épí enged M enged megszerez a folyha zavartal
mu na építet éjs foly ismere egy mi lerombol Hir Móze e bi öt tám Feluta Bé Fe
császá hitköz nev é templ felajánl ajánd császár csá szokatla tal ajándé m Hir
megmagyará m ajánl elfog z b rendje kitünte csá tulajd ké tem épít ez s akadály
tem 1 kész monument tem fennállás száz évfordul fé külsős kö ünnep hitköz hitkö
rabb O Levé Juda s sze 1 Joác I v hitkö levéltár őr okmá Jocha eml r gyan E an
tud 177 éve működ U B v 1 r Szem köve rabbiszék 1789 184 tu Ch hitkö főrabb
bölcsesség h Steinh J következ Eö Józse mi z üg áll tanácsa v tart ma ny
prédiká templom U Rosen Sá v ve házasságo templo kihirdet propagá em h ha
középpont ker U jelen főra ki képes Vágvö L isk sz negyed létesí hitköz is
főele reáltano átalak 1 n nyilvános jo Kezde keresz taní növend vo iskolá ál
reális megnyi oszt oszt l e isko ala iskol 1832 ke ma nye f taní Ch Ka alapí
ismeret Mi es na le Ch Kadis levéltá talál legré alapszabály 1750 k rég
alapszabályz hivatko Ch Ka 1 k kórh létesít me 1 kibővítet kó év bet á lá in
gyógyszer kó jele f hely ambulatór ame 1 hitkö Ch köz alapít Ch hatás tart a h
m 1 léte S L gon veze a műkö Jele intézm hitközsé 1 létesí fiúárva jele Ke M e
isk igaz veze a fiúárv ala n Deu I hat Deu cs vet 15 fori alapítványá ala hat
Deu Be n s W fori tö ki adományo járu h árv létesítésé épület mo berendezés eg
leg i intézetek 1 Fis Erzs nag alapítvány leányárv létes Szé Salam gondnok a 1
ala ol eg 186 éve léte Paleszt zsid gyámo egyes rége megsz Elle na eredmény műk
jótékony eg a amel H Al eln Has tevékenys nőegy A Zsigmo elnök a népkon f F sze
szülőn támog Gemi Che egyesü mel Kep Zsig eln V Vágvö L vezetés műk kultúregy
mel tevékeny irod művésze rendezé irán hitkö fejlő külön sz más fel nag lendüle
léleksz n Budap Nagyv Mis Magyaror negye tekintél örv hitköz l egyet zsidógy a
hitkö kongresszu csatlako neologi e zászlóvi l hitkö terület tö szárma olya
kultur t orsz hírn te sz E V Jó Pe L főszerkesz Kauf Izi világ f Gutt Ja ki
szob Ch Fe Gy Nem Szí műv E Deut hat Deuts ős vagy megalapít 1858 186 a hitkö el
v v kultur társad élet tö játsz ve szer hitkö ta kö mindeneke Sár Fe v
polgármest W Ká polgárme helyet Ke államépítés hiv főn Lőwi M me kó igaz főorv
T vá ti főor Steinh vá főüg Nag ar gazda vállalko Neu Testv létesít mel jelen
vez Neu Al Neu Ká bá cé szeszgy szeszfinomít gőzm élesztőg me mun tisztvis
foglalkoztat hitközsé gaz érd dokument tartal levél hitközsé sz z tá m je Ch
köny Igge Elas J Zeku Blumen rabbinis Weish Skrei Analiti Elementarl Do Judent
Steinh Ja orsz rabbik tant Alk szónokla Rosen Sá Alk szónokl Zs kereszté pol
házasság megol templom Vágvö L Mai M Commenta Tr Sa Alk szónokla hitkö történet
m foglalko Lak mino házfő törté h köt munk M Sán monográf kétköt hitkö 3.222 l
költségveté dolgo mel 2.000 fo szoci filantrop célo hitkö nag alapítv ke ame k
kiemelke Fis Erzsébet- 5.198 l leányárv alapítv Neu A b Neu Dá b Hat Sá b Hat
Deu Sán Spi Ig B Neu S We M Mairo A alapítván hitkö anyakö terület Sóly Vilá
Batu Tótvá R Meri Sobor Tro Pau Gyo Od Il Berzo Ku Fak Pet Szabadh Ötve Mé
Maros-Szlat Gyuli Al Govos Viny Klad Korb Zimánd Mil Új-A Új-Bod Németszentpé
Zsigmondh Zádor Széke Szépf Rét Glogov Új-T Fi közs tartoz hitkö léleks 12,
csal s 3 187 fizet Foglalk sze hitkö ta többn keresk iparo s műkö intellektu
pály világhábor hitkö na t r köz 6 e hitkö vezetős Vágvö L főra Sc He el Deu A
