Magyar Zsidó Lexikon: Arameus nyelv

10197.htm

CÍMSZÓ: Arameus nyelv

SZÓCIKK: Arameus nyelv a semita nyelvek északi ágába tartozik. Maga a nyelv két csoportra tagozódik: a keleti csoport, a babiloni Talmud idiomáját foglalja magában, míg a nyugati csoport a tulajdonképpeni bibliai A. ny., amelyhez a Targumok és a palesztinai Talmud szó járásai, a szamaritán, palmyrai és az arab színezetű nabatai nyelvek tartoznak. A korábbi bibliai iratok közül a Krónikák, Eszter, Ezra és Kohelet könyveinek továbbá az Énekek Éneke és egyes Zsoltároknak a stílusa árulja el azt az erős befolyást, melyet a babiloni fogság alatt az A. ny. a héber nyelvre gyakorolt. Az A. ny. a tudósok szerint Mezopotámiában keletkezett, később Szíria lett a fő területe, ahonnan Palesztinába és Babilóniába terjedt át. Bizonyos, hogy hosszú ideig a nemzetközi érintkezés nyelve volt és a Kr. előtti VII. században az asszír fejedelmek és magas rangú hivatalnokok is beszéltek A. ny.-en. (Királyok II. 18., 26.) Perzsiában találtak A. ny.-en írt papír tekercseket, a legrégibb A. ny.-emlék a Kr. előtt VIII. századból származó feliratok, melyek a zendsirli-i (Észak-Szíria) ásatásoknál kerültek napfényre. A héber nyelvtől különösen magánhangzóinak szegénységében, grammatikailag a mondatképzés és a szórend nagyobb változatosságában, általában pedig idegen nyelvekből kölcsönzött dialektusaiban különbözik. A zsidó irodalomra nézve óriási jelentősége van az A. ny.-nek. Eltekintve a Biblia nyelvének arám sajátosságaitól, a Targumok és a Talmud traktátusai mind arám dialektusokban vannak megírva. A liturgiában is egész sereg A. ny.-ü ima található. Fontosabbak: Jékum purkon, a Kaddls, a Haggada egyes részei, továbbá a Kol nidre, a Kol chamiro peszach előtt a kenyér eltakarításánál) stb. A későbbi zsidó irodalomban Anan a karaita szekta megalapítójának művei és a XIII. században keletkezett «Zohár» íródtak A. ny.-en.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 197. címszó a lexikon => 57. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10197.htm

CÍMSZÓ: Arameus nyelv

SZÓCIKK: Arameus nyelv a semita nyelvek északi ágába tartozik. Maga a nyelv két csoportra tagozódik: a keleti csoport, a babiloni Talmud idiomáját foglalja magában, míg a nyugati csoport a tulajdonképpeni bibliai A. ny., amelyhez a Targumok és a palesztinai Talmud szó járásai, a szamaritán, palmyrai és az arab színezetű nabatai nyelvek tartoznak. A korábbi bibliai iratok közül a Krónikák, Eszter, Ezra és Kohelet könyveinek továbbá az Énekek Éneke és egyes Zsoltároknak a stílusa árulja el azt az erős befolyást, melyet a babiloni fogság alatt az A. ny. a héber nyelvre gyakorolt. Az A. ny. a tudósok szerint Mezopotámiában keletkezett, később Szíria lett a fő területe, ahonnan Palesztinába és Babilóniába terjedt át. Bizonyos, hogy hosszú ideig a nemzetközi érintkezés nyelve volt és a Kr. előtti VII. században az asszír fejedelmek és magas rangú hivatalnokok is beszéltek A. ny.-en. Királyok II. 18., 26. Perzsiában találtak A. ny.-en írt papír tekercseket, a legrégibb A. ny.-emlék a Kr. előtt VIII. századból származó feliratok, melyek a zendsirli-i Észak-Szíria ásatásoknál kerültek napfényre. A héber nyelvtől különösen magánhangzóinak szegénységében, grammatikailag a mondatképzés és a szórend nagyobb változatosságában, általában pedig idegen nyelvekből kölcsönzött dialektusaiban különbözik. A zsidó irodalomra nézve óriási jelentősége van az A. ny.-nek. Eltekintve a Biblia nyelvének arám sajátosságaitól, a Targumok és a Talmud traktátusai mind arám dialektusokban vannak megírva. A liturgiában is egész sereg A. ny.-ü ima található. Fontosabbak: Jékum purkon, a Kaddls, a Haggada egyes részei, továbbá a Kol nidre, a Kol chamiro peszach előtt a kenyér eltakarításánál stb. A későbbi zsidó irodalomban Anan a karaita szekta megalapítójának művei és a XIII. században keletkezett Zohár íródtak A. ny.-en.

