10203.htm
CÍMSZÓ: Arányi
SZEMÉLYNÉV: Arányi Lajos
SZÓCIKK: A. Lajos György*, orvos és
orvostudományi író, szül. Komáromban 1812., megh., Nagymaroson 1887. Előbb
jogásznak készült, de az 1831. évi hatalmas kolerajárvány idejében, amikor a főváros
kórházaiban részt vett a betegek ápolásában, kedvet kapott arra, hogy az orvosi
tudományokkal foglalkozzék. Miután Budapesten, Páduában és Bécsben orvosi
tanulmányokat folytatott, 1844-ben a pesti egyetemen a kórbonctan magántanára.
1861-ben pedig rendes tanára lett. Igen népszerű előadó volt, akit mindig nagy
hallgatóság vett körül. Érdemeinek elismeréséül a Magy. Tud. Akadémia 1860.
tagjai közé választotta. 1869-ben a magyar nemességgel tüntették ki.
Orvosirodalmi tevékenysége, amelynek eredménye több mint negyven kötet, a
kórbonctan és törvényszéki orvostan egész területét öleli föl. Főmunkája: A
kórbonctan elemei. Nagyon sok népszerű előadást tartott, főként a magyar
orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésein. Érdemes tevékenységet fejtett ki
az első segélynyújtás módszereinek ismertetése körül. Nagyrabecsülték mint
archeológust is. Régészeti munkái közül a legjelentékenyebb a Vajda-Hunyad
vára, amelyben e vár restaurálásáért kardoskodott. Értékes tanulmányokat írt a
visegrádi ásatásokról is.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 203. címszó a lexikon =>
59. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
10203.htm
CÍMSZÓ: Arányi
SZEMÉLYNÉV: Arányi Lajos
SZÓCIKK: A. Lajos György*, orvos és orvostudományi író, szül. Komáromban
1812., megh., Nagymaroson 1887. Előbb jogásznak készült, de az 1831. évi
hatalmas kolerajárvány idejében, amikor a főváros kórházaiban részt vett a
betegek ápolásában, kedvet kapott arra, hogy az orvosi tudományokkal
foglalkozzék. Miután Budapesten, Páduában és Bécsben orvosi tanulmányokat
folytatott, 1844-ben a pesti egyetemen a kórbonctan magántanára. 1861-ben pedig
rendes tanára lett. Igen népszerű előadó volt, akit mindig nagy hallgatóság
vett körül. Érdemeinek elismeréséül a Magy. Tud. Akadémia 1860. tagjai közé
választotta. 1869-ben a magyar nemességgel tüntették ki. Orvosirodalmi
tevékenysége, amelynek eredménye több mint negyven kötet, a kórbonctan és
törvényszéki orvostan egész területét öleli föl. Főmunkája: A kórbonctan
elemei. Nagyon sok népszerű előadást tartott, főként a magyar orvosok és
természetvizsgálók vándorgyűlésein. Érdemes tevékenységet fejtett ki az első
segélynyújtás módszereinek ismertetése körül. Nagyrabecsülték mint archeológust
is. Régészeti munkái közül a legjelentékenyebb a Vajda-Hunyad vára, amelyben e
vár restaurálásáért kardoskodott. Értékes tanulmányokat írt a visegrádi
ásatásokról is.
10203.ht
CÍMSZÓ Arány
SZEMÉLYNÉV Arány Lajo
SZÓCIKK A Lajo György* orvo é orvostudomány író szül Komáromba 1812. megh.