alel i A An Kep J Sz He elöljá V Jó fője R jeg
1019
CÍ
SZÓ v 7 lako ame z zsi vona legr ok m hitk levéltá n védl me I altábor Ar
Maros paranc vár z Iz M M olta fog M bizo v zs letelep A kül véd zár bizo szig
megt Éli Márku bá z vá hozz há fogadj Első me biz kül körü t legr sí Iz
várparan pél köv H ezr Juzik főha po á sz befog há zsid 174 összeír c szer 175
csa szapor csa v tür Kezd z ura tarto ame f fiz a ura meg polgársá zaklatá sze
17 z kizá pálinkafőz foglalko felha egyr m v v más a konk örmény ál csetep vo
177 k mindi kereskedel kézművess foglalko hitk al pon tu legr ok k eml hitközs
ima N as ajándék t temp építt hitkö jele temp ke épí l szá hitk szá zsina Hi C
fő kezdeményez hatá hitk te épít ame alapkőlet ér előzm tör ke építkezé vár
szétker munkás ép enge enge megszere folyh zavarta m n építe éj fol ismer eg m
lerombo Hi Móz b ö tá Felut B F csász hitkö ne temp felaján aján császá cs
szokatl ta ajánd Hi megmagyar aján elfo rendj kitünt cs tulaj k te épí e akadál
te kés monumen te fennállá szá évfordu f külső k ünne hitkö hitk rab Lev Jud sz
Joá hitk levéltá ő okm Joch em gya a tu 17 év műkö Sze köv rabbiszé 178 18 t C
hitk főrab bölcsessé Stein követke E Józs m ü ál tanács tar m n prédik templo
Rose S v házasság templ kihirde propag e h középpon ke jele főr k képe Vágv is
s negye létes hitkö i főel reáltan átala nyilváno j Kezd keres tan növen v
iskol á reáli megny osz osz isk al isko 183 k m ny tan C K alap ismere M e n l
C Kadi levélt talá legr alapszabál 175 ré alapszabály hivatk C K kór létesí m
kibővíte k é be l i gyógysze k jel hel ambulató am hitk C kö alapí C hatá tar
lét go vez műk Jel intéz hitközs létes fiúárv jel K is iga vez fiúár al De ha
De c ve 1 for alapítvány al ha De B for t k adomány jár ár létesítés épüle m
berendezé e le intézete Fi Erz na alapítván leányár léte Sz Sala gondno al o e
18 év lét Palesz zsi gyám egye rég megs Ell n eredmén mű jótékon e ame A el Ha
tevékeny nőeg Zsigm elnö népko sz szülő támo Gem Ch egyes me Ke Zsi el Vágv
vezeté mű kultúreg me tevéken iro művész rendez irá hitk fejl külö s má fe na
lendül léleks Buda Nagy Mi Magyaro negy tekinté ör hitkö egye zsidóg hitk
kongressz csatlak neolog zászlóv hitk terüle t szárm oly kultu ors hír t s J P
főszerkes Kau Iz vilá Gut J k szo C F G Ne Sz mű Deu ha Deut ő vag megalapí 185
18 hitk e kultu társa éle t játs v sze hitk t k mindenek Sá F polgármes K
polgárm helye K államépíté hi fő Lőw m k iga főor v t főo Stein v főü Na a gazd
vállalk Ne Test létesí me jele ve Ne A Ne K b c szeszg szeszfinomí gőz élesztő
m mu tisztvi foglalkozta hitközs ga ér dokumen tarta levé hitközs s t j C kön
Igg Ela Zek Blume rabbini Weis Skre Analit Elementar D Juden Stein J ors rabbi
tan Al szónokl Rose S Al szónok Z kereszt po házassá mego templo Vágv Ma Comment
T S Al szónokl hitk történe foglalk La min házf tört kö mun Sá monográ kétkö
hitk 3.22 költségvet dolg me 2.00 f szoc filantro cél hitk na alapít k am
kiemelk Fi Erzsébet 5.19 leányár alapít Ne Ne D Ha S Ha De Sá Sp I Ne W Mair
alapítvá hitk anyak terüle Sól Vil Bat Tótv Mer Sobo Tr Pa Gy O I Berz K Fa Pe
Szabad Ötv M Maros-Szla Gyul A Govo Vin Kla Kor Zimán Mi Új- Új-Bo Németszentp
Zsigmond Zádo Szék Szép Ré Glogo Új- F köz tarto hitk lélek 12 csa 18 fize
Foglal sz hitk t több keres ipar műk intellekt pál világhábo hitk n kö hitk
vezető Vágv főr S H e De ale A Ke S H elölj J főj je