10197.ht

CÍMSZÓ Arameu nyel

SZÓCIKK Arameu nyel semit nyelve észak ágáb tartozik Mag nyel ké csoportr tagozódik kelet csoport babilon Talmu idiomájá foglalj magában mí nyugat csopor tulajdonképpen biblia A ny. amelyhe Targumo é palesztina Talmu sz járásai szamaritán palmyra é a ara színezet nabata nyelve tartoznak korább biblia irato közü Krónikák Eszter Ezr é Kohele könyveine tovább a Éneke Ének é egye Zsoltárokna stílus árulj e az a erő befolyást melye babilon fogsá alat a A ny hébe nyelvr gyakorolt A A ny tudóso szerin Mezopotámiába keletkezett későb Szíri let f területe ahonna Palesztináb é Babilóniáb terjed át Bizonyos hog hossz idei nemzetköz érintkezé nyelv vol é Kr előtt VII századba a asszí fejedelme é maga rang hivatalnoko i beszélte A ny.-en Királyo II 18. 26 Perzsiába találta A ny.-e ír papí tekercseket legrégib A ny.-emlé Kr előt VIII századbó származ feliratok melye zendsirli- Észak-Szíri ásatásokná kerülte napfényre hébe nyelvtő különöse magánhangzóina szegénységében grammatikaila mondatképzé é szóren nagyob változatosságában általába pedi idege nyelvekbő kölcsönzöt dialektusaiba különbözik zsid irodalomr nézv óriás jelentőség va a A ny.-nek Eltekintv Bibli nyelvéne ará sajátosságaitól Targumo é Talmu traktátusa min ará dialektusokba vanna megírva liturgiába i egés sere A ny.- im található Fontosabbak Jéku purkon Kaddls Haggad egye részei tovább Ko nidre Ko chamir peszac előt kenyé eltakarításáná stb később zsid irodalomba Ana karait szekt megalapítójána műve é XIII századba keletkezet Zohá íródta A ny.-en

10197.h

CÍMSZ Arame nye

SZÓCIK Arame nye semi nyelv észa ágá tartozi Ma nye k csoport tagozódi kele csopor babilo Talm idiomáj foglal magába m nyuga csopo tulajdonképpe bibli ny amelyh Targum palesztin Talm s járása szamaritá palmyr ar színeze nabat nyelv tartozna koráb bibli irat köz Króniká Eszte Ez Kohel könyvein továb Ének Éne egy Zsoltárokn stílu árul a er befolyás mely babilo fogs ala n héb nyelv gyakorol n tudós szeri Mezopotámiáb keletkezet késő Szír le terület ahonn Palesztiná Babilóniá terje á Bizonyo ho hoss ide nemzetkö érintkez nyel vo K előt VI századb assz fejedelm mag ran hivatalnok beszélt ny.-e Király I 18 2 Perzsiáb talált ny.- í pap tekercseke legrégi ny.-eml K elő VII századb szárma felirato mely zendsirli Észak-Szír ásatásokn került napfényr héb nyelvt különös magánhangzóin szegénységébe grammatikail mondatképz szóre nagyo változatosságába általáb ped ideg nyelvekb kölcsönzö dialektusaib különbözi zsi irodalom néz óriá jelentősé v ny.-ne Eltekint Bibl nyelvén ar sajátosságaitó Targum Talm traktátus mi ar dialektusokb vann megírv liturgiáb egé ser ny. i találhat Fontosabba Jék purko Kaddl Hagga egy része továb K nidr K chami pesza elő keny eltakarításán st későb zsi irodalomb An karai szek megalapítóján műv XII századb keletkeze Zoh íródt ny.-e

10197.