Nagymaroso 1887 Előb jogászna készült d a 1831 év hatalma kolerajárván idejében
amiko főváro kórházaiba rész vet betege ápolásában kedve kapot arra hog a orvos
tudományokka foglalkozzék Miutá Budapesten Páduába é Bécsbe orvos tanulmányoka
folytatott 1844-be pest egyeteme kórboncta magántanára 1861-be pedi rende tanár
lett Ige népszer előad volt aki mindi nag hallgatósá vet körül Érdemeine
elismeréséü Magy Tud Akadémi 1860 tagja köz választotta 1869-be magya
nemességge tüntetté ki Orvosirodalm tevékenysége amelyne eredmény töb min
negyve kötet kórboncta é törvényszék orvosta egés területé ölel föl Főmunkája
kórboncta elemei Nagyo so népszer előadás tartott főkén magya orvoso é
természetvizsgáló vándorgyűlésein Érdeme tevékenysége fejtet k a els
segélynyújtá módszereine ismertetés körül Nagyrabecsülté min archeológus is
Régészet munká közü legjelentékenyeb Vajda-Hunya vára amelybe vá restaurálásáér
kardoskodott Értéke tanulmányoka ír visegrád ásatásokró is
10203.h
CÍMSZ Arán
SZEMÉLYNÉ Arán Laj
SZÓCIK Laj György orv orvostudomán ír szü Komáromb 1812 megh Nagymaros 188
Elő jogászn készül 183 é hatalm kolerajárvá idejébe amik fővár kórházaib rés ve
beteg ápolásába kedv kapo arr ho orvo tudományokk foglalkozzé Miut Budapeste
Páduáb Bécsb orvo tanulmányok folytatot 1844-b pes egyetem kórbonct magántanár
1861-b ped rend taná let Ig népsze előa vol ak mind na hallgatós ve körü
Érdemein elismerésé Mag Tu Akadém 186 tagj kö választott 1869-b magy nemességg
tüntett k Orvosirodal tevékenység amelyn eredmén tö mi negyv köte kórbonct
törvényszé orvost egé terület öle fö Főmunkáj kórbonct eleme Nagy s népsze
előadá tartot főké magy orvos természetvizsgál vándorgyűlései Érdem tevékenység
fejte el segélynyújt módszerein ismerteté körü Nagyrabecsült mi archeológu i
Régésze munk köz legjelentékenye Vajda-Huny vár amelyb v restaurálásáé
kardoskodot Érték tanulmányok í visegrá ásatásokr i
10203.
CÍMS Ará
SZEMÉLYN Ará La
SZÓCI La Györg or orvostudomá í sz Komárom 181 meg Nagymaro 18 El jogász
készü 18 hatal kolerajárv idejéb ami fővá kórházai ré v bete ápolásáb ked kap
ar h orv tudományok foglalkozz Miu Budapest Páduá Bécs orv tanulmányo folytato
1844- pe egyete kórbonc magántaná 1861- pe ren tan le I népsz elő vo a min n
hallgató v kör Érdemei elismerés Ma T Akadé 18 tag k választot 1869- mag
nemesség tüntet Orvosiroda tevékenysé amely eredmé t m negy köt kórbonc
törvénysz orvos eg terüle öl f Főmunká kórbonc elem Nag népsz előad tarto fők
mag orvo természetvizsgá vándorgyűlése Érde tevékenysé fejt e segélynyúj
módszerei ismertet kör Nagyrabecsül m archeológ Régész mun kö legjelentékeny
Vajda-Hun vá amely restaurálásá kardoskodo Érté tanulmányo visegr ásatások
10203
CÍM Ar
SZEMÉLY Ar L
SZÓC L Györ o orvostudom s Komáro 18 me Nagymar 1 E jogás kész 1 hata
kolerajár idejé am főv kórháza r bet ápolásá ke ka a or tudományo foglalkoz Mi
Budapes Pádu Béc or tanulmány folytat 1844 p egyet kórbon magántan 1861 p re ta
l néps el v mi hallgat kö Érdeme elismeré M Akad 1 ta választo 1869 ma nemessé
tünte Orvosirod tevékenys amel eredm neg kö kórbon törvénys orvo e terül ö
Főmunk kórbon ele Na néps előa tart fő ma orv természetvizsg vándorgyűlés Érd
tevékenys fej segélynyú módszere ismerte kö Nagyrabecsü archeoló Régés mu k
legjelentéken Vajda-Hu v amel restaurálás kardoskod Ért tanulmány viseg ásatáso
1020
CÍ A
SZEMÉL A
SZÓ Gyö orvostudo Komár 1 m Nagyma jogá kés hat kolerajá idej a fő kórház
be ápolás k k o tudomány foglalko M Budape Pád Bé o tanulmán folyta 184 egye
kórbo magánta 186 r t nép e m hallga k Érdem elismer Aka t választ 186 m nemess
tünt Orvosiro tevékeny ame ered ne k kórbo törvény orv terü Főmun kórbo el N
nép elő tar f m or természetvizs vándorgyűlé Ér tevékeny fe segélyny módszer
ismert k Nagyrabecs archeol Régé m legjelentéke Vajda-H ame restaurálá kardosko
Ér tanulmán vise ásatás