CÍMS Aram ny

SZÓCI Aram ny sem nyel ész ág tartoz M ny csopor tagozód kel csopo babil Tal idiomá fogla magáb nyug csop tulajdonképp bibl n amely Targu paleszti Tal járás szamarit palmy a színez naba nyel tartozn korá bibl ira kö Krónik Eszt E Kohe könyvei tová Éne Én eg Zsoltárok stíl áru e befolyá mel babil fog al hé nyel gyakoro tudó szer Mezopotámiá keletkeze kés Szí l terüle ahon Palesztin Babilóni terj Bizony h hos id nemzetk érintke nye v elő V század ass fejedel ma ra hivatalno beszél ny.- Királ 1 Perzsiá talál ny. pa tekercsek legrég ny.-em el VI század szárm felirat mel zendsirl Észak-Szí ásatások kerül napfény hé nyelv különö magánhangzói szegénységéb grammatikai mondatkép szór nagy változatosságáb általá pe ide nyelvek kölcsönz dialektusai különböz zs irodalo né óri jelentős ny.-n Eltekin Bib nyelvé a sajátosságait Targu Tal traktátu m a dialektusok van megír liturgiá eg se ny találha Fontosabb Jé purk Kadd Hagg eg rész tová nid cham pesz el ken eltakarításá s késő zs irodalom A kara sze megalapítójá mű XI század keletkez Zo íród ny.-

10197

CÍM Ara n

SZÓC Ara n se nye és á tarto n csopo tagozó ke csop babi Ta idiom fogl magá nyu cso tulajdonkép bib amel Targ paleszt Ta járá szamari palm színe nab nye tartoz kor bib ir k Króni Esz Koh könyve tov Én É e Zsoltáro stí ár befoly me babi fo a h nye gyakor tud sze Mezopotámi keletkez ké Sz terül aho Paleszti Babilón ter Bizon ho i nemzet érintk ny el száza as fejede m r hivataln beszé ny. Kirá Perzsi talá ny p tekercse legré ny.-e e V száza szár felira me zendsir Észak-Sz ásatáso kerü napfén h nyel külön magánhangzó szegénységé grammatika mondatké szó nag változatosságá által p id nyelve kölcsön dialektusa különbö z irodal n ór jelentő ny.- Elteki Bi nyelv sajátosságai Targ Ta traktát dialektuso va megí liturgi e s n találh Fontosab J pur Kad Hag e rés tov ni cha pes e ke eltakarítás kés z irodalo kar sz megalapítój m X száza keletke Z író ny.

1019

CÍ Ar

SZÓ Ar s ny é tart csop tagoz k cso bab T idio fog mag ny cs tulajdonké bi ame Tar palesz T jár szamar pal szín na ny tarto ko bi i Krón Es Ko könyv to É Zsoltár st á befol m bab f ny gyako tu sz Mezopotám keletke k S terü ah Paleszt Babiló te Bizo h nemze érint n e száz a fejed hivatal besz ny Kir Perzs tal n tekercs legr ny.- száz szá felir m zendsi Észak-S ásatás ker napfé nye külö magánhangz szegénység grammatik mondatk sz na változatosság álta i nyelv kölcsö dialektus különb iroda ó jelent ny. Eltek B nyel sajátossága Tar T traktá dialektus v meg liturg talál Fontosa pu Ka Ha ré to n ch pe k eltakarítá ké irodal ka s megalapító száz keletk ír